Szamos, 1905. október (37. évfolyam, 79-87. szám)
1905-10-15 / 83. szám
2-ik oldal SZAMOS 83. szám ügyeit, bajait. Természetes, hogy a ki jogokat élvez, kötelessége terheket is viselői. Nem lóvén rászoktatva az önálló gondolkozásra, a szabadság révén azután olyanokat cselekedett és egy kis önálló teher viseléssel is megismerkedve úgy gazdálkodott, — hogy gazdasági járatlanságát és önálló goudolkozási hiányát most unokái siratják. A felszabadulás után egy pár évre hány, meg hány kis gazda elpocsékolta és bánatában, hogy a pálinka- főzést betiltották, mindjárt el is itta kis birtokát. Abban az időben és későbben is minden gazdasági körülmény úgy játszott közre, hogy a kis gazda felszabadított birtokán minden nagyobb gond nélkül túladhatott. Viszont, a kinek egy kis pénze és esze volt, birtokokat szerezhetett, ha mindjárt százfele is a határban, mert nernso kára a tagositási törvény úgy is összegyűjtötte azokat. Tagosítások után az egy darabban kimért birtoktestek azután a parasztra nézve elvesztek. Sőt még tagosítások után is sok szomszédos parcella olvadt be a tagokba, melyek eredetileg kis gazdáknak lettek kimérve. Nem mondok sok időt, csak ezelőtt egy két évtizeddel is, olcsóit lehetett nagy és kisbirtokot venni, mert még volt eladó. Ma, kivált kis birtok, nincs eladó. Ma nem a pénz, hanem a föld az érték. A legnagyobb oka a nép elszegényedésének tehát az, hogy abban az időben nem tették fokozatosan szabaddá. Legalább két évtized kellett volna, hogy a felszabadult jobbágy úgy ahogy, de mégis a maga lábán járjon. Gazdasági ismeretekről, intensiv gazdálkodásról nem is beszélek. Hiszen láthattuk eddig is, hogy ezek hiányában a nagy és közép birtokosok közül is hány és hány pusztult el és még sok ideig lesz romlásukra a uembánomság és sok örökölt rósz szokás. A kis gazdákat csak most kezdjük tanítani az okszerű és jövedelmezőbb gazdálkodásra. Csakhogy megint az a bajunk, hogy tanítani tanítanánk, de nem igen van kiket és miben. Most megfelelek arra is, hogy mi nevelte fel annyira a nép igényeit. Miért nem akar a Péter gazda fia csak ránczos s?áru czizmába járni. Miért nem akar Erzsók asszony leánya csak spanglis czipöbe a templomba menni ? Hát mind ezeknek okai a már csakugyan túlszaporodott apró pénzintézetek. A legtöbb pénzintézetnek benne van a programmjában, hogy a népet takarékosságra akarja Vadorzó barátom lassankint magához tért. — De most már beszéljen. Ezt már csak megérdemlőm magától. Valamit nyögött, amiből nagy nehezen kivehettem, hogy az éremről van szó. Hirtelen ránézett Csinosra. Az érem nem volt rajta. Egyszerre átértettem Debnár Josó lelki változását A kutya elvesztette a Pluto orrát. Talán a falkával való viasko- dása közben, vagy pedig valamaly bokorba akadva, szakadhatott le róla az ereklye, ami most oly lesújtó hatással volt a babonás, megrögzött vadászra — Ugyan Debnár, már hogyan lehet akkora gyerek. így elhagyja magát. Térjen már az eszéhez s gyerünk haza. Még a disznóról is kell gondoskodnunk. Az elkeseredett ember az utolsó mondatomat már nem hagyta szó nélkül: — Már hogy lehetne disznó, mikor nincs medália. Ezt már tapasztalhatta az ifjur. Csak nem akarja elhitetni velem, hogy a Csinostól kitelne ez az ügyesség. Nekem sem ér már semmit az életem. Legjobb, ha le sem kerülök innen Osztra-Horá-ról. És esze nélkül sebesen mormogott valamit a fogai között. Majd hirtelen az eldobott fegyere után nyújt. Megelőztem. Gyorsan utána kapva a veszedelmes szerszámnak, mind a két csövet a levegőbe sütöttem, hogy valamiképen kárt ne tegyen magában ez az elkeseredett ember. Csaknem hajnalig tartott az alkudozás, amig szoktatni . Mondja meg bármely pénzintézet, hogy nála ez bevált-e ? -• Hányszor van egy egy pénzintézetnél több a kivevő, mint a betevő ? És ha igy van, mert igy van, lehet-e szó általánosságban értve, takarékosságról ? Ez előtt 10 — 15 évvel még kevés kis gazda volt adós. Mihelyt közelében pénzintézet létesült, adós lett majd mindenki. Azért jár Péter gazda fia ránczos szárú czizmában és Erzsók asszony leánya spanglis czipöben, mert míg adtak, pénz volt a háznál. Most már nem adnak, most letennék, de nem lehet, mert mit mondana a világ ? Ha másként nem lehet, inkább kimennek Amerikába, de annak, ha már eddig volt, lenni kell. Akinek nincs mivel kimenjen Amerikába, itthon marad ugyan, de szocilista képében feni a fogát más vagyonára. Egy-egy községben nem igen lehet 3 — 4 gazdánál többet kimutatni, kik a kölcsönök utján vagyonhoz jutottak. A pénzintézetek nem takarékosságra, hanem esztelen költekezésre szoktatták a népet. Miután kifogyott a hitele, megy a világba. Egy jellemző nemes vonást, mely igazolja a magyar paraszt becsületességét, minden esetre fel kell jegyeznem azt, hogy ha hazáját egyidöre itt is hagyja, igyekezik anyagi és erkölcsi kötelességeinek eleget tenni s még Amerikából is kifizeti bankbéli s egyébb tartozásait. Innét is kitűnik, hogy ami paraszt népünk lelkileg még nem romlott. Azzal okos és célra vezető politikával boldogulni lehet, csak nem kell várni az időt, hogy lelkileg is elromolják. Akinek sem ingó, sem ingatlan vagyona nincs, az természetes, munkája révén másra szorul. Azt tudjuk, bogy még ez idő szerint és a változott viszonyoknál fogva a fóldmivelő munkásnak csak nyáron vau munkája. Már most, ha mint felest vagy részest, eltekintve az időjárások mos- tohaságától még munkaadója is megsanyargatja, ha az sem számol, hogy annak a szerencsétlennek is élni kell. És hogy csak egy példát hozzak fel: ha felébe kapált tengerit ami gyengén termett a szárazság miatt, de paszuly meg épen semmi és minda-' zonáltal neki paszulyt kell adni, ha pénzért veszi is meg, mert ez is ki jár az illetőnek, mondjuk meg őszintén nem háborodna fel erre akárki ? Hát még az olyan, akinek mindennapi főzeléke ! Ilyen és ehez hasonló példákat sokfele és száz meg SZixZ számra lehetne felhozni, melyek mind alkalmasok a szegény nép elégedetlenségének felköltósére. Olyan okok, haza szánta magát. Jött, de a fegyvert nem vette a kezébe. Később sem. Debnár Josó buskomor lett. Szótlanul botorkált olykor a faluban. Néha a korcsmába is benézett. Amint leült a lócára, a község minden ott ivo- gató embere, legénye félre húzódott az óriás vadorzótól. Olyan félelmetesen jártatta kürül tekinetót, hogy senkinek sem volt mersze közelében maradni. Némán húzta a pálinkát a szűk bütykösből. Majd hazament és álmodott. . . Álmodott a Plútóról meg az éremről. Kereste, de seholsem találta. így virradt meg minden éjszakája. Tavaly egy éve láttam utoljára. Kint állottam a jegyzői lak előtt, a göröngyös, köves kis utca közepén. Egyszerre csak meghajlott, öreges ember közeledik felém. Botjára támaszkodva lépegetett, lassan felem. Végre hozzám ért. Alig ocsúdhattam fel álmélkodásömból. Debnár volt. — Isten hozta, Debnár bátya ! — Merre tart ? Nem ismer meg ? Szóljon már ! A viszontlátás örömében a kérdések özönével leptem el. Nem ismert meg. Csak annyit mormogott : — Megyek a medáliáért. Ma már biztosan megtalálom. Ezzel tovább ballagott. Köny csordult ki a szeméből, amikor utána néztem. Lassan kiért a kertek aljához. Befordult a csermelyen át a fűzfák közé . .. Dárdás. melyek törvényes intézkedésekkel talán meg sem szünte'hetők. De meg- szüntethetök az által, ha mindenki, aki érdekelt, magába, száll és embertársát nem csak eszköznek, hanem embernek és segítőtársának is nézi. Ez által mindjárt megszűnik egv ok, mely szerint viszont az a dolgozó napszámos, vagy cseléd, nem feni a fogát gazdája szerzeményére. Marosán Kornél. HÍRROVAT. Lapunk előfizetőihez. A negyedév lejártának közeledtével, tisztelettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfizetést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szíveskedjenek. * Igazságügyi kinevezés. Az igaz- ságügymiuiszter Kalós Pál haimi-i járásbirósági joggyakornokot az ökörmezői kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. * Előléptetés. Az igazságügy miniszter előterjesztésére, 0 felsége Szabó Pál nagykárolyi vezető jbirót a VII. fizetési rangosztályba léptette elő. * Kinevezés. Justh Gyula a képviselőház elnöke, Fülöp Áron volt helybeli ev. ref. főgimnáziumi tanárt a képviselőház főkönyvtárosává nevezte ki. * Jövő évi virilisek. A legtöbb adót fizetők 1906. évre érvényes névjegyzékét tegnap délután állította össze az igazoló választmány. E szerint virilisek ként igazoltattak : Márkus Márton 2686 kor. adó összeggel, dr Keresztszeghy Lajos’) 2356 kor. Klein Vilmos 1875 kor. dr. Nagy- Barna*) 1791 kor. Antal Kristóf 1678 kor. dr Lengyel Mártou*) 1665 kor. Roóz Gyula*) 1529 kor. dr. Frieder Adolf*) 1258 kor. Fried Emil 1221 kor. Schwartz Albert*) 1191 korona, Halmi János 1153 kor. Korányi János*) 1110 kor. Heinrich Viktor 1059 kor. Öszterreicher Tóbiás 1018 kor. dr. Lehóczky János®) 930 bor Sz. Török János 892 kor. Rohrlich Sámuel*) 880 kor. dr Török István*) 872 kor. Pap József*) 846 kor. Ró- senfeld Miksa 842 kor. Bossin József*) 836 kor. Jákó Sándor*) 837 kor. Antal Dániel 831 kor. Kovács Leó 805 kor. Markovics Ignácz 797 kor. Mar- kovics Májer 797 kor Roóz Samu 796 kor. Litteezky Endre*) 793 kor. Jankovics, János*) 790 kor. dr. Pa- polczy Gyula*) 775 kor. dr. Farkas Antal*) 762 kor. Bölönyi László*) 706 kor. dr. Wallon Gyula0) 700 korona Wallon Lajos 694 kor. Fogarassy Sándor 692 kor. Kovács Ábrahám 658 kor. Beer Mór 648 kor, Reiter Béla 646 kor. dr. Haraszthy Béla*) 610 koronával. A csillaggal megjelöltek adója kétszeresen van számítva oklevél vagy kereskedelmi és iparkamarai tagság alapján. Póttagokul Kegyes István, dr. Muhy Zsigmond és Farkas L. János igazoltattak. * Erdészeti kinevezés. A földművelésügyi miniszter Nagy Lászlót a nagybányai föerdöhivatalhoz gyakornoknak nevezte ki. * Gyászhir Özv. Kolozsvári La- josnó szül. Mártha Zsófia folyó hó 13-án életének 55-ik, özvegységének 6-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ma délután 3 órakor az ev. ref. egyház szertartása szerint fog végbemenni. * A szatmár—mátészalkai vasút. A kereskedelemügyi minisztérium jóváhagyta a szatmár—mátészalkai h. é. vasút engedélyezési feltételeit a május hó 1-én tartott engedélyezési tárgyalás alapján. A miniszter döntésére fentartott kérdésekben pedig aként határozott, hogy a tervezett vasút építési és üzemberendezósi tőkéjét 3.226.000 koronában, vagyis pályakilomóterenkónt 65.171 koronában állapította meg. A posta szállításért 50 évre évi 10.000 korona átalányt, külön állami sególyképen ugyancsak 50 évre 16.130 korona évjára- dókot engedélyezett fentartván a jogot hogy 50 éven belül, esetleg egyszerre fizesse meg az állami hozzájárulást, melyért az engedményes város 522.- 600 korona névértékű törzsrészvényt bocsát az állam tulajdonába. Megengedte továbbá, hogy a 40.000 korona tartalékalap készpénz helyett az alakítandó részvény-társaság elsőbbség részvényeiben tétessék le, melyeknek kibocsátási árfolyamát 78 %-ban állapította meg. — Végül kimondotta, hogy 150 000 kor. engedélyezési biztosíték 60 nap alatt leteendő. Az építési tökének 35 %-a, vagyis 1.129.- 200 korona összeg tórzsrészvénynyel biztosítandó. Ebből az állami hozzájárulással és magánjegyzésekkel 893.- 600 korona már biztosítva van. — Ennél fogva 235.600 korona az az összeg, melynek alkalmas módon való biztosításáról az engedményes városnak kell gondoskodni. Igazán csodálatos az a rószvótlensóg, mely városunk kereskedelmi köreiben ezen vasút ügye iránt nyilvánul. Pedig kót- sógbevonhatatlanul erős lendületet adna a helyi kereskedelemnek ezen uj közlekedési vonal. Megkellene szivlelniök a dolgot most, midőn ro- hamlepesben közeledik az építési ügy a megvalósuláshoz, hogy ne legyen kénytelen a város az egész fedezetlen törzsrészvónytökát jegyezni. Törzs- részvények jegyezhetők még mindig Ferencz Ágoston tanácsjegyzőnól vagy a polgármesteri irodában. Egy törzsrészvény nóvértóke 200 korona s 3 részletben lesz fizetendő. * Kitüntetés. A helybeli városi csendőrség egyik derék és igen ügyes őrmestere, Házy János e hó 2-án töltötte be a csendőrség szolgálatában 12-ik óvót. Ez alkalomból felettes hatósága a II. oszt. szolgálati érdemkereszttel tüntette ki a nevezett őrmestert, ki eddigi pályáján a csendőrségi szolgálatban nagy tevékenységet fejtett ki. * Hymen. Dr. Weisz Károly gyakorló orvos, eljegyezte Mandel Piroskát, Mandei Mártou fővárosi tisztviselő bájos és müveit leányát. * Gyanús eset. Nemes András helybeli gazdálkodó e hó 8-án a sza- mosdobi országút melletti füzesben! egy férfi kabátot, mellényt és nadrágot talált. A kabátban levél is volt, a következő Írással : Légy boldog ez világon, Mint kis madár az ágon Szivemből azt kivánom, Nem mint rózsa, nefelejcs, Hanem mint örök zöld viruljon életed Ezenkívül találtak még egy nyilt levelező lapot Diószegi Károly kavics- törö munkásnak czimezve. A levél Nagyszekeresen kelt a múlt hó 20-án és Sz. L. aláírással van ellátva. A rejtélyes eset kiderítése végett a csendőrség széles körű nyomozást inditott meg, mivel éles a gyanú, hogy az illető a Szamos folyóba ölte magát. * Tolvaj kocsis. Erdélyi László rovott múltú helynólküli kocsis legóuy e hó 9-én a zsidók hosszú napján Freund Ignácz kereskedő Kazincy- utczai lakásából 30 korona készpénzt s azonkívül egy tál csólentet ellopott. A csendőrség csakhamar elfogta a tettest, ki nettét ugyan tagadja, de a körülmények mind ellene bizonyítanak, miért a csendőrség a nevezett kocsis legényt letartóztatta. * Ellopott épitési anyagok. Vaj- nay Lajos helybeli építész az Atilla utcán egy építés alatt leendő házhoz hordatott többféle anyagokat s közte vízlevezető csöveket is. Az utóbbiakat alaposan megdézsmálta egy helybeli rovott múltú czigány fiú, Roman Peti, ki a csöveket nagy ügyességgel ellopta és egy ószeresnek olcsó pénzért eladta. A csendőrség csakhamar elcsípte a tolvaj czigányt, ki tettét a vallatás során beismerte. A tolvajt átadták a kir. ügyózsógnek, * Tolvaj világ. Az elmúlt hót folyamán több kisebb nagyobb tolvaj- lás fordult elő. E hó 10-ón a báró Vó- C8ey féle házból ismeretlen tettes egy ágyteritőt és zöldszinü kasmir paplant lopott el. Holló Géza Kazincy- utca 9 számú boltjából pedig egy kabát tűnt el, Krizsán József felső- 8zamosparti lakásának pincéjéből két párnát és egy dunyhát emeltek el. A tolvajokat ez ideig nem sikerült elfogni.
