Szamos, 1905. május (37. évfolyam, 36-43. szám)
1905-05-14 / 39. szám
XXXVN. évfolyam. Szatroár, 1905. május hó H. vasárnap 39-ik szám. SZAMOS ■ POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félérre 4 kor, — Negyedévre 2 kor SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Egyes szám ára 10 fillér. Mindennemű dijak Szia tmar on, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A magyar gazdák veszedelme. Németország kereskedői s ipari osztályában nagy a forrongás. Egy súlyos merényletet követtek el az ottani fogyasztó közönség ellen. Megdrágították a mindennapi élelmi szerek árát: a húsét, a kenyérét, a sörét, megdrágították még a takarmányféléket is. Több mint 40 millió németországi alattvaló lógja megérezni e drágaság súlyát s természetes, hogy ezt az ottani felvilágosodott közönség némán tűrni nem akarja. Egymást érik a tiltakozó népgyülések, melyeken állást foglalnak a mesterségesen előidézett drágaság ellen s a szónokok kíméletlen szavakkal támadják azt a rendszert, amely lehetővé tette, hogy egy osztály és íoglalkozási ág előnyére megdrágítják a birodalom lakosságának élelmezését. Ami pedig ezt a drágaságot odaát Németországban előidézi, az a legújabb keletű védvámos irányzat, mely diadalra is jutott a kereskedelmi szerződés keretében. Német ország ugyanis most kötötte meg az összes európai államokkal a kereskedelmi szerződéseit s mihelyt ezek életbelépnek, gyökeres változáson megy keresztül a német birodalom télé irányított export. E kereskedelmi szerződések gyökeres újítása ugyanis abban áll, hogy rendkívül magas védvámmal sújtja a legtöbb mezőgazdasági czikket, úgy, hogy azoknak bevitele sok tekintetben csaknem lehetetlenné van téve. Azt a czélt akarják ezzel a német intéző körök elérni, hogy Németország mezőgazdasága lehetőleg kizárólagosan fedezze a belföld szükségletét s a külföldi áruk most a mezőgazdaságnak ne csinálhassanak konkurrencziát Ezáltal a német földbirtokosok és gazdák a földjük terméséért jóval magasabb, 20—40 százalékkal jobb árakat érnek el. Ez az érem egyik oldala. A másik, a sokkal kirívóbb az, hogy az élelmiszerek ára a német földön 20—40 százalékkal fog felszökni. Ezért üdvözlik a német gazdák örömmel az uj kereskedelmi szerződéseket, viszont ezért lázong e szerződések ellen a lakosság túlnyomó többsége, mely nem agrikuiturából él így akarja a Németországban uralkodó rendszer az ottani dzsentrit, a junkereket, földbirtokosokat és gazdákat támogatni, erősbiteni, hogy a folyton növekedő, szervezett proletáriátus ellen sikerrel védekezhessék. Ez mind igen szép dolog, de sajnos, ami a német gazdának üdvére válik, az csapás lesz a magyargazdára nézve. Magyarország Ausztria után Németországba szállítóba a legtöbb mezőgazdasági terményt, első sorban szarvasmarhát, árpát, birkát, gyümölcsöt és nyers bőröket. Németország felé irányított exportunk évente vagy 200 millió koronát tett ki. Hát ennek a kétszázrnilíónak a nagyobbik felétől a jövő évtől kezdve vegyenek búcsút a magyar gazdák. A jövő év tavaszán lép érvénybe az uj kereskedelmi szerződés s mi meg fogunk szűnni Németországba szarvasmarhát, árpát, búzát stbit elfogadható feltételek mellett szállíthatni, Az árpa vámja például két koronáról négy koronára emeltetett az uj kereskedelmi szerződésben. A szarvasmarháé pedig ötszörte nagyobb lesz, mini most. Nyilván való tehát ezekből, hogy német- országi exportunk teljesen tönkre lesz téve. Fenyeget a hat forintos búza réme, fenyeget, hogy rnező- azdasági fölöslegünk jelentékeny részét nem lógjuk tudni elhelyezni. Ébredjetek magyar gazdák és földbirtokosok, a veszedelem már itt van a nyakatokon! A szerződés már meg van kötve s a jövő esztendőben életbe is lép, ha addig nem történik valami nevezetes esemény, amely e szerződés érvényességét halomra döntse. : moaiqtMWk BUMM—BBwaassM— Németország népe már szervezkedik a junkerek uralma és az élelmiszer-uzsora ellen. Szervezkedjenek a magyar gazdák érdekeiknek tönkretétele ellen. Titkári jelentés a .Szatmári Jótékony Nőegyletnek* 1904. évi működéséről. Szerkesztette : Dr. Fechtel János. e. főtitkár. A jótékony egyesületek hivatását, missióját a társadalom, melynek ma egyik leghangzatosabb jelszava a humanitás, méltányolja s minden téren lehetőleg támogatja s magasztos céljának szolgálatát megkönnyíti. És ez helyesen is van igy. Az emberiségnek nem azok a legnagyobb jóltevői, kik karddal birodalmakat hódítanak, kik zsenijükkel a világ folyásának irányát megváltoztatják, kik vésővel kezükben csodás szoborműveket teremtenek, kiknek ecsetvonásai alatt a színek bűvös harmóniája gyönyörűséges képekben testesül meg, hanem azok a jó szivek, a kik az Isten lelkének szent ihlete alatt kinyújtják kezeiket, hogy megsegítsék a szegényt, a gyámoltalant, hogy leszállva a nyomor hideg tanyáira, ott szeretetük melegével fényt és vigasztalást áraszszanak szerte, hogy letörölve a keserűségek égető könyeit, enyhítsék a küzködők szenvedéseit s könnyebbé tegyék annak a keresztnek viselését, mely másokénál jóval nehezebb. Modern mesék. Hódítás. A villamosra elegáns, monoklis gavallér szállott fel. öntelten nézett szét a villamoskocsi belsejében s egyszerre csak felvillant a tekintete. — Mint a sas, amely lecsap prédájára, sietett be és leült egy üres helyre. A préda nem az üres hely volt, hanem az az égő szemű, feketehaju, gyönyörű leány, aki szemközt ült. — Nagyon szép volt az a lány. A gavallér hetykén szorította szemöldöke alá a villogó monoklit és mereven, szemtelenül nézte a tündéri teremtést. A térdével pedig megérintette a leány lábát. Csodálatos volt, a lány el se pirult. Egy kissé zavartan kapta el fejét a gavallér szúró nézése elől, egyébként pedig tűrte szótlanul, hogy az szorongassa a lábát. A gavallért ez a türelmesség fölbátorította. — Hetyke mosoly ült az arezára. — Pompás falat ! — gondolta magában. — Amellett biztos is. Nyilván megtetszettem neki. i t És innentovább még jobban oda- szoritotta lábát a lányéhoz. A lány nem tiltakozott. A gavallér most már két térde közzé fogta a lány térdét. Egyszerre csak a kalauz oda lépett hozzájuk és igy szólt a lányhoz : — Itt tetszik leszállni, kisasszony ! — Ah, — gondolta a gavallér, — akkor én is leszállók. És még egyszer szerelmesen megnyomta a leány térdét. A lány megbiczentette a fejét, a kalahz felé, mintha megköszönné figyelmeztetését és fölállott. Egy-két lépést tett előre a kocsiban és a gavallér bambán bámult utánna. A lánynak fából voltak a lábai. Az Isten jogara. Az Isten egyszer egy álmos nyári délutánon leejtette jogarát az égből. Ez a jogar szerepelt a világ teremtésénél is. Az Isten intett egyet vele és világok születtek a nyomán. Lett világosság, lettek földek, tengerek, csillagok, napok. Az Isten jogara, mikor az égből lehullott, az országutra esett. Arra | ment egy részeg ember, Jánosnak hitták János megbotlott a jogarban és nagyot káromkodott. De amikor meglátta a czifra botot, megvigasztalódott. — Úgy sincs sétapálczám, — dör- mögte magában — ez jó lesz ! Aztán dühöngve és kurjongva tért haza. Otthon sírva fogadta a felesége és három gyermeke. Jánost ez a fogadtatás rendkívül fölbosszantotta, fogta a talált botot és végigvert a családján. De mert a bot az Isten jogara volt, amely világokat is e'. tud pusztítani, ha lesújt, a János felesége és három gyermeke azonnal meghalt. Jánost pedig felakasztották. A világosság terjesztője. A csöpp Gyurka egy ízben részt vett egy felolvasáson, amelyet díszes társaság előtt az apja tartott. — A Gyurka papája ugyanis iró volt. A felolvasás igy végződött : — Tehát tisztelt hölgyeim és uraim, a földnek világosságot a szellem mun kásái adnak ! ... Történt, hogy Gyurka később a i konyhában időzött, amikor a füszere- sók kifutója a megrendelt holmikat hazaszállította. Többek között egy petróleummal tele kannát is hozott, amiből a cselédleány rögtön tele is töltötte a konyhalámpát s miután este volt, mindjárt meg is gyujtototta azt. Gyurka aznap lefekvés előtt megkérdezte az apját: — Papa, szellemi munkás-e a fü- szeresék kifutója ? . . . Pakots József. Május a Hegyen. Előttem egy remek táj. A távolabbi dombok lágy emelkedéssel, apró, virágos cserjéivel, virágos zöld fáival, a szabad, nagy természet ragyogó szinpompájában. A távolabbi hegyek sötétebb színben látszanak, a közelebbiek puha, lágy, világos zöldesbe olvadnak össze. Festői képet nyújtanak a sötétbarnás sávok, a sötétzöld buzaveté.sok. A iák s bokrok közt elszórt kis fehér házak egybe látszanak olvadni meggy- és szilvafák tejfehér virágaival. Belevegyül fíóth Fülöp kárlsbádi ezipőr akt árat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási fo Apást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czifőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek ezip*ők valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. — ......
