Szamos, 1905. szeptember (37. évfolyam, 71-78. szám)

1905-09-24 / 77. szám

SZAMOS 77 szám. 2 ik oldal Ignácz a többes szavazatokra vo­natkozólag a műveltségről mond: „Senki sem állitja, mintha a ma­gasabb miveltséggel biró ember jobb hazafi volna, mint kevésbé müveit polgártársa, de egyenlő ha- zafiság mellett a műveltebb em berben a nemzet, mint államalany éberebb és aktívabb.“ Dr. Lénárd István. Tűzoltó intézményünk. Az épülő csendőr- és tűzoltó-lak­tanyával kapcsolatosan tűzoltó intéz­ményünknek a közel jövőben való gyökeres átalakítása és kifejlesztése nagyon aktuálissá vált. Tagadhatat­lan tény, hogy a jelenlegi létszám és a jelenlegi szervezet nem felel meg városunk tüzrendószeti követelmé­nyeinek s mint elodázhatatlan kér­dést nem is szabad csak a tervezgetés stádiumában meghagynunk, hanem minden erővel, még a közönség újabb megterheltetése árán is keresztül kell vinnünk. A törvényhatóság legköze­lebbi közgyűlésén foglalkozni fog a jelenlegi paiancsnok által előkészített javaslatokkal, mely lehetőleg arányos tehermegosztással koutemplál egy „tűzvédelmi dij“ czimen behozandó adót, amelynek befolyó összegéből (19904 kor.) egyrészről fedeztetnének az összes kiadások s igy az eddig a rendes városi költségvetés keretében felvett összegek (körülbelül 12000 K) feleslegessé válnának és mint meg­takarítások a községi adó leszállítá­sára volnának fordíthatók, másrészről az eddig aránytalanul megoszló tűz rendészeti terhek automatice áthá- ramulnának azok vállára is, kik ed­dig különböző címeken (községi adó alól való mentesség, adóalap hiánya stb.) e terhek viselésében nem vettek részt, úgy hogy ez uj adónem beho­zatala által a rendes adófizető közön­ségre nemhogy újabb teher háramla- nék, hanem épen ellenkezőleg, a te­herviselés általánosítása által még csekélyebb részben terheltetnónek meg mint eddig. Különösen figyelmébe ajánljuk városunk törvényhatósági bizottsági tagjainak e körülményt, mert ismerjük felfogásukat s a han­gulatot, mely az uj adónem behoza­talára vonatkozólag köreikben ural­kodik. Nem szabad szem elől tévesz­teniük, hogy itt nem az uj adónem behozataláról van szó, mindnyájunk­nak oly eminens érdekéről, melynek szükkeblüsógből, túlzott takarékos­sági szempontokból nem szabad ha­lasztást szenvednie. Szerintünk a tárgyalásnak inkább a célszerűségi kérdések felé kellene terelődnie. A költségek csak megvol­nának annyira, amennyire, de mikép nyargaltak az árokban és torkuksza- kadtából énekelték : — Almát vegyenek ! almát vegye­nek ! A jó gyermekek félig irigy pillan­tásokkal nézték. Azokat, a kiknek nem kellett olyan jó ruhát hordaniok, mint nekik. A koldusfiu ismét megállt előttük. — Add nekem a rudcukor felét, akkor leföcskendezhetsz, a hogy tet­szik. Az ajánlat tagadhatatlanul csábitó volt. — De hiszen akkor a mi lábunk is vizes lesz, mondotta a jó fiúcska. Hiszen feigyürhetitek a kabátujját s a kezekkel föcskendezhettek. Ez egész uj oldala volt a dolognak a mi még nem jutott eszükbe. — Tegyük meg ? kérdezte a jó fi­úcska húgától — Igen, suttogta félénken a kis leány. — De a cukrot csak akkor [kapod meg, ha már egészen lucskos leszel. A koldusfiu az árok közepére állott meggórbült háttal, a jó gyermekek pedig fölgyürt ujjal, négykézláb dol­goztak, olyan buzgón, mintha minden óráért legalább tiz rúd cukrot kap­nának. E pillanatban az anyjuk rémülten fogjuk megoldani, különösen a viz- szerzós kérdését, nemkülönben a hiá­nyos tűzjelzés okozta hátrányokat. Igaz, ma már vau őrtornyunk, telefon- hálózatunk, de ez mind nem elég a gyors tűzjelzéshez, mint azt számta lan eset bizonyítja. Az őrtorony, bár némely esetben beválik, elavult dolog s csak arra való, hogy tűzoltóink egészésge tönkremenjen. Nappal meg épen felesleges, telefon-hálózatunk teszi azzá. Igaz, éjjel ez nem áll ren­delkezésünkre, gondoskodjunk tehát, hogy éjjel is módunkban legyen a lehető leggyorsabb tűzjelzés (nemcsak akkor, mikor már javában ég.) Állít­sunk fel nyilvános tűzjelző állomáso­kat. — Nem tudom, parancsnokunk tervbe vette-e s ha nem, ajánljuk figyelmébe, mert közvetlen tapaszta­latból mondhatjuk, hogy a toronyőr­nek mindig a közönség jelzi a tüzet. Ha ez meg lesz, „derék tűzoltóink“ valóban „gyorsan megérkeznek“' és „lokalizálhatják a vészt,“ mely kö­rülmény különben jelenleg is nem rajtuk múlik. A vizszerzés kérdését pedig még a létszámemelésnek is elébe helyeznénk. Szánalmas azt nézni, amint tehe­tetlenül áll a tűzoltó, kezében a vészt gátolni hivatott „sugárcsö“-nek neve­zett instrumentummal. Ha aztán van is viz, akkor meg kótoldalra szer;!ik különben is gyenge n omásu gépe­inket, s igy megosztván erejét, egyik oldalról sem tudnak kellő eredményt elérni. A tűzoltónak nemcsak lokali­zálni, hanem tüzet oltani is kell tud­nia s hogy ez városunkban módjában legyen, gondoskodnunk kell, mint azt igen praktikusan megtervezte lapunk hasábjain megjelent czikkében Taj- bert üzemvezető, vizszerző közpon­tokról s kellő számban rendelkezésre álló fogatokról. Gyors tűzjelzés és vizszólgalat nélkül szaporíthatjuk a létszámot bármennyire, nem fogunk eredményeket elérni a tűzoltás terén, (legfeljebb a kongresszuson.) Ilyen irányba szeretnők, ha mo­zogna a szervezés nagy munkája s nem újabb adóról, hanem nagyon is személy- és vagyonbiztonságunk kér­déséről folyna a szó. (L ) TÁVIRATOK. A szombat délelőtti kihallgatás eredményei. A „Szamos“ eredeti táviratai. Budapest, l ó. 50 p. A király délelőtt 11 óra­kor fogadta gr. András- sy Gyulát, gr. Apponyi Albertet, b. Bánffy De­zsőt, Kossuth Ferencet és gr. Zichy Aladárt, mint szakította fel a második emeleti ab­lakot. — De gyerekek, mit csináltok ti odalenn ? A kisleány ijedtében elvesztette az egyensúlyt, orra bukott az árokba és magával rántotta bátyját. A koldusgyerekek ijedten kereket oldottak, a szárazdajka lejött szaladva és felvitte a gyermekeket, a kik tor- kukszakadtából bőgtek és tetőtől tal­pig lucskosak voltak. A titkár ur becsukta az ablakot. Az embernek ha egymagában él is épen olyan dolga van. Még a jó gyer­mekek is sok gondot okoznak. Bizony mondom, e pillanatban nem szeretném őket a drága szőnyegemen, látni. A leánykának kétségkívül megvau az az előnye, hogy tiszta. Beletemetkezett a karosszékbe s rágyújtott pipájára. A vihar elcsöndesült. A csecsebecsék nem reszkettek többé a polcon és az ebédlőben szólc3Önd uralkodott. Igen, igen egészen jó idő volt. — Ezt megláthatta gazdaszonyán, a ki behozta a délutáni kávét olyan arccal, mely ragyogott a jóakarattól, és a zöld szappantól. Kiss Ernő. a magyar országgyűlési többség képviselőit, s felhívta, hogy elfo­gadható és a korona általi feltéte­leket teljes mértékben is tekintetbe vevő kormányprogram alapján par­lamentáris kormányala­kításra nézve előterjesz­tést tegyenek. A király feltételei: 1. A katonai kérdések, amennyi­ben a vezényszóra és szolgálati nyelvre vonatkoznak, melyekre néz­ve engedmények teljesen ki vanpak zárva és kizár­va maradnak, a programmból kivé­tetnek. 2. A pragmatikai közösség alapja úgy a hadsereg, mint a külügyi képviselet tekintetében érintet­len marad. 3. A67-esalap revíziója, amennyi­ben gazdasági vagy egyéb az Ausz­tria és Magyarország közötti viszonyt érdeklő kérdésekről ven szó, nem egyoldalulag a korona és a nemzet által, hanem csakis a irionarkia mindkét állama között, mindkét kor* mány közvetítésével és adhoc kine­vezendő parlamenti bizottságok által fog létrehozatni és Őfelsége által szentesítendő kom­promisszum alapján esz­közöltetni. 4. Kötelezettség vállalandó az iránt, hogy a katonai szükségletek költségének fedezete, melyeknek egy részét a delegácziók már meg­szavazták, valamint két éves szol­gálaton alól alapuló véderőtörvény­javaslat megszavaztatik. A király ezen feltételek elősoro- lása után a megjelentek előtt rá­mutatott arra a felelősségre, melyet magukra hárítanak azon esetben, ha a koaliczió eddigi álláspontjá­nak merev fentartása által az elér- hetlenre való törekvést elébe ten­nék az eddigi viszonyok józan orvoslásának, melyek folytán kimondhatatlan szenvedés és nyomor hárulna Magyar- országra és népére. Budapest, 2 ó. 30 p. Bécsből jelentik, hogy midőn a király a fenti táviratban küldött magyar nyelvű iratot, mely magá­ban foglalja azon pontozatokat me­lyeknek alapján hajlandó volna a koaliczióból kormányt kinevez ni, az iratot átadta a jobb szárnyon álló Kossuthnak a következő kije­lentéssel : „Kérem az urakat, hogy ezen irat alapján Golu- chowszky gróffal, ne inint külügyminiszterrel, hanem mint az én meghatalma­zottammal tárgyalásokba bocsátkozzanak Ezzel a kihallgatás véget ért. A királyi előterjesztés hatása. A kihallgatásra megjelentek tá­voztak a kihallgatásról elhatározva, hogy azonnal Budapestre utaznak s az eredményről a vezérbizottság­nak jelentést tesznek. Budapest 2 ó. 45 p. IJjabb bécsi távirat szerint a vezérbizottság tagjai délután pont kettőkor felkeresték Golachowszky külügyminisztert s kijelentették neki, hogy vele nem tárgyalnak, mert homo regiusnak csak magyar embert ismer­nek el. A vezér-bizottság tagjai eddigi megállapodás szerint délután 5 óra­kor visszautaznak. HÍRROVAT. * Személyi hír. Hausenblaoz Ká­roly m. kir. csendőr ezredes, e hó 21-én városunkba időzött, mely alka­lommal a helybeli csendőrség felett szemlét tartott s alaposan megvizs­gálta annak ügyrendjét. A csendőr ezredes a tapasztaltakkal teljesen meg volt elégedve s ennek elismerő szavakban adott kifejezést Ács Géza járáscsendör őrmester, továbbá Házy és Sipos őrmesterek előtt. * A villamos telep rekonstrukci­ója. A magyar Siemens és Sebükért müvek ezég igazgatósága, a mely a városi villamos világítási telep re­konstrukcióját eszközli, értesítette a városi tanácsot, hogy a munkálato­kat legközelebb megkezdi s e végből Tóth Alfréd főszerelőt és Aberle Rajmond mérnököt küldte ki. * Kápláni vizsgálatok. Gachal Já­nos, Boronkai Béla, Hajdú Péter és Csépka István e hó 16-án tették le sikeresen kápláni vizsgálataikat. — Csópke István az ige hirdetésére Amerikában kapott lelkószi állomást. * 25 éves jubileum. Ratkovszki P l főgimn. igazgató 25 éves tanári jubileumát október 7-én fogja meg­ünnepelni a főgimn. tanári kara és ifjúsága. Az ünnepély minél impo- zánsabbá tétele végett egy rendező­bizottság működik. A meghívók szót vannak küldve. Az ünnepi programúi kivonata a következő: 1. 9 órakor hálaadó isfcenitisztelet, 2. mise után a jubiláns üdvözlése a főgimn. torna- csarnokában, 3. I órakor diszebéd a Pannóniában. * Helyettes tanárválasztás Osváth Ödön végzett tanárjelöltet, ev. ref. főgimnáziumunk egykori növendékét a debreczeui ev. ref főgimnáziumhoz helyettes tanárnak választották meg, * Reudkivüli közgyűlés. A tisza- ujlaki Rákóczi-emlékhez szükséges földterület adásvételi szerződése a csütörtökre hirdetett rendkívüli köz­gyűlésben újra nem volt tárgyalható a bizottsági tagok csekély száma miatt Ennél fogva újabb határidőül okt. 9-ke tűzetett ki, amikor a köz­gyűlés tekintet nélkül a megjelentek számára határozni fog. * A heveny fertőző betegségek a tiszti főorvos jelentése szerint szept. hó első felében kedvező fordulatot mutatnak, összesen egy béltifusz és két kanyaró eset fordult elő. * Ritka eset. A nagykolcsi 320 lel­ket számláló ref. egyházközségben 1904. szept. 4-től 1905. szept. 20-ig, tehát, több mint egy év alatt egyet­len egy haláleset sem fordult elő, a mi a legritkább események közé tar­tozik. * Esküvő. Gaál Lajos p. ü. szám- ellenőr, Debreezenben, e hó 26-án esküszik örök hűséget Szentiványi Gáspár polgártársunk leányának Ir­mának. * Tanügyi kinevezés. Irimiás Já­nos és Jankovic3 Zoltán a szatmár— zsadáuyi állami iskolához rendes ta­nítókká neveztettek ki. * A szatmári kath. legényegylet 1905. évi október hó l-én (vasárnap) a Vigadó összes termeiben jótékony- célú és zártkörű szüreti mulatságot rendez. Belóptidij szemólyenkint 1 kor. 20 f. Családjegy 3 korona. * Köszönetnyilvánitás. Alólirottak hálás szívvel mondunk köszönetét mindazon jóakaróinknak és barátaink­nak, kik feledhetetlen gyermekünk s testvérünknek Szathmáry Károlynak vógtisztessógtótelén jelenvoltak és ez által fájdalmunkat enyhíteni szíves­kedtek. — Szathmáry György és Dabi Zsuzsánna szülök. Szathmáry Lajos és Szathmáry Erzsébet tesvórei. * Nagyszabású zeneestély. A hét folyamán a helybeli Dalegyesület a

Next

/
Oldalképek
Tartalom