Szamos, 1906. március (38. évfolyam, 17-25. szám)
1906-03-18 / 22. szám
2-ik oldal 2_ SZAMOS Ti hozzátok is szól esengő szózatunk ! — Karoljátok föl e szent ügyet, ez a ti hivatástok, ez a ti emberbaráli kötelességetek. Lejárt a XX-ik században a puszta alamizsnaosztás ideje, embernek embert segíteni csak úgy van emberi joga, ha munkát ad neki. Magyar nőegyesületek, mentsük meg a magyar népet a nyomortól, a magyar ipar pártolása által! Hogy miként? Komoly, magunkban tett fogadalommal és bátor elszántsággal a nyilvánosság előtt. Mindenekelőtt a a sok magyar női egyesület nyújtson kezet egymásnak, itt nem tesz különbséget rendeltetés és cél, ez egy nagy nemzeti feladat és egy nagy nemzeti kötelesség, amelyet minden más célnak támogatnia kell. Régi bűnt tegyen jóvá a magyarság, de siessen, mert a vándorló milliók áradatában elvész a nemzet. Ébredjenek a lelkiismeretek, szabadon, emelt fővel kell hirdetni Deák Ferencz mondását: „Amit nekünk a honi ipar nyújthat, azt idegenből venni, hazánk elleni bűn.“ Tehát nem is áldozatot kérünk. Ami egyelőre még nem készül itthon, ám azzal lásson el bennünket a külföld — egyelőre ! De a meglévőt karoljuk föl haladéktalanul és nyári záporeső termékenyítő hatásaként a fogyasztás nyomán uj meg uj és mind jobb termelés fog következni minden téren. Ki tagadhatja ezt ? Hiszen ez a fejlődés el ne nem fojtható törvénye. Mihelyt a magyar asszony magyar boltban magyar árut kér, akkor majd kitűnik, hogy van ott magyar áru, akkor majd szerez a boltos magyar árut, majd kínálni is meri és fölszabadul a mostani lidércnyomás alól. Hogy pedig azt, ami van, hol mel nézték az igazán kedves idillt s mi boldogan gondoltunk a jövőre. —Már hat hónapja volt, hogy egymást megismertük, boldogak voltunk kimondhatatlanul. A sors kegyetlen, akkor zavarta meg boldogságunkat, mikor legke- vésbbé vártuk. A munka szépen haladt. A mozgósítás szerint elkészítendő rósz építéséhez tettem éppen meg az előkészületeket. Még egyezer áttanulmányoztam a terveket, hogy nem törtónt-e valami hiba a számításban s aztán betéve azokat felsőkabátom zsebébe megindultam a katonai parancsnokság felé, hogy a bizottságnak hivatalosan átadjam. Délután három óra volt, éppen elhaladtam Ellenék lakása előtt, mikor azt gondolva, hogy még úgyis jókor van a parancsnoksághoz bemenni, betértem Ellenékhez. Az anyja fogadott, örömmel sétáltatott végig a kerten, megmutatta az összes virágágyakat s aztán kacagva mutatott egj'r?, melyet Ellen az óu nevemről nevezett el. — Hát Ellen hol van? kérdeztem. — A szobában van, sétára készül. Bementünk a lakásba. Felső kabátomat letettem s felakasztottam az előszobában levő fogasra. Az ebédlő- ben már mint egy félórája beszélgettem Ellen anyjával, mikor egyszerre kinyilik az ajtó s berepül rajta Ellen keressük és hol találjuk tneg? — Hogy gyakorlatilag hogy fogjunk hozzá ? Arra nézve a Magyar Védő egyesület szolgálhat Útmutatással mindenkinek. Sok iparcikkre nézve már is több helyen útmutatással szolgál az üzleti kirakatokban kifüggesztett egyesületi „Védőtábla“ és a honi árukat megjelölő egyesületi „Védőjegy.“ Egyesületünk e magasztos föladatnak tervszerű megoldására alakult meg. Maggyarország jövőjébe v.tett rendületlen bizalommal százlónk alá várjuk testvéreinket. A „Magyar Védőegyesület“ női osztálya nevében: Dessewffy Emil grófné elnök. színház. Szerdán megismételték Offenbach szép muzsikáju operetjét, „A kéksza- kálu herceg“et kevés számú közönség előtt. A különben is elég unalmas mesójü operettet még unalmasabbá tette a rendkívül gyenge előadás ; a szereplők egymásou igyekeztek tul- tenni a felszínes játókbau s az egész este egy óriási ásítás jellegét viselte magán. Csütörtökön március idusára való tekintettel „II Rákóczi Ferencz fogságáét, Szigligeti müvét adták ifjúsági előadásul félhelyárakkal A színházat egészen megtö.tö közönség emelkedett ünnepi hangulatban nézte végig az előadást s egy-egy hazafias mondás után sűrűn felhangzott a taps. Rákócit Kiss Miklós személyesítette, elösmeróssel kell szóianunk igyekezetéről, mellyel szerepét megjátszotta, bár, mint már sokszor konstatáltuk nála a páthosz túlzott mértékben való alkalmazása egy csöppet sem válik elöuyóre játékának. Kitűnő Zrínyi Iloua volt Jászai Olga. A többi ...szereplők közül jó volt Radnai (Amália), Szőreghi (Károly fejedelem) és Rajz (Bercsényi). — Longueratt szerepe a Hegyesi kezében elmosódott; Tihanyi (Lehmann) is elég gyenge alakítást produkált. Póutekeu Kaffkáué Hegyesi Mari úrnő vendégfe! léptével Fedora, Sardou pompái tavaszi ruhában. Szebb volt mint valaha. A fiaial mérnök félbeszakította a beszédet s megtörülte a forróságtól kipirult arcát, Felém repül s ölembe ülve kedves becézgetóssel kezdte ütni arcomat. Maga csúnya, hol volt egész nap, még nem is láttuk máma. — S aztán hirtelen felugorva a zongorához ült. Onnan vetette felém csak úgy félvállról Igaz elfelejtettem mondaui, az elóbb itt volt egy ember s kérte, hogy az előszobában függő kabát belső zsebében lévő iratokat adjam oda. Mintegy őrült, úgy ugrottam fél a díványról. — És maga odaadta ? — Igen felelte ő ártatlanul. Kétségbeesve, kalap nélkül rohantam ki a kapun. Szent Isten a mozgósítási tervek idegen kézben, még elgondolni is rettenetes, szaladtam a kormányzósághoz, szaladtam a főparancsnoksághoz. Késő volt. A tervek nem voltak sehol. Megsemmisülve mentem lakásomra. Nem is tudom elmondani, mit éreztem. Mit csináljak. Vegre összeszedtem magamat valahogy elmentem Ellenékhez. Közbe vigasztaltam magamat, ahogy tudtam. Hogy hátha éretlen tréfa a dolog, hátha illetékes drámája került színre, a címszerepben a vendég művésznővel^ Hegyesi Mari asszony régi ismerőse a mi közönségünknek s hogy kedves szálai fűzik hozzá az ismeretségnek, bizonysága az, hogy a színház nézőtere egészen mígtelt. Tókóletoseu tisztába van te hát a közönség azzal a művészi egyéniséggel, melyet a Hegyesi név jelent és igy felesleges minden árnyalatában részletezni az ő igazi nagy alakitó képességét. — Tehetsége még ma is egész feuségében bontakozik ki a néző közönség előtt, amely feltétlenül meghajol az előtt az inponáló, hatal . as erő előtt. Lélektani analízisével, mélyreható tudásával s az emberi belvilág legtitkosabb rejtekeibe bevilágító alakításával valósággal lenyűgözi a hallgatóságot, mely vele szenved, vele örül, vele őrjöng s érzékei utján tő kéletesen rabjává lesz. — így volt ez péntek este is. — Fedora szerepét, melyet közönségünk az ő előadásából is ismer már, most is elbűvölő, megragadó művészettel játszotta meg ; a közönség, mely már egészen hozzá van szokva a mi színpadunk igényeihez, alig-alig tudott szabadulni az alól a lebilincselő hatás alól, mely a művésznő alakításából kisugárzott s amely' a legszélesebb ellentétül szolgált partnerei játékához, kik egy-kettő kivételével valóságos lámpalázat, éreztek, a mikor megjeleuui látták a színpadon az igazi, a hivatott istenadta művészetet. Loris szerepét Kiss Miklós játszotta és pedig elég dicséretes nyngodtsiggal, sőt helly'el-közel méltánylandó ieudülettel, egészben azonbau ö sem tudta kivonni magát az általános meghatottság alól s megszokott hibáiba ma is elég gyakran beleesett. Igen jól alakította a köny- nyüvérü, a lázas ideg- izgatottságot, felindulást hajhászó nagyvilági nőt Jászai (Sonkareff grófué) ; igazi „fiú de siécle“ hölgy volt s az egyedüli a szereplők közül, ki játékával méltó volt az est ünnepi hangulatához. — Szőreghi (Siriek) szerepét nem tudta, de nem is alakította. A többiek közül még Rajz (Grelsch) érdemel említést. A szinügyi bizottság gyönyörű csokorral lepte meg a vendégmüvésznöt. hírrovat. * Iskolalátogatás. Szieber Ede kir. tanácsos, kassai tankerületi főigazkezekbe jutott Fólig-meddig éreztem e vigasztaló körülmények valótlanságát, de valahogy' mégis magamra oktrojáltam. Ellennek újra az anyjával találkoztam. A szobában ült és sirt. Arca sápadt volt és kimerült. Meg döbbentem. — Mi történt itt ? Zokogás, semmi válasz. Magamon kívül voltam. Valami még az eddiginél is óriásibb csapás előórzete szállotta meg lelkemet. Minden átmenet nélkül szinte ordítva kérdeztem. — Hol van Ellen ? Nem vártam válaszra, berohantam a másik szobába... Ott feküdt az ágyon . . . Keresztül lőtt mellel. Fel- sikoltottam. Aztán úgy szedtek össze. Az elbeszélés félbeszakadt, a mérnök a viz után nyúlt, ivott egy kortyot s aztán szinte bambán nézett az ott forgolódó buffetes lányra. S aztán mit mondjak még el. Meg halt, akit szerettem, a vállalattól elmozdítottak, az erkölcsi bélyegzőt a tervanyag kezelése miatt nem nyomták rám. Tekintetbe vették a körülményeket, de mit ért az nekem, inkább lőttek volna agyon. Most itt vagyok. Kétségbeesett arccal nézett maga elé s e tekintetben benne volt a viiág szerelme és a világ szerelmének minden kétségbeesése A bálteremből behallatszott egy bájos keringő ábrándos melódiája. Illés István. gató, ma este városunkba érkezik, hogy szokásos évi látogatását a helybeli két főgimnáziumban megtegye. * Megsemmisített határozat. A belügy'miniszterium megsemmisítette Szatmár város törvényhatósági bizottságának azon közgy’ülesi határozatát, mellyel ismételten kimondotta, hogy az önként befizetett adókat ki nem szolgáltatja és ujoncállitáshoz a közreműködését megtagadja s amelyben a tisztviselőket fegyelmi felelősség terhével utasította a határozat a végrehajtására — A határozat fel- terjesztés tárgyát- nem is képezte, hanem csak a közgyűlési jegyzőköny kapcsán jutott a minisztérium tudomására. * Esküvő. Kölesei Kölcsey János törvszéki biró és neje óvári Szoőke Ilona úrnő leányuknak, Máriának e hó 17-én délután esküdött örök hűséget jármi és szolnoki dr. Jármy Béla fehérgyarmati ügyvéd. “ A központi választmány csütörtökön délelőtt 11 órakor Kőrösmezey Antal főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, melyen az orsz. kópviselővá- lasztók 1907. évre érvényes névjegyzékének kiigazítása czóljábó! dr Le- hóczky János elnök, LitteCzky Endre és Ferencz Ágoston vál. tagokból megalakított összeíró küldöttséget utasította, hogy munkálatait azonnal kezdje meg, hogy a központi választmány legkésőbb április 15-én a választók névjegyzékének egybeállításához hozzáfoghasson Az összeírásnál az 1905. évi adókivetési előmunkálatok s az 190-4. évi III-ad osztályú kereseti adókivetés szolgálnak alapul. Az összeíró küldöttség elnöke dr. Lehóczky János hirdetményileg tudatja a város közönségével, hogy az összeiró küldöttség az összeirás eszközlése végett folyó évi márczius 22 tői márczius 30 ig bezárólag kedd, péntek és vasárnap kivételével naponként délelőtt 8—11 óráig, délután 2—5 óráig fog a városháza tanácstermében megjelenni. * A márczius 15-iki ünnepélyek lefolyása városunkban. Azon ünnepélyeken kívül, melyekről lapunk előző számában megemlékeztünk, még következő ünneplésekről számolunk be: Az ev. ref. főgimnázium torna- csarnokát az ev. ref. templomban tartott istenitisztelet után a hazafias közönség zsúfolásig megtöltötte. A főgimnáziumi Köicsey-Önképzőkör az ünnepélyt egy nemzeti indulóval kezdte meg, melyet Katona Lajos VIII o. t lelkes szavalata követett. Majd Bereczky’ József VIII. o. t. foglalta össze tömören a 48-as események főbb mozzanatait s tetszés közt ismertette azokat. Küríhy Zoltán Varsáinak a Hortobágyon c. melodrámáját szavalta érzéssel, Demjón Sándor VII. o. t. precíz zongorakiséreté- ben. A 48-as események epizódjaként Majos István VIII. o. t. olvasta fel Három barát c. sikerült elbeszélését, majd Hajdú Árpád szavalta Mátray Lajos hatásos alkalmi költeményét. Az ünnepélyen a főgimnáziumi zenekar is szerepelt 2 darabbal. A közönség a lelkes ünnepélyről a Szózat éneklésével távozott. A szatmári ev. ref. tanitónőképző Önképzőköre 15-iki ünnepélyére a hazaszeretet legnemesebb kapcsa szintén szép közönséget gyüj ott össze. Jóleső meglepetés számba ment, hogy a szereplők magyar ruhában jelentek meg s ezzel az ünnepélynek külsőleg is szép fényt adt^k. A rendezésért az elismerés Poszvék Irén önképzököri elnököt és Pilhoffer Ida kisasszonyt illeti első sorban, ki az ének és zenedarabokat tanította Száznál több növendék zenditette rá a Talpra magyart, majd Báthory Ilona I. ó. n. szavalta nagy tetszés közt a Szabadság napján oz. költeményt. Ezután egy kurucz-dal következett: a Gyönge violának kézAZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
