Szamos, 1906. június (38. évfolyam, 44-51. szám)

1906-06-28 / 51. szám

2-ik oldal SZAMOS 51. szám. világnak irányitója s az e téren működők ép oly mértékben meg­találják boldogulásukat itthon, mint a világ bármelyik részén. Szűnjön hát meg a közöny, mely a szülőket e tekintetben eddig fogva tartotta s erős kereskedő nemze­dék nevelésével vessük meg ha­zánk jövő közgazdasági életének erős fundamentumát. Az .Ezres“ és „Dalegyesület“ kirándulása Bikszádra. A jubiláló Ezres és a Dalegyesület vasárnapi bikszádi kirándulása igen jól sikerült. A siker egyik része ab­ban áll, hogy dacára a fenyegető idő­nek mintegy 120-an vállalkoztak a nagyobb szabású ekszpedicióra, a má­sik pedig abban, hogy a jóformán hevenyében összehozott koncert min­den tekintetben pompás volt. A szép számú intelligens közönség jó kedvvel s kitűnő étvággyal érkezett Bikszádra délelőtt 10 óra tájban s mindkettőt megtartotta ott tartózkodása alatt s mindkettőt hiánytalanul haza is hozta az epizódszerüen közbeeső ebódelés mit sem rontott egyiken sem. A jó­kedvet a programmszerü kisiklás sem csökkentette, hisz valóban a legna­gyobb uudományszomjjal kémleltük a teknika legújabb vívmányát, a kere keknek 10 perc alatti igazán művészi visszaemelését. Délben fél 12-kor volt a koncert, amelyre oly szép számú közönséget tett ki az egynéhány fürdővendéggel megszaporodott kiránduló társaság, amekkorát itthon is alig látnak oly­kor-olykor. De meg is érdemelte a műsor is, a terem is, amelyeknek ki­fogástalan akusztikája szépen érvényre juttatott minden számot. A dalárda két számmal működött közre, de az­után a nap folyamán még háromszor énekelt nagy bravúrral Olyan tömör, szabatos előadást ritkán hallani. — Mándy Bertalan gordonkajátéka, Mán- dyné úrasszony zongora-kísérete mel­lett valósággal elragadott mindenkit. A Lohengrin után a gavotteott kel­lett az óriási tapsviharra eljátszani s délután ismét meg kellett szólaltatniok remek hangszereiket és pedig több­szöri újrázással. A müvószpár legszebb diadalai közé tartozik a vasárnapi. Itt meg kell említenünk és pedig nagy hálával, hogy a kirándulás va suti nehézségeit a forgalmi felügyelő páratlan előzékenységgel, sok fárad­sággal s utánjárással segített leküz­deni, úgy hogy támogatása nélkül az egész kirándulás elmaradt volna. Dr, Fechtel felolvasása sziporkázó szel­lemmel tárgyalta le az expedíció szer­vezését, elmésen találó rögtönzéseivel harsány kacagásra derítvén az eső miatt szontyolodni kezdőket. Ferencz Anna remek hangja egyik diadalt a másik után aratta. Meder Mihállyal csupán ott a helyszínen tartottak egy próbát s szépen iskolázott éneke oly frappáns hatást tett, mintha mindig próbálták volna. így van az, ha va­laki tud és akar. A concert, polka, mazur, A szivem választottja stb. s az ismétlésre d. e. s délután előadott szebbnél szebb darabok szép babér­koszorúval gazdagították a kisasszony eddigi sikereit. Sajnos, hogy a ren­dezőség a babérkoszorút csak képle­tesen szolgáltatta ki. No de talán lesz még rá jó idő. No aztán Pirkler ! így még tán nem mulatott publikum ka­cagtató paródiákon, mint a hogy ő meg mulattatott bennünket, komoly tárgyú szavalata is nagy hatást tett. A két koncerten együttvéve legalább 10-szer ujrázták meg s mindig adott valami újat. Ezért a dupla koncertért bánhatja aki nem volt ott. Az ebédről nem sok Írni valónk van, mert az igazán nem volt sok, az árát beszámítva. De annál több volt a jó bor, amelyet dr. Kelemen képviselőnk, az „Ezres“ disszónoka küldött ki a kirándulóknak. Ez aztán meghozta a jó kedvet. A közönség minden rétege ázott. — Akik sétára indultak, az esőtől, akik helyben ma­radtak a Kelemen borától. Kapott is a jókedvű adakozó fényes tósztot Csomay bátyánktól az „ Ezres“ örökös képviselőjétől. Ebéd alatt dr. Fechtel humoros tósztban a megjelent höl­gyeket mind, az Ezres palotahölgye- ivó nevezte ki. Dr. Fodor dr. Rot- tenbiller fürdöorvosra emelte poharát, aki a kirándulás érdekében szintén sokat tett. Volt fényképezés, tombola. Mire vissza kellett indulni, meginf szép idő lett, kiderült az ég, nyilván demonstrálván, hogy csupán a kirán­dulókra volt pikje, csak velük inger- kedett. A hazajövetel a kirándulás egyik legkedvesebb mozzanata volt, ameny- nyiben az üvegekre lehúzott Kelemen- féle borok állandó jó kedvben tartot­ták az urakat, akik feledve a kis párti összes kellemetlenségeit vígan zengedeztek a csillagos éjszakába. ■ I. .................................... A „Szamos“ eredeti táviratai. Bpest, junius 28. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter szombaton visszatér Bécsbe, hol a király külön kihallgatáson fo­gadja. * A magyar delegáció tagjai tegnap befejezték a külügyi vitát. A vita során elhangzott kifogásokon Golu- chovszky helyett Burián közös pénz­ügyi miniszter felelt. A vita befeje­zésével a költségvetést általánosság­ban elfogadták. * A közös ügyek tárgyalására kikül­dött magyar országos bizottság teg­nap déli 12 órától tartott ülésén Zichy Tivadar gróf elnöklésével a külügyi albizottság jelentését tárgyalta. * A királynak a magyar és osztrák delegációk részére adott ebédje alkal­mával az udvari zenészek az eddigi szokástól eltérően egyebek közt egy magyar népdal egyveleget is játszot­tak, melybe a Hymnusz, Szózat és a Klapka induló is be van foglalva. HÍRROVAT. Elveszett meghívók. Tudomására hoztuk a t. közönség­nek annak idején, hogy a helybeli ev. ref. főgimn. Vili. oszt. ifjúsága, amely most teszi érettségi vizsgála­tát, ennek befejezése után f. hó 30 án este, a Kossuth-kertben „érettségi táncmulatságot“ rendez. E mulatságra meghívókat idejében teljes pontos­sággal és lelkiismeretességgel szót- küldte, számra mintegy 800 darabot. Most tömegesen érkeznek hozzánk a panaszok, hogy a meghívók nem kézbesittettek! A rendező bizottság már megtette a szükséges lépéseket arra nézve, hogy kiderittessék: mi az oka ennek a szinte érthetetlen, sőt hallatlan mulasztásnak. A meghívókat ma már nem pótol­hatja a rendező-bizottság. — Ezért : teljes tisztelettel fordul mindazok­hoz, akik „meghívóra“ tartanak igényt és kéri őket, hogy kegyes­kedjenek eltekinteni, mérlegeljék a rendkívüli helyzetet s a fenti ifjú­ság nemes törekvését, mivel a mu­latság tiszta jövedelme egy, esetleg két önképzőköri alapítványra lesz fordítva, — ezúttal is, mint más alkalomkor, becses jóindulatukba fo­gadni méltóztassanak. A mulatság kezdete: jun. 8-án, a Kossuth-kertben, este 8 ór akor. Be- lépti-dij: személyjegy 2 kor., család- jegy 5 kor. Felülfizetéseket, tekin­tettel a nemes célra, köszönettel fo­gadunk és hirlapilag nyugtázunk. Szatmár-Németi, 1906. jun. 28. Tisztelettel Bereczky József Mátray Lajos ifj. rbiz. elnök. tanár-elnök. Lapunk előfizetőihez. Az II. negyedév lejártával tisz­telettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfize­tést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szívesked­jenek. * Személyi hir. E hó 24-én estve dr. Ferenczy Zoltán bpesti egyetemi könyvtárigazgató a kormány képvise­letében és Dóczy Imre gimn. felügyelő az egyházkerület képviseletében vá­rosunkba érkeztek, hogy a 25-én meg­kezdett érettségi vizsgálatokon jelen legyenek. A vizsgálatok ma délután fognak befejezést nyerni. * Öngyilkosság. Lapunk zártakor vesszük a szomorú hirt, hogy Orosz Sándor kir. alügyész ma reggel 9 órakor Bercsényi utcai lakásán vadász fegyverével agyonlőtte m agát. Hogy mi indította eme végzetes tettre, az rejtély. Egy levelet hagyott hátra Daróczy Endre ügyvédhez címezve. * Szerencsétlenség a bikszádi va­sútnál. Halálos kimenetelű szerencsét­lenség érte tegnap délután fél 5 óra tájban Tankóczi József helybeli mé­száros mestert, ki legutóbb a máv.-nál volt alkalmazásban. A vámfalusi ál­lomáson ugyanis kocsirendezés közben Tankóczi Józsefnek feje a két sz om- szédos kocsiból kiálló rönkök közé került s ennek következtében a hátsó koponya mintegy 10 cm. hosszúság­ban betört. — A szerencsétlenül járt olyan kudarccal, hogy kifütyülték és másnap meg kellett szöknie. Bécsben sokat szekirozták azzal ismerősei, ő maga igy beszélte el az esetet. Igen, „Ernáni“-ban léptem föl, a királyt énekeltem. Az uralkodó herceg, ki ott szorongott páholyában, majd megpukkadt, hogy valaki igazi fen­séggel mer lépkedni az ő udvari bolha- szinházában. Pompásan voltam dispo- nálva, disponálva mikor az első F-et kivágtam, megremegett bele az egész hercegség. Ettől a herceg úgy meg­ijedt, hogy ráköltötte egész évi civil- listáját, csakhogy engem kifütyül- tessen. A túlérzékenység is hamar kifej­lődik az énekes uraknál. Példa reá De Grach esete, ki egy vicc miatt bontotta fel szerződését az operával. Egy öreg kórista ugyanis, ki már alaposan ráunt a kornyikálásra, né- hányad magával a Rauter-kávéház árkádjai alatt szürcsölgette a pikkolót és merengve igy szólalt meg: — Barátim, én csak két dolgot kívánnék, ezt a házat és de Grach hangját . . . — A házat értjük, — mondá az egyik asztaltárs, — de minek a De Grach hangja ? — Meguntam az éneklést. Ha ez a ház az enyém, volna, nem szorulnék rá, a De Grach hangjával pedig rös- telnók énekelni. Ez az elmésség De Grach füléhez jutott s habár ez nem ingatta meg a pótolhatatlanság hitét, másnap fölmen- tóseért folyamodott. A balettről a rossz nyelvek azt sze­retik hiresztelni, hogy nem igen rá- tartós. Nos, ez rágalom. Akárhány csinos ballerina csak ezért távozott már az intézettől, mert nem engedték az elsősorban tánczolni. Erezte, hogy „pótolhatatlan“ vonzerőt csak ott tud gyakorolni. A kórista-ambiciónak igen érdekes esetét hallottuk Mierzvinszky első opera vendégszereplése alkalmával. Van ugyanis az operának három ha­talmas tenorhangu kardalosa, kik, ha énekelni tudnának, nem nálunk fúj­nák a kórust, hanem Amerikában pofozkodnának impesszárióikkal. Mi­kor hire járt, hogy Mierzvinszkyéhez hasonló tenor nincs a világon, a há­rom kardalos unisono fitymílással igy szólt: — Majd meglátjuk — Talán „meghalljuk“, igazitá ki őket egy tapasztalatokban gazdag kardalosnő. — Nem ; meglátjuk. Mert ha mi elkezdünk vele énekelni, őt ugyan senki meg nem hallja. És csakugyan a főpróba az első felvonás fináléjában, hol Merzvinszky tenorjának kellett az egész együttest dominálni, a három kórista-torok oly sziláján neki eresztette a benne rejlő és különfélekép vonalozottC két, hogy a vendégtenorista ijedten kapta hátra a fejét. Egy szerencsés ötlet azonban meg­mentette őt a kórista-merénylettől. — Uraim, — mondá feléjük köze­ledve és kezüket melegen szoron­gatva, — ón még tavaly magam is kórista voltam, azt hittem, hogy jobb hangú kórista nincs a világon, most átlátom, hogy ez képzelődés volt. E szokatlan szerénység lefőzte őket s este oly pianissimo énekeltek, hogy Mierzvinszky tenorja teljes fényé­ben érvényesülhetett. — De azért szeretném azt az embert látni, aki velük elhitetni képes volna, hogy ők nem pótolhatatlanok. Az operánál uralkodó pótolhatat- lanságok teóriájának egy legbosszan­tóbb tünete az opera műsorának foly­tonos ingadozásában nyilvánul. A nagyratörő müvószlólek, minthogy máskép nem ejtheti szerét pótolha- tatlanságát bebizonyítani, tehát bizo­nyos időszakokban szükségesnek ta­lálja lemondani az előadásokról. Hadd tudja meg a világ, hogy ő „ad hoc“ pótolhatatlan, hogy nála nélkül az opera nem mehet. E mellett az a tudat sem kellemetlen, hogy őmiatta most az igazgató és a rendező esze tótágast áll, hogy a pénztáros haját tépi, hogy az Írnokok szaladgálnak, telefonálnak és végre, hogy a közön­ség bosszankodik. És mindezen sikert egy szóval el lehet érni: indispozició. Ebből azután a színház vezetői mégis megtanulják, hogy van az operának egy igazán pótolhatatlan tagja és ez Gazsi, a szerepkihordó. Ha ő nem tudná, hogy ki hol tar­tózkodik, hogy X. tenorista ebben a kávóházban sakkozik, hogy Y. bari­tonista ilyenkor ennek udvarol, hogy Z. buffo ott meg ott halbszeidlizik, akkor igazán nem lehetne a megvál­tozott darab helyett aznap másat adni. De Gazsi mindent tud, csak idegen nyelveket nem és ezért pótolhatat- lansága dacára sem jósolhatunk neki fényes jövőt az Operánál. Mert az Operaház oly Isten harag­jából való intézet, melyről egy mo­dern góczi boszorkány igy referálna a sötétség királynőjének: „Beszélnek ott mindenféle nyelven, — még tán magyarul is . . .“ Zöldi Márton. K K K K Sirolin Eskü u étvágyat é* i testsúlyt, raegszOa­teti a köhögést, váladékét, éjjeli izzadást. Tüdöbetegsegek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást, F. Hoffmann-La Reche Jk Ce. Basel (Sfáje).

Next

/
Oldalképek
Tartalom