Szamos, 1906. augusztus (38. évfolyam, 61-69. szám)

1906-08-16 / 65. szám

XXXVIII, évfolyam­Szatmár, 1906. augusztus hó 19. (vasárnap) 66. szám. & SZAMOS. POLITIKAI. SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI „A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. A­\ Előfizetési ár:-ÍBgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rókóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivataléban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Szatmár és Nagykároly. Úgy látszik, hogy az a hagyo­mányossá vált küzdelem, a mi Szatmár és Nagykároly közt egy kis időre erejéből alább hagyott, ismét megújul. A székhely kér­dése, amelyben Szatmárvármegye túlnyomó nagy többsége Szat- már mellett döntött, egy időre el­pihent. Természetes és tételes jo­gunkat minden józan belátásu és igazságos ember megbotránkozta- tására a felvilágosodás századának végén egyszerűen elgázolta a főúri önkény; ugyanannak a főurnak önkénye, aki a jog, igazság és egyenlőség jelszavával tört pálcát nem régiben Szatmár város vá­lasztó közönsége előtt a szabad demokratikus fejlődés érdekében a jogtalanság és törvénytelenség fölött! Szatmár szab. kir. városnak az ország szine előtt folytatott igazságos és elszánt küzdelme las­sanként elzsibbadt és abban a re- zignációs szállóigében ernyedett el, hqgy mig gróf Károlyi István él, addig semmi kilátás az eredemé- nyes küzdelemre. S ezt a szálló igét szomorú tapasztalatok hozták forgalomba. Tehetetlenül kellet látnia Szat- márnak, hogy legderekabb embe­reinek önzetlen, elszánt küzdelme miként akadt fent a főúri szemé lyes érdek és befolyás előtt; en­nek a befolyásnak a hálójában mint vergődtek fő- és alispánok s e mLtt a népszerűség egyik kula­csába mint eregették a bort Szat- máron s a másikba Nagykároly­ban. S amikor végül Szatmár igaz­ságának a kijátszása sikerült, a megye túlnyomó nagy többségé­nek felháborodását azon a villám­hárítón igyekeztek elvezetni, hogy a közigazgatás államosításával, a me­gyék uj területi módosításánál Szatmár ismét visszanyeri a szék­helyhez azon jogát, mely földrajzi központiságánál, történeti fejlődé­sénél s haladásának minden irányú jellegénél fogva megilleti. Akit azonban ez a maszlagos ígéret valamenyire elbóditott, ennek komolysága felől csakhamar kiáb­rándulhatott. mikor elvitték innen a pénzügyigazgatóságot. A szálló ige ismét fölelevenedett, hogy gróf Károlyival szemben meddő a küz­delem s városunk a pénzügyigaz­gatóság igen fontos és összekötte­tésében nagy kiterjedésű intézmé­nyével ismét szegényebb lett. Azt hittük, hogy ennek az ön­erején növekedő városnak már nincs több veszíteni valója azokból a lorrásokból, melyeknek természe­tesen kellene táplálniok. — S ime most ismét látjuk, hogy mennyire megnövekedhetik evés közben az étvágy ! Újabb aknamunka készül, melynek ismét az a célja, hogy a fejlődés természetes központi med­réből egy forrást mesterséges utón ismét a megye szélére szivárog­tasson, hogy a személyes érdekek­nek újból megszomjuhozott sziva­csát duzxassza. A kielégíthetetlen vágy ezúttal egyenesen királyi törvényszékünk fundamentuma ellen veti a csá­kányt, mert ez dokumentálja még legerősebben megyei központisá- gunkat; városunk testének még ezt a fejlődéstől duzzadó tagját kell előbb megbénítani és lesorvasztani, hogy a lőuri omnipotencia azután idővel ezt is egészen elnyelhesse. A terv egészen jól van kieszelve. Létesíteni kell Nagykárolyban egy törvényszéket; meg kell csonkítani alaposan a szatmári törvényszék területeit; okkupálni kell a szom­szédos megyék törvényszéki terü­leteiből is, hogy látszólag fedezve legyen Nagykárolyban egy tör­vényszék szükségessége. A megvalósitás tervében úgy látszik Nagykároly a régi módszer­hez folyamodik. Legalább az eddig megcáíolatianul kiszivárgott hírlapi közleményekből az tűnt ki, hogy Szatmár újabb viviszekciójához ismét a főispáni tekintélyt akarták előtérbe tolni, hiszen Szatmár ed­digi íőispánjai és alispánjai is mintha következetesen csak arra lettek volna praedesztinálva, hogy e város jogos érdekeit Nagykároly­nak állandóan kiszolgáltassák. Dr. Falussy Árpád, Szatmárvár­megye . főispánja a legközelebbről tartott törvényhatósági gyűlésen e kérdésben úgy nyilatkozott, hogy a nagykárolyi törvényszék-akotás mozgalmának komoly alapja nincs. Ez lehet a főispánnak egyéni véle­kedése az ügy felől, de annyi mé­gis bizonyos, hogy a megyei köz­gyűlés állást foglalt már abban az irányban, hogy Nagykárolyban is törvényszék állittassék fel s igy az ügyről nem lehet épen azt mon­dani, hogy minden komolyságot nélkülöz. Mivel pedig a tervbe vett törvényszékhez legnagyobbrészt a mi törvényszéki területünkből ha- sitíatnék ki a legjelentékenyebb rész, Nagykárolynak ily utón való fejlesztése egyenesen a mi fejlődé­sünk rovására esnék. Mint rekom- penzációt feltűnő erősen hangoz­tatják a jövőnek azt a zenéjét, hogy a leendő megyei uj területi megállapításnál Szatmár Nagyká­rolytól különválva lesz egy kike- rekitett terület székhelye. Csakhogy mi ennek a zenének akkordjait már régen ismerjük s ennek a hangja mellett estünk el a székhelytől^ és a pénzügyigazga­tóságtól is. Épen ezért az ellen­mozgalomról csakis azon esetben szereljünk le, ha a megye ketté­választása törvényileg biztosítva lesz; addig azonban kötelessége e város minden polgárának résen állani s minden óvóintézkedésre előkészülni, nehogy jogos és tör­vényes érdekeinkben kárt szen­vedjünk ! forrásaihoz. (Útirajz.) Irta : Regéczí Sándor. Liptó vármegyét Sztankován őr­háznál hagytuk el s 5 perez múlva Kralovánban (410 m. t. f. m.) voltunk, mely kis község a mindössze 4077 négyszög km. területtel biró Árva vármegyének az Árva- és Vág folyó öszszefolyásáná 1 igen festői vidéken fekszik s a kassa-odelbergi vasútnak egyetlen egy állomása a megyében. Itt ki- és át kellett szállnunk. Vona­tunk fél órai késéssel érkezvén meg a kissé szagos ebéddel sietnünk kel­lett, melyet az ottani állomás mellett levő kis vendégfogadóban egy tenye­res-talpas tót szolgáló hordott fel nekünk. Ebéd után d. u. 12 óra 50 perckor felültünk az Árvavölgyi helyi érdekű vasútra, mely bennünket a határszélig, Szuchahoráig az ut hossza 71 km. s Árva vármegyén viszen keresztül. Alig hogy elindultunk Kra- lovánból rövid alaguton keresztül haladva csakhamar a regényes Árva völgyben voltunk, mely délnyugatról északkeleti irányban emelkedik a me­gyén keresztül s Árva-Váraljánál már az 500 métert éri el a tenger felett. Felejthetetlen szép festői látványt nyújt itt az Árva jobb partján ma­gános sziklán emelkedő Árva vára, mely az első Árpádok idejében épült s mint Lengyelország elleni véghely az Anjouk idejében nyerte igazi vár­alakját, befejezését pedig Thurzó Ferencz által 1561-ben. — Árvavára tulajdonkópen három külön várból áll, melyek a hegyoldal három magassági fokozatán közvetlenül egymás föle épültek. A várban, melyet jelenleg restaurálnak, van a Thurzó család sírboltja. Itten búcsúzott el elaggott atyjától nemzetünk és alkotmányos szabadságunknak egyik nagy alakja, Thököli Imre, mielőtt sikeres harcait megvívta volna, hogy aztán messze idegenben hazaszeretetéért török föl­dön haljon meg. A kanyargós Árva folyó völgye nagyon hasonlít a Hernád völgyéhez, melyben Kassa városát elhagyva, gyönyörködtünk volt. Egyes helysé­geinek újabb keletű épületeiu ugyan meglátszik az Amerikából haza kül­dött pénz hatása, de meg különben is ez a völgy nem a szegénység ta­nyája, mert ha búzát, nem is, de ro­zsot, árpát, zabot, krumplit, lóherét és lucernát itt nagy mennyiségben termelnek, legelőin pedig nagyon szép növésű és számos szarvasmarhát láttunk, lakói jómódúak, sőt a paraszt­jai között több van ki százezrekkel rendelkezik. Úgy vettük észre, a ma­gyar szót nem igen szívesen hallgat­ták s magatartásuk gőgös és barát­ságtalan volt. Miután a kis gimnázi­ummal biró Trsztena városka mellett is elhaladtunk s az Árva folyó jobb partja mentén elhúzódó Árvai-Magu- rára, melynek legmagasabb emelke­dése a Kubinszka bola (1345 m.) s a Budin (1220 m.) még egy utolsó pil­lantást vetetnünk, megérkeztünk dél­utáni 4 óra 15 perckor Szuchakorába. Ezzel elérkeztünk Árva vármegye és Galicia határához s a közleményünk elején bemutatott északi országos határvonal nagy bekanyarodásához, melynek déli szakaszának északi Ga­licia felőli lejtőiu megtaláljuk a Du- najecz forrásait. Magyarország északi határvonala eme nagy bekanyarodásának átlagos hossza északról-délre 40 km. átlagos szélessége nyugat-keleti irányban 25 km. területe ezek szerint 1000 négy­szög km. melynek délkeleti csücské- jébeu megtaláljuk a soká vitás terü­letét a Halas-tónak és Tengerszemnek, hová egyébiránt jelen közlemón3'üak folyamán a nyájas olvasót elkalauzo­lom Nézzük most már a nagy határ- bekanyarodás irányát. Árvavármegyének legészakkeletibb Rótte Fülöp kárlsbadi ezipőrak tárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Sxatniár és vidéke le|nig?oÍ3b czipMtira. ÜSgisMilk JMF* nyári idényre megrendelt úri, rr • női és gyermek-lábbelik, — valódi box és schevraux borból Készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom