Szamos, 1905. október (37. évfolyam, 79-87. szám)
1905-10-22 / 85. szám
XXXVII. évfolyam. Szatmar, 1905. okt. hó 22. (vasárnap) 85. szára. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP.M§w«£ MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijat Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban Közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Export politika. „Mondd meg nekem, mennyire fejlett kereskedelmed és én megmondom teneked, hogy milyen helyet foglalsz el az államok sorában.“ Az ősrégi közmondás ezen változata első tekintetre talán kissé merésznek látszik, azonban csakhamar megyőződünk igazságáról, ha a benne kifejezésre jutott tétellel kissé bővebben foglalkozunk. A mai politikai konstellációkban az egyezségek, békekötések, konferenciák végtelen sorozata oly szilárd egyensúlyt teremtett a mi kontinensünkön természetesen, — hogy azt megzavarni semmiféle összeütközés nem lesz képes. Egykét nemzetiségi aspiráción kívül, melyet még leglelkesebb hívei is csak elméleti kérdéseknek tekintenek, anélkül, hogy reális megvalósításukra még csak gondolhatnának is, minden állam meg van elégedve a maga jelenlegi helyzetével és egyáltalán nem hajlandó határainak kiterjesztésére vért és pénzt áldozni. De még az esetre, ha akadna is egy-egy ilyen telhetetlen és izgága állam, a politikai szövetségek láncolata oly mázsás súllyal nehezednék kezére, hogy csakhamar elvesztené kedvét ábrándjainak megvalósításától. Természetes mindezek után, hogy a jövendő politikai viszonyainak kialakulására legalább Európában semmiféle fegyveres mérkőzés befolyással nem lehet. A politika ép úgy, mint az emberiség társadalmi fejlődése, egy bizonyos természeti fejlődésnek, evolúciónak van alávetve és valamint a társadalomban a nyers erővel küzdő rablólovagok helyét immár sima modorú és hajlékony, de annál ravaszabb és lelketlenebb iparlovagok váltják fel, úgy a modern államok sorsát is nem csatamezőn, hanem zöld asztalok mellett intézik el az újkor hadvezérei, a diplomaták. A fegyveres erő manapság már egyedül védelmi és nem támadó eszköz; sokkal hatásosabb fegyver ennél a gazdasági politika. Tán fölösleges még csak megemlíteni is, hogy e politikának hány tekeredő, egymásba csavarodó útja van. Nincs is szándékunkban, hogy e helyütt és ez alkalommal a magas politika keretébe tartozó kérdésekkel, a külső kereskedelem lebonyolításával, a vámtételek és kereskedelmi szrer- ződések kérdésével foglalkozzunk, már csak azért sem, mert gazdasági és kereskedelmi helyzetünk ép most kerülvén a végleges kialakulás válaszutja elé, még csak nem is sejthető, hogy gazdasági kialakulásunk milyen irányba fog terelődni. így tehát ez alkalommal csakis az oly gazdasági és kereskedelmi ágakat tehetjük szóvá, a melyek meghonosítása, illetve íejelsztése minden politikai befolyástól mentek és amelyek jövedelmezőségét semmiféle gazdasági taktika csökkenteni nem képes. Már pedig a nemzetgazdaságiak -csupán egyetlen ilyen ága van: a közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmicikkek termesztése. Az előbb feldolgozást igényelő gazdasága termékek, melyek legnagyobbrészt a tőzsdén is adásvétel tárgyát teszik (búza, rozs, gyapjú stb.) nem hoznak mindig maximális jövedelmet, sőt nagy érzékenységüknél fogva rendkívüli árhullámzásnak vannak alávetve, annál is inkább, mivel hosszú időre eltehetik és már csak ezen oknál fogva is börzemanőverekre rend- rendkivül alkalmasak. A közvetlenül fogyasztható gazdasági termények és termékek azonban a tőzsdei üzérkedésekben részt nem vevő kiskereskedelem utján /■srülvén piacra, annál is inkább reális és állandó értéket képviselnek, mivel romlandóságuk folytán gyorsan értékesítendők és igy a spekuláció tárgyát nem képezhetik. A gazdaság ezen ágai közé tartoznak különösen a gyümölcstermelés, a baromfitenyésztés, a méhészet és a tejgazdaság. E fölsorolt gazdasági ágak termékeinek mindegyike oly kereskedelmi produktumok, melyek kereslete a termeléssel arányosan és állandóan növekedik és amelyekben túltermelés beláthatatlan időkig nem lesz. Igazán jövedelmezőbbek e gazdasági ágak azonban csak az esetre lesznek, ha közvetítő kereskedelem kizárásával egyedül csak a termelőnek fognak hasznot hajtani. A jelenlegi rendszer mellett ugyanis kizárólag osztrák nagykereskedők vásárolják össze gazdáinktól a fenti cikkeket és persze a haszon nagy részét is ők vágják zsebre. Legelsősorban is ezt az anomáliát kell megszüntetnünk és gondot viselnünk arra, hogy gazdáink maguk vihessék piacra termékeiket, erre pedig egyedül gazdasági egyesületeink hivatottak. Ha meggondoljuk, hogy az állam jóléte elsősorban is a kis ember anyagi helyzetétől függ, úgy egyszeriben tisztában leszünk azzal, mily nagy horderejű kérdést pengettünk meg lapunk hasábjain. Különben lesz még alkalmunk 'legközelebb e kérdésnek részleteit is fejtegetés tárgyává tennünk. Feldúlt társadalmi állapotok. ív. Az említett okokon kívül vanuak más nem kevésbbé fontos okok, melyek szintén nagyban hozzájárulnak a nép elszegényedéséhez. Ilyen a mértéktelen szeszesitalok élvezete s ezek között különösen a pálinka szedi napEgy kriminálista naplójából. Hogy az emberi lélek útvesztői mily kifürkészhetetlenek, arra az alább felsorolt esetek igen érdekes példát nyújtanak. Csak úgy találomra nyúlok vissza emlékeim közé, de meg vagyok győződve, hogy ezek bármelyike is érdemes lesz a fölemlitésre. 1890-ik esztendőben Heydekrug porosz városkában, egy tizennyolcz éves leány megmérgezte atyját és nagyanyját, mert nem akartak beleegyezni abba, hogy a leány szive választottjáé legyen. Az apa gondos apa volt, szegény ember hozzá, ki nem tudott hozományt adni leányának. A nagyanyjának volt ugyan vagyona, de tudni-sem akart arról, hogy szöszke unokája otthagyja. — Várni kellett volna tehát a halálára, amikor az apja is megnyugtathatta volna scrupulusait, ő lévén a vagy*on örököse. A kis süldő leány azonban nem várt, megmórgezte nagyanyját, majd ráadásul apját, hogy a hozomány annál biztosabb legyen. Hasonló eset volt az, mely ugyanabban az évben egy szászországi városkában történt. — A polgármester leánya beleszeretett egy komédiás- trupp princ amorosojába. Mikor az apa ezt megtudta, felháborodva tiltakozott leányának ezen tévelyedése ellen. Nem használt. A leáuy a hös- szerelmes után megszökött, de az apa közbelépésére karhatalommal hozták vissz:. Nemsokára az apja és anyja meghaltak. A szerelmes leány egyszerűen megmórgezte őket, nehogy az ő szerelmének útjában álljanak. Életfogytiglani börtönnel fizet érte. Borzalmasabb és szinte érthetetlen a következő eset, amely Párisban, egy Bruonnevü háztulajdonossal esett meg. A szülők imádásig szerették a kis Henrikét, egyetlen leányukat s fájó szívvel ígérték oda a jelentkező vőlegénynek. Egy nappal az esküvő előtt meghalt az apa. Az esküvőt el kellett halasztani. Még inkább kellett elnapolni, mikor nehány napra reá, az anya is meghalt. Egy évig tartott a gyász. Az annyiszor elhalasztott lakodalom előtti nap, egy holdvilágos éjjel, mikor a suttogó fák alatt sétált a boldog pár s minden olvadó édes érzésekről látszott regélni, igy szólt az ifjú menyasszony vőlegényéhez : — Igen, drágám, nemsokára egymásé leszünk és semmi sem fog többé utunkba állani. Azért mérgeztem meg szüléimét is, hogy még ők se zavarhassanak többé. A vőlegény nagyot nézett. Azt hitte, hogy a leány megőrült. De nem. A leány elragadó kedvességgel tovább fecsegett, mintha minden a legtermészetesebben magától értetődnék. Végre is hozzáfogtak a két öreg exhumálásához és a boncolás arzéni- kum-mérgezést konstatált. A leányt az örültek házában helyezték el. A 90-es években történt ez is. Egy Liverpoolba érkező hajón Maybrion, egy 50 éves gazdag ember megismer kedett egy amerikai hölggyel, miss Chandlerrei. Fiatal és szép volt a kétes miss, aki terveit olyan ügyesen szőtte, hogy Maybrion őt csakhamar oltárhoz vezette. Az asszony csakhamar a helyzet magaslatára emelkedett s oly pazarul költekezett, hogy Maybrion vagyona úszni kezdett. A hiányt nemsokára már a szerőtőnek kellett pótolnia s Maybrion a felszarvazott férjek közös természetrajza szerint, mit sem vett észre, ellenkezőleg, hogy hü feleségét halála után nyomorba ne hozza, meglehetős magas összegre biztosította életét. Alighogy ezt miss Chandler megtudta, kész volt tervével. Légypapirból kioldotta az ar- zenikumot és Maybrion másnap már halott volt. Az asszony életfogytiglani börtönnel lakolt. Algírban Ainforro községnek egy Weisz nevű elöljárója arról volt ue- vezetés, hogy örökké beteg volt, dacára annak, hogy az orvosok semmiféle szervibajt nem állapíthattak meg rajta. Felesége martyrszerü odaadással ápolta, legalább igy gondolta a világ, noha e feltevésében tévedett, mert az asszony titokban gyengéd összeköttetést tartott fenn egy Roche nevű spanyol mérnökkel, akit azonban nagy bánatára legutóbb Spanyol- országba helyezték át. A beteg embert egy alkalommal meglátogatta egy barátja. Az asz- szonyka ép levelet irt a betegágy mellett álló Íróasztalnál. A vendég szórakozottan odatalált pillantani a levélre és tekintete ép véletlenül e pár sorra tévedt : Kifogytam a méregből, küldj még okvetlenül, mert az öreg még kitalálna lábolni, ha nem ápolom a móRoth Fülöp kárlsfoadi ez! pora ktárát ajánljuk a t. vevőközöuaégnek mint legolcsóbb bevásárlási forrst. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatiüár és vidéke legnagyobb ezipőraktára. az őszi és téli idényre megrendelt összes úri, női és g box és Sehevraux »őrből készült ezipők a iegdivatosa yermekezipők, valódi bb kivitelben. -■
