Szamos, 1905. május (37. évfolyam, 36-43. szám)

1905-05-14 / 39. szám

XXXVN. évfolyam. Szatroár, 1905. május hó H. vasárnap 39-ik szám. SZAMOS ■ POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félérre 4 kor, — Negyedévre 2 kor SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Egyes szám ára 10 fillér. Mindennemű dijak Szia tmar on, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A magyar gazdák veszedelme. Németország kereskedői s ipari osztályában nagy a forrongás. Egy súlyos merényletet követtek el az ottani fogyasztó közönség ellen. Megdrágították a mindennapi élelmi szerek árát: a húsét, a kenyérét, a sörét, megdrágították még a ta­karmányféléket is. Több mint 40 millió németországi alattvaló lógja megérezni e drágaság súlyát s ter­mészetes, hogy ezt az ottani fel­világosodott közönség némán tűrni nem akarja. Egymást érik a tilta­kozó népgyülések, melyeken állást foglalnak a mesterségesen előidé­zett drágaság ellen s a szónokok kíméletlen szavakkal támadják azt a rendszert, amely lehetővé tette, hogy egy osztály és íoglalkozási ág előnyére megdrágítják a biro­dalom lakosságának élelmezését. Ami pedig ezt a drágaságot oda­át Németországban előidézi, az a legújabb keletű védvámos irányzat, mely diadalra is jutott a kereske­delmi szerződés keretében. Német ország ugyanis most kötötte meg az összes európai államokkal a kereskedelmi szerződéseit s mihelyt ezek életbelépnek, gyökeres válto­záson megy keresztül a német bi­rodalom télé irányított export. E kereskedelmi szerződések gyökeres újítása ugyanis abban áll, hogy rendkívül magas védvámmal sújtja a legtöbb mezőgazdasági czikket, úgy, hogy azoknak bevitele sok tekintetben csaknem lehetetlenné van téve. Azt a czélt akarják ez­zel a német intéző körök elérni, hogy Németország mezőgazdasága lehetőleg kizárólagosan fedezze a belföld szükségletét s a külföldi áruk most a mezőgazdaságnak ne csinálhassanak konkurrencziát Ez­által a német földbirtokosok és gazdák a földjük terméséért jóval magasabb, 20—40 százalékkal jobb árakat érnek el. Ez az érem egyik oldala. A másik, a sokkal kirívóbb az, hogy az élelmiszerek ára a német földön 20—40 százalékkal fog felszökni. Ezért üdvözlik a német gazdák örömmel az uj ke­reskedelmi szerződéseket, viszont ezért lázong e szerződések ellen a lakosság túlnyomó többsége, mely nem agrikuiturából él így akarja a Németországban uralkodó rendszer az ottani dzsen­trit, a junkereket, földbirtokosokat és gazdákat támogatni, erősbiteni, hogy a folyton növekedő, szerve­zett proletáriátus ellen sikerrel vé­dekezhessék. Ez mind igen szép dolog, de sajnos, ami a német gazdának üd­vére válik, az csapás lesz a ma­gyargazdára nézve. Magyarország Ausztria után Németországba szál­lítóba a legtöbb mezőgazdasági terményt, első sorban szarvasmar­hát, árpát, birkát, gyümölcsöt és nyers bőröket. Németország felé irányított exportunk évente vagy 200 millió koronát tett ki. Hát ennek a kétszázrnilíónak a nagyobbik felétől a jövő évtől kezdve vegyenek búcsút a magyar gazdák. A jövő év tavaszán lép érvénybe az uj kereskedelmi szerződés s mi meg fogunk szűnni Németországba szarvasmarhát, árpát, búzát stbit elfogadható feltételek mellett szál­líthatni, Az árpa vámja például két koronáról négy koronára emeltetett az uj kereskedelmi szerződésben. A szarvasmarháé pedig ötszörte nagyobb lesz, mini most. Nyilván való tehát ezekből, hogy német- országi exportunk teljesen tönkre lesz téve. Fenyeget a hat forintos búza réme, fenyeget, hogy rnező- azdasági fölöslegünk jelentékeny részét nem lógjuk tudni elhelyezni. Ébredjetek magyar gazdák és földbirtokosok, a veszedelem már itt van a nyakatokon! A szerző­dés már meg van kötve s a jövő esztendőben életbe is lép, ha ad­dig nem történik valami nevezetes esemény, amely e szerződés érvé­nyességét halomra döntse. : moaiqtMWk BUMM—BBwaassM— Németország népe már szervez­kedik a junkerek uralma és az élelmiszer-uzsora ellen. Szervez­kedjenek a magyar gazdák érde­keiknek tönkretétele ellen. Titkári jelentés a .Szatmári Jótékony Nőegyletnek* 1904. évi működéséről. Szerkesztette : Dr. Fechtel János. e. főtitkár. A jótékony egyesületek hivatását, missióját a társadalom, melynek ma egyik leghangzatosabb jelszava a hu­manitás, méltányolja s minden téren lehetőleg támogatja s magasztos cél­jának szolgálatát megkönnyíti. És ez helyesen is van igy. Az emberiségnek nem azok a leg­nagyobb jóltevői, kik karddal biro­dalmakat hódítanak, kik zsenijükkel a világ folyásának irányát megvál­toztatják, kik vésővel kezükben cso­dás szoborműveket teremtenek, kiknek ecsetvonásai alatt a színek bűvös har­móniája gyönyörűséges képekben tes­tesül meg, hanem azok a jó szivek, a kik az Isten lelkének szent ihlete alatt kinyújtják kezeiket, hogy meg­segítsék a szegényt, a gyámoltalant, hogy leszállva a nyomor hideg ta­nyáira, ott szeretetük melegével fényt és vigasztalást áraszszanak szerte, hogy letörölve a keserűségek égető könyeit, enyhítsék a küzködők szen­vedéseit s könnyebbé tegyék annak a keresztnek viselését, mely másoké­nál jóval nehezebb. Modern mesék. Hódítás. A villamosra elegáns, monoklis ga­vallér szállott fel. öntelten nézett szét a villamoskocsi belsejében s egy­szerre csak felvillant a tekintete. — Mint a sas, amely lecsap prédájára, sietett be és leült egy üres helyre. A préda nem az üres hely volt, hanem az az égő szemű, feketehaju, gyönyörű leány, aki szemközt ült. — Nagyon szép volt az a lány. A gavallér hetykén szorította szem­öldöke alá a villogó monoklit és me­reven, szemtelenül nézte a tündéri teremtést. A térdével pedig megérin­tette a leány lábát. Csodálatos volt, a lány el se pirult. Egy kissé zavartan kapta el fejét a gavallér szúró nézése elől, egyébként pedig tűrte szótlanul, hogy az szoron­gassa a lábát. A gavallért ez a türelmesség föl­bátorította. — Hetyke mosoly ült az arezára. — Pompás falat ! — gondolta ma­gában. — Amellett biztos is. Nyilván megtetszettem neki. i t És innentovább még jobban oda- szoritotta lábát a lányéhoz. A lány nem tiltakozott. A gavallér most már két térde közzé fogta a lány térdét. Egyszerre csak a kalauz oda lépett hozzájuk és igy szólt a lányhoz : — Itt tetszik leszállni, kisasszony ! — Ah, — gondolta a gavallér, — akkor én is leszállók. És még egyszer szerelmesen meg­nyomta a leány térdét. A lány megbiczentette a fejét, a kalahz felé, mintha megköszönné fi­gyelmeztetését és fölállott. Egy-két lépést tett előre a kocsiban és a ga­vallér bambán bámult utánna. A lánynak fából voltak a lábai. Az Isten jogara. Az Isten egyszer egy álmos nyári délutánon leejtette jogarát az égből. Ez a jogar szerepelt a világ terem­tésénél is. Az Isten intett egyet vele és világok születtek a nyomán. Lett világosság, lettek földek, ten­gerek, csillagok, napok. Az Isten jogara, mikor az égből lehullott, az országutra esett. Arra | ment egy részeg ember, Jánosnak hitták János megbotlott a jogarban és nagyot káromkodott. De amikor meg­látta a czifra botot, megvigasztalódott. — Úgy sincs sétapálczám, — dör- mögte magában — ez jó lesz ! Aztán dühöngve és kurjongva tért haza. Otthon sírva fogadta a felesége és három gyermeke. Jánost ez a fogadtatás rendkívül fölbosszantotta, fogta a talált botot és végigvert a családján. De mert a bot az Isten jogara volt, amely vilá­gokat is e'. tud pusztítani, ha lesújt, a János felesége és három gyermeke azonnal meghalt. Jánost pedig felakasztották. A világosság terjesztője. A csöpp Gyurka egy ízben részt vett egy felolvasáson, amelyet díszes társaság előtt az apja tartott. — A Gyurka papája ugyanis iró volt. A felolvasás igy végződött : — Tehát tisztelt hölgyeim és uraim, a földnek világosságot a szellem mun kásái adnak ! ... Történt, hogy Gyurka később a i konyhában időzött, amikor a füszere- sók kifutója a megrendelt holmikat hazaszállította. Többek között egy petróleummal tele kannát is hozott, amiből a cselédleány rögtön tele is töltötte a konyhalámpát s miután este volt, mindjárt meg is gyujtototta azt. Gyurka aznap lefekvés előtt meg­kérdezte az apját: — Papa, szellemi munkás-e a fü- szeresék kifutója ? . . . Pakots József. Május a Hegyen. Előttem egy remek táj. A távolabbi dombok lágy emelkedéssel, apró, vi­rágos cserjéivel, virágos zöld fáival, a szabad, nagy természet ragyogó szinpompájában. A távolabbi hegyek sötétebb szín­ben látszanak, a közelebbiek puha, lágy, világos zöldesbe olvadnak össze. Festői képet nyújtanak a sötétbarnás sávok, a sötétzöld buzaveté.sok. A iák s bokrok közt elszórt kis fehér házak egybe látszanak olvadni meggy- és szil­vafák tejfehér virágaival. Belevegyül fíóth Fülöp kárlsbádi ezipőr akt árat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási fo Apást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czifőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek ezip*ők valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. — ......

Next

/
Oldalképek
Tartalom