Szamos, 1905. december (37. évfolyam, 97-104. szám)
1905-12-24 / 103. szám
103. szám SZAMOS 3-ik oldal lás gyerekek s a felnőttek között. Az egyház 426 koronát fordított ezen szeretet-ünnepélyre. * Orgonabál. A szatmári ref. egyház a jövő január hó 6-án a Vigadó termeiben közvacsorával egybekötött tánczvigalmat rendez egy uj orgona építési céljaira. Az estélyt egy rövid műsor vezeti be, melynek nem min dennapi érdekességet kölcsönöz dr. Bartos Andor miniszteri osztálytanácsos felolvasása. Az orgonaalap javára Czégényi Sámuel 200, Virág András 100 karonát adományoztak. * Kérelem. A Nőegylet elnöksége ez utón is kéri a helybeli pénzintézetek igazgatóságait, hogy a jótékony célokra szánt összegek kiosztásánál ezen egyletre is szíveskedjenek jóakaró figyelmüket kiterjeszteni. * Karácsonyfa. A Nőegylet árvaházában tegnap délután 4 órakor igen szép karácsonyfa-ünnepély folyt le, melyen Uray Gézánó elnöknő és dr. Fechtel János titkár meghatóan ecsetelték az ünnepély jelentőségét. * Pályázat a városi színházra. Pap Géza polgármester a szinügyi bizottság megbízásából kiirta a pályázatot a városi színházra s a vonatkozó pályázati hirdetményt a színészek lapjában közzétette. A pályázatok az 1906. január 6. délelőtt 11 óráig nyuj tandók be a polgármesteri hivatalban. Pályázhat minden magyar honos és koncesszióval bíró igazgató. Biztosítékul 2000 koronát kell letenni a városi pénztárnál. * A VIII-ik gyógyszertár ügyében a belügyminisztérium döntése tegnap érkezett le, melyszerint tekintettel az egybehangzó szakvéleményekre, a gyógyszertár felállítását nem engedélyezi. * Táncvigalom. Mint már arról hirt adtunk, a Nőegylet 1906. jan. 13-án a Pannóniában gazdag műsorral tánc- mulatságot rendez. * Belügyminiszteri leirat. A belügyminiszter leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, hogy a csendőrséget cselédszökevények kisérésére és holmi jelentéktelen szolgálatokra ne alkalmazzák, mert ezáltal a fontosabb szolgálati teendők szorulnak háttérbe. * Ugrón Gábor elitélése. Maros- vásárhelyről jelentik: A szókélyud- varhelyi takarékpénztár bünpöróben e hó 21-én hirdette ki a kir. ítélőtábla másodfokú Ítéletét. Ugrón Gábor vádlottat a btk. 417. §-a alapján bűnösnek mondja ki a btk. 415. §. 1. és 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében s Ugront 6 hónapi fogházra átváltoztatható 8000 korona készpénzfizetésre Ítélte. * Szerzödéstszegő színészek ellen. Arad város kezdeményezése folytán a belügyminiszter a törvónyhatósá gokhoz intézett körrendeletében kimondotta, hogy a szerzödéstszegő színeszek úgy az egyesület kebeléből, mint a nyugdíjintézmény kötelékéből kizárassanak. * Olcsó tűzifa. Nagyon lermészetes dolog, bogy ilyenkor a hideggel a tűzifa ára is emelkedik. Weisz Henrik és Fisch Mór suhancok azonban úgy segítettek e bajon, hogy Molnár Mihály Árpád-utcai kereskedőnek az udvaráról a felvágott fát zsákokba rakva, azzal óvatosan elhúzódtak. A tűzifának ily olcsó szállítási módja azonban hamarosan félbenmaradt, a házbeüek észrevették a manipulációt s a vége „csendőri pártfogás“ vala. * A Szatmárnémeti iparos dalegylet karácsonyi dalestélye közbe jött akadályok miatt elhalasztatott. * „Uj szabadságharc“ cimen Lengyel Zoltán orsz. képviselő egy röp- iratot adott ki, melyet Kossuth Fe- rencznek ajánlott. A 85 lapra terjedő érdekes és önálló gondolkodásról tanúskodó röpirat ára 2 korona. * Kávéház átvétel. Deák József vendéglős Debreczenböl, a Fehérház emeleti kávéházát január 1 - töl átveszi. * A Népkonyha jótevői. Dr. Heller G.yuláné és Rohrlich Samuué úrnők 60 kor. 20 ft. gyűjtöttek. Uray Gáspár 5 kor. Rozenfeld Adolfné, Netter Kálmán, dr. Rátz Endre, Kras- sóné 4—4 kor. Haberfeld Jakabné, Leffter, Markovitsné 3--3 kor. Weisz Berta, Herman Juliánná, Schönpflug Jenőné, N. N., Biky Károlyné, dr. Bakcsyné, dr. Harcsár, Vadnay Károlyné, dr. Kölcsey Ferenczné, özv. Kozma Zsuzsánna, Szűcs Dánielué 2 — 2 kor. Gödéné, N. N., dr. Fodor Gyuláné, N. N , Rácz István, Kovács I. 1 — 1 kor. N. N. 50 f Szentiványi K. Weisz S.-né, Katona, N. N. 40 40 fill. Glück József rizskását. lap,“ amelynek a sorsolási melléklapját a „Pénzügyi Útmutatót* a m. kir. belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a m. kir. pénzügy miniszter miut szakértelem rnel és pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen, megkapják a „Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvet,“ mely a sok hasznos tudnivalókon kívül tartalmazza a kezdettől fogva az 1905. év végéig kihúzott, de kifize- i tós végett bemutatni elmulasztott sors ; jegyek, kötvények és záloglevelei hiteles kimutatását, úgy hogy e könyv bői bárki azonnal megláthatja, hogt ki van e sorsjegye huzva, vagy nem ' A „Pénzügyi Hírlap' előfizetési ári egy évre a Pénzügyi Útmutatóval é: 1 a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvé együtt 5 korona, mely összeg posta utalványon küldendő be a kiadóhiva talba Budapest, Kerepesi-ut. 44 sz * Olvasóink nagyrésze bizonyán , ösmeri az ország egyik legrégibb és legnagyobb bizalmat érdemlő czégét a Lőfkovits Arthur debreczeni órás és ékszerészét. E nagy üzlet ujabbar ismét tetemesen megnagyobbodott s hogy a karácsony előtti óriási forga lom pontos és gyors lebonyolítása biztosittassék, újabb kiváló ékszer munkásokat szerződtetett. Ki övéinek szép, hasznos és szolid ajándékot óhajt olcsón vásárolni, ne muiaszszs el e cég árjegyzékét meghozatni, an nál is inkább, mivel azt díjtalanul küldi meg. — A valódi hírneves „Málnási Sieula“ (székely) gyógyforrása főraktára s vezérképviselője Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bereg és Ung megyék területére : Fogéi Károly, Ki nál Géza, Mercz István, Szűcs Józsel lés Wallon Henrik urak üzleteiben, i Szőnyi Ferencz és Fia kereskedelmi ügynök Szatmáron. Kapható gyógyszertárakban és füszerüzletekben. Budapesten főraktár : Lux M. drogueria. Szerencsés az, aki bajára enyhülést tud találni. A betegség kétszeres szerencsétlenség ott, ahol a szegénység is jelen van s ezért tudja meg szegény, gazdag egyaránt, hogy ha csuz és kösz vény bántja, attól úgy szabadul a legkönnyebben, ha a Zol. tán-féle kenőcsöt használja használja, mert az már 1-2-zzeri bedörzsölés után biztosan használ. Egy üveg 2 korona, Zoltán Béla gyógyszertárában Budapest, V., Szabadságtér. Elismert, legolcsóbb, legszolidabb férfi- és gyermek-ruha' áruháza Budapesten, Platschek Vilmos, IV., Központi városház, (Károly-körut). Eladó a Szilágyi-féle „Magyar nemzet története“ cimü munka. Ára 70 kor. Bővebbet a kiadóhivatalban. * Előfizetés újságra. Bárhol megjelenő napi, heti, havi lapokra és folyóiratokra előfizetéseket, árfelemelés nélkül, elfogad és a legpontosabban szállit Huszár Aladár dése Szatmár-Németi. könyvkereske— Tea-estélyt rendezhet, aki teát, rumot és tea-süteményeket — Néhma Lajos József kávé-behozatali üzletében (Szatmár, Kazinczy-u. 16.) vásárol. — Ott kapható kizárólag 1 kg fölséges, tiszta, jóizü kuba-kávé 1 írt 10 krótl fölfelé, mely mentve van fűszer-, festék- és petroleumszag- tól; 1 az orvosi műszer-ipar. Az orthopae- diai készülékek, mülábak, mükezek, járó- és nyújtó készülékek, müfüzők stb. oly tökéllyel készíttetnek, hogy azok külsőleg alig vehetők észre, — Hogy ez az iparág oly rohamos fejlődésnek indulhatott, ebbeu különös érdemei vannak Keleti J. (Budapest IV. Koronaherceg-utca 27-19) régi s hírneves cég tulajdonosának, kinek szakavatottságával s sokoldalú tevékenységével sikerült ez ipart hazánkban oly tökélyre emelni. VIDÉK. A vármegyei rendkívüli közgyűlés. Tudvalevő dolog, hogy Ilosvay Aladár a vármegye főjegyzője e hó 28-ára Nagykárolyba rendkívüli közgyűlést hivott egybe. Ezzel szemben Nagy László főispán az alábbi értesítést küldte szót a bizottsági tagokhoz : „Bizottsági tag ur ! Szatmárvár- megye hivatalos lapjának 58 ik számában Ilosvay Aladár alispán-helyettes e hó 28-ára rendkívüli közgyűlést hivott egybe. Miután a közgyűlés ösz- szehivásának joga engem, mint főispánt illet s ezen jogomat senkire át nem ruháztam, ennélfogva a közgyűlés nem törvényszerűen hivatott ösz- sze. Főispánságom ideje alatt tapasztalhatta a Cim, hogy az engedékenység határáig elmentem, de midőn állásom sarkalatos jogát vonják kétségbe, belekényszerittettem abba az általam eddig gondosan került helyzetbe, hogy főispáni jogaimnak érvényt szerezzek. Ugyanezért tisztelettel értesítem Cimet, hogy ezen általam össze nem hivott közgyűlésre bejönni ne móltóztassék, mert a törvénytelenül összehívott közgyűlés megtartását minden rendelkezésemre álló eszközzel meg fogom akadályozni. — Nagy Lászlő főispán. Az ecsedi-láp lecsapoló társulat a napokban választmányi ülést tartott gróf Károlyi Gyula igazgató elnöklete alatt. Először is az irnoki álhogy Isten országát, a lélek üdvösségét mindenfelől a sátán incselkedósei fenyegetik s a föltétlen uralomra törekvő egyház, mely o nézetet a saját hatalmi érdekeinek szempontjából terjesztette, mint a bűnbe sülyedt emberiség szabaditója jelenik meg, midőn tüzzel-vassal megkezdi harcát a pokol hatalmai ellen. Borzadály és legyőzhetlen félelem ragadta meg a sziveket, földrengést, éhínséget, üstökös feltűnését, háborút, döghalált, tűzveszélyt, mindent az ellenséges szellemekkel hoztak kapcsolatba. így lett előkészítve a talaj a fanatizmus véres vetése alá. A babona üldözőbe vette a babonát, a tudatlanság kegyetlenül irtotta a tudatlanságot, a gyarlóság könyörtelen volt a gyarlóság iránt, a tévelygés dühöngött a tévelygés ellen. A régi hit kedves alakjai a jó tündérek és géniuszok a kitűzött vészfáklya rémes világa elől ijedten menekültek s megjelentek helyettük az emberi képzelem által teremtett ár- máuyos boszorkányok, mint a sátán hatalmának szövetségesei és megkezdődött a világ legmagasztosabb vallásának nevében a tudatlanság és vakhit e képtelen fantomjai ellen egy olyan őrületes harc, amilyenhez fog ható másik példát nem tud felmutatni a történelem. És sajnos, a reformáció után a protestánsok is örökségül kapták ezt a régi egyháztól. Legfeljebb annyi volt a külömbség, hogy a katholikus országokban a boszorkánypörök együtt jártak az eretnekek üldözésével. Az ádáz elvakultságnak e dühe nem kímélte még a fiatal személyeket, sőt a gyermekeket sem, de az elítéltek legnagyobb kontingensét az öreg asz- szonyok szolgáltatták. Ennek hihetőleg abban rejlik az oka, hogy ezek legkevesebb rokonszenvet és respek- tust tudtak a bírákban fölébreszteni. Volt azonban ennek egy különleges oka is. Az egyházi irók általában azt hirdették a nőnemről, hogy szellemi és erkölcsi gyöngesége miatt legjobban ki van téve a gonosz befolyásának Érdekes azonban, hogy az úgynevezett boszorkánymesterek, mert milyenek is voltak, mégis a férfiak közzül kerültek ki, akik a boszorkányság tudományába avatták a jelölteket, — hogyan kell embereket megrontani, betegséget, tagficamodást, kelevénye- ket bocsátni rájuk, viszont az okozott bajokat meggyógyitaniok, a tehén tejét véressé tenni, seprűn lovagolni a levegőben a boszorkányok szombatjára, varázsszavakkal felidézni az ördögöt a pokolból, különféle állatok alakját felölteni, farkas, bakkecske, macska, bagoly, holló képében stb. megjelenni, ez mind a boszorkány mesterséghez tartozott. Hogy pedig ezekben a mestersé gekben évszázadokon keresztül komolyan hittek, semmi sem igazolja inkább, minthogy papok, világi előkelő emberek, theologusok és jogtudósok könyveket írtak e tárgyról, melyekben megállapították a boszorkányok elleni eljárás részleteit, az alkalmazandó kínzásokat, a vallatás módját, a bizonyítékok természetét. Erre nézve, azt hiszem, elég, ha megemlítem, hogy maga Luther, a nagy reformátor, egy uj világszellem megindítója is, e tekintetben saját kora nézeteinek bilincseiben mozgott. Ő is szenvedélyesen hirdette, hogy a boszorkányokat meg kell égetni. — Kálvin szintén érintetlenül hagyta a genfi törvényeknek a boszorkányokról szóló rendelkezéseit. Bizony sok idő telt még bele, mig az értelmi fejlődés sugarai a hitbeli tévelygések fojtó ködén áttörhettek. A történelem e sötét fejezetének kimeríthetetlen anyagát találhatjuk Német-, Francia-, Spanyol- és Svédországban, Angliában és Skótország ban. Nálunk Magyarországon is voltak és vannak a mai napig is babonás szokások. De egy dolog mindamellett is bizonyos, az t. i. hogy a specifikus magyar természet mindig ment volt a hit fanatizmusának túlzásaitól. Nemzetünket mindig bizonyos józan higgadtság jellemezte a vallási és a vallással kapcsolatos dolgok iránti magatartásában. Még vallásos harcai is mindig össze voltak kötve politikai és szabadsági eszmékkel és célokkal. Nálunk rendszeres és oly mérvű fboszorkányüldö- zésről és égetésről, mint a nyugati országokban, nem lehetett szó. Minden időben becsületére válik a magyar nemzetnek, hogy már a Xl-ik században Könyves Kálmán király” egyenesen megtagadja a boszorkányokban való hitet, Azért nálunk is fordultak elő bo- szorkányégetósek. így p. o. Szegeden 1728 ban, a máig is u. n. Boszorkány szigeten egyszerre hat boszorkánymestert és hót boszorkányt végeztek ki, amazok közt Rózsa Dániel, volt szegedi bírót is, egy 82 éves aggastyánt. Az eddig felszínre jutott adatok szerint nálunk legutoljára 1751-ben folyt boszorkánypör Halas városában a Kiskunságban. Dr. Fekete „A jász- kunok története“ czimü munkájában közli a halasi boszorkánypör lefolyását. íme mutatóul egy két tanú vallomása Csapó Katalin, Bosér Ger- gelyné öregasszony ellen, kiről a ta-