Szamos, 1905. június (37. évfolyam, 44-52. szám)
1905-06-11 / 47. szám
2-iic oldal SZAMOS 47. szám vünkben a lélek amaz országa után, hol az igazság üli diadalát, hol a szeretet tartja szelíd országosát és ahol a béke és egyetértés szelíd kormányzása boldogítja az emberiséget. Ez a legtisztább ideál, mely felé tör minden nemesen érző szív s fenkölt gondolkozásu lélek s látva, mily távol áll az még földi világunktól, szent lelkesedéssel zen- düljön meg ajkunkon a pünkösdi ének : „Óh áldott szent lélek ! Jövel mi hozzánk is részeltess ajándé[kidban, Lakozzál mi bennünk, mint élő templo[maidban. Adj hitet, adj jó reménységet. Adj mi közöttünk egyességet Békeséget és idvességet.“ Papolczy Zoltán. A Szatmár-Námeti Kölcsey-Kór muzemma keletkezésének és fejlődésének története,*) Irta : Bakcsy Gergely. A haladó kor a maga kulturális eszméivel, a nemzetekben mindinkább felébredő nemzeti érzés s ez érzéssel kapcsolatban életre támadt nemzeti önbecsülés a múlt század utolsó éveiben minket, szatmáriakat is tettre késztet és hivó szavát hangoztatja, bogy hires történelmi múltúnk emlékeit gyűjtsük össze, becsüljük meg, értsük meg; — tanuljunk, okuljunk azokból és meritsünk magunknak lelkesedést, tettre készséget. A nemzeti érzés és önbecsülés eme hivó szavát megértette a Szatmár Németi Kölcsey-Kör és megalakulása első pillanatában (1892-ben) czéljául tűzte ki, hogy létesit egy múzeumot, mely kiterjessze . figyelmét a megjm oly sok történelmi jelenségeire, történelmi helyeire; tekintettel legyen *) A muzeum megnyitása ünnepélyén felolvasta Bakcsy Gergely, a múzeumi szakosztály elnöke. archeológiái szempontból a megye azon pontjaira, melyeken az ásatások a régi világ egy-egv emlékét hozzák felszínre. S mivel művelődéstörténeti és irodalomtörténeti szempontból sok dolog kiderítése, vagy megokolása vár még megoldásra megyénkben, a muzeum e tekintetből hasznos szolgálatokat végezhet s magának becses és értékes adatokat gyűjthet. A Köiesey-Kör e czélja megvalósítására kebelében egy külön szakosztályt állít fel s annak tagjaiul az 1892. deoz. 20 án tartott alakuló közgyűlésén megválasztja Kiss Gedeont, Jaskovits Ferenczet, Kölcsey Antalt, Jákó Mihályt, Böszörményi Eleket és Szeöke Barnát. — A szakosztály az alapszabályok értelmében megalakul, elnökéül mogválasztják Kiss Gedeont, előadójául Jaskovits Ferenczet s az igy megalakult szakosztály* megkezdi működését, melyre vonatkozólag a Kör titkára a Kör első évi működéséről adva számot, következőleg nyilatkozik : „A Kör múzeumi szakosztálya szintén kilépett a tettek mezejére, elérni valóban azt a szép czélt, melyet maga elé tűzött. Egy szakosztály jövője sincs olyan kecsegtető, mint ezé, egy sem olyan nehéz, hosszadalmas, mint e szakosztályé. Mint egy szép álomkép tűnik elénk : a hivatalos város ad múzeumi helyiséget, ott foglalnak helyet : egyik szobában a rég-rég letűnt világ kul- tur maradványai, jeléül, hogy megyénk már a kezdetleges korban is részt vett a fejlődés nagy munkájában ; másik, harmadik teremben lesznek a közelebbi, a magyar história nagy részleteinek megyénkre vonatkozó emlékei, még távolabb, ami bennünket legközelebbről érint, szivünket lángra lobbantja, az átalakulások s a vele kapcsolatos politikai tények nagy eseményeire emlékeztető reliquiák, minőkben e történeti emlékekben dús Magyarhaza egy megyéje, városa sem gazdagabb, melyek között, ha nem látnánk is, maga magára mutat a reform-kor.-zak nagy embere: Kölcsey Ferencz a „ Köl ,.-sey -re 11ák^ között ! Szép kép ugy-e ? De miért maradna álom-kép ? Kiss Gedeon, a szakosztály buzgó elnöke igaz lelkesedéssel fogott a nehéz, nagy munkához, hogy az előbb rajzolt álomkép való testet öltsön. Kimondhatom bátran, hogy a Kölcsey- Kör alkalmasabb egyént e nehéz, nagy körültekintést, kitariást és igazi ügyszeretetei igénylő munkára társadalmi életünk vezetői között aligha talált volna, mint épen Kiss Gedeont. — Benne meg volt minden olyan jellemvonás, mely az egyént alkalmassá teszi ily nehéz feladat megoldására. Az érett megfontolás, a komoly munkaszeretet, a kitartó buzgóság, az ügy iránti lelkesedés, az áldozatkészség, az emberekkel való érintkezésben a megnyerő nyájasság azok a tulajdonságok, melyek őt jellemezték s melyek az ellvállalt nehéz tiszt betöltésére öt a legalkaimasabbá tették. Kiss Gedeon még 1892-ben nagy tevékenységet fejt ki a muzeum megteremtése czéljából. Széleskörű levelezést indít meg, a hírlapokban tárgy. k adományozására felhívásokat közöl. Előszóval, írásban és nyomtatásban olyan mozgalmat indít, hogy hangja felverte a várost, a megyét a szélrózsa minden irányában. A lelkesítő, buzdító szó visszhangra talált ; az adományok szépen gyűltek. Elöljárt az adományozásban Szatmár- Németi sz. kir. város. A tanács jóindulatú támogatása mellett megnyerte a Kör, hogy a város törvény- hatósági bizottsága a város tulajdonában levő régiségeket 310—1893 sz. határozatával átadta megőrzés végett letétképen a Kör múzeumának és ugyanazon határozattal átengedte múzeumi helyiségül a városi tiszti fő orvos hivatalos szobáját. Ez alkalommal átadott 14-féle tárgyat 25 drban. Az 1903. év folyamán adománnyal csak Kiss Gedeon szakosztályi elnök gyarapította a múzeumot 23 tárgy- gyal, számos ásvánnyal és 25 kötet újsággal. 1894-től 1899-ig nagyobb és értékesebb adományokat nyújtottak : Báró Vécsey József a Kör elnöke adott 56 drb ér ékes őskori tárgyat, 8 kötet könyvet és a tárgyak elhelyezésére még 1893 bau készíttetett egy nagy üveges szekrényt három ajtóva . — Ugyauezeu évben gyarapították a múzeumot adományaikkal : Sí. Török János (109 darab tárggyal, 1 kötet könyvvel,) Wekerle Sándor dr. (70 drb kőzettel és ásvánnyal.) Márktisz Márton (4 drb tárggyal,) Péchy László (3 drb tárggyal,) Domahidy István (1 drbbal,) Oraveoz János (1 drbbal) és Berky Dezső 2 drbbal.) A felsorolt adomáuyok túlnyomó része az 1894. évre esik. — 1895-től 1899-ig a muzeum csak egy neháuy tárggyal gyarapszik, melyeket a város -„őrületén eszközölt építések alkalmával az épületek alapozásakor az ásás hozott felszínre. 1896 tói kezdve majdnem 1900 ig a társadalom adakozási hedve tökéletes lethargiába, mély áiomkórba esett, úgy, hogy a legékesebb hangú felhívások sem tudták ez állapotából felrázni. Pedig a Kör választmánya e tekintetben megtett mindent, sőt még az anyagiakról is gondoskodott akkor, mikor 1894. febr. 26-án tartott ülésében kimondotta, hogy ezután a városi színházban rendezendő raárcz. 15-iki emlékünnepélyek tiszta jövedelmét évenként a muzeum szükségleteire fordítja. A szakosztály is, élén a lelkes eaiökkel igyekezeti megküzdeni a társadalom érdektelenségével. Mind hiába volt felhívás a lapokban , levél az egyesekhez, a nagy fontosságú ügy magyarázása, a rábeszélés. Nem használt semmit. (Folyt, köv.) HÍRROVAT. Száz forint egy életért. Egyességgel elevált halálos ítélet 1612-ben. Az 1612. év augusztus hó 31-ik napján, egy poros heti vásáros napon ki volt tűzve a városház kapuja fölé a pallos annak hírmondójául, hogy e napon I a tanács törvényt tart élők és holtak felett. Parancsol vala akkor Szatmáron Nyirő János főbíró uram, a várban pedig lőcsei Dóczi András vallon kapitány. — tott kezet a gyerekkori pajtásának. De mit gondolsz, tehettem én azt ? Én Barothy Kázmérné ? Bátor csodálkozva látta, hogy az úrnője hangja hirtelen elcsuklik. — Bátor épen egy csontot rágott s a csont neki is a torkán akadt. Vájjon miért sir az ő szép asszonya ? Rábo rul az asztalra és jajgatva nyögi : — Oh, paraszt vagyok én neki ! Megunt engem. Ozifra dámákkal éli világát. Az ón nagy, hatalmas, egyetlen Uram ! — Emlékszel Bátor, a kaszálón járt egyszer a mi urunk. Te mérges voltál, mert az nap sokat csiklandoztam az orrodat. Nem ismerted meg öt, hiszen alkonyat volt és megfogtad a nadrágját. Én odafutottam és elkergettelek. Emlékszel ? — Akkor a mi urunk elkísért engem az édes apámnak, Zsúpon Tódornak a kukoricza- górós kunyhójába. Emlékszel-e Bátor ? Te csináltál belőlem nagyságos asszonyt . . . Jaj, de rossz, lelketlen ember valaki, Bátor ! És Bátor újra csodálkozhatott, mert úrnője jajgatni, átkozódni "kezdett és a két körmével tépte le magáról a czifra ruhát. Egyszer aztán felugrott az asztal mellől és diadalmasan, vadul kiáltotta Bátor felé : — De most megboszuljuk magunkat, Bátor ! . .. Túl, a Vhgyásza mögül semmi hir nem jött. Naprói-napra lázasan várta a szép asszony a postát, amely az ő írását hozta volna, a hirt, hogy már jön haza, de hiába. Lassan-lassan már nem is a leveleket várta, a szép boldogtalan asszony, hauem a levólhordót. A lángoló tekintetű, vadkópü gyermekkori pajtást, a szegény Gáspárt. Jól látta az asz- szony, hogy ez a legény szerelmes bele. A saját boldogtalanságának jól esett a másik boldogtalansága és ez némileg megnyugtatta. Soha egy szóval sem említette a fiú előtt a múltat, az pedig alázatos, szótalau és komor volt, mint mindig. Az a&szonyon aztán, ahogy teltek a napok, valami változás ment végbe. A sóhaj dühvé, bosszúvá vált benne s a fájdalom valami elhatározássá. Most már tisztán érezte, hogy méltánytalanság történik vele, amiért elégtételt kell vennie. Joga van hozzá. Szép, egézséges vérü asszony, teljes életkedvvel, a boldogitás és boldogság minden igézetével. Ez az elha- nyag°lá.s bűn vele szemben, amely megtorlást követel És ott volt előtte ez a szótalan, komoly, lángoló érzésű férfiú, a gyermekkori pajtás. Egy forró, izgalmas, vakmerő gondolat férkőzött a szivébe. Megrettent tőle, de aztán makacsul kapaszkodott belé. Miért ne ? Miért ne ? csak azért is. Igen a bosszú, a megtorlás, az igazság ! Meglesz, úgy lesz ! Még ma ! Gáspár hozta a leveleket. — Ma este beszólni akarok magával ! — mondta neki remegő sietéssel, mintha félt volna tőle, hogy az első szó után nem mondja el a többit. — Jöjjön fel ide. Senki se lássa ! Aztán befutott a legelső szobájába Rávetette magát egy ágyra, amelyet függönyök takartak, betemette az ar czát a függönyökbe és hánykolódott kínosan. — Meglesz ! Meglesz ! Egyszerre riadtan ugrott fel, Már egész sötét volt, már késő este volt. Mindjárt jönni fog. Ne 1 Ne ! Az ajtó nesztelenül kinyílt és be lépett rajta a férje, Baróthy Kázmór. Az asszony tágranyiít szemekkel, halálsápadt arczal bámulta. Belefo- gódzott az ágy rézrudjába és eszelősen nézett maga elé. — Itt vagyok ! — mondta a férfi. Megérkeztem. Hát nem siet hozzám ? Miért nem ölel meg ? Az asszony nem tudott megmozdulni helyéről. A férfi odalépett hozzá és karjaiba kapta és össze-vissza ölelte, csókolta szerelmesen, szenvedélyesen. — Hát még mindig haragszik ? Hát még mindig nem bocsát meg ? Én édes asszonyom, ha tudná, hogy ezzel a hidegségével téritett észre. Két hónapja nem válaszolt egy levelemre sem. Pedig az utolsó időben minden nap írtam Először azt hittem, az öreg János elveszíti a leveleimet. De minden levelet mégsem vezzithetett el. És maga nem irt soha. Amig bánatos kÖDyörgő levelei egyre-másra követték egymást, nevettem rajtuk. — De amikor elhallgatott, és nem válaszolt nekem, ez izgatni kezdett. Később valósággal örjöngeni kezdtem. Küzdöttem magammal, aztán mégis nap- ról-napra Írtam könyörgő, bocsánat kérő leveleket. Oh, nagyon megbüntetett léhaságomért. Most itt vagyok ! Ne haragudjék. Soha el nem hagyom. Ugy-e megbocsát ? Az asszony alóltau omlott a férje karjai közé. Hagyta, hogy végig csókolja a száját, ujjait és boldogan mosolygott. Valaki kaparászott kint az ajtó előtt. Ki az ? A férfi ajtót nyitott. Gáspár volt. Az asszony egy kissé remegve, de erőltetett nyugalommal mondta az urának : — Ez a legény helyettesítette az öreg Jánost a levélhordásban. De nem oda való. Fiatal ember és nyilván más dolgokon jár az esze. Ma is elvesztette az utón egyik legjobb barátnőm levelét Mások megtalálták és elhozták nekem. Azért rendeltem ide, hogy összepirongassam. De most boldog vagyok és mindenkinek megbocsátok. Hanem betehetnó öt a külső gazdaságba valami jobb állásba. Hadd legyen ö is boldog ! . . . Lantos Imre. vosoktól mint hathatós esze0rr| tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknái .. influenza után ajánltatik. -- ■ ---- ..- __ Em eli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jóize miatt a gyermekek is szeretik. A. gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czég- gel legyen ellátva, F. Hoffmaa-La Roche et Co vegyészed gyár Basel Svájcz.
