Szamos, 1905. július (37. évfolyam, 53-61. szám)
1905-07-30 / 61. szám
XXXVII. évfolyam. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ári Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szém éra 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Sr.atmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutáfayosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. — - — II. II ■ II II ..llll.l.lll I .....................II I — Nő képzépzésünk és nemzeti Azoknak a vívmányoknak, melyeknek elérése politikai életünk állandó küzdelmét képezi, egyik legjelentősebb része a magyar nemzeti társadalom kezében van. Ezek között alig van fontosabb, mint nőképzésünk a nemzeti nevelés szempontjából s az alábbi sorok e kérdést akarják a maga nagy jelentőségéhez képest méltatni. A jelenben adott viszonyok között a magyar elem számbeli súlyának emelésére, a magyarul beszélni tudók létszámának sokszorosítására kell vetni magunkat egész erőnkkel és egész anyagi tehetségünkkel, mert minden állami iskola, mely nemzeti vidéken állittatik. egy talpalattnyi hódítás az idegen (nemzetiségi) területen. Magyarországon, addig, mig az exclusiv államosítás be nem következik, az államosításnak egy jelentőségűnek kell, hogy legyen a magyarosítással. Az egységes magyar nemzeti állam megalkotása érdekéből az egységes állami közoktatás föltétlenül szükséges. A nemzetiségek széthúzó aspirációi s a felekezetek bizalmatlankodó ténykedései találhatnak ugyan érveket ez ellen, midőn a nemzeti gondolattal szemben a felekezeti tapintatra hivatkoznak. Tapasztalható, hogy nemzeti gondolat egyes körökben még nem elég erős arra, hogy visszaszorítson minden más különleges szempontot. Dehát hinni akarjuk, hogy a nemzeti gondolat teljes győzelme előbb, vagy utóbb érvényesülni log, mert érvényesülnie kell, vagy sohasem jön létre az egységes magyar nemzeti állam. Ez alkalommal azonban szorosan véve, különösen nőnevelésünkkel akarunk foglalkozni, a magyar nemzetiségi politika szempontjából. A magyar nőnevelés általában, de különösen a felsőbb köröknél és középosztályokban, magyar nemzeti szempontból igen fontos kérdés. Állami institúcióink, közoktatásunk és nevelésünk bármennyire biztosítják is a nemzeti irányt, ha mindjárt egységes állami közoktatás keretében is, azt az eredményt, melyet a „nemzeti gondolat* fel- költésével elérni akarunk, nem fogják létrehozni, mely alkalmas arra, hogy felsőbb köreink és középosztályunk nőnevelése kizárólag nemzeti és magyar legyen. Pedig a nő van hivatva a család körében, az érzelem világában a kisdedek leikébe és szivébe csepegtetni azt a lelkesíteni tudó hazafias érzést, mely neveli az igaz hazafiakat, hazaliasan gondolkozni tudó, hazafias nagy tettekre képes és hivatott hazafiakat és az ezeket nemzeti érvekben önfeláldozásra képes tettekre lelkesíteni tudó honleányokat. Ezzel szemben azonban aggódva kel! látnunk, hogy a kozmopolita irányzat s a mellett kétségtelenül mutatkozó nehéz viszonyok hatása folytán nőnevelésünk csak másodsorban gondoskodik anyák és hon- eányok neveléséről. Elsősorban a női hivatásnak sok vonatkozásában meg nem felelő, a boldog családi élet kereteit megzavaró kenyérkereseti pályákra való képzést és előkészítést tekinti a főcélnak. Mint tényt kell megállapítanunk továbbá azt is, hogy a sok tekintetben már vagyonánál és helyzeténél fogva is nemzetközi irányzatú felsőbb körök, itt-ott egyes kivételektől eltekintve, leányaikat idegen szellemben nevelik. Német bonne-ok, francia gouvernantok, angol missek, külföldi zongora- és énektanárok érvényesítik a viaszként lágy, fiatal gyermekkedélyre első befolyásukat s az első benyomások alatt nemzetközi színezetű nevelés mellett nőve fel a fiatal női nemzedék, látunk müveit, derék nőket, de bizony csak kivételesen olyan magyar nőket, amilyeneknek a költő szerint születni nagy és szép gondolat. Középosztályunk hasonléképen a (elsőbb körök példáját követi és arra fektet súlyt, hogy gyermekeinek az idegen nyelvek megtanulásával a külső mázt megadja, anélkül, hogy a nevelésben a nemzeti nevelés hazafias szellemét biztosítaná. S ha körültekintünk, alig találunk kivételt ezen irányú megszokott áramlattal szemben. Nincs a magyar társadalomnak elég ereje és bátorsága ez ellen állástfoglalni. Állami és felekezeti intézeteink nőképzése hasonló nyomokon halad. Polgári és fesőbb leányiskoláink tanrendje sem képes kiküszöbölni az idegen irányzatot. A jövő nemzedék hazafias szellemben való vezetésére és irányítására alkalmas anyák csak kivételek, mert hiszen azok is, kik alapjában jól és helyesen gondolkoznak, a küllöldies- kedő általános irányzattal szemben csak ritkán és kivételesen tudnak érvényesülni A zárdái apáca vezetése alatti nőnevelő intézetek sok esetben % ítélet után. A gyilkost levitte a börtönör a földalatti zárkába, mely a sötét, alig másfél méter magas folyosó végén volt. Egy apró kis lyukon bujt keresztül a nap, a világosságot adó sugár nem tudta a büzhödt, alacsony helyiséget megvilágitani. Úgy élt a rab itt, mint egy ólban. Elhangzott az imént az Ítélet. Tiz esztendőt kapott, amiért meg akarta ölni a feleségét. Hűtlenségen érte az asszonyt, baltát ragadott és a fejére ütött. Nem halt meg az asszony, hetekig nyomta az ágyat súlyos betegen s mire fölépült s a tükörbe nézett sírva roskadt össze. A baltacsapás az arcát érte s egészen eltorzította. A szép piros ajk elgörbült, a szabályos orr összelapult, a fekete szemek alatt nagy forradásos sebhely tátongott. Vége a szépségének, a fiatalságának, az életének ! Jobb lett vón’, ha megölte volna az ura. Jaksics András a tárgyaláson látta először a feleségét a szörnyű eset óta. Megdöbbent. Csak hangjáról ismert a feleségére. Ez hát az az asszony, akit halálosan szeretett s aki oly gonoszul megcsalta őt ? Csak a szaváról ismert rá. A hangja még a régi volt. Jak- sincsné keserű gyűlölettel vallott az ura ellen. Hogy iszákos ember, izgága volt. Sokszor megverte és arra is bujtogatta, hogy a szeretőjétől pénzt fogadott ol S mert nem adott pénzt neki az asszony, azért akarta megölni. Gonosz hazugságok voltak ezek, pokoli gonoszság kellett hozzá, ilyeneket vallani a férj ellen. Jakics any- nyira megdöbbent a kegyetlen rágalmak miatt, hogy nem tudott védekezni. Ötölt-hatolt a beszédében, a vallomása ingadozó volt, a mentőtanuit nem tudta felhasználni s igy történt, hogy a tekintetes királyi törvényszék bűnösnek modta ki a hitves gyilkosság kíséretében és tiz nehéz esztendőt mórt rá. Kábultan dűlt a rab a briccsre. Tiz év! Ezalatt tízszer elpusztulhat ! Tiz év ebben a sötétségben, a föld alatt, emberek nélkül, asszony nélkül. Azt még a legkönnyebben tudja elviselni ; nagyon megutálta a nőket. Hazugok, ravaszok, gyengék és amikor gyűlölnek, képesek minden gonoszságra. — De kéjes busszuérzet járta át, amikor a feleségére gondolt. Hogy megcsunyult az a szép arc! Olyan mint egy erdei banya, nem való arra, hogy emberek közzé járjon ! Többé nem fog szerelmeskedni, nem fog többé senkit sem megcsalni. Tönkre van téve az élete. így van helyesen. — Ő engemet börtönbe vitt, meggyalázta a nevemet. Én elvettem a szépségét. Az enyim volt. Jogom volt hozzá. Jaksics András visszagondolt arra a szörnyű napra. Hogyis történt ? Fuvarba meut a tajtényi vására, ahova az árendást vitte. Ügy volt, hogy csak két nap múlva térnek vissza Az árendásnak azonban nem tetszett a vásár és tovább ment a hetedik határra. Jaksics a hitvány lovaival nem akart ilyen messze útra meuni s még aznap visszatért. Este érte el a faluját. Gyanakodni régen gyanakodott már a feleségére s ahogy a háza felé közeledett, fölóbredt benne ismét a féltékeny gyanakvás — Ha rossz az asszony, akkor most kell, hogy megcsaljon, godolta. A kocsival megállóit az utcaszegleten. Keresztül vetette magát a lécből való kis kapun. A konyha nyitva volt. A szoba zárva. De belülről beszélgetést, csókok ezuppanását hallotta. Ez elvette az eszét. Baltát ragadott, egy csapásra bezúzta az ajtót. Akkor már a legény kivetette magát az ablakon. Az asszony térden alva, rimánkodva fogadta. De Jaksics nem hallotta a sírását, könyörgését. Lecsapott a balta a halálra rémült asz- szony halavány arcába és a vér ömlött végig a padlón, ozóp, forró, piros, bűnös vér. Aztán ez elöljáróságra ment Jaksics András Szépen elmondott mindent a jegyzőnek, jöttek aztán a csendőrök bevitték a városba ............ — K ár! .... Milyen szépen is indult az ő életük. Úgy szerették egymást mint a galambok. Aztán elhidegült az asszony. Erős lett felette a rossz, a vérén nem tudott uralkodni. És most vége mindennek. Az asszony csúf lett, a férfi börtönbe került. Vége mindennek, megvan rontva fiatal életük. Jaksics András azon vette észre magát, hogy sir. Siratja az elpusztult Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolesóbb beírását*lási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatinár és íidéke legnagyobb czipőraktára. • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermekezipők WÄ- valódi Sehervaux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben. —■
