Szamos, 1905. június (37. évfolyam, 44-52. szám)
1905-06-29 / 52. szám
2-ik oldal SZAMOS 52. szám igazolja álláspontunkat,, melyet e kérdésben elfoglaltunk. E czikket, a minket közelről érdeklő vonatkozása miatt az alábbiakban közöljük : „Az utolsó időben ; különösen a felvidéken, olyan jelenségek mutatkoznak, melyek arra engednek következtetni, hogy az „iparfejlesztés“ czé- gére alatt oly vállalatok alapítását czélozzák egyes élelmes vállalkozók, melyek nem csak, hogy nem lehetnek haszosak a magyar ipar szempontjából, hanem ellenkezőleg úgy anyagilag, mint erkölcsileg a meglevő iparágnak hátrányára fognak szolgálni, azonfelül, hogy mint alábbiakban kifogjuk fejteni, úgy a fogyasztó közönséget, mint az állami kincstárt megkárosítják. Ezek az ujjonnan tervezett, egy idő óta gomba módra és számra felbukkant vállalatok a „petroleumfinomitók“. Lapunk 23-iki számában az Eperjesen felállítani tervezett petroleumfinomitóról foglalkozó czikkünk élénk viszhangot talált nemcsak az egész vidéki sajtóban, hanem a B. H. M-g és más fővárosi lapok is foglalkoztak utánunk ugyanazzal a thé mával és mind egyformán konstatálják, hogy itt egy a magyar iparfejlesztésre minden tekintetben káros invázióval állunk szemben, mely ellen az egyes vidékek nem védekezhetnek eléggé, ha nem találnak segítséget az iparhatóságnál, különösen az iparfelügyelőségeknél, kiknek hivatása egy egészséges ipart minden irányban támogatni és a fent- emlitett fölötte káros kis primitiv finomítók ellen azáltal mógvédelmezni, hogy az utóbbiak létesítését megakadályozzák. A felvidéken általánosan felhangzott panaszok arra késztettek minket, hogy a legilletékesebb fórumhoz forduljunk és a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium iparfejlesztési osztályának és az országos chémiai intézet legkiválóbb szakembereinek véleményét kértük ki. — Ezen szakvélemények mind a felhangzott panaszok teljes jogosultságát igazolják. Magyarországon jelenleg annyi kőolaj finomitó van üzemben, hogy ezek íet termelő képessége 3-szor akkora, mint ívlagyarország fogyasztóképessége, de ez magában véve nem zárja ki még újabb e fajta gyáraknak a keletkezését, ha ezek a modem technikai vívmányok szerint vannak berendezve és megfelelő tökével alapittatnak meg, hogy a nagy gyárkakal nemcsak a belföldi versenyt vehetik fel, “hanem a kivitelben is versenyképesekre K nyilatkozhatnak. A minimális tőke, mely egy olyan vállalathoz szü ;séges, hogy a reális bázison életképes legyen, a hivatott szakemberek állítása szerint egy fél millió korona 1 Ezzel szemben konstatáltuk, hogy jelenleg Magyarországon tervezett több kőolaj-finomitó alapítójának vagy társainak egyike sem szán — saját bevallása szerint — 40— 50.000 koronánál többet a gyárépítésre. Ez a priori is kizárja, hogy a tervezett gyárak a modern technikai vívmányok szerint lehessenek berendezve, még kevésbbé lehetnek versenyképesek. A hiányos, többnyire ócska galiczíai gyárakból kiselejtezett felszerelés, a drága magas vezetékek helyett alkalmazott olcsó földalatti vezetékek egyrészt a petróleum destilláczióval járó bűzöket el nem távolithatják, a telep környezetének levegőjét mesze elrontják, szeny- vizek és maradékok pedig a talajt any- nyira megfertőzik, hogy nemcsak a földek és rétek termőképességét teszik tönkre, hanem a gyártelep környékén fekvő kutak vizét is élvezhetetlenné teszik, mint ez p. o, Turoczszentmár tonban megtörtént, hol most e miatt érdekes kártérítési pöiök vannak folyamatban. A hiányos technikai felszereléssel, továbbá csak csekélyértékü petróleumot, az úgynevezett „tűzveszélyes petróleu motu hozzák forgalomba, mert a finom petróleum gyártásra részben nincsenek berendezve, részben pedig oly költséges az utóbbinak előállítása, hogy a kisebb gyárak e tekintetben nem versenyezhetnek a nagy gyárakkal. A „tűzveszélyes petróleum“ forgalomba hozatala viszont egyaránt károsítja a fogyasztó- k zönséget, mint a kincstárt és magyar kőolajipart. Ugyanis — különösen a galíciai határ mentén — a finánczok sok helyen oly tüveszélyes petróleumot találnak, mely nem egyébb, mint a „solar“ és „benzin“ keveréke. T. i. a kőolajfinomitás a finomított petróleumon kívül még a „solár“ t és „benzin“-t mint melléktermékeket produkál. A petróleum és benzin után a gyár köteles 12 korona fogy. adót fizetni métermázsánként ; a solár, mely nem ég — adómentes. A solárnak fajsulya nagyobb, a benzinnek azonban kisebb a petróleuménál. Egy mázsa solár és egy mázsa ben zin 2 mázsa keveréket ad, mely a tűzveszélyes petróleum fajsulyát éri el, egy zavaros folyadék visszamaradásával félig el is ég. Ennek a keveréknek értéke félannyi mint a finomított petróleumé, tehát aki azt megveszi, károsul; 2 mázsa petróleum után kapna a kincstár 24 korona adót, 2 mázsa ezen keverék után azonban csak 12 koronát kapott és pedig csak a benzin után, mert a solár adómentes; tehát megkárosul az államkincstár. Végre lelkiismeretlen kereskedők mindig találnak módot arra, hogy a fent körülirt módon kijátszák a fináncot és a mi eddig csak a galicziai kisebb gyárak segítségével volt lehetséges, azt most a tömegesen tervezett kisebb belföldi gyáracskák is elősegíthetik a meglévő magyar kőolajipar kárára, mert a nagy gyárvállalatok ily manipulációkhoz nem fognak segédkezni. Azt hisszük, az elmondottakból elég világosan kitűnik, hogy minden hivatott faktornak kötelessége a közérdek szempontjából mindent elkövetni, hogy az iparfejlesztés czime alatt ezek a káros és csak is a magyar ipar diskreditálá- sára irányuló vállalatok létre ne jöjjenek.“ HÍRROVAT. Lapunk előfizetőihez. A félév lejártának közeledtével, tisztelettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfizetést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szíveskedjenek. * Személyi hir. Pap Géza polgár - mester szabadságidejét befejezve, tegnap előtt jött haza Karlsbadból, hol üdülés végett tartózkodott. * Volt főispánunk búcsúja. Kris- tóffy József városunk volt főispánja, belügyminiszter e hó 20-án reggel 9 órakor vett búcsút a városi hatóság tisztviselőitől, a kik Körösmezey Antal főjegyző h. polgármester vezetése alatt vonultak ki a állomáshoz, a hol az első osztályú váróteremben a Nagykároly felől jövő 9 órás vonatná! csakhamar megjelent Kristóffy József belügyminiszter és meleg hangú szavakban vett búcsút a városi tisztikartól, melynek nevében Körösmezey Antal h. polgármester válaszolt és mondott istenhozzádot a volt főispánnak. A bucsuzás nem tarhatott sokáig, mert a vonat indulását csakhamar jelezték, mire Kristóffy belügyminiszter a jelenvoltak mindegyikével barátságosan kezet fogva, felszállott szalonkocsijára és annak lépcsőjéről a vonat indulásakor is kalap leemeléssel intett a tisztikarnak vég búcsút. — Sajnos, a volt főispánnak szóló ezen udvariassági tényt is tendenciózusan kommentálja egyik laptársunk. Pedig szerves lények magasabb kategóriájában, a gerinczesek körében sem tagadhatják, hogy Kristóffy József szatmári főispánsága alatt a város érdekeinek előmozdítása körül szerzett annyi érdemet, amennyi legalább is elég arra, hogy egy szerény bucsuvételben nyerjen elismerést azon város törvényhatóságának tisztviselői részéről, mely város igen sokat köszönhet a távozó főispánnak. * Kristóffy József belügyminiszter búcsúja a szatmármegyei tisztviselőktől. Vármegyénk tisztikara vasárnap búcsúzott el volt főispánjától. A tisztikart Nagy László alispán vezette, ki üdvözölte a belügyminisztert s biztosította, hogy benne nem a hatalom emberét üdvözlik, de ha majd évek múlva is visszatér közéjük, meggyőződhetik arról, hogy itt igazi meleg szeretet fogadja. Kristóffy meg- hatottan válaszolt. Beszéde közben kijelentette, hogy bár a politikára kiterjeszkedni azon alkalomból nem akar, „de egyet mégis kell hangsúlyoznom, mondotta a miniszter és ez az, hogy most midőn óriási tumul- tusz vesz körül, mentül mélyebben és szélesebben látok uj állásomban, annál jobban meg vagyok győződve, hogy soha tisztább, becsületesebb és hazafiasabb feladatra nem válalkoz- hattam, mentül jobban átlátom a helyzetet, annál inkább erősödik bennem a hit és remény, hogy nagy és alkotmányos feladatunkat, a király és a nemzet kibékitését az ország javára mentül előbb meg fogjuk oldani“ Megköszönte aztán a tisztikar meleg szeretetót és támogatását is ígérte, hogy a jövőben is őszinte támogatásban fogja őket részesíteni. * Éj szaki ut. Dr. Fechtel János és dr. Irinyi Tamás tanárok vasárnap indulnak éjszaki utjokra. — Német, Svéd és Norvég országon át, az „Éjszaki fokra“ utaznak, hol az éjféli ragyogó nap és éjszaki fény szép látványosságában fognak gyönyörködni. Hazafelé a Norvég fjordokat, Dániát, Kielt és Hamburgot látogatják meg. A nagy úthoz szerencsét kívánunk. * Te Deum. A kir. kath. főgimn. ifjúságának számára az évzáró „Te Deum“ ma reggel 8 órakor tartatott meg a Kálvária kertjében. Az ünnepélyes misét dr. Pechtel János tanár mondotta. Mise után az ifjúság a tanárok vezetése alatt visszatért a csakhamar olyan remek kép nyílik szemeink elé, melyet feledni nem lehet. Előttünk Brassó, fecskefészek módjára odaépitve a hegyek lábához. Ennek háta mögött a meredek Czenk emelkedik, amelynek tetején büszkén tekint le a hazánk dicsőségét hirdető hatalmas Árpád-szobor. Jobbra a kies feketehalmi hegység, ettől balra a távol ködében a haragos Negri vég- nyul ványai, majd pedig közelebb a zergéiről hires Kőnigstein (Királykö) falszerü sziklái tűnnek szemeink elé. Pár perez múlva Brassóban va gyünk, mely ilyenkor nyáron ép oly benyomást tesz, mint egy fürdőhely. Romániának közvetlen közelsége számos román családot csábit Brassóba és mivel a budapest—bukaresti fővonalon fekszik, más nemzetbeliek, utazók, turisták és művészek is óriási számban fölkeresik azt. — Közvetlen közelében már fenyveserdők, meredek sziklahasadékok, régi várromok és remek kilátás csábítják a festőket Brassó környékére; alig teszünk 1 — 2 kilométert a hegyek közt, a festőállványok mindenütt a szemeinkbe tűnnek. Ragyogó, napfényes időben tettem i kirándulást Sinaiába, a román királyi család „Peles“ nevű kastélyához, a román haute volóe kedvencz nyári tartózkodási helyére. Predeal határ- állomásig a vonat 25 per mill emelkedéssel, két mozdonnyal zakatol föl-, felé, útjában a Tömös kies völgye, hatalmas fenyőrengetegek, valamint a Schuler és a Piatra Maré égbenyuló bérczei kísérik. Predeal tulajdonkép egy nagyszerű villatelep, fenyveserdők mellett, fen- sikon épült. Persze, a művészies villák legnagyobbrészt a románok tulajdonában vannak. Az állomáson vámvizsgálat és pénzváltó állomás van. Románia felé már megszűnik a korona és átveszi a lei pénzegység a birodalmát. (Egy lei körülbelül annyi, mint egy frank.) De megszűnik a középeurópai időszámítás is. Igen érdekes, hogy az állomáson egy hatalmas órának Magyarország felőli része reggel 7 órát, a Románia felöli számlapja pedig már nyolezat mutat. Hja, a románok hamarább élnek egy órával mint mi. A román gyorsvonatba beszállva a kalauz rendkívül udvariasan veszi el a Sinaiába szóló jegyet, miután a vonat dübörögve elindult. A lassú indulás csakhamar örült száguldásba megy át, úgy' hogy szinte kellemetlen érzést okoz az utasoknak. — Teljes tisztelet a román lokomotivnak, mely ugyan Predealtól mindenütt lefelé viszi kocsijait. Azuga és Botosami állomások után Sinaia következik remek villáival és háta mögött a hatalmas, 2500 méter magas Bucsecs sziklafalával. Lassan besétálok a parkírozott területre. Mindenütt zene, vidámság; tüzes szemű, creol arczu román szépségek ; korrekt gentlemanek, akár csak nálunk Tátrafüreden. Hanemhát, a katonabanda ismeretlen uniformist visel, a pajkosan hullámzó, kaczagó társaság idegen nyelvet beszél. Ki romáuul, ki francziául. Mert az már itt mindegy. Sinaia Párisnak egy kis telepe. Szép, remek itt minden. Árnyas fák közt jut az ember a királyi kastélyhoz, mely előtt öreg lakáj öntözi a modernül berendezett, tarka szinpompáju virágágyakat. Az oszlopos bejáratnál két zöldruháju, lapos, I kerek kalapu katona tiszteleg és csodálkozik az idegen uniformisban közeledő tiszten. — Az előcsarnokban hosszú, földig érő köpenybe burkolt, nagy fekete szakálu portás udvarias- kodik és jó borravaló reményében bevezet a palotának azon helyiségeibe, amelyek megtekinthetők. Ott létem alkalmával ugyanis az udvar is ott volt s igy csakis az előhelyi- ségekbe volt megengedve a belépés. Már ezek is elárulják, hogy a palotában gazdagság és finom ízlés honol. Remek faragványu, régi bútorok és drága szőnyegek teszik az előhelyi- ségeket kedvessé és éreztetik a szemlélővel, hogy' a közelben lennie kell valakinek, aki nemes gondolkodással, fenkölt szárnyalásu lelkülettel van megáldva s akinek jelenléte és közvetlen befolyása az egész kastélynak és környékének poétikus hangulatot kölcsönöz. És van is. Van, mert ott Írja fejünk fölött novelláit és regényeit a román nép bálványozott királynéja, Románia halhatatlan költönője: Carmen Sylva. A királyi kastélyból árnyas fenyőSirolin vosoktw'^rai’ut'Saltkl-Z\ tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál — influenza után ajánltatik. - ■ ■ ■ ... ■■ ■■== Em eli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jöize miatt a gyermekek is szeretik, A gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezég- gel legyen ellátva, F. Hoffman-La Roche et Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.
