Szamos, 1906. június (38. évfolyam, 44-51. szám)
1906-06-07 / 45. szám
XXXVIII, évfolyam. Szatmár, 1906. június hó 7. (csütörtök) 45. szám. SZAMOS i OLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP ,A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Védekezés a nemzetiségi támadásokkal szemben. Az uj parlament működésében, amióta nagyobb tér nyílt meg a nemzetiségek képviseletére, az eddig történt felszólalásokból úgy látszik, hogy a nemzetiségi kérdés állandóan felszínre kerül. Mi, magában véve ebben a tényben korántsem látunk olyan nagy veszedelmet, mint a milyennek a nemzetiségiek térfoglalását sokan minősitik. Az eddigi és a mostani helyzet közt mindössze az a különbség, hogy mig eddig a nemzeti aspirációk lappangva, bujkálva igyekeztek tért hódítani s az elnyomatás ürügye alatt a külföld szimpátiáját ellenőrizhetlen sajtó- közleményeikkel a maguk részére megnyerni, most a legilletékesebb helyen, a nemzet szine előtt, nyilt parlamenti ülésben mondják el panaszaikat és igy módjában áll a félrevezetett külföldnek a parlamenti tárgyalásokból világos képet nyernie arra nézve, hogy mi a valóság ebben a kérdésben. A mostani küzdelem módszere tehát, az által, hogy a nemzetiségek nyilt aktivitásba léptek, a kérdés tisztázására nézve, az eddigi módszernél határozottan előnyösebb. — Hadd lássuk hát egyszer már a medvét a maga természetes valóságában ! Ismerjük meg az izgatás forrásait, eszközeit, hogy igy felismervén a seb mivoltát, terjedési irányát, annak orvoslásáról okszerű eljárással gondoskodhassunk. Hogy célszerű és meggondolt lépés volt-e a koalíciótól ezt a kérdést ezer bajaink közt épen most szőnyegre vonszolni, azt épenség- gel nem állíthatjuk, de ha már benne vagyunk ebben is, mint sok egyéb visszásságban, a baj orvoslásáról kell gondoskodnunk s nem eshetünk bele mi is abba a hibába, hogy a különben is eredménytelen rekriminációkkal a figyelmet e fontos kérdéstől eltereljük. Először is most már kétségtelenül konstatálhatjuk a tényt, hogy a nemzetiségek, a magyar állameszme esküdt ellenségei fokozottabb mértékben léptek aktivitásba s programmjuk az államellenes tendenciák megvalósítását nyíltan is hirdeti. Nos, ezen törekvéseknek végét kell vetnünk; semmit és senkit nem kímélő szigorral kell felvennünk a küzdelmet a íaji önállóságunkért és függetlenségünkért. Igen sokféle utja-módja van ennek. Hiányosan bár, de tőlünk telhető részletességgel mégis megkíséreljük ezeknek nagyjából vaió körvonalozását. Bár minden nemzetiségi áramlat elnyomásának vagyunk a követelői, mégsem hirdetünk minden körülmények között erőszakkal, kíméletlenséggel folytatandó küzdelmet. Sok és szinte hihetetlenül keserves tapasztalat azt bizonyítja, hogy azon nemzetiségi áramlat, amely újabban hazánk határain belül érezhető, nem meggyőződésből fakad, hanem tisztán és kizárólag egyes kapzsi és lelkiismeretlen agitátorok agyarkodásának eredményé. Természetes ezek után, hogy nekünk a regenerálás munkáját nem azin a szegény, szerencoéítetf, félrevezetett népen kell kezdenünk, hanem legelőször is az agitátorok működését kell megakadályoznunk. Ha lehet, szép szóval, ha nem, — erőszakkal, de minden esetben gyorsan és biztosan. Az ilyen agi- táció-müködés olyan, mint a hamu alatt lappangó zsarátnok; mikor levegő még nem éri, egyetlen taposás pocsékká teszi, de ha ezt elmulasztjuk, ha ez lobogó lánggá fejlődik, nincs az a hatalom, mely többé útját állhatná rohamos pusztításának. Vannak sokan, kik az ilyen nemzetiségi agitátoroknak inkább békés eltávolítását ajánlják, abban a hitben, hogy erősebb eszközök alkalmazása könnyen mártírok köntösében tüntethetné fel a nemzetiségi apostolokat és akik nagyon jól tudják, hogy semmi sem alkalmasabb valamely vallási vagy politikai irány megerősítésére a vértanuk kultuszánál. Nem szabad azonban felednünk, hogy csak ott és csak azon esetben van igaza e tételnek, ha e martirok mögött ott van a meggyőződés ereje, ott a hit és ha kétségtelenül kiviláglik ezek ragyogó tisztaságú önzetlensége. Amikor azonban tévtanok terjesztéséről van szó, mikor nyilvánvaló és bebizonyított, hogy önös érdekek vadászata titkos rugója az ilyen mozgalmaknak és amikor földi szenny és salak tapad nevükhöz, akkor igen könnyű az ilyen alakok letörése. Módot kell egyúttal arra is találnunk, hogy mindenféle agitatorius működésnek élét elvegyük, azáltal, hogy a magunk erejéből, a magunk kezdeményezéséből hozzáfogjunk a nemzetiséglakta vidékek gazdasági helyzetének javításához. Hiszen őszintén be kell vallanunk, hogy a nemzetiségek egy részének elégületlensége érthető. A határszélen, terméketlen földön, kedvezőtlen éghajlati viszonyok között csodálhatjuk-e, ha az elnyo- mottság bizonyos érzete keseríti el őket s ha elkeseredésükben az ellen fordulnak, kitől leginkább várhatnák és remélhetnék helyzetük javítását, — a fennálló államrend ellen. Tudjuk, hogy amely állam minden lakója rendezett gazdasági viszonyok közt él, annak nem kell félnie szociális áramlatok aknamunkájától. Legelső sorban tehát arra kel igyekeznünk, hogy minden jogos elégületlenség forrását betemessük. Második fontos kötelességünk az ifjúságnak magyar szellemben való nevelése. Szomorú tény, hogy jelenlegi népiskolai törvényünk még a Berzeviczy módosításaival is oly hiányos, hogy nem felel meg a céljának. Ezer és ezer tankötelesnek még akkor sem állana módjában az államnyelvvel megismerkedni, ha ez az ö vagy szülei határozott kívánsága lenne. Egész vármegyék vannak a perifériákon, a melyekben a magyar nyelv tanítása teljesen elhanyagolt s igy tenyésztő fészkei lesznek a nemzetiségi mozgolódásoknak. Végül a harmadik fontos teendő volna a papság megrendszabályo- zása. A kálvinistán kívül minden katholikus íelekezetnek vannak pa- razitási, kik kötelességük teljesítése helyett a népszerűbb és nagyobb jövedelmű agitációval és nemzetiségi izgatással foglalkoznak. Reméljük, a most megalakult ház nem fog késni oly értelmű javaslat megvalósításával, mely a ienntiek szerint minden államellenes működésnek elejét veszi és lehetetlenné teszi azt, hogy legyenek e hazának oly polgárai, kik a keblén melengetett kígyó szerepére vágyakozzanak. Tennivalók a községi és körjegyzők érdekében. d) Szint» megmagyarázhatatlan és érthetetlen helyzet az, hogy a természetbeni lakás és lakpénz legkissebb mértéke, továbbá a rendszeresített segédjegyző lakása, vagy lakbére nem lettek meghatározva és egyöntetiileg legalább irányadásul meghatározva, pedig ezek gyakori kézenforgó ügyek, melyek megoldásával sok súrlódás és egyenetlenségnek eleje vétetnék. Továbbá a személyes kedvezmények tekintetében is igen messzemenő megkülönböztetések állauak fenn az állami törvényhatósági és községi tisztviselők között, igy pl az 1886. évi XXII. te. 33 §. b. pontja a községben legtöbb adót fizetők névjegyzékének elkészítésére nézve elrendeli, hogy az állami adó kétszeresen számítandó erdészek, néptanítók, bányászok, gazdászok stb. adójánál, hát a község jegyzője és értelmi vezetője ezekkel nem is kerülhet 'gyferma bánásmód a'á, az még bagyján, de bogy a legfontosabb állami feladatok teljesítése mellett miként zárható ki a jegyző és családja az állami törvényhatósági tisztviselők és ma már a szociálista agitátorok által is élvezett kedvezményes vasúti menetjegyek és más gyermeknevelésnél kedvezményeket tevő humánus intézkedésekből, az előttem megfoghatatlan, hiszen a városi ember magánál tarthatja gyermekét egészen az érettségi vizsgálatig, mig a falusi ember már ezideig házon kívül van kényszerülve taníttatni nagyobb költségekkel gyermekét, ez is egy igen fontos figyelmet érdemlő dolog és mégsem részesülnek a jegyzők gyermekei még abban a kedvezményben sem, amibe a városokba lakó előnyösebb helyzetben levő állami tisztviselők, vagy katonák gyermekei részesülnek. e) Nyugdíjügyünk állami kezelés és esetleg államsegélyezóse teljesen indokolt és méltánylást érdemlő körülmény, ngy hogy attól a kormány és a törvényhozás einem zárkózhat, mert a jegyzőt legtöbb baleset az állami feladatok teljesítésénél érheti, kívánatos volna, hogy a fizetést és nyugdijat rendszeresen az állampénztárból vehetnők fel. f) Hogy a fegyelmi törvényünk miért szorul módosításra, azt megindokolni mindnyájunk által átérzett okokból teljesen feleslegesnek vélem és épen ennél a kérdésnél óhajtanék a megalakítandó kamarának fontosabb szerepet biztosítani és esetleg az első fokú fegyelmi hatáskörrel felruházni, mert minket ez oly közelebbről érintő ügy, amit mondhatni korlátlanul a közvetlen felettes hatóságra ruházni nem oly megnyugvást keltő, mint ha Rótfa Fülöp kárlsbádi ezi párak tárát ajánljuk: a t. vevő-közönségnek, mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett — Szamár és vidéke legnagyobb cziporaiíto. a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, valódi box és schevraux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelbe n. -