Szamos, 1906. június (38. évfolyam, 44-51. szám)
1906-06-03 / 44. szám
2-ik oldal SZAMOS 44. szám. egyik évét a másikkal temetteti. De bizonnyal ez az időbeli haladás nem egy az erkölcsi haladással. És lassankint odaérkezünk a Thebe kapujához s halljuk a szfinksz rejtélyét. Vagy megoldja a kor s mehet tovább. Vagy nem oldja meg és akkor... De hiszen a szfinksz regéjét ismeri mindenki. Igent Talán majd meg lehet oldani a nagy kérdést, egyszer, valamikor, sok-sok idő múlva, ha | majd eljön a társadalom pünkösdje s megtelnek mindnyájan Szentlélekkel! . . . Tennivalók a községi és körjegyzők érdekében. Ha figyelemmel kisérjük az állami és közigazgatási tisztviselők egyesületi működésében az ujabbi időkben megindult mozgalmakat, melyek a megfelelő körökben úgy a hivatali állás tekintélyének emelésére, mint a kedvezőbb anyagi helyzet megteremtésére irányultak, lehetetlen észre nem vennünk, hogy egyedül a községi és körjegyzők kebelében nem alakult ki olyan erős szervezet, mely érdekeiknek állandó támogatását tartaná felszínen. Ezen a körülményen annyival is inkább csodálkozhatunk, mert tapasztalás szerint a közvélemény és a sajtó valamennyi ez irányú lépésüket teljes szimpáthiával fogadta. Mindenki tudja, hogy a jegyzői kar munkája az az alappillér, melyre a legfontosabb állami és közigazgatási kormányzás támaszkodik s a melynek lelkiismeretes betöltésétől függ elsősorban a sikere annak, hogy az állami gépezet helyesen működjék. Hogy a jegyzői karnak céltudatos törekvése mennyi téren találna egyöntetű vállvet9tt munkával megoldandó feladatokat s hogy ezeknek megoldására mily eszközök volnának leginkább célravezetők, arról megszívlelendő útmutatást és tájékoztatást nyújt egy kezünkbe került emlékirat, melyet Vaday Lajos, királydaróczi jegyző terjesztett föl az „Országos Jegyző-Egylet“ elnökéhez s amely emlékirat eszméi nagyon is érdemesek arra, hogy azokhoz a kartársak hozzá szóljanak, azokat eszmecsere tárgyává tegyék, megvitassák s a tennivalók lelhette itt halálát, még mielőtt megvívta volna a pártos Auger várát ? ! Az angol vámvizsgálat Calaisban van ; elvesz egy félórát, de nem a luxus-vonaton utazóktól. E vonatról közvetlen átszáll az utas „His ma yesty's Mail-Ship“ jére, — Őfelsége postahajójára. A hajón történik az elvámolás, hogy azzal is időt nyerjenek. Nem érdektelen a behajózásnál figyelemmel kísérni a kézi táskákra ragasztott hotel-cédulákat. A Riviera minden jobb hoteljét rajtuk találjuk. Algírból, Egyptomból is akad elég. Egy-két exotikus is előkerül. Fokvárosnak, Sidneynek, Zanzibárnak is van jo szállója, mint a cédulákon levő képek mutatják. A rövid egy órát tartó tengeri ut alatt egy postatiszt kíséretében nézegettem a leveles zsákokat. Elég ezeket látni, hogy Anglia világhatalmáról fogalmat alkossunk. Számos zsákot tölt meg az indiai posta, Afrikának, Ázsiának, Ausztráliának alig ismert szigeteiről jövő levelekből naponta teljes postazsákokat állitnak össze ! Fent a fedélzeten alig marad valaki A 4 frtos hajójegyre egy angol fontot (12 irtot) kell fizetni a cabinért Dacára ez aránytalanságnak, megtelnek a cabinok. módjára nézve egyöntetű megállapodásra jussanak. A terjedelmes és gondosan megszerkesztett emlékiratból a tennivalókra nézve követendő főbb elveket az alábbiakban ismertetjük : 1. Az emlékirat szerint kívánatos volna, hogy a jegyzőkar akár szorosabb kapcsolatu egyesületbe, akár az ügyvédi kamarához hasonló szervezetbe kötelezően tömörüljön. Az egyesület fentartása a jegyzőikar tagjainak közteherviselési elvén alapulna, annak az országban működő minden jegyző és rendszeresített segédjegyzö tagja volna. Czélszerü volna egy Budapesten szervezendő országos kamara szervezetében az elnök mellett tehetséges és nagybefolyásu jogászképviselőt, mint ügyészt alkalmazni, aki az országgyűlésen a jegyzői egylet, illetve kamara ügyét hathatósan támogatná. Szervezendők volnának titkár, pénztáros és más megfelelő állások már az egyéni hiúság kielégítése végett is, melyek az orsz. jegyzőikar kiváló tagjaival volnának betöltendők, de szervezendők volnának rendes és állandó hivatalnoki állások is. A jegyzői kamara a kidolgozandó törvényjavaslat és az országgyűlés által megállapított külön törvény alapján, mint az országos jegyzőikar szerve az összes megye és járásonként és a kamara szoros összefüggésével szervezendő, a kamara fenhatósága alá rendelt-, de kevesebb jogkörrel biró, azonban szintén autonom testületek kötelezőleg volnának megalakitandók és ha esetleg intézési jogkörrel nem is mindenben bírnának, véleményök a központi kamara által illetékes helyen erélyesebben támogattatnék és az összes vidéki szervezetek a központi állandóan működő kamarától jövő irányítás alapján, az ország ösz- szes jegyzői kara egyöntetű céltudatossággal és a kamara által képviselt összevont erő kifejtése a jegyzői karnak az élet követelményeinek színvonalára emelését s ott való magatartását és az évtizedek óta a jegyzői kar iránt tanúsított közöny megtörését; a jegyzőikar tekintélyének emelését eredményezné. Arra az esetleg támasztható kérdésre, hogy mire való ez erősebb szervezet, annak célját az emlékirat körvonalozza, hogy a központi kamara hatáskörébe volna utalaudó : a) Mindazon már meglevő közigazgatási törvényeknek, amelyek végrehajtásánál a községi, vagy körjegyző igénybe vétetik s amelyek végrehajthatósága nehézségekbe ütközik, revízió alá vételének illetékes helyen szorgalmazása és vélemény adás úgy az idevonatkozó uj, vagy revízió alá kerülő törvények intézkedése és azok végrehajthatóságára nézve, hiszen a közigazgatás államosítása mindig közelebb jövő feladat, amikor a közi-; gazgatás más alapokon fog nyugodn1 s a községi közigazgatás körébe tartozó törvények végrehajthatósága és alkalmazhatóság szempontjából alig adhat valaki a közéletben alaposabb és céltudatosabb szakvéleményt, mint a uép közt élő, annak bajait, szokásmódját és helyi szokásokat ismerő a nép és kormányhatalom közt a törvények alkalmazása és a nép közötti végrehajtása tekintetében összekötő és sokszor ütköző pontot képező községi és körjegyző, akiuek egyéb nem jutott, mint a feltétlen érvényesülő abszolút felsőbb jogok ellenvetés nélküli végrehajtása, valóban ő a közigazgatás automatája, de a fegyelmi és büntetőjogi felelősógnéli jogvédelme ? ! Erről valóban beszélni sem jó! E rövid utón alig kerüli el valaki a tengeri betegséget. Egy nászutazópár egész vasúti utón fitymálva beszélt a csatornái átkelésről, jóval hosszabb hajóutakat tettek meg a Fekete tengeren. Egy negyed órára az indulás után, a fiatal asszony igen rosszul érezte magát, panaszkodott, ezúttal 'félretette a kifogástalan francia beszédjét, ro- románul és elkezdett tengeri beteg lenni. Londonban vár bennünket a Chatham Railway, csak gyorsaságánál luxus-vonat. Szakaszai nyolc ülósüek, a kocsikban nincs folyosó, a csatornától Londonig egy helyre van szegezve az utas. Indulás előtt bedobálják a meleg vízzel telt réz-csöveket, lábmelegitőknek. Kályha nincs. — A melegítőket is át kell engedni a la- dykuak. Hozzá még a jól felöltözött, plaidos angolok nem átalják felnyitni az ablakokat. Ködös, kéményekben népes vidéket szel át a vonat, nem egyszer nagy- forgalmu városok utcái felett haladva el, vagy egy félórát London belterületén haladva, a Victoria Stiition-nál megáll. Dacára, hogy a legfontosabb állami érdeket kell szolgálni és feladatokat végrehajtani, megfelelő jogvédelemben nem részesül és a jelenlegi abszolút jogokat biztositó elavult fegyelmi törvény mellett exsistentiája a Mohamed koporsójaként a levegőben lóg. Eltekintve a politikai és személyes vonatkozású dolgoktól, még a jelen- legi jogszokások szerint is, csak akkor tekintik a bíróságok közhivatalnoknak, ha netalán valamiért büntetni kell, mig ha neki van baja, a jogvédelemnél más magán egyénekkel jön egyenlő elbánás alá. b) Tekintve, hogy a jegyzői kvalifikáció a közigazgatási tanfolyamokról szóló 1900 évi XX. tcz. életbeléptetésével az előbbeninél jóval magasabbra eneltetett és 2 iskolai, egy tanfolyamhallgatási összesen 3 évi tanulással meguehezittetett, ennélfogva "teljesen indokolt lenne, ha ebből kifolyólag a jegyzői képesítés az 1883 évi I. tcz. módosításával más állásokra is kiterjesztetnék, hogy hosszabb jegyzői szolgálat után a jegyző nyugalmasabb állásba is előléphetnék, sőt mi több, a közigazgatási szakra a tanfolyam éveinek és anyagának kiterjesztésével csak is ezután nyerhetne minden közigazgatási tisztviselő képesítést és működését a jegyzői irodába kezdené meg. Kiválóbb tehetségű ténylegesen működő jegyzők a jogot az alapképzettségre való tekintet nélkül megállapítandó szakvizsga letétele után, magán utón addig is elvégezhetnék, hogy a csekély alap képzettségben rejlő formai eltérés ne vághassa útját az egyébként természetes eszü, jó felfogású ambiciózu- sabb, előre törekvő jegyzőknek, akik egy vagy más okból érettségi vizsgát nem tettek ugyan, de önszorgalmukból annyival nagyobb tapasztalatokat szereztek a gyakorlati közélet terén, hogy a jognak magánúton való elvégzésével kiváló hasznos magassabb állású közigazgatási tisztviselő válhatna belőlük s nem volnának röghöz kötve és egész életre elzárva egy szebb jövő reménye elől. c) Éppen a jegyzői képzettségnek előbbi pontban említett három évi tanulmányai megnehezítése, ezen álláshoz előhaladás nélküli lekötöttsége, továbbá az ezen állással járó sokoldalú felelősségteljes feladatok végzése teszik indokolttá, hogy kívánságunk hathatósabb érvényesithetóse végett egy önkormányzati szerves csoporttá alakuljunk és igy a közigazgatás helyesebb és czélszerűbb alapokra fektetése és létérdekeink, anyagi helyzetünk biztosítása és jogyviszonyaink megvédése végett ne széjjel huzakod junk, hanem testvériesen egy zászló alatt egyesüljünk, mert alig hihetem, hogy anyagi helyzetünk már elodáz- hatian állami segítséggel való megkezdése habár általános és mindnyájunk megnyugvására szolgáló rendezés lett volna, hiszen az nem volt más, mint a kényszerhelyzet elismerése, ami némileg megnyugtató hatást is gyakorol reánk, de sem ezen fizetés rendezés s az 5-öd évi 100 korona kórpótlék, valamint nyugdíjügyünk rendezése és az állásunk után megillető személyes kedvezmények, valamint teljesen rendezetlen jogviszonyainkkal, állásunkkal össze nem egyez- tethetü alsó rendű kézbesítés az adóvégrehajtási teendők és a minden humánusabb védelmi intézkedés nélküli fegyelmi törvényeinkkel megelégedve nem lehetünk. — Bár az 5-öd éves kórpótlékróli intézkedés magánviseli a segíteni akarás ismérveit, de alig több a semminél, mert a családtagok szaporulata és a felnőttebbek iskolázásával járó falusi ember fokozódó kiadásait ily csekély összegben megállapított korpótlékkal ellensúlyozni nem lehet. Az előbb említett kívánalmakat külön-külön is készséggel indokolom. Folyt. köv. Közgyűlési beszámoló a Széchenyi-Társulat működéséről. A Széchenyi-Társulat 1905 ki. működéséről Biki Károly aligazgató alábbi beszámolója nyújt tájékozást. Tekintetes Közgyűlés! Az elmúlt 1905. év ismert politikai viszonyai társulatunkra is zsibbasz- tólag hatottak, azonban a nemzeti eszme ujjáóbredóse, megerősödése kilátást nyújt arra, hogy társulatunk ezután fokozottabb mértékben fogja a maga elé tűzött célok megvalósítását elérhetni, nemzetünk erősítését szolgálni. Mint kulturegyesület iparkodtunk csendes, zajtalan munkával az alapszabályainkban lefektetett összes célokat híven szolgálni s ha egyben-inás- ban hiányosság tapasztalható, úgy ennek oka csupán csak anyagi erőnk korlátoltságában rejlik. S mindaddig, mig az 1891. évi kisdedóvási törvény végrehajtása — mely szintén anyagiak hiánya miatt késik — ’ehetővé nem válik s társulatunk uj erőforrásokhoz nem jut, kénytelenek vagyunk bevóteleiuknek legnagyobb részét a kisdedóvási intézmmények, agyermek- menhelyek fenntartására lekötni. Megkíséreltük évről-óvre az újabb időkben, megkíséreljük a jelen évben is, hogy társulatunk igy lekötött anyagi erejét felszabadítsuk. Kértünk és kérjük is a vallás és közoktatás- ügyi kormánytól társulatunknak a menhelyek fenntartása címén fokozottabb anyagi segélyezését, hogy az igy felszabaduló erőnket más téren, hol oly sok volna a tenni való s oly szép feladatot lehetne igenszép eredménnyel végeznünk, érvényesíthessük. Az 1905. évben egyszáznyolcz (108) gyermekmenhelyünk volt működésben, melynek fenntartási költségeihez 9830 koronával járultunk hozzá Látogatta az általunk fenntartott menhelyeket 9212 gyermek és pedig: 1621 rk, 2715 gk., 4180 ev. ref, 26 ág. ev. és 670 izr. vallásu; ezek közül 6815 magyar, 317 német és 2080 román anj'anyelvü volt. A menhelyek működését a kir. tanfelügyelőség a helybeli felügyeletet teljesítő felügyelő bizottságok kisérik éber figyelemmel, az előfordult kifogásokat nyomban tudomásunkra hozzák, melynek megszüntetése érdekében a szükséges lépések megtörténtek. Hogy a nem magyar ajkú lakosságnak az iskolában elsajátított magyar beszéd további begyakorlására alkalmat adjunk, ifjúsági egyesületek, felnőttek részére is tanfolyamok szervezését vettük fel programmuukba. FERENCZ JÓZSEF KESERDV1Z AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
