Szamos, 1905. április (37. évfolyam, 27-35. szám)

1905-04-23 / 33. szám

38. is»m SZÁMOS 5-ik oldal Városi közgyűlés Nagykároly­ban. A. f. hó 16-án megtartott köz­gyűlésen a két első tárgy nem került szőnyegre, miután az előirt számú képviselőtestületi tag nem volt jelen. A közgyűlés továbbá kimondotta, hogy a szini kerületre vonatkozó szö­vetséget 1906. óvijan. 26-tól további 3 évre fenntartja és felhatalmazta a szinügyi bizottságot, hogy sürgős természetű, nem anyagi ügyekben a képviselőtestület helyett határoz­zon. Gregersen G. és fiának a Nagy­károly—Mátészalka—Csapi h. é. va­sútra megszavazott összeg kifizetése iránti kérelmének adott helyet. Szó volt ezenkívül a vasúti állomásnál egy uj indóház építéséről, melynek léte­sítése érdekében megbízta a polgár- mestert a további teendőkkel. Tele- pedósi dij kérdések tárgyalása után a hegyközség számadásait hagyta jóvá. Végül tudomásul vette, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság a várost a közigazgatási bizott­ság azon határozata elleni panaszá­val elutasította, mely szerint a köz- igazgatási bizottság a polgármester részére 600 K, a rendőrkapitány ré­szére pedig 420 K évi lakbért álla­pított meg a várost a szervezeti sza­bályrendelet megfelelő módosítására utasította. Párbaj — ásóval. Pál Bertalan és Nagy Székely György napszámo­sok Ombod község egyik kertjében ásogatták az anyaföldet, a midőn va­lami csekélységen hajba kaptak, a miből csinos verekedést rendeztek. A dolog vége ásóra is került és sza- bályszerütlenül valóságos párbajt vív­tak egymással; a párbajból Pál Ber­talan került ki véresen, a mennyiben ellenfele az éles ásóvel jobb kezefe- jét és ujjait alaposan összevagdalta. A sebesült ember bejött Szatmárra és egyenesen a mentő állomásra sietett, hol sebeit kimosták és bekötözték. Ipari hitelszövetkezet Nagy­károlyban. A nagykárolyi ipartestü­let évi közgyűlésén elhatározta, hogy ipari hitelszövetkezetet alapit és annak létesítésével az igazgatóságot bízta meg. A részjegyek jegyzése czéljából az érdekelteket 24-ikére az ipartestület tanácstermébe gyűlésre hívta egybe. Ebzárlat Mikola községben. Oly veszedelmes mértékben lépett fel a veszettség Mikola községben, hogy az elöljáróságnak a legszigorúbb in­tézkedések foganatbavóteléhez kellett folyamodni. E hó 17-ike óta 56 ve- szettséggyanus ebet irtottak ki, s a legmesszebbmenő óvintézkedéseket tet­ték e rettenetes kór tovaterjedésének meggátlására. TANÜGY. Miniszteri rendelet. A vall. és közokt. miniszter ez évi 21513. sz. a. elrendelte, hogy a tanítóképzők azon növendékei, akik az intézettel szem­ben fenálló tartozásaikat bizonyos idő alatt ki nem fizetik, onnan kizáran- dók, hogy az oklevelet tartozás miatt ne tartsa vissza az intézet igazgató­sága, mert ez által az okleveles fiatal tanítót a fenálló tartozásánál sokkal nagyobb kár érheti. Nyugdíjügy. Kardos János ma- darászi g. k. tanító nyugdij-igénye 1000 kor. összegre lett fölemelve. Korpótlék engedélyezés. Szkra- batovics Endre szaniszlói rk. tanító korpótléba 1905. január 1-től, Bá- lintffy Mátyás erdődi rk. tanító 1904. okt. 1-től és Böhm Endre erdődi rk. tanító első korpótléka 1904. szept. 1-től engedélyeztetett. Helyettesítés. Papné Madzsar Bella szatmár-nómeti-i áll. tanítónő hat heti szabadságot nyert, ezen idő alatt Kótai Mariska oki. tanítónő helyettesíti. Fizetés-rendezés. Viski Sándor ilki ev. ref. tanító törzsfizetését a kormány évi 132 koronával rendelte segélyezni. TÖRVÉNYKEZÉS. § Bűnügyi fótárgyalások. A jövő héten a következő bűnügyekben tart fötárgyalást a helybeli kir. tör­vényszék: Kedden, április 25-én Feld­man Ignácz ellen vétkes bukás vét­sége, Baszaráb János ellen hiva­tali sikkasztás büntette, Grünbaum Herman ellen hiv. üldöző rágalma­zás vétsége, László Piroska ellen orgazdaság vétsége, Nagy Gyula és társai ellen lopás büntette; csütörtö­kön, április 27-én Turgyán Pénteki József és társai ellen súlyos testi sér­tés vétsége, Krányik Simon ellen hatóság elleni erőszak vétsége, Porán György ellen ugyanazon vétség miatt, Wachtel Adolf ellen súlyos testi sér­tés vétsége; pénteken, április 28-án Lingurár Ferencz és társai ellen lo­pás és orgazdaság vétsége, Simon Tódor és 6 társa ellen lopás és rá­galmazás büntette és Várady György ellen lopás vétsége miatt. § A javithatlan. Kovács Gusz­táv éx--semlyéni lakos a falubeliek va­lóságos réme volt. Hol verekedett, hol lopott, különösen az utóbbi idők­ben ezen rossz szokás fejlődött ki legjobban nála, ugyannyira, hogy akit csak lehetett, elől-hátul alaposan meg- lopett. Egyszer csak azonban rajta vesztett és úgy a törvényszék elé került, hol bűneinek egész lajstroma derült ki. Különben is Kovács Gusz­táv már 3 rendbeli jogerős Ítélettel volt elitélve, miért is összbüntetést mért a törvényszék reá s két évi fegyházra Ítélte a javithatlan embert. Az ítélet jogerős. § Bort ide Salamon! Tartolcz község korcsmájában 1904. év októ­ber 10-én nagy kedve támadt Miska György íiipás nevű oláh legénynek, ki — miután a garatra alaposan fel- öntött, a korcsma asztalát öklével döngetni kezdte s isszonyu hangon ordítozta a korcsmáros felé: „Bort ide Salamon!“ — A reszeg legény később a korcsmárosnéba kötött bele és fel is pofozta volna, ha a véletlen a korcsmába nem hozza Izsák Ferencz és Herskovics Sámuelt, kik aztán a dühöngő Miska Györgyöt jól hely­ben hagyták, olyaunyira, hogy vagy 20 napig nyögte az ágyat. A kir. törvényszék súlyos testi sértés miatt maga elé állította Izsákot és Hersko- vicsot s koponyánként 5—5 napi fog­házra ítélte, azonkívül a költségekben is elmarasztalta. Az elitéltek felebbe- zést jelentettek be. § A negyedik parancs. Az Isten negyedik parancsa ellen súlyos vétséget követett el Varga Pál pis- kolti fiatal gazda. A nevezett ember ugyanis saját édesatyjára a múlt év szeptember 18 án reggel botot emelt, kezére és fejére súlyos ütést mért, nem másért mint azért, mert már nem nézhette végig a legény atyja, hogy fía Ágnes nevű leányát valami csekélységért félholtra verte. Az apa leányát ki akarta szabadítani dühöngő fia kezéből s eközben a neki bőszült fiú a kezében levő bottal több helyen megütlegelte atyját. A fiú ellen ké­sőbb feljelentést tett az apa, minek folytán ez üg3',ben a szatmári kir. tör­vényszék a főtárgyalást e hó 19 éré tűzte ki. Azonban a tárgyalás meg­kezdése előtt az apa nagylelküleg megbocsátott a fiának, ki ünnepélye­sen is bocsánatot kért az általa oly nagyon megsértett édesapától. Az ügy igy nem is lett tárgyalva. IRODALOM. A Magyar Remekírók új sorozata. A Franklin- Társulat magyar remek­íróinak nagyszabású gyűjteményes ki­adása újabb ötkötetes sorozattal, a he­tedik sorozattal, gyarapodott. Az új so­rozat legérdekesebb kötete a gyűjtemény 15. kötete, a mely Katona Bánkbánját és Teleki László gróf Kegyenczét fog­lalja egybe. E két hatalmas alkotás elé Rákosi Jenő irt külön-külön egy-egy klaszikus bevezető tanulmányt, a mely velős rövidségében gyönyörű korkép, jellemrajz és bírálat. A gyűjtemény 3 kötete Gyöngyösi István Murányi Vé­nuszát és Kemény János emlékezetét teszi hozzáférhetővé a mai közönségnek, a mely gyönyörűséggel olvashatja még mindig irodalmunk e zengzetes nyelvű, páratlan népszerüségü poétáját. A kötet elő Badics Ferencz irt ^terjedelmes be­vezető tanulmányt. — 0 rendezte nagy gonddal sajtó alá is a kötetet, az első kiadások alapján. A 8 kötet Csokonai V. Mihály munkáinak szinét-javát tartal­mazza : a Lili-cziklust, az Anakreoni dalokat, az Ódákat és a Dorottyát. — E lángelméjü nagy költőnk jellemrajzát és munkái méltatását Bánóczi József irta meg a bevezetésül a kötet elé. — A 12 kötet Kisfaludy Károly munkáinak első kötete : összes költeményei, az Iréné és a Kemény Simon. Heinrich Gusztáv ren­dezte a kötetet sajtó alá s bevezető ta­nulmányában gyönyörű képet fest iro­dalmunk ez úttörő alakjának változatos életpályájáról és nagyarányú irodalmi működéséről. Az uj sorozat ötödik kötete, a 44 kötet, Arany János munkáinak ne­gyedik kötete ; Arany elbeszélő költemé­nyeit tartalmazza, a Buda Halálát, a Da­liás Időket, Murány ostromát, Éduát stb. Riedl Frigyes szakavatott keze rendezte sajtó alá. Az öt kötethez R. Hirsch Nelli rajzolta meg nagy művészettel a költők arezképeit. A diszesen kötött, gyönyörű 55 kötet gyűjtemény ára 220 korona. — Megrendelhető havi részletfizetésre is. A technika vívmányai az utolsó száz évben. Szerkesztik Hollós József és Pfeifer Ignácz. Ezen mű füzetes kia­dásából eddig három füzet jelent meg. Ezen füzetek áttekintése mindenkit mag fog arról győzni, hogy ez a diszes kiál­lítású munka a hazai közönség minden rétegében méltán kereshet befogadtatást. Könnyed hang és a komoly tárgyaknak irodalmi színvonalú előadása jellemzi a szöveget, melyet a számos szövegkép és a remek, részben szinnyomásos mellék­letek még közelebb visznek az olvasó felfogásához. Az első három füzetben az Energia, vagyis a mindent mozgató erő és munka mibenlétéről és átalakulásáról kapunk tiszta fogalmat. Majd a föld mé­lyébe vezet bennünket a Bányászat czimü rész, mely megeleveníti előttünk a rej­telmes földalatti világot, minden csodá­latosságával, tömérdek kincseivel és ve­szélyeivel. Ezt a fejezetet követi a Ko­hászat czimü rész. Ebben is a tudomá­nyos kutatások utján felszínre hozott igazságokat kellemes, szinte szórakoztató olvasmány alakjában adja elő e fejezet szerzője. Igen helyesnek tartjuk, hogy a kiadó-társulat ezt a munkát nemcsak kész kötetben bocsátja forgalomba, ha­nem füzetes kiadást is rendez belőle. Ez a kényelmes beszerzési mód lehetővé fogja tenni, hogy az emberi műveltség­nek ezt a kincsesházát kisebb iparosaink érettebb ifjúságunk s maga a munkások nagy serege is megszorozhassa. Kívána­tos is, hogy minél többen ismerkedje­nek meg ezzel a valóban népszerű, köz­érdekű munkával. Eg^ füzet ára 60 fillér- Kapható minden könyvkereskedésben. * A legszebb meglepetést sze­rezhetünk valakinek a husvót alkal­mából, ha egy művészi kivitelű gyű rüvel ajándékozzuk meg, melyre az illető neve van monogramm alakban a felső részen elhelyezve. Ezen spe- cziális ékszert városunk egyik igar.i művész ötvöse Weisz Mór készíti, kinek neve nem csak itthon ismere­tes, hanem az országban, sőt azon kívül is, amennyiben mindazok, kik vele gyűrűt, vagy más ötvös munkát készíttettek a legnagyobb elismeré­süknek sőt bámulatuknak adtak kife­jezést. A gyűrű karikája már maga is eredeti forma és azon a mesterien elhelyezett találékonyan összekombi­nált betűk a műizlés legmesszebbre menő követelményét is kielégítik. — Felhívjuk rá az érdeklődők figyelmét annál is inkább, miután egy ilyen müvésziparos méltán megérdemli a pártfogást. Felelős szerkesztő: Dr, Hantz Jenő. Főmunkatárs: Ferencz Ágoston. Lap kiadótulajdonos: Litteczky Endre. Kiadó luezernás. A külső Posta-kertben 4 és fél köblös luezernás (részenkint is) folyó évre haszonbérbe kiadó. — Érte­kezhetni ifj. Kapusi István tulajdo­nossál, Kinizsi-u. 72. Eladó, vagy bérbe kiadó költözködés követ­keztében a Wesselényi-u. 12 számú házastelek, szép, nagy kerttel. 723—1905. Árverési hirdetményi kivonat. A fehérgyarmati kir. járásbíróság’ mint tkri. hatóság közhírré teszi, hogy Spitz Jenőné kérelmére a végrehajtási árverés joghatálylyal biró önkéntes ár­verést a fehérgyarmati kir. járásbíróság területén lsvő Fehérgyarmaton fekvő • fehérgyarmati 1112 betétben 114 hrsz. részlet 557 kor. 60 fill, a 115 hrsz. rész­letre az árverést 91 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelt» és hogy a fentebb megjelölt ingatlan aa 1905. évi május hó 15 napján délelőtt 9 órakor a fehérgyarmati telekkönyvi hatóságnál megtartandó nyilvános árve­résen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan beosárának 10 százalékát vagyis 53 kor, 16 fill. 19 kor. 10 fillér készpénzben vagy az 1881 LX. t.-ez. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyi miniszteri rendelet 8-ában kijelölt óvadékképes értékpapír­ban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 LX. tcz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhe­lyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kelt Fehérgyarmaton a kir. járás­bíróság mint tkvi. hatóságnál 1905. már- czius 9-én. Kunczly kir. albiró. Keresek azonnali megvételre a németi határban nagyobb és kisebb területű földbirtokokat 2 holdtól fölfelé; úgyszintén a me­gyében azonnali fizetésre és átvételre 100 holdtól 400 holdig és 5 „ 1000 „ továbbá kisebb-nagvobb bérleteket azonnali átvételre. Kálmán Ignácz. Szatmár, Atilla u. 5. sz. Hirdetmény. A nagy-kolcsi ev. ref. egyház építendő templomát vállalatba adja. Terv és költségvetés a lelkészi hiva­talnál f. évi április hó 29-től megtekinthető, a hol a feltételek is megtudhatók. A munka kiadása má­jus 7-ón délután 3 órakor a lelkészi hivatalban történik. Az egyház fen- tartja magának a jogot, hogy az aján­latok közül, — eltekintve az olcsóbb ajánlattól, — a drágábbat vagy bár­melyiket választhassa. Nagy-Kolcs, 1905. április 12. Tóth Dániel, ev. ref. lelkész. Terményárak. Termény neme. K f. K f. Tiszta búza . . . 16 30 17 Kétszeres . . . . 15 60 16 — Rozs ...................... 13 60 1 3 80 Árpa..................... 13 60 1 3 80 Z,ab........................... 13 2 0 13 80 I-ső rendű tengeri 16 60 16 80 Ii-od rendű tengeri 15 60 16 — Kása..................... 37 60 38 — P aszuly fehér . . 33 40 33 80 Paszuly tarka . . 28 80 29 — Szilva . . . . , . 34 — 36 — Krumpli . . . . 3 60 4 20 Szalonna . . . . 1 40 1 50 Marhahús I. r. . 1 04 1 12 , II. r. . 96 1 04 Sertéshús . . . 1 20 — Kiadta 1906. április hó 19. T&nkócti Gyula főkapitány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom