Szamos, 1906. április (38. évfolyam, 26-34. szám)
1906-04-19 / 31. szám
* SZAMOS 31. szám. *2-ik oldal Krémer Sándor beszámolója. Bár Krémer Sándor, színházunk derék igazgatója nagy politikus, ezúttal mégsem politikai, hanem színigazgatói működéséről ad számot. Mielőtt ugyanis búcsút vett volna tőlünk, részletesen beszámolt a szin- ügyi bizottságnak a színtársulat négy és fél hónapi munkájáról s a szezon anyagi eredményeiről. Igen érdekes és figyelemreméltó dolgok ezek s fölöttébb alkalmasak arra, hogy a közönségnek Krémer Sándor megrögzött fukarsága felől alkotott véleményét megváltoztassák s becsületes munkája iránt végre egy kis elismerést szerezzenek. Előre kell bocsátanunk, hogy ha igazságosak akarunk lenni, a mi viszonyaink szempontjából kell ítélni, midőn színházunkról beszélünk s egy kis jóakarattal be fogjuk látni, hogy színtársulatunk dicséretes munkát teljesített a lefolyt szezon alatt. Kiváló érdeme az igazgatónak, hogy a közönséget a színházba édesgette. Müpártolás tekintetében alig is volt színházunk fenállása óta az ideinél jobb idény. Ennek titka, ha nem csalódunk, a műsor változatosságában s az újdonságok minden vidéki szinpa dot megelőző szinrehozatalában rejlik. A társulat összesen 165 előadást tartott és pedig 106 előadást rendes helyárakkal, 38 esti és 21 délutáni előadást félhelyárakkal. Előadatott 84 különböző darab, közte 20 újdonság. Ami négy és fél hónap alatt óriási rekord. Ebből lehet megítélni, micsoda munkát végeztek színészeink s akkor ne csodálkozzunk, ha egyik-másik előadás nem felelt meg leszállított igényeinknek sem. Az egész szezon nagy sikere mellett mégis kevesebbet jövedelmezett, mint a mennyit a beavatatlanok képzelnek. Az összes bruttó bevétel, miként a pénztári jelentések (kassza-re- portok) mutatják, 53.140 korona volt s e tekintetben annál inkább megbízhatunk az adatok hűségében, mert színházunk befogadó képessége meglehetősen kicsiny. Rendes helyárak mellett a tiszteletjegyek leszámításával, 700 korona az összes bevéiel, ha minden jegy elkél. Ilyen eset azonban egész idény alatt csak egyszer fordult elő s nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy 59 előadás zónában ment. Ezen bevétellel szemben az igazolt kiadások 45.200 koronát tesznek ki, még pedig 41.454 korona a személy zeti kiadás, 1096 korona a délutáni előadások külön költsége, 2650 korona a vendégfellépések dija és útiköltségek. A személyzeti kiadás aránylag nem nagy, tekintve, hogy a zenekart, díszítőket, kellékeseket, statisztákat beleértve 95 fizetett személy foglalkozott a színháznál állandóan. Hogy Krémer Sándornak szorgalmával és igyekezetével sikerült néhány ezer koronát megtakarítani, ne irigyeljük tőle. Ez az ő szerencséje. S valóban nem lehet rósz néven venni, ha fáradságos munkájának gyümölcséből — könyvtá rát kivéve, — melyért semmi áldozattól sem riadt vissza, a sokat szemére vetett díszletekre s a darabok kiállitá sára túlságosan sokat nem költött, mert hiszen neki nyári vállalkozásaira is kell gondolni, melyek rendszerint nem ütnek be. Igaz, hogy ez hátrányos ránk nézve, dehát minden direktornak nyáron is csak élnie kell. Összegezve a szezon színházi eseményeit, operett előadás tartatott 76, színmű 35, vígjáték 28, énekes bohózat 8, népszínmű 15, gyermekdarab 3. Felléptek mint vendégek : Tesztóri Julia, Radó Rózsi, Gazdi Aranka, He- gyesi Mari, Zalai Irma, Komlósi Ilonka, Turóczi Gyula, Deutler nővérek. A jövő színházi idényre szerződtetett tagok közzül Kerényi Adélt, Tiha nyit, Váradit, Tisztáit, Peterdit és Radó Rózsit ismerjük, ezeken kívül az igazgató bejelentette, hogy Komáromi Gizit szubrettnek, Fábián Linkát énekesnőnek, üti Gizellát anyaszinésznőnek, Szilassi Ilonkát naivának, Barna An dort tenoristának és Kovács Andort szerelmes színésznek szerződtette s az uj tagokat május hó második felében be fogja mutatni, amikor két előadásra átjön Nagykárolyból. Eddig azért nem volt módjában uj tagjait bemutatni, mert igazgatóik nem engedték a főszezon alatt állomáshelyeikről eltávozni. A szinügyi bizottság a jelentést tudomásul vette s az igazgatót arra kötelezte, hogy uj tagjait olyan időben mutassa be, amidőn a szinügyi bizottság által kifogásolt tagoknak felmondhat. Felhívta végül arra, hogy az operett- buffó, komika és szende szerepkör megfelelő betöltéséről gondoskodjék. Az elmondottakhoz még csak any- nyit legyen szabad megjegyezni, hogy mi is elsőrendű követelménynek tart juk színházunk művészi színvonalának emelkedését s hogy mégis zúgolódás nélkül megelégszünk a Krémer társu lata által nyújtott műélvezettel, tesszük ezt azon belátásból, hogy viszonyainkgazdászruhába öltözött pusztuló zsentri ki ép oly otthon találta magát a pi rosmályvás ablaka, bécsi plüss garnitúrával kíruházott szalonban, az istállóillattal telitett zöld ruhájába s a barométernek beillő, csatakos lovagló csizmájában, mint te az ylang-yiangos lipót-városi szalonban benzingőzto- kádó utiruhádba, szónélkül orrához kenve mindenkinek, hogy automobilon jöttél, de híven őrzéd titkodat, hogy barátod egy automobil saffőr, szmok- kingod. mely eddig holt tőkeként szerepelt ruhatáradban, azóta forgó tőkévé lett s egész testében szorongva várja a szabadulást, mely meghozza neki a szalonnak szomjuhozott, illattal terhes levegőjét s a csillárok világát. S kérlek, e pusztuló dzsentri, prá- dés szerszámába s homokfutójába befogott utolsó négy igás lovával, elva- kitotta a ragyogó, őzike szemeket, elcsavarta azt az édes buksi fejecskét s beköltözött boldog rab madárnak abba az aranyos kalitkába, mit ti szivuek neveztek s honnan engem előbbi boldog rabot, tönkrement, tintanyaló dzsentrit, kilakoltattak, akár egy hazafias alispánt a megye házából. S azóta vége-vége köztünk mindennek ! — Azaz hogy találkoztunk, bár ne találkoztunk volna. Bufelejteni mentem egy premierre s a válogatott közönség soraiban ott láttam Őt, — gyönyörködtem benne, a múltak emlékein elmélázva s néztem folyton, de úgy, hogy szemem könnyezett s binoklesem hasadozott bele s anélkül, bogy egy tekintetre is méltatna, úgy elcsevegett szomszédnőjóvel, ki talán feledékenységből fején feledte utczai kalapját s valószínűleg még nagyobb feledekenységből kesztyütlen kézzel szedte s ette a friss meleg sült, tiroli marónit. Utolsó kísérletül, egy pár Kuglerbombon gardirozása mellett berohanok, de fájdalom pár perez múlva vége a reménytelen, hideg vizitnek. S még hozzá szinház után hazaki- sérteti magát azzal a zsurfiuval, kiről fülünk hallatára mondta, a déli korzón, a kis gazdasszony, hogy csak „falni jár a zsúrra." Ezt különben ő se tagadja, mikor kérdezték tőle a Lonka zsurja után, hogy ki tetszett ott legjobban : „Isteni volt“ a párfó nagyságos asszonyom, volt a válasz. S ö végig mulat ezzel hazáig szemem láttára s én baktatok kongó léptekkel és sajgó szívvel sivár otthonomba. Nem hazudok, mégis volt szives is hozzám, de képzeld hol; ha nem sírna hoz képest jobbat, többet alig kaphatunk. Voltak itt nagyobb és jobb társulatok, de emlékezhetünk, hogy vagy szétzüllöttek, vagy csak az állam és a város tetemes segélyével bírtak tengődni. S végül ne feledjük azt sem, hogy színházunk 16 éves fenállása alatt a felszerelések kétségbeejtően elavultak s tönkrementek, az épület berendezés pedig a fejlettebb igényeknek már nem felel meg. Előbb tehát ezen hiányokon kell segíteni s mint tudjuk, a város közönsége akar is segíteni s akkor méltán elvárhatjuk a színigazgatótól is, hogy többet nyújtson mü vészi tekintetben. F. Felhívás az Alkotmánypárt szatmári híveihez. Sokan vagyunk Szatmáron, a kik az Alkotmánypárt elveivel egyetértünk és ha e párt a 48-as és függetlenségi párttal testvéri szövetségbe van is és ha távol is áll tőlünk azon szándék, hogy ezen szövetséget, mindaddig, mig annak kitűzött célja el nem éretik, megbont sok, még is minket a 48-as függetlenségi párttól olyan lényeges nőzeteltórések választanak el, melyek a jövőre való tekintettel az alkotmánypártnak mint külön létező pártnak megalakítását és szervezését már most szükségessé teszik. A 48-as és függetlenség' párt ideális eszményei ugyan minden magyar ember szivében hálás talajra találnak, de Magyarország jelenlegi helyzetében gyakorlatilag kivihetet- lenek, a mit legjobban bizonyít az, hogy most, midőn a 48-as és függetlenségi párt activ politikát folytat, kénytelen volt maga is a 67-es alapra ráhelyezkedni s az immár, hála Istennek kormányra jutott egyesült pártok nemcsak ideiglenesen, hanem az átmeneti idő letelte utánra is olyan végleges célokat tűztek maguk elé, melyek a kiegyezési törvényeknek épségben tartását és csupán a kiegyezési törvényekben Magyarország részére épségben tartott nemzeti jogoknak tényleges érvényesítését és biztosítását tűzik lelkem, kacagnom kellene : a regatta estélyen, hol több fóka, azaz pardon virág voit mint karó, vagy engedek met, sudár tölgy. Itt, mi lusták, kik kis és nagy körökbe verődve gyönyörködtünk az egész farsangon keresztül a fáradhatatlan, könnyülábu, táncoló párokban s a rendezői tisztség súlya alól önkényesen felmentve magunkat, közbe nagyokat ittunk a haza sorsa miatt, most halálra táncoltuk magunkat, hogy megmenthessük száradó babérjait régi dicsőségünknek. Itt kedves volt hozzám a kis diplomata, de lefagyasztotta reményem bimbaját, a rákövetkező hópehely-zsur s a még rettenetesebb premié. Most pedig itt vagyok nálad, vén táltosom, tanácsért s kétségbeesve siratom nyitott kandallóm pislogó lángjából olvasott füstbement álomké peimet, irigyelve téged boldog halandót, kinek mézes szavai nyitott fülekre találnak s az édes puha fészekbe meghúzódva, gondtalanul neveted az élet zivatarába kivert szegény Piert. Adj tanácsot kérlek mit tegyek, hogy régi vágyam teljesülésére felhúzhassam a kis szökevény harmatujjára a szerelem arany rabbilincsót s elválaszthatatlanul kapcsoljam magamhoz lelkem felét. ki feladatul. Az egyesült pártok közös célja tehát tulajdonképp magának az Alkotmánypárt elveinek gyakorlati megvalósítására törekszik. Az 1867-iki kiegyezés a maga elvi tisztaságában, oly módon, mint azt maga Deák Ferencz megalkotta és oly módon, mint azt nagynevű vezérünk Gr. Andrássy Gyula interpretálja, tehát kiküszöbölve abból mindazt, a mi homályos és ami nemzeti jogaink megcsonkítására és megszorítására vezethetne, meggyőződésem szerint olyan biztos alap, melyen egy erős, nemzeti érzéssel eltelt, hatalmas és boldog Magyar- ország és a dynastia egyetértését, fényét és hatalmát be nem látható időkig biztosítja. Tisztelettel kérem azért azon választó polgárokat, a kik velem egy nézeten vannak, az Alkotmánypárt megalakítása és szervezése céljából f. hó 21-én szombaton d u. 5 órakor a Pannónia vendéglőben tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Szatmárit, 1906. ápril 16. Dr. Farkas Antal ügyvéd. hirrcwa r. * Adalék a képviselőválasztási mozgalom természetéhez. Folkérettünk annak köz és^re, hogy az TTray Géza krassói k^pviselójelöltségének hire, melyről lapunkban megemlékeztünk, mikópen került forgammba. — Az a levél, melyet az orsz. függetlenségi és 48-as párt elnöke intézett Luby Gézához, az egész ügyre világot vet s igy szól: Nagyságos Luby Géza megyei pártelnök urnák, Budapesten. A függetleségi párt intéző bizottsága nevében értesítünk, hogy Kelemen Samu dr. a krassói kerületre ajánlotta nekünk Uray Gézát; de Buday József krassói pártelnök tiltakozó levele és a krassói kerületre az összes pártok közötti megállapodás folytán öt nem jelöltük hivatalosat! és a jelöltetésérőí szóló hivatalos Először is fiam, rántsd le koturno- sodat, állj elém mezítláb, paraszti módra s igy beszéljünk színek nélkül, de okosan. Te mondtad, hogy szereted őt ki- moudhatatlanul, hát ő szeret-e téged ? Amiket hallottál, azután magad is megmondhatod, hogy: nem, igen. — Mondta ? Nem Csacsi vagy, az utolsó kártya vau kezedben, meg fogod kérdezni, rárakva reménységed összes roncsait s ha kimondja a váratlan igent : áldásom rátok, ha nem akkor se ess kétségbe. A te öreg táltosod az acólkók cigaretta füstből s a kandalló imbolygó lángjából kiolvassa majd a vigasztaló jövőt s a tenni valókat. Köszönöm édesem, engedj meg, de rohanok, Ámoristen véled ! Tehát a viszoutlátásra mielőbb ! — Egy hét múlva itt vagyok. Addig is, hogy ne légy magadban itt van Heine, Petőfi vagy Himfy ba- felejtönek. A kis Pier felkapta Himfyt s reménytelen szivében a kesergő szerelemmel hóna alatt elvágtatott, hogy vonszolja a világotmozgató örökszerelem szivét kivórző, töviskes-rózsás rabigáját. 'ag'-eX*' Tüdöb8tegsegek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. HtCmaDii-La Kerbe & C«. Basel (Sfáje),
