Szamos, 1905. december (37. évfolyam, 97-104. szám)

1905-12-03 / 97. szám

2-ik oldal. SZAMOS 97. szám. tatni, vagy a közegészségügyre vo­natkozó káros hatását magyarázni, avagy indokolni, azt hisszük, teljesen fölösleges. Bizonyára nem kerülte el figyelmét az igen tisztelt főorvos ur­nák sem, hogy a vasútnál üzembe vett petroleumfinomitó gyár a hétnek bizonyos napjain, különösen este felé, bűzével behat az egész város terüle­tén a lakásokba s e kellemetlen szag elől semerre sem lehet menekülni. Még az egészséges tüdejü emberek helyzete csak hagyján, de a gyönge tüdejüek számára e hetyzet valóság­gal elviselhetetlen. Ma már a nagy közönség is tisz­tában van vele, hogy a közegészség első alapföltétele a tiszta levegő, ez a betegnek mindenekfelett való or­vosság, minek megfertőztetése való­ságos merénylet a betegségre hajló emberek ollen. Valami jó levegővel városunkban egyébkópen sem dicsekedhetünk, még csak épen az kellett, hogy a petro­leumfinomitó gyár is fertőzze. Tudjuk, mert az ellenkezőt föl sem tételezhetjük, hogy ez az állapot nem állandósulhat, hiszen egyetlen üdülő helyünknek, a nagy költséggel tér vezett és fentartott Kossuth kertünk­nek legközvetlenebbül rontja meg a petroleumfinomitó gyár a levegőjét; azt is tudjuk, hogy épen ebből a szem­pontból is tétettek kifogások az ellen, hogy a gyár a jelenlegi területen he­lyeztessék el: az engedmény mega­dásába, megengedjük, jóhiszeműség­gel mentek belé, de most már nyil­vánvaló dolog, hogy a bűznek ilyen mértékben való szétáradása meg nem engedhető. Bizalommal fordulunk azért a t. főorvos úrhoz, ki e város közegészség- ügyének hivatalból is őre, hogy e káros hatás megszüntetése érdekében sziveskedjék a rendelkezésére álló eszközöket igénybe venni, hogy a la­kosság ettől a szabadalmazott levegő- rontástól mielőbb megszabaduljon. Kiváló tisztelettel Szatmár, 1905 decz. 1. Több szatmári lakos. SZÍNHÁZ. Szerdán este Planquette Róbert örökszépségü operettéje “A Korne vil­iéi harangok“ került színre. A darab előadásán szemmel láthatóan bizonyos fáradtság volt észlelhető, amit nem j tulajdoníthatunk egyébnek, mint an- nak hogy az igazgató a társulat ope-1 rette személyzetét túlságosan igénybe 1 veszi. Gáspár apó szerepében Tisztái igen nagy igyekezetét fejtett ki, hogy a szerep tragikus oldalát érvényre juttassa, de ez, a nagy áriát kivéve, hol igazán kifogástalanul alakított, és intonált, nehezen ment neki a vérbeli komikusnak. Kerényi (Germain) gyö­nyörűen énekeit, Harkányi (Serpolette) ügyesen játszott. Csáki (Grenicheu) ebben a szerepében is igazo'ta múlt­kori állításunkat, melyet hangjáról tettünk. Szöreghinek (bíró) figyelmébe ajánljuk, hogy komikus szerepeinek kreálásában tartózkodóbb legyeu, mert alakítását gyakran csak egy hajszál választja el a bohóskodástól. „Az ideges nők“ (írták Ernest B um és Raultosché) csütörtökön került a színpadra premierben, nem egészen telt ház előtt. Ez a 3 felvooásos vig- játék (beillenék bohózatnak is) a mo­dern vígjátéknak kitűnő typusa, mert a raffinált ötletek mesteribb csopor­tosítása tekintetében már alig lehetne túllicitálni. Ezen kívül az is fokozza érdekességét, hogy alapmotívumául a szerzők az idegességet tették s ezt. majdnem teljes pathologiai hűséggel vitték a színpadra. Ahhoz sok szó férne, hogy ezt a betegséget mennyi­ben lehet jogosult a szerző a művészi hatás alapjául tenni, de a mai bizarr- ötletekből szőtt vígjátékoknál végre ez sem feltűnő. Az ideges nőket per sze Pontgiband gróf (Tihanyi) felesége Antonine (Radnai Zsuszka) s komor- uájuk Felicia (Dévai B mska) képvi­selik Sidonie, divatárusnő (Jászai Olga) ama bizonyos második nöszere pet képviseli, aki a bonyodalomhoz •szükséges. A darab meséjének sok­szorosan összebonyoiitott részleteiből csak azt emeljük ki, ami körül aztán a többi cselekmény is mozog, hogy Pontgiband grófné, azon feltevésében, hogy férje őt megcsalja, miután ezt a hiedelmét anyósa is (igazi minta­képe a Hárpiának) szuggerálja, elha­tározza, hogy csupa ideges szeszély­ből ő is megcsalja férjét s erre egy névjegyzékből csak találomra választ médiumot s e választása Chapeleur czukrász agglegény személyére esik. Meg is hívja légyottra, de komornája, ki tisztában van azzal, hogy úrnője miiyen balgaságot akar elkövetni, a czukrászhoz intézett levelét nem adja át. A grófné, mikor a czukrász bolt­jába megy s meglátja a véletlenül kiszemelt emberét, elmegy a kedve tőle s letesz szándékáról, ámde i. külső látszat folyton ellenére van s apósa, anyósa meg férje előtt már bűnösnek látszik. Persze a czukrászt is előveszik, aki a dologról mit sem iud, de mivel neki is épen viszonya van Sidonie-val, a divatárusnő vei, azt hiszi, hogy ez van a játékban s en­nek a férje az, ki öt számon akarja kérni. E helyzetekből kifolyólag a kacagtató jelenetek egész sorozata következik s a kibonyolitás is meste­rien vau megalkotva. A nö-szereplök közül leginkább megfelelt feladatának Radnai Zs. és Rónai H. az anyós szerepében. Jászait is (Sidonie) sok­szor megtapsolták, bár ebbe a szerep­körbe nehézkesen tudott beilleszkedni. A tragikus szerepekre alkalmas te­hetség nem könnyen illeszkedik a tár­salgási kokott-szerepkörbe. Jók vol­tak : Rajz Ödön (Chamoisel) és Tisz­tái (czukrász) s a többi szereplők is teljes igyekezettel játszottak. Ez a darab bizonyára még sok mulatságos estét fog nyújtani a közöusóguek. Péntek este zónában ismét a „Kol- dusdiák“-ot adták, az alig két hét óta tartó saisonban immár harmad­szor. Már egy alkalommal tettünk megjegyzést arra, hogy színigazga­tónk talán túlzott előszeretetet is ta­núsít az operettek iránt, miért, miért nem, azt nem bolygatjuk, ugjranakkor felhivtuk figyelmét ennek a körül­ménynek hátrányos oldalára is. Ismé­telten kérjük ezúttal is a direktort, hogy a színi irodalom más termékeit is részesítse kissé nagyobb pártfogás­ban, mert egy héten 3 — 4 operette előadás, az már mégis sok. római nők fajából. A bolt küszöbén egy fél tucat újságíró csoportosul. — Kétségbe vagyok esve, uraim ! — szólt a kövér hölgy, — kétségbe vagyok esve! Képzeljék, az uram nem ölte meg magát. Ez borzasztó, ez elviselhetetlen. Nem ölte meg magát! És Neques asszony dul-íül harag­jában. Most már Páris tele van a külünös történettel. Neques asszony halálra1 ítélte az urát, Jean Neques gópmun- kást. Viszont Jean Neques nem haj­totta végre magán az ítéletet s nem halt meg, de sőt a legjobb egészség­nek örvend. Az egész baj onnét eredt, hogy hát Jean Neques gópmunkás az apai gyöngédséget jóval túlszárnyaló ér­zelmekkel szerette két fiatal leányát Aiméet és Jeaunet. ügy látszik, a velük való érintkezésben nagyon is messzire ment. Alighogy elhagyta Párist és Rennes városába költözött, a leányok mindent bevallottak any- joknak. Erre a felháborodott nő rög­tön a következő levelet küldte az urának : „Satir! Ha huszonnégy óra lefo­lyása alatt nem haltál meg, feljelen­telek a rendőrségen.“ A férj azonnal válaszolt; „Csakugyan számomra nincs egyéb hátra a halálnál. A lelkem tele van Nagy karácsonyi occasió Szénásy, Hoffmann =és Társa= selyem-áruháza BUDAPEST, IV., Bécsi-utca 4. szám. önváddal. Küldd el a két leányom arcképét, hogy még egyszer láthas­sam őket és 200 .frankot is küldj a temetésem költségeire “ Neques asszony módfelett megörült a levélnek. Na, végre a satirnak vége van. Biztonság okáért megbízta Leg- ris nevű barátját, hog. a kivégzendő ember mellett a platonikus hóhér szerepét játsza. A pénzt is vele küldte el Rennesbe. Mikor a derék Legris Rennesbe ér­kezett, a halálraítélt épen biliárdozott egy barátságos kis kávéházban. — Hadd abba, — mondta neki Legris, — minthogy úgy is meg kell halnod, legjobb, ha minél előbb vég­zői magaddal. — Még egy utolsó karambolt, — szólott Jean Neques fenséges nyuga­lommal, — és aztán megyünk venni egy revolvert. Megvették a revolvert és kijöttek az utcára. — Szívesen innám még egy pohár bort, — szólott a halálraítélt és mivel a jószivü Legris nem ellenkezett, be­tértek egy korcsmába. — Tudod, — kezdte ismét a sze­gény satir, — a hotelemben nem szí­vesen ölöm meg magamat. Ezzel a gazdának, aki jó barátom, sok kelle­metlenséget okoznék.Inkább gyerünk ki a Montforte temetőbe, itt van kö­zel. Szüleim is ott nyugosznak s a sirjukon fogom főbelőni magamat. — Hát gyerünk, — felelte Legris és megindultak a temető felé. Útköz­ben egy postahivatal elé értek. Leg­ris megállott. — Feleséged már alig várja, — szólott, — hogy meg légy halva. Magam is megígértem neki, hogy ma véged lesz, és minthogy estére okvetetetlenül véged kell, hogy le­gyen, hát miért ne okozzunk az asz- szonynak egy kis örömet azzal, hogy a halálod hírét már egy nehány órá­val előbb megtelegrafáljuk ? — Ez igaz. — felelte Jean Neques. A sürgönyt is feladták, a temető kapujába értek. Itt Legris elbúcsúzott a satirtól. — Bátorság, komám. Isten veled ! De a halálraítélt a legnagyobb nyu­galommal felelt : — Ejnye, most jut eszembe, a plé­bános bátyám itt lakik a szomszéd­ban Képzeld, ha ón magamat főbe­lövöm! Nem. Inkább a Pautin-i te­metőben. — Ez lehetetlen, barátom, — szólt Legris. — Mit mondana a feleséged ? Most már talán a sürgönyt is meg­kapta. — Kérlek, végezz magaddal rögtön. — Nem, nem. Csak a pautiui te­metőben. Különben is borzasztó éhes vagyok. hírrovat. * Püspök-fölszentelés. Dr, Mayer Béla szatmári püspök felszentelése e hó 21-én megy végbe Rómában, a Vatikánban. A fölszentelést X. Pius pápa végzi, dr. Várossy Gyula kalo­csai érsek és gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök assistálása mellett. * Helyettesítés. Az Euyedy Lajos elhalálozásával megüresedett téesői plébániára a szatmári székes-káptalan Hámon Jánost rendelte ki helyettesül. * A Jóléti bizottságból. Városunk törvényhatóságának jóléti bizottsága e hó 1-éu ülést tartott, amely alka­lommal tárgyalás alá vette a társ-ha­tóságok átiratait a nemzeti ellentál- lás ügyére vonatkozólag, s a bizottság minden átiratot pártoló véleménnyel terjeszt a közgyűléshez. A honvédel­mi miniszter leiratát, a póttartaléko­sok behívására a bizottság törvény­telennek mondotta ki s ennek folytán azt javasolta, hogy azt ne vegye a hatóság tudomásul, azonkívül Írjon fel az ’országgyűléshez a kormány törvénytelen eljárása miatt s ez irány­ban kerestessenek meg a többi tör­vényhatóságok is. Ezután Kovács Leó indítványozta, hogy a kinevezendő főispánnak lakást ne adjon a város közönsége. A bizottság az indítvány felett úgy döntött, hogy megbízta a szükséges teendőkkel az elnököt azon- esetre, ha tényleg uj főispánt nevez­ne ki a kormány. * A Kölcsey-Kör legközelebbi ma­tinéját f. évi december 24-én délelőtt tartja. A műsor érdekesnek Ígérkezik. Az irodalmi szakosztály vezetőségé­nek a legkiválóbb erőket sikerült a közreműködésre megnyerni s a prog- rammot legközelebbi lapunkban már közzéteszi. * A nőegyleti választmány pén­teken d. u. Uray Gézánó elnöklete alatt ülést tartott, melyen a január 13-án tartandó estély részleteit be­szélték meg. A részletes programm legközelebb véglegesen meg lesz álla­pítva. Az előkészületek máris nagyban folynak. * Exhumálás. A szatmári lűr. tör­vényszék elrendelte a Nagybányán, Most betértek egy temetőbe s a temetési költségek jó részéből kitűnő gyászebédet rendeztek. Azután vo­natra ültek, hogy Páris montparnassi pályaudvarán folytassák utjokat. A halálraítélt delikvens megírta végren­deletét, a feleségét kitagadta s min­dent a két leányának, meg Legris hóhérnak hagyományozott. De már ekkor Párisban voltak, a montparnassi pályaudvaron. A halál­raítélt nyugodt és méltóságteljes volt. A hóhér ellenben nagyon fáradt és egy csöppet részeg is. — Jobb, ha el sem kisérsz, — szó­lott Neques, — kimegyek én Dan­tonba egyedül. Mindössze arra kérlek, hogy holnap reggel hozasd el a holt­testemet. Isten veled ! Jean Neques ez éjjel bejárta az összes korcsmákat, a montparnassi pályaudvar körül. Az összes temetési költséget mindenféle italokba ölte. Reggel pedig eltántorgott a gyümöl­csös boltba. Neques asszony majd elájult, mikor meglátta. — Nyomorult ! Hát élsz még! — kiáltott és rendőrökért szaladt Rög­tön elvitték az embert, ki elálmo- sodva szólott : — Az élet oly szép, nagyon nehéz dolog amúgy egyszerűen megválni tőle . . . Reklám cikkek : Mosóbársonyok blousra és pongyolára . . . mtrje Nagymennyiségű nyári foulard és japán selyem „ Fekete sima és mintázott ruhaselyem . „ Sima louisine brillante minden színben . . . „ Liberty sublime minden színben . . . . „ Juponselyem színes csikkal ....... „ Chinéselymek ...................................................... ....... Sk ót selymek blonsera . .................................. „ Cs ikós és kockás tafft brillant ...............................„ Su blime cameléon ................................................... Fe kete suhogó reklámtaffota . . . mtrje 95, 1.28 1.50 és Nehéz minőségű shantung .................................mtrje Crépe de chiné, minden színben 120 cm. széles „ Selyemmel hímzett svájci blouse ......................drbja 48 krtól feljebb 65 „ „ 75 „ ,. 78 kr. 85 „ 95 95 krtól feljebb 1.15 „ „ 1.20 „ „ 1.25 kr. 1.60 „ 1.90 „ 2.90 krtól 1.90 kr. feljebb = Nagymenynyiségü = brokát és más selyem-maradékok igen olcsó áron! Mintákat kívánatra készséggel küldünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom