Szamos, 1905. augusztus (37. évfolyam, 62-70. szám)
1905-08-27 / 69. szám
2 XXXV». évfolyamSzatmér, 1905. aug. hó 27. (vasárnap) 69. szám. / > • • ■* \ L f°ót A POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak S«atmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdet éj. e z ö 11 minden szó 4 fillér. Reakció*) Szatmár-Németi, 1905. aug. 27. Egy oly kérdést akarok rövidre fogott soraimmal érinteni, melyet a kulturállamok milliói már megemésztettek és meggyőződtek róla, hogy jót tett nekik, hozzánk sem Kristóífy vagy a jelen kormány hozta be e kérdést, hanem bizonyára a Norvégia felől érkező szelek, a kultúra terjedése követelik a „jogot a népnek,“ melyet a vox populi az általános és titkos választói jognak törvénybe iktatásával a vox dei gradusára kiván emelni. Miután meg vagyok győződve, hogy a magyar nép nemcsak szívesen olvas bármit is, ami az ő jogainak a kiépítésére céloz, de örömmel várja a pillanatot, mikor a kultur-szelek által behajtott mag hazánk földjén is kikelni fog, — kérem a szerkesztő urat, szíveskedjék az e kérdést érintő alábbi cikkemnek becses lapjában helyet szorítani. * A szószerinti értelmében vett reakciónak ártatlannak és jogosultnak kellene lennie, mert hiszen nem jelent mást, mint minden hatásnak *) E cikk közlésével alkalmat adtunk arra, hogy a választói jog kiterjesztése kérdésében a cikkíró, mint függetlenségi párti egyén is, álláspontját a közönséggel megismertethesse. (Szerk.) az ellenhatását, úgy, hogy a betegségekben jelentkező hatásnak a sikeres gyógyítását is bátran mondhatnék ellenhatásnak, reakciónak. A világteremtése óta tapasztalat lolytán megállapított és elismert axióma az, hogy minden akció reakciót von maga után, természetes folyománya tehát minden előző hatásnak és okvetlenül jelentkeznie kell az életben. Politikai értelmében véve azonban a reakció már nem ártatlan jelentőségű, hanem az ad hoc erősebbnek, hatalmon lévőknek azon törekvésében nyilvánult mindig, hogy a népek fejlődését visszaszorítsa, ennek szabadságát eltiporja, munkájának gyümölcseit és vagyonát a maga részére kisajátítsa, úgy, hogy a fejlődésbe jutott és a művelődésben haladó népek millióinak századokon át életükkel és vérükkel kellett ezen a népek szabadságát és jólétét megölő rákfenével harcban állani. A reakció azonban nemcsak a fejedelmek és ezek szervei részéről indult ki mindig, meg volt és jelentkezik még a huszadik században is a magukat a nép felé emeltnek hitt osztályoknál is. Fájdalom, ilyen tapasztalatra jutott most kormányunk, melynek tagjait csak ügyvezetőknek gúnyolja a reakció, mely útját akarja állani legnemesebb törekvéseinek is. így a „jogot a népnek“ elvét megvalósítani akaró törekvésének útjába is mindjárt beállott ez az önző és bűnös reakció és a magukat szelleiűóriásoknak és száz éves jövendőmondó tapasztalatai val bírónak hitt, igazán sarjpoliti- kusok is lehúzzák, lerántják elsősorban az egyént, a kormányt, mely hazánk történelmének lapjain örök időkre megörökitendő lenne nevét az általános és titkos választói jog törvényerőre segítésével, aztán meg nem állható, a nép előtt hazugságoknak ismert érvekkel tajtékoznak maga az eszme -den is és képesekké válnak a kultur-áliamokban századokon át a népek millióinak életével és vérével kivívott jogegyenlőségünket is depossedalni. Népünk azonban, hála a Gondviselésnek, eddigi szabadságának birtokában is elegendő értelmet szerzett már arra, mikép jogainak elismerésével, helyesebben, ha kell kiküzdésével is megtalálja a módot arra, hogy hazánkban a húsos tálkákból i is kanalazhasson any- nyit, amennyi a megélhetésre és a hazával szemben való kötelességeinek a teljesitésére elegendő. A nép fiai is haladtak a korral, a nép gyermekeiből is neveit az állam magának a gépezetében elhelyezésre váró és elhelyezést követelő polgárokat, kiknek az elhelyezéséről, miként egy jó apának gyermekeiről, kivétel nélkül gondoskodnia kell és lehet is, ha a népjogoknak törvénybeiktafásával az osztályuralmat megszünteti hazánkban, a szabadság, egyenlőség mellé megalapítja valójában a testvériséget is. Ez pedig csak az általános és titkos választói jog törvényerőre emelésével lesz elérhető, mely nélkül az országban a mai választói jog mellett a köz- és magántisztviselők egyaránt és a létért való küzdelem ágazataiban mindenki csak elnyomatásnak érzi magát kitéve, ami az országot a fejlődésében hátráltatja, sőt visszafejlesztheti az 1848. előtti állapotokba. A koalícióban levő pártok központi és vidéki sajtója a Kristóífy és kormánytársai által zászlójukra emelt általános és titkos választói jog ellen miért okádnak tüzet, csak azért talán, mert többségben érezvén magukat, természetesnek találják a népfelség elleni ezen reakciójukat. Ez nem természetes, hanem • ogy bűnös merénylet a nép; ellen. Reakció felfelé azok részéről, kik segítségül szólítják azt a népet a lefelé megnyilatkozó reakció ellen. Nincsen magyar a hazában, a kiben nem élne és nem lenne meg a leglelkesültebb törekvés hazánk legteljesebb függetlenségének az elérésére, de tiltakozik és ellene van a nép annak, hogy hazája teljesebb függetlenségének a kiépiSzelid mosollyal ki őrködött Lágyan ringó bölcsöd felett, Elűzvén annyiszor csókjával Arczodról a bus felleget ; Féltő gonddal ki támogatta Lépteidnek mindenik nyomát, Oh gyermekem ! szivedbe zárva : Ezt az anyát szeresd, imádd ! Az élet ezer útvesztőjén, Hol annyi a csalóka fény Ártatlanul sárba tiporva Hányszor nyög az eszmény, erény ?! Sajgó szived mély fájdalmára Gyógyitó balzsamot ki ád ? Ob gyermekem ! szivedbe zárva : Ezt az anyát szeresd, imádd ! Kinek határtalan szerelme S legtitkosb vágya érted ég, Szivének minden dobbanása S forró imája a tiéd; Áldó szelleme a menyből is Ezer áldását hinti rád ; Oh gyermekem ! szivedbe zárva : Ezt az anyát, szeresd, imádd ! Varga Benő. Erdélyi képek. Amint az erdőből kibontakozunk, előttünk fekszik a hatalmas Gyergyó medencze, amelyet nyugaton a^vad Görgény hegység határol, feledhetlen emlékű Rudolf trónörökösünk oly kedves vadászó területe. Északon a kétezer méternél magasabb Kelemen - hegység még havas csúcsai láthatók, melynek északi lábánál apró bukovinai falucskák, még távolabb északra pedig a Nagy-Szamos forrásvidéke van. Elbámultam mikor Gyergyó-Szent- Miklósra érkeztünk. Igen csinos városka, villany világítással, kitűnő vendéglővel, régi örmény feliratokkal, és ami fö ! remekül fejlett egészségtől duzzadó szép leányokkal és asszonyokkal. Mindemken látszik, hogy a tanger színe fölött valami 820 méter magasban szívják a közvetlen közeli fenyőrengetegek éltető levegőjét. A városka természetes tisztogatója a Békény patak, amely ártatlanul csacsog végig az utczákon, de ha megharagszik, piszkos vizét rohanva höm- pölygeti, úgy, hogy a két „part“ közötti közlekedés órákon át szünetel. Szent-Miklós közelében van Szárhegy, apátságáról és hófehér márványáról hires. Márványbányáit csak akkor fogják igazán méltatni tudni, ha végre valahára a Szászrégen-csik- szerdai székely körvasút ki fog épülni. Ragyogó szép időben tettem Borszék fürdőbe kirándulást. Gyergyó- Ditróbói a Putna patak mellett ko- csikáztunk leírhatatlan szép vidéken. Az ember folyton érzi, hogy a medvék hazájában van. Mérhetetlen fenyőrengetegek tolakodnak egészen az útig, semmit sem lehet látni, csak eget és erdőt. Szinte megborzad az ember a természet vad szépségének láttára és érzi a saját semmiségét. Gyergyó-Tölgyes az ország egyik legészakkeletibb községe. A zöme a falunak egész csinos, de különben a helység valami 20 kilométer hosszan elszórt apró faházakból áll. Szegény székely nép lakja, akik kizárólag famunkával foglalkoznak. Bizony, égető szüksége volna az államnak közbelépni és valami jövedelmező keresetforrást biztosítani ennek a hazaszerető jó magyar munkásnópnek* A tölgyesi határon egy román tiszt mesélgeti románul és francziául, hogy hány család jött be a napokban Romániából Borszék fürdőre. A határról a Bisztricóra (magyar részen Nagy Bor patak) mentén pompás országúton megyünk Erdély legnagyobb fürdőjébe Borszékbe. Először a falun kell átkocsikázni az üveggyár mellett s csak azután ér az ember a fensikon épült villatelephez. A természet pazar kézzel áldotta meg a fürdőt. Sehol sem láttam olyan óriási fenyőfákat mint ott, még a Gesäuse ógbenyuló sziklái között sem. S a viz, Isten tudja, hány különböző forrásból folyik a messzi földön is hires borszéki viz, amelyet gépek öntenek üvegekbe és szállítanak talán az Óperenciás tengeren is túl, állítólag naponta százhuszonötezer üveggel. Transwalnak is kedves ivóvize a borszéki viz, egyedüli viz, amely a hosszú tengeri szállítást kibírja. Borszék fürdőnek minden kelléke meg van, hogy világ-fürdő legyen, csak a vasútja hiányzik ! A legközelebbi magyar vasútállomás csaknem ssázkilomóterre van, mig a piatiai román állomás csak hetvenre. Innen magyarázható meg, hogy Borszéken igen sok román család van. Róth Fülöp kärlsbädi ezipőr akt árát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrst. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaküra. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermekczipők valódi Schevraux >őrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. -■ ■
