Szamos, 1905. április (37. évfolyam, 27-35. szám)
1905-04-06 / 28. szám
2-ik oldal SZAMOS 28. szám tempóban való változása és fejlődése, nemkülönben a helyiérdekű vasút létesítésével függ egybe. Ma már a Szatmárhegy a mi városunknak igazi Tuskulánuma, hová sziveseu igyekszik nemcsak a szőlősgazda, hanem mindenki, aki pár órát igazán kedvesen eltölteni és valójában üdülni akar. Ma már a Szatmárhegy igazi csinos Nyaralótelep, a melyre az, aki a régi minőségében látta alig-alig ismerne rá ! Pedig a fejlődésnek a mai stádium még csak a kezdete, melynek nehézségei legyőzve, a haladás gyorsabban és még feltűnőbben fog mutatkozni. A hivatalos városé az érdem, hogy éveken keresztül, fáradhatatlan munkássággal igyekezett a Szatmár- hegyi helyivasut megteremtésén, ami az akkori viszonyok között nagyon nehéz feladat volt. És létesittetvén az, midőn nyomában már a fejlődés, minden téren a nagyot haladás eredményei mutatkoznak, a helyiérdekű vasút vezetőségié a szép hivatás, hogy a Szatmárhegy fejlődését, ügyes és gazdaságos vasuti-üzem politikával fentartsa és tovább fejlessze A helyiérdekű vasút üzlet keze- lőségét, e tekintetben nem is érheti gáncs, sőt figyelembe véve a kezdett nehézségeit, elismerést érdemel. Épen most lett nyilvánvalóvá, hogy április hó 15-től a rég hangoztatott motoros üzem életbe fog lépni, midőn is 57 perez alatt, az állam vasúttól számit va, a Szatmárhegy-piaczi állomáson van az utas. Nem kevesebb, mint nyolez járatot intéz ez üzletkezelőség naponta, a szükségleti vegyes vonatokkal együtt és ugyanennyi vonat közlekedik visz- szafelé is. A közönség kényelméről tehát a iemgesszebb menőleg van gondoskodva. Rendes motoros járatok lesznek : magyarállam vasúttól indulva a Szatmárhegy és Erdőd felé: Reggel _6_ óra és 8 óra 82 p. délelőtt 11 óra 45 p. déli 12 óra 5 p. délután 2 óra 87 p. és 5 óra 42 p. Ezen felül közlekedni lógnak még: minden szerdán és országos vásárok napjain: Rejgelli _1_ órakor a Szamos- hidfőtől és minden vasár- és ünnepnapon este 7 óra 10 p. a m. á. vasúttól. Visszafelé jövő rendes motoros közlekedés. Szatmárhegy piaczállomástól: Reggel 7 óra 11 p. délelőtt 10 óra 45 p. déli 1 óra délután 4 óra 45 p. este 7 óra 35 p. Rendkívüli vonatok Szatmárhegy piacztól városunkba minden szerdán és országos vásárok alkalmával : Reggel 6 óra 15 p. délután 3 óra 7 p. Ezen felül : minden vasár- és ünnepnapon közlekedik a város felé : este 9 óra 20 p. kor. Természetes dolog, hogy a motoros üzem mellett a megfelelő teherforgalom lebonyolításáról is gondoskodva van. Ezek figyelembe vétele mellett, elismeréssel veszi tudomásul az utazó közönség, hogy a hegyivasut igazgatósága meg tesz minden tőle kitelhető lehetőt arranézve, hogy városunk és a Szatmárhegy illetőleg Károlyi-Erdőd és a szomszédos területek között a vasúti forgalom a nyári szezon alatt a lehető gyors és kényelmes legyen. Miután pedig, mint tudjuk, egy- egy motor legföllebb kél-kót pótkocsit képes magával vinni, nehogy kényelmer, lensógek vagy kellemetlenségek származzanak abból, hogy a közönség egyes járatokat, a kelletiuél jobban megrohan : — jó lenne, idejében, az üzletkezelőségnek a közönséget felvilágosítani az üzem voszonyokról, nehogy az a kellemetlen meglepetés álljon elő, hogy a kik pl. a hídnál akarnak felszállaui, azoknak már ne maradjon hely. Egy szóval, azt hisszük, egy kis időnek kell elmúlni mig a közönség, beszoktatja magát a motoros gyakori járatoka' illetőleg és ennek meneteihez szabja a maga szükséges- sági és kényelmi körülményeit. Az üzletkezelőség ujdijszabással is foglalkozik, melynek előnye a túrinál sokkal olcsóbb fü$etjegyek ki ad ásában leszen, melynek fejében a mai menettérti jegyeket, a melynek kezelése sokszor kellemetlenségeket vagy visszaéléseket okozott, be fogja szüntetni. Bizalommal tekintünk tehát helyi vasutuak motoros tizemének életbe léptetése elé és hisszük, hogy az üzletkezelőség ezen fontos és nagy jelentőségű változással az utazó közönségünk kényelmét, lehető biztonságát s ezek kapcsán Szatmárhegy további felvirágoztatását czélozza. SZÍNHÁZ. Szombaton Heiermans életképét a „Pánz“-t mutatta be a társulat cse kély részvétele mellett a közönségnek. Az egész darab csupa epizódokból áll, mindegyiknek mottója : harcz a nagy Moiocb, a pénz után. A szerepek is mind epizód szerepek s ennek megfelelőleg egészen elfogadhatóan adták elő. Vasárnap délután „ Nebántsvirág“ este „János vitéz“ ment, ez utóbbi immár tizenkettedszer. Hétfőn ismételtem a „Bolond“ jó előadásban. Kedden Jászai Olga vendég felléptével, Echegaray hires színmüve „Marianna“ mein. A vendég fellépése szerződtetés czóljából történt, sőt úgy tudjuk már szerződtetve is lett Kré- merhez a jövő színi saisonra. Mielőtt az előadásról szólanánk, el kell mondani véleményünket, első impressió- inkat róla a veudég színésznőről. A mai decadens korban, midőn a komoly tárgyú színművészet csak nagyon csekély mérvben képes a közönség érdeklődését lekötni, drámákat és társadalmi színmüveket csak úgy lehet felszínen tartani, ha az előadások föltétlenül magas niveun állanak. — Egy énekesnőnél sok fogyatékosságot elnézünk, mert pótolható az igazi tudás, az igazi tehetség, apró, kedves sneidlig fogásokkal. Am egy drámai színésznő sikerének bázisa csakis az igazi tudás, igazi tehetség lehet. Közönségünknek meglehetősen kényes s kifejlődött ízlése van a drámai művésznőkkel szemben. Kendi Boriska az idén pláne nagyon is elkényeztetett bennünket, természetes tehát, hogy Jászai Olgával szemben is a szigorú mértéket alkalmazták első fellépése alkalmával. Az igazságot fogjuk róla megmondani s ezért nem szabad megharagudnia, mert bírálatunkat a lehető legjobb indulat vezeti. Konstatálnunk keli, hogy Jászai Olga egy nagyon kellemes megjelenésű, intelligens s tehetséges színésznő, a kiből föltétlenül nagyon jó drámai erő lesz, ha szerepeiben egyéniségét fogja érvényre emelni s nem azzal fog sikert aratni próbálni, hogy imitálja a Már- kusz Emmákat, ha felhagy a szavalással, felhagy a mesterkélt pózokkal általában azzal a színi növendékhez ül® s annak való játékmdorral. Ismételjük, hogy szép, komoly tehetségnek tartjuk Jászai Olgát s összes hibája abban rejlik, hogy még nem találta meg önmagát, pedig mindaddig, mig egy drámai színésznő imitál s az imitáczióba befulasztja a szerepét, ólethüség helyett fogásokra törekszik, sikere nem lehet. E hibájából folyik az is, hogy élejtette a Marianna szerepét. Amit Jászai bemutatott, az egy pózoló, rafinált, ellenszenves hölgy volt. Echegaray pedig egészen másképen gondolta s teremtette meg az ő Mariannáját. Ez a Mariánna nem volt igaz, ez a Marianna egy képkeret volt, melybe értéktelen képet tartanak. Á közönség ugyan rokonszenvesen fogadta a vendéget s mi is abban a véleményben vagyunk, hogy szerződtetése előnyös lesz, mert Jászai ki fogja magát nőni. Partnerei úgy látszik, nagyon elmerültek az ö játékának szemlélésébe, mert gyengén alakítottak. (—y) HÍRROVAT. * Személyi hir. Pap Géza városunk polgármestere e hó 4-én reggel a gyorsvonattal Budapestre utazott, hogy több városi ügyben köztük az ópitendő tüzér és huszár laktanyák ügyében is illetékes helyen való személyes közbenjárásával a kedvező elintézést kieszközölje. * Megnem tartott közgyűlés. Az állami ipariskola telkéül magajánlott Árpád és Attiila utczán levő, várat 1557-ben, de Balassa Menyhért és Bebek Ferencz csakh? mar visszafoglalják. Ezen ostrom alatt ismét felgyújtják a várost s a tűzvész az egész Németi részt elpusztítja. 1561-ben a győztes Balassa Menyhért Báthory Bonaventura szavára elűzi a Somlyai Báthoriakat s a várat a császár részére elfoglalja. E hitszegésért II. Szapolyai János Németi Ferenczet és Somlyai Báthory Istvánt küldte ellene, kiket ő Hadadnál megszalasztott, de mire visszatért Szatmárra, Ibrahim budai és Makócs temesvári basákat találja a vár alatt, kik azt erős ostrom alá fogták. Dobó Domokos és Forgács Simon segítségével az ostromló török hadat tizenhat napi kemény küzdelem után megverte s a város alól elűzte. De az ostrom alatt a törökök Németit felgyújtottuk. A szélvihar az égő szalma-csóvákat és üszköket áthorda a Szamoson, mitől Szatmár is meggyűlt s porrá égett. Ekkor semmisültek meg a városi jegyzőkönyvek a régi iratok legnagyobb részével. Hét évvel később Somlyai Báthory István foglalja el Szatmárt. A következő évben Drugeth István Svendi Lázárral visszaveszi, de Báthory maga után felgyújtja a várat. 1567-ben pedig Szapolyay vívja ismét az újra felépült Szatmár várát. Ezen előzmények után gyorsabb lépésekkel közeledünk történetünk idejéhez. 1602-ben Básta György császári vezért tatájuk városunkban. 1605 ben Bocskay István ostromolja Szatmárt, i melyet Back Joachim várkayitány négy hónapi ostrom után éhség miatt felad. 1606-ban a bécsi béke végkóp Bocskaynak biztosítja Szatmárt, mely akkor Erdélyhez csatoltatván, csak a 17-ik század második felében (1662.) kerül ismét német kézre, amikor is Heister és br. Wallis Olivér bevonulnak Szatmárba, azt minden vérontás nélkül birtokukba veszik s a beköltözött német őrségnek első parancsnokaivá lesznek. A 17-ik század első fele mozgalmasabb események nélkül telik el Meglátszik ez az egykorú feljegyzésekből is. A tanács ez idő alatt nagyobb gondot fordít az egyházakra, iskolákra és a polgárság jólétére, sőt figyelme kiterjed a „scholebeli ifjak“ erkölcseire és materiális helyzetére is. Annál súlyosabb megpróbáltatások ideje következett a század második felében. II. Rákóczi György erőszakkal el akarta venni a lengyel koronát, de rajta vesztett. A lengyelek vissza 1 űzték s Szatmár- és beregmegyei birtokait feldúlták. Szatmár városa 2600 tallér váltság árán szabadult meg. Az egyesség levélen Szobieszky János, lengyel király aláírása is rajta van. 1663-ban a törökök ismét há- borgatját Szatmárt, de Montecuculli megveri őket s miután 1664-ben Szent Gothárdfál döntő csatát mórt rajok, 20 évi fegyverszünetet kötöttek. 1669. és 1670-ben a várőrző német katonaságnak I. Rákóczy Ferencz kuruczaival van dolga, de támadásaikat visszaverik. Ennek daczára a kuruczokkal tartó erdélyi hadak nem srünnek meg Szatmárt zaklatni. 1672- ben Batiznál, 1673-ban Szatmár alatt ütközoek meg a várőrsóggel s mindkét ütközet az erdélyi és kuruez hadak csúfos megveretésóvel végződött. Apafy Mihály is sikertelenül indult 1675- ben Szatmár ellen. Tököli Imre 1676- ban bár győzelmet arat Nyalábvárnál a Herberstein vezérlete alatt egyesült kassai és szatmári őrsereg felett, -- hiú kísérletet tesz Szatmár várának bevételére. A vitéz ellentál- lás anninyira felingerelte a Tökölivel tartó Apafy Mihályt, hogy 1680-ban ismét Szatmár ellen indítja 24,000 főnyi török, tatár és magyar katonákból álló seregét. Azonbbn, miként Oeri Mihály Írja : ,Csakhamar kitelek a Teleki Generálisságának ideje, mert Szatmnr alatt odaveszte bolondul a Hajdúságot és Debreozenből, Patakról odagyült sok szép deáki ifjúságot.“ A gyülevész bad azonban felégette maga után a Hóstátot, mely nem is épült fel többé. 1683-ban Petneházi csellel beveszi Szatmárt, de mikor Tököli csillaga hanyatlani kezdett, a várőrség egy évvel később önként a császár mellé állott. Ugyanezen évben tatárok rohanják meg a várost, de az őrség vitézül áll ellent. 1703. augusztus elején II. Rákóczi Ferencz győzelmes serege útba ejti Szatmárt is. Németi siet meghódolni, ezért Löwenburg várkapitány- augusztus 16-án felgyújtotta Németit. Szeptember hó 5-ikón Rákóczi Vetés alatti táborából Czatmár ostromára indul s mivel nem várt kemény el- lentállásra talál, szeptember 28 ikáa Szatmárt felgyujtatja s porrá égeti. Ezen ostrom alatt a németi rá- ezok és görögök a várba menekültek, a szatmáriak pedig a tűzvész után a Szatmárhegyre költöztek ki s ott nyomorogtak 1705-ig. Ekkor visszatérnek s hozzáfognak a város ujjá- ópitósóhez. A vár 1705. újév napjáig tartja még magát, amikor báró Klekls- berg várparancsnok — éhségtől kényszerítve — alku mellett feladjr azt. Ugyanezen év junius 3-ikán Rákóczi rendeletéből elkezdik a vár bontását. Ez sem épült fel többé. (folyt, köv.)
