Szamos, 1905. augusztus (37. évfolyam, 62-70. szám)

1905-08-13 / 65. szám

2-ik oldal SZAMOS 65 szám. zás és vízvezeték létesítése érde­kében, mert amellett hogy egy ilyen kettős alkotás közegészség- ügyi és köztisztasági, valamint ké­nyelmi és ipari szempontokból pénzértékben meg sem állapítható áldásos hatással lesz az egész vá­rosra, még tiszta hasznot is hajt a város pénztárának s egy csapásra a nagy városok sorába emel min­ket. A belektetési tőke jövedelmező­ségéről és a fentartási költségek biztosításáról más alkalommal szó­lunk. (F.) Felhívás író- ás müvósztársaimhoz! Jaj annak a nemzetnek, a melyet ez a barcz készületlenül talál, mert a mely nemzet e küzdelemben elbu­kik és az elszegényedés sorvadásában pusztul el, az nem támad fel soha. Készüljünk hát e küzdelemre és egyesítsük az összes erőket. Tegyük meg mi az első lépést, írók művészek ! Alakítsunk egy olyan testületet, a melynek fórumán meghallgatásra ta­láljon minden komoly szó, bárhon­nan jöjjön is. Ahol az ipari kérdések kapcsán éppen olyan fontos megvitatás tárgya legyen a gyárosok ügye, mint a mű­vészek törekvése vagy a magyar munkásnép érdeke, mert mindezek kiégészitő kérdései a nagy egésznek, az ipari fejlődés kérdésének. Amelynek fórumán ne feszélyezzen senkit a pártpolitika, ahol minden őszinte szándék szabadon nyilvánul­hasson és támogatásra is találjon. Iparkodjunk a közfelfogást a gya­korlati é'et egészséges útjára terelni, iparkodjunk mindent gyakorlatilag is megoldani. Ha iparunkat nem védik a törvé­nyek bástyái, állítsunk neki bástyá­kat a magunk szabad akaratából. Ha nincs vámsorompó, állítsuk fel e sorompókat lelkeinkben, és legyünk mi azoknak önkéntes őrei. Iparkodjunk lehetővé tenni, hogy ezentúl ne kelljen idegen tárgyakért pénzünket idegennek adni. Zárjuk el a csatornákat, a melyeken a magyar közvagyon idegenbe folyik. Teljesítse minden ember az ő kö­telességét a maga hivatása szerint Az iró hivatása, hogy ez ügynek prédikátora, apostola legyen. A mű­vész hivatása, hogy formaösmeretével szinérzékével irányítsa az iparos fej­lődését, ízlésével segítségére legyen úgy a gyárosnak, mint az iparosnak, a szabónak úgy mint a fazekasmes­ternek. Olvasszuk be iparunkba a művé­szetet, másoldalról olvasszuk bele a magyar érzést és egy közös tőből fakadó Ízléssel neveljük az iparost Úgy, miut a közönséget. Törekedjünk arra, hogy egy jó irányban kialakult közvélemény kí­vánsága folytán általános nevelesi rendszerünkben is ezentúl ne a tudá­lékosság erőszakolása, hanem a gya­korlati élethez szükséges tudás, az ipari művelődés, a vele járó szép ér­zék és a mi pénzértékben is mérhe­tetlen sokat ér, a jó ízlés fejlesztése legyen első sorban irányadó. Ebben kövessük Európát, az angolt és a francziát, a kik ízlésük nagyha­talmával harácsolták össze az önálló ízlés nélküli nemzetek miiliárdjait. Tisztítsuk meg közéletünket a theo- riák miazmáitól és tisztítsuk meg a közfelfogást az úgynevezett „Európai műveltség“ külső mázától, de aztán oltsuk be az igazi „európai művelt­ség“ szérumát a magyar közélet vé­rébe, úgy, hogy az a magyar szív izzó kohójába felolvadva, vérré vál­jon, hogy az a magyarságnak élet- fentartó ereje és Európában való fen- maradhatásának örökös biztosítéka legyen. Ezen műveltségnek első sorban az ipari törekvésekben kell megnyilat­kozni. E téren, az ipari művelődés terén fogjon kezet a politikus az ipa­rossal, az iró a gyárossal, itt fogjon kezet a művész a paraszttal. Ebből az országos nagy kézfogóból fog kivirágozni ipari fejlődésünk és az az előkelő igazi magyar müveit ség, a melyre szükségünk van, a mely nélkül fenn nem maradhatunk. Ne várjunk mindent a kormányok­tól. Ott van és csak ott lehet égé „ séges nemzeti élet, a hol a társada­lom közfelfogása irányítja és segíti egyszersmind a vezetők működését. Rá kell bírnunk a társadalmat arra, hogy a mikor hosszas tespedéséböl felébredt, ne elégedjék meg a passiv resistentiával, hanem a tett mezejére lépve, vesse meg alapját a gyakrlati magyar művelődésnek, ipari kifejlő­désünknek, az ország meggazdagodá­sának és a gazdagságból kifolyó nem­zeti hatalomnak. Ezért vau szüksé­günk egy olyan szövetségre, a mely e törekvése két hirdesse, e törekvé­seknek a társadalom kebeléből kato­nát toborozzon és neveljen, a meiy az önálló vámterület kérdésének meg oldását elősegítse és az ónálló vám­terület életbeléptetésére az országot előkészítse. Alakítsuk meg hát ezt a szövetsé­get ! Kezdjük meg mi, irók és művészek ! Mikor a nagy forradalom idejében Párisban a convent nem tudott bol jdogulni, akkor Marseilleben összeál­lóit négyszáz egyszerű ember és el­indult Párisba azzal a szóval : „Men­jünk, mentsük meg a hazát !“ Azt sem tudták hogyan, mégis elindultak. Gúnyolták, kaczagták őket, mégis el­indultak. A harmadik falunál meg­szűnt a gúnyos kaczagás. Párisba már 20.000 ember vonult a nyomuk­ban a Marseillaise dallama mellett És ez a 20.000 ember vetette meg alapját a nemzeti hadseregnek. Mi se törődjünk hát a kislelküek gúnyos kaczajával. Törjünk előre bátran, kö­vetni fognak. Először egyesek, aztán százak és ezrek. Jöjjünk össze, vessük meg alapját e szövetségnek és hívjuk el gyüle­kezetünkbe a gyárosokat, az iparoso­kat stb. s velők együtt oldjuk meg törekvéseink gyakorlati kivitelének módjait Kezdjük meg ezzel ipari független­ségünk jövendő harczát, követni fog a társadalom, velünk lesz a nemzet. Feszty Árpád. HÍRROVAT. Bártfai fürdőélet. ii. Tekintetes szerkesztő ur I A mai nap (augusztus 8) délután nagy esőnk volt, a levegő lehűlt, a fürdővíz megszaporodott. Talán nem fogják már mondani a hidegvíz gyógyintézetben, hogy nem lehet fürödni, mert nincs viz. Érdekes ez a hidegvíz gyógyintézet. Ha valaki ezt akarja használni, vesz egy heti jegyet, melynek ára 14 kor. ugyde ezt csak orvosi rendelményre adják, melynek ára 10 kor. s igy a hét fürdés 24 koronába kerül. Ha pedig a hét nap alatt egy nap elmulasztod a fürdést, azt a napot elvesztetted, ha csak az orvos nem igazolja, hogy miért nem fürödtél. Az orvosi igazolvány ára 4 korona. így aztán drága mulatság lesz a kúrádból. A hidegfürdés pedig nagyon egyszerű, gyors procedúra, alig hűlt meg a bőröd, már készen vagy s mehetsz tovább, mint az eszterengában. Van hidegfürdő az Erzsébet gyógy - házban is, hol Király uram masszírozna ha sejtene hozzá. De hát nem ördög az ember, hogy mindenhez értsen. Ugyanitt történt a női osztályban, hogy a kabin­ból valaki a fésűt zsebbe találta tenni. Volt aztán ne mulass az utána jövő für- dőző hölgyeknek, akik a dologban ár­tatlanok voltak, no de ez mind olyan apró cseprő szépséghiba. ♦ A bártfai fürdőben van vagy 80 ma­gánvilla. De nehogy azt értse valaki, a magánvilla alatt, hogy egy egy úri csa­lád lakik benne, mint saját magántulaj­donában. Ezek a villák magán szállodák. Van olyan udvar, a hol 30—40 kiadó lakás van. A szobák megszámozva, mint egy szállodában. De a szobáknak ható­ságilag meglátomozott tarifája nincs. — Úgy adják ki, a hogy akarják. Miután pedig a fürdőben ez idén lakásínség van, a villatulajdonosok hallatlan magas ára­kat követelnek, hetenként fölmennek egy szobával 60—70 koronáig. A bol­dogtalan fürdővendég, miután egy 24 órás utat tett Bártfáig, megadja a köve­telt összeget, szerencsésnek érezvén ma­gát, hogy fejét valahol lehajthatja. Ezeket a szállodákat bizonyos hatósági ellenőrzés alá kellene vetni legalább is annyiban, hogy a lakás tarifát bemutat­nák a fürdőbiztosnak az évad elején s a Prospektusban legalább jeleznék az ára­kat. A magánvillákban a kiszolgálás felette hiányos. Panaszkodni nincs kinek. Czi- pődet ruhádat magadnak kell tisztogat­nod, vizet hordhatsz, ha szomjazol a nép- kutról, délelőtt látogatót nem fogadhatsz, mert szobádat ebédig nem hozzák rendbe. Hanem a kiszolgálásért meg kell fizet­ned a hetibért. — A pénz a fő, a többi mellékes. * Az sem utolsó dolog, a mit a bérko­csisok elkövetnek. Meg van állapítva a tarifa a vasúttól a fürdőig, de duplán kell megfizetned, mert azt mondja a nak- keres, hogy a tarifa reggeli 6 órától esti 6 óráig szól. Te pedig ha Bártfára mégy, esti 8 órakor érkezel s ha jössz reggel, fél 5 órakor indulsz. így jövet menet a tarifa neked nem fütyöl, hanem a fiak- keresnek. Ha meg nem adod a követelt összeget, mehetsz gyalog. Az meg van engedve. Ha van egy szál kézi podgyá- szod, arra külön kell fizetned. A zboroi várrom háromnegyed órá­nyira van a fürdőtől. Oda és vissza, egy órai várakozással 10 koronát követel egy bérkocsi. Krniczi lengyel fürdő 4 órai kocsiút, egy nap meg lehet járni. Egy egész napi bérkocsi tarifája 16 korona. vagyok, nem tudom, mi szunyád a lelked mélyén. Légy szélhámos, ha arra születtél, mert minden embernek van hivatása e földön s a hivatás, amelyre kiszemeltetett, az egyedüli ut, amelyen számára a boldogság vi­rágai nyílnak és jól jegyezd meg fiam : a boldogságnak egyformák a virágai. Gondolkozz ezen fiam és válassz. EkKor nyikorogva kinyílott az ajtó és belépett a sötét szobába Szól Jó­zsef meggörnyedve, összetörve s szót­lanul beleroskadt egy székbe. A fiú merően nézte fehér fejét, az asszony félénken pillantott rá. Másnap a kis Ferencz elindult a városba s minden üzlet, minden mű­hely ablaka előtt megállotc és nézte azokat a cédulákat, amelyeken a ke­reskedők és mesterek inasokat keres­nek. Délben fáradtan és eredményte­lenül ment haza. Délután újra kezdte. Este felé ellankadva ért egy nagy nyomda elé, amely egy óriási ház pincéjében volt. Hatalmas gépek zúg­tak, csattogtak odalent, egyik végü­kön fehér papirost faltak, amely a másik végén telenyomtatva hullott ki. Mindez szédítő gyorsan zugó lármá­tól kisérve történt. Ferencz szédül­ten nézte s eszébejutottak a könyvei, a csodálatos szép történetek, melyek igézetben taitották fogékony, finom lelkét. Ha olvasta a nagyszerű mesé­ket, melyek mint színes drágakövek vésődtek emlékezetébe, olyankor min­dig elgondolkozott azon, hogy vájjon hol írhatják, kik készíthetik azokat ? Fájdalmas sóvárgással vágyott min­dig e helyek felé, amelyeket élénk képzelete csodálatosan szépeknek és felségeseknek hitt. És most itt áll a titok előtte megfejtve, világosan és egészen felhevitette a gyönyörű való­ság. Mámorosán ment le a lépcsőkön s a tulajdonos elrekesztett irodájába sietett. — Kérem, ón inas szeretnék lenni. Bátran és kedvesen mondta ezt és úgy érezte, hogy most a meseország kapujánál kér bebocsátást s rögtön a tündérek között terem. A nyomda ura roszkedvüen és dur­ván szólt: — Tudsz-e olvasni ? — Oh, hogyne. A nyomdász azután mindenféle irás között keresgélt. Végre Ferencz elé tartott egy levelet — No lássuk, olvasd. A fiú mohón kapott utána és na­gyot lélegzett, majd mindjárt meg­mutatja, hogy mit tud Hogy fogja olvasni az iránt, amelyben bizonyára tündérszép dolgokról lesz szó. Belenézett az írásba, de hirtelen megreszketett. Mindenféle kusza ér­telmetlen vonást látott a szeme és csak itt-ott ismert meg egy-egy betűt. Csak nézte-nézte ezt az írást, amely annyira más volt, mint az ö szép könyveinek nyomtatása. Csak nézte azt a sok zegezugos vonalat, osak bámulta, amíg összefutott a szeme előtt minden s őrülten forogni-kava- rogni kezdett. Mintha kis ördögfejek ugráltak volna ki a fehér alapból, amelyek a nyelvüket öltögetik rája, szeme közé nevetnek s a fülét rán- cigálják. Künn erősen búgtak a gé­pek, a feje zúgott s szivét a torká­ban érezte dobogni. Nem is tudta, hogyan, mint, egy­szerre a házuk előtt találta magát. Gépiesen ment fel a lépcsőkön, kis szive telve volt fájdalommal és szé­gyennel. Lehorgasztott fővel, a fáj­dalomnak és megaláztatásnak elvisel­hetetlen súlyával, lelkében egy világ romjaival osont be a szobába. Nesz­telenül, amint az apja szokott. A sötétben hosszú könyörgés után mindent elmondott anyjának. Közben zokogtak mindaketten. Mikor a fiú elhallgatott, sokáig nagy ciönd volt a szobában Végre azonbban megszó­lalt az asszony, mig könuyes tekin­tete a távolba meredt : — Igen, fiam, az így vau. Mind­nyájan hajótöröttek vagyunk, ha a gyermekkori szép álmainkkal szembe állítjuk elért eredményeinket . . . A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert „JókaiM-féle törlő-gummi és rajzeszköz kizárólag nálam kapható. Figyelem I Figyelem I Uj bekötéssel ellátott, valamint mindenféle papir-, iró-, rajz és festőszerek a lehető legolcsóbban kaphatók: használt tan- ás scgádHönyVcl; szép, tiszta állapotban, Deák-tér 22- sz­könyv és papirkereskedésében, Szatmár, = a „Fehér-ház“ alatt — --------------- ——---- --------------7 — -------------------­Eg yes művek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom