Szamos, 1906. augusztus (38. évfolyam, 61-69. szám)
1906-08-19 / 66. szám
2-ik oldal SZAMOS 67. szám. Az államnak mindig jogában és módjában áll a maga hatáskörén belül megtenni a legelső kezdeményező lépést a neki tetsző újításokhoz. Ha ezt elmulasztja és a kezdeményezést magánemberekre bízza, akkor nem szabad ezeket csakúgy rövidesen meglosztani kockázatuk eredményétől, annál ke- vésbbé, mert ha e kockázatuk balul ütött volna ki, az állam semmi esetre sem gondoskodott volna megfelelő kártérítésükről. A közüzemek megváltása tehát semmiesetre sem csorbíthatja a vállalkozók érdekeit, hanem legalább is annyi kárpótlást kell kap- niok, amennyi egyenértékű az esetleges veszteséggel. Hogy ez hányszorosát teszi ki az alaptőkének, azt már szaktudósaink megítélésére kell bíznunk. A szatmármegyei jegyző-egylet közgyűlése. A szatmármegyei községi és körjegyzők az ez idei rendes őszi közgyűlésüket f. hó 14-én Nagybányán a városháza tanácstermében tartották meg Bodoky Béla egyl. elnök elnöklete alatt. Bár az elnökség minden lehetőt elkövet, hogy a gyűlések minél látó gatottabbak legyenek s e célból minden gyűlés más-más járás székhelyén tartatik; mégis sajnosán tapasztaltatok az egyleti tagok rószvétlensége, sőt egyes egész járások távollétükkel tündökölnek! Szinte érthetetlen ez a közöny, amit különösen egyes kartársak tanúsítanak az egyleti élettel szemben, sőt van tudomásunk olyanokról is, hogy egyes egyleti tagok az egylet egyetlen gyűlésén még soha nem jelentek meg ! Csodálatos dolog, hogy az ily tagtársakat nem lehet meggyőzni arról, miszerint az egyesületi életben van csak erő s a jegyzők is csak az esetben képesek úgy saját, mint községeik és a közérdekében valami üdvösét tenni, ha tömörülnek, tapasztalataikat együttesen érvényesítik. . . . Habár a közgyűlésen összesen 26 egyleti tag — vagyis a tagok egy ötöd része — volt jelen, a tárgysorozatban felvett ügyek beható eszmecsere után letárgyaltattak, sőt a közügyeket érdeklő önálló indítványok is tétettek. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: 1., Az „Országos központi jegyző- egylet* és a „jegyzők Erzsébet királynéról nevezett árvaháza és segítő intézete14 alapszabály tervezete felolvastatott s Komoróczy Jenő egyleti tag némi módosításával elfogadtatott. 2., A „Nyugatmagyarországi Radikális Párt“-nak a birtokbérletek és birtokeladásoknál a földmivesek érdekének előmozdítása tárgyában megküldött felhívása elvben elfogadtatott sezen felhívás alkalmazkodásul szolgál. 3., Központi egylet megkeresése „Dr Kampis-féle közigazgatási törvénytár* beszerzése iránt felolvastatván, a mű közérdekből melegen ajánltatott minden tagnak. 4., Egyleti számadás 1904 és 1905 évről s az 1907. évi költségvetési előirányzat megállapittatott s az 1906. év végén mutatkozó 2121 kor. 60 fill, egyleti tagdíj hátralékból 667 kor. 80 fill, bevehetetlenség címén egyidejűleg töröltetett; Buday György indítványára kimondatott, hogy teljesen uj összeírás készítendő, miután az eddigi összeírás szerint néhány egyleti tagra a tagdíj kivetve nincsen, az uj összeírás foganatosítására s ennek alapján a tagdíjak kivetésére, valamint a rr.ég esetleg bevehetetlen tagdijak leírására az egyleti elnök elnöklete alatt egy bizottság küldetett ki, melynek tagjaiul a következők választattak meg: 1, a nagybányai járásból: Komoróczy Péter, 2., a nagy- somkuti járásból Duunka Gerö, 3., a szinérváraljai járásból: Stern Mór, 4., a csengeri járásból: Kis Mayer, 5., a fehórgyatmati járásból: Fereuczy József, 6, a mátészalkai járásból : Komoróczy Jenő, 7., a nagykarolyi járásból: Berky György, 8, a szatmári járásból Veres Sándor, egyl. tagok. Ezzel kapcsolatban Szabó György egyl. fjegyző azon indítványa, hogy a bizottság munkálatainak sürgős elkészítése után az egyleti tagok tag- dijhátralékai kimutatása vm. alispánhoz terjesztessék fel, ki is kéressék meg a kimutatott hátraléknak a fize- téskiegészitést élvező községi és közjegyzők, valamint segédjegyzők illetményeiből a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség utján leendő — rövid utoni levonására s egyleti pénztárnokhoz leendő elküldésére — egyhangúlag elfogadtatott. 5., Az orsz. központi jegyzőegylet 1906. évi közgyűlésére Bodoky Béla egyleti elnök kismajtényi, Komoróczy Jenő egyleti alelnck győrteleki s Szabó Dezső egyleti főjegyző csanálosi körjegyző az egylet képviseletében kiküldettek. 6, Szabó Dezső egyleti főjegyző azon indítványa, hogy a hátralékos s folyó évi nyugdijjáruléknak a fizetés-kiegészítést élvezők illetményeiből, valamint a nyugdíjasokat terhelő nyugdíjhátralék azok nyugdijilletmé- nyeiböl vm. alispán ur utalványa alapján még ez óv folyamán, rövid utón — levonassék — elodáztatott; miután a fizetés-kiegészítés után pótlólag előirt 50 százalék járulók behajtása csak fölfüggesztetett, mely vég- elintézést csak az uj nyugdíj-szabály - rendelet jóváhagyása után fogván nyerni, addig pedig a fizetéskiegó- szités több mint valószínű kifizet ve lesz. 7., Szabó Dezső egyl. főjegyző indítványozza, hogy minden község, hol a kiskorúak és gondnokoltak készpénze és pénzértéke az 50000 koronát meghaladja, önálló gyámpónztári jogosultsággal ruháztassék fel s ezzel kapcsolatban az 55300—903. B. M. rendelete 4 §-a, mely a gyámpénz- tárnok és ellenőr díjazásait a községi pénztár terhére állapítja meg, megváltoztattassák, olykópen, hogy úgy a személyi mint dologi kiadások, ha a gyámpónztári tartalékalap a 20000 koronát meghaladja s a község húsz százalékot meghaladó községi pótadóval van megróva, — a gyámpénztári tartalékalap terhére essék, — egyhangúlag elfogadtatott s a határozat a vármegye összes jegyzői egyletekkel hozzájárulás s az országos központi egylettel további intézkedés céljából közölni rendeltetett. 8 Komoróczy Jeuő egyl. tag indítványozza, hogy módosított kémény- seprési várm. szabályrendelet alapján vezetendő, kémények nyilvántartási kimutatása egyöntetű lehessen, készítsen az elnökség egy mintát s azt minden járási jegyzői egyletnek küldje meg, elfogadtatott s erre az elnökség felkéretett. 9. Stern Mór egyleti tag azon indítványa, hogy a jegyzők egyleti, gyűlési, nap és fuvardíj költségei, miként a tanítók hasonnemü kiadásai, a községi pénztárból fizettessék ki, Bodoky Béla egyleti elnök azon módosításával fogadtatott el, mely szerint törvényhatósági intézkedés kérendő, hogy az ily kiadások a községi költségvetési előirányzatba felvétessenek. 10. Becsky György egyl. tag azon indítványa, hogy miután egyes megyebizottsági tagok a községi elöljárókat különösen a községi jegyzőket a megyei közgyűlésen indokolatlatlanul támadják és üldözik, a megyebizottsági tagsági jogosultsággal biró jegyzők s elöljárók tartsák erkölcsi kötelességüknek minden megyegyülésen megjelenni s az alaptalan rágalmazókkal szemben az illetőket a helyszínén megvédelmezni, egyhangúlag elfogadtatott, 11. Szabó Dezső egyleti főjegyző indítványozza, hogy miután önkormányzatiközigazgatást s az ezzel kapcsolatos számvitelt csak az vezethet, illetve bírálhat és ellenőrizhet helyesen, aki annak minden mozzanatát érti, azzal évtizedeken át állandóan foglalkozik, szükségesnek tartaná, ha az egyleti tanácskozásokon az önkormányzati számvitel érdekében a pénz- ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség is képviselve lenne. Ezen szempontból kifolyólag javasolja, hogy beszél?“ aztán hadart egy pár szót lengyel nyelven, végül azt mondta: „Finis, Koniecz, Ende !“ Azaz : Vége ! Eddig volt, nincs több, mehetnek az urak a fenébe, mire önkénytelenül nagy meghatottságunknak vége lett. A templomban még megnéztük Nagy Lajos magyar király Hedvig nevű leányának, (ki Jagelló Ulászló felesége volt s a várnai csatában 1444- ben elesett I. Ulászló magyar király kőkoporsóját, Thorwaldsen dán szobrász hires Krisztus szobrát, mely azonban, mint nehány nappal később hallottam, imitatió, mert az eredetije Kopenhágában van a dán múzeumban s ir.ég több képet és szobrot. A városban a legszebb templom a Mária templom, a piac keleti oldalán. Ez a templom 1226—1397-ig épült s a régiségek valóságos tárháza. Ä piac közepén emelkedik a posztócsarnok (lengyelül : Sukiennice) nevű 160 lépés hosszú bazár, melynek emeleti helyiségeiben a nemzeti muzeum vau, benne Matejko és Siemiradski lengyel festők óriási képei. — A bazár előtt áll Mickiewitz lengyel költő szobra, melyet egyhangúlag igenis nem sikerültnek találtunk, az állása a költőnek jelesen nagyon kifogásolható, mert nem annyira dacz fejeződik ki a szoborban, vagy megvetése a zsarnokoknak, a mi talán lenni akart, mint inkább kihívó magatartás és mérhetetlen pökhendiség. Az egyetemet, melynek lengyel a tannyelve, 1400 növendék látogatja, könyvtára, mely kivált a lengyel irodalomra értékes munkákkal bir, 344476 kötetet s 5820 ritka kéziratot tartalmaz. A város közelében vau a 30 m. magas Kosciusko domb, melyet 1820- 1823-ban emeltek Lengyelország minden vidékének földjéből a hős tiszteletére. Ez a domb jelenleg a hadilag megerősített város egyik erődítménye. Az idő gyorsan eltelt, sietnünk kellett, hogy le ne késsünk a vonatról, mely bennünket utunk eredeti céljához, a Duuajecz forrásaihoz volt közelebb viendő. Az oda való útnak végpontja vasúton Zakopane nevű lengyel fürdő. Novy Targig tehát vissza kellett mennünk, de szívesen tettük, mert a Krakóba való átrándu- lásunk eredményével, az ott látottakkal társaságunk minden tagja nagyon meg volt elégedve. Tehát el Zakopanéba, a Dunajecz forrásaihoz ! Délelőtti 10 óra 30 perckor elindultunk Krakkóból, Szucha— Chabóvka nagyobb állomásokon keresztül vissza Novy Targba. Innen az ut Zakopanéba mindössze 24 kilométer s délután fél 5 órakor vonatunk pontosan a végállomáson meg is állott s kiszálltunk. Előttünk félkörben mint óriási amphithea trumban gyönyörű táj terül el két párkánnyal délfelé, melynek innensőjéből az 1733 m. magas két ormu Gievont nevű meredek sziklafal köti le a figyelmünket. Miután a „Morskie Oko41 (Tengerszem) nevű csinos, két emeletes „Hotelében megszállottunk, a hol mellékesen legyen mondva, egy padlás- szobácskáért, mely igaz elég csinos volt s jó ágyakkal ellátva, egy éjszakáért hat koronát fizettünk, ki mentünk a szabadba a helyszíni szemle megtartása végett. Zakopane lengyel fürdő és falu fekszik 837 méternyire a tenger színe felett 19°57’ m.-nyíre Greenwichtől keletre az É. Sz. 49°18’ alatt. Rajta keresztül a Minski patakot felvevő Oicha voda foly, melynek mentében villák, parasztházak csinos és piszkos foltok sorakoznak egymás mellé. Lakosai faiparral és papírgyártással foglalkoznak, lehetnek vagy három ezeren. Tájképi tekintetben a legszebbek közé tartozik a Tátrában. Délfelé hatalmas félkörben két egymás mögött húzódó párkányhegység emelkedik, melynek innensőjéből jobbról- balra a Lysanki (1457 m.); a Straz- yska (1416 m.), az említett Gievont, a Szuchi vierch (1803 m.), meg a Krokiev (1378 m.) tör a magasba. A hátulsó párkányhegység a magasabb. Ez a galíciai Tátrának főgerincze, a már leirt liptói havasok hatalmas láncolata a Czervoni vierchtől a Svi- niczáig, melynek északkeletre vonuló mellékágából, Zakopanétól délkeletre a Közi vierch (2259 m.), a Granicza (2217 m.), a tisztán a galicziai Tátrához tartozó legmagasabb kúpja, a Yakszmundszka (2192 m) emelkedik. Zakopane maga tőz9ges, nagyobb kiterjedésű lapos réten épült s az ész. nyugati és északi szelek ellen az 1123 m. magas Kubalovka nevű hegygerinc által védve van. — A czirkuszvölgy közepén, mint az orchestrumban a karnagy, az 1375 m. magas Sarnia- skala látható. Zakopanéból keressük fel a Dunajecz forrásait. A Duuajecz, mint tudjuk, két ágból, nevezetesen a Fekete (Czarny) és Fehér (Bialy) Dunajecz- ből ered. A két ág, a mint szintén már említve volt, Galíciának Novy Targ nevű városánál egyesül. A Fekete-, vagy Ozarny-Dunajecz két hasonnevű patakból veszi eredetét, melyek közül a nyugati a Jarze- bina, feljebb Jasenicza nevű s a Stara robota nevű patakok vizéből egyesül. Mind a két patak forrásvidéke a Liptói havasok északi, Galicia felöli oldala vagy lejtője, nevezetesen az előbbinek forrásai a Cerveni vrch (1762 m.) s a Hruby vrch (2142 m.) északi lejtőiből fakadnak, az utóbbi ellenben vagyis a Stara robota nevű patak a Liptói havasok északi, Gali- czia felőli oldalú Konczysta (1946 m.) nevű hegytömb oldalából fakad. A két patak, t. i. a Jarzebina és Stara robota aztán a Mnich nevű hegy (1035 m.) keleti lábánál egyesül s onnan alkotják a Fekete-Dunajecz nyugati ágát. — A Fekete-Dunajecz keleti ága a Liptói havasok galíciai oldalú Yelki Kamenista (2128 m.) északi lejtőjéből ered s a vadregényes, szűk Koscieliszko völgyöu át zuhogtatja le vizét. A Fekete-Dana- jecz nyugati és keleti ága a ,,zu Wi- tów“ nevű íürészmalomuál egyesül s folyik északi irányban Novy Targ felé útjában érintvén Witów, Cho- holów, Pod Czervonem, (a Galíciában elért első vasúti állomás), Ozarny Dunajecz, Wroblówka, Dlugopole, Krauszóv, Ludzimierz falvakat s végre Novy-Targ városát. A Fehér, vagy Bialy-Danajecz két „cicha“ vagy „szucha“ (száraz) nevű patak egyesüléséből támad, mely két A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert „Jókai“-féle törlő-gummi és rajzeszköz = kizárólag nálam kapható. ■ - " ' — ' — Figyelem I Figyelem I ■ ............—.....-■ —: Uj bekötéssel ellátott valamint mindenféle papír-, iró-, rajz- és festőszerek a lehető legolcsóbban kaphatók VEISZ IZSÁK könyv és papirkeveskedésében Deák-tér 22 szám. SZATMÁR — a „Fehér-ház“ alatt. Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetneh. használt ás srgád-tankönyVeK szép tiszta állapotban, félárban. & & & &
