Szamos, 1905. április (37. évfolyam, 27-35. szám)

1905-04-27 / 34. szám

34. szám SZAMOS 3-ik oldal Nem tartom, mert ki tudja, hát­ha használ mégis valakinek. De ha nem használ, legalább mentsenek az­zal: megvónült, feesegővé lett. Paládi Lajos. HÍRROVAT. Meghívó. A megyei függetlenségi párt tagjait felkérem, hogy május 3-án este 9 órakor a nagykárolyi „Polgári olvasókör“ helyiségében tartandó párt­értekezleten megjelenni sziveskedje nek a másnapi megy egy ül és tárgy sorozata feletti határozat megállapí­tása czéljából. Tisztelettel: Luby Géza. megyei pártelnök. * Gróf Hugounay Béláné meg­halt. Mint részvéttel értesülünk, gróf Hugonnai Béla, városunk és várme­gyénk nyugalmazott főispánjának neje született Simonits Izabella urhölgy életének 50 évében, rövid szenvedés után e hó 22-én Budapesten elhunyt. Az elhunyt grófnő életében a jóté­konyság terén áldásos működést fej­tett ki, miért is halála széles körben mély és igaz részvétet keltett. Holt­testét e hó 24-én Tinnyére szállítot­ták s ott temették el a családi sír­boltban. * Gyászhir. Lefkóczi Horváth Bertalan és gyermekei György, János, Pál, József, Olga; érmindszenti Peley Emma férj. püspöki dr. Keresztszeghy Lajosáé; órmindszenti Peley Olga férj. nagyváradi Ferenozy Dezsőné — mint férje, gyermekei és nővérei, a nagy kiterjedésű rokonság nevében is, ne­héz bánattal megtörötten és vigasztal- hatlanul lesujtottan tudatják, Lefkóci Horváth Bertalanná szül. órmindszenti Peley Máriának, a gyengéden szerető hitvesnek, anyának, nővérnek, élete 44-ik évében 1905-ik óv április hó 22-ik napján éjjel 11 órakor hosszas és kínos szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. A női és anyai kötelességeket leghívebben teljesítő s a rokoni szeretettől mélyen áthatott kedves halottnak hült tetemei 1905-ik év április hó 25-ik napján d. u. 3 órakor a gyásszertartás után tétettek a róm. kath. egyház szertartása sze­rint örök nyugalomra a pálfalvai csa'ádi sirkertben. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 26 án d. e. 7 órakor a szatmári róm kath. székes egyházban mutattatott be a Minden­hatónak. * Gyászhir. Biki Károly esperest súlyos csapás érte, édes auyja özv. Biki Ferenczné Hegedűs Mária folyó hó 24-én, életének 77 ik, özvegységé­nek második évében, hosszas szenve­dés után az Urban elnyugodott, Földi részét folyó hó 26 án délután 3 óra­kor helyezték örök nyugalomra. * Esküvő. Nagyváthy Lajo3 m. kir. honvódfőhadnagy, a jövő hó 2-án esküszik örök hűséget özv. Né­met Józsefnó Keresztes Hona urhölgy kedves leányának, Ilonka kisasszony­nak. ° Eljegyzés. Horváth Ágoston ny városgazda eljegyezte özv. Koós Györgynó szül. Dusóczky Otília úrnőt. * Eljegyzés. Berky István ren­dőr-tisztviselő jegyet váltott özv. Tóth Gáborné úrnő leányával, Rózsi- kával. * Kinevezés. A pénzügyminisz­ter ifj. Gábel Antal gyulafehérvári kir. adóhivatali tisztet a máramaros- szigeti m. kir. pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez m. kir. pénzügyi számtiszttó nevezte ki; * Lelkészi állás elfoglalás. Papp Lajos volt szatmári gör. kath. lelkész, kit a szamosujvári püspökség legutóbb felsőfernezelyre helyezett át, e hó 22-én költözött el városunkból és még az nap foglalta el uj állomás helyét. * A hivatalos lapból. A m. kir. igazságügy miniszter Fekete Sándor szatmárnémeti kir. járásbirósági al­jegyzőt a szatmárnémeti kir. törvény­székhez, Dénes Ádám szatmárnémeti kir. törvényszéki aljegyzőt a szatmár­németi kir. járásbírósághoz helyezte át. * Igazságügyi kinevezések. A debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke Kun Elemér szatmárnémetii kir. törvény- széki díjtalan joggyakornokot, a Zilahi kir. törvényszékhez segélydijas gya­kornokká, továbbá Moys Gyula és Dr. Bakó Ferencz végzett joghalgatókat a debreczeni Ítélőtábla kerületébe díjtalan gyakornokul nevezte ki. * Magyar név. Neufeld Adolf nagykárolyi lakos, honvéd törzsőr­mester, úgy a maga, mint kiskorú Katalin és Márton nevű gyermekei családi nevét, belügyminiszteri enge­déllyel „Nádas“-ra változtatta. * Ügyészi megbízatás. Az igaz­ságügyminiszter Kacsó Lajos fehér­gyarmati lakos, ügyvédet, a szatmár­németi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul nevezte ki. * Nem lesz sorozás. A honvé­delmi miniszter értesítette a város közönségét, hogy a sorozás a politikai helyzet következtében elmarad. * Nyakszirtmerevedés esete a vármegyében. Nem régiben Porosz- országban egy borzasztó betegség jár- ványszerüleg lépett fel, az úgyneve­zett nyakszirtmerevedés, a mely legu­tóbb Magyarországon is szórványosan mutatkozik. A múlt héten Győrtelek községből szállítottak egy 18 éves ifjút Magos Jánost a nagy károlyi kór­házba. Az orvosok minden kétséget kizárólag megállapították Magos Já­noson a nyakszirómerevedést, latin nyelven a „meningitis cerebro spinoli- epidemica“-t, a melyet gyógyítani sem lehet, tekintve, hogy egészen uj fajta betegség és igy az orvosi tudo­mány maga sincs tisztába a betegség csirájával. Az orvosok ugyan minden lehetőt elkövettek a veszélyes kórral szemben, de nem voltak képesek Ma­gost megmenteni az életnek, ki iszo­nyú kínok között e hó 23-án a nagy­károlyi kórházban meg is halt. * Képviselőválasztók figyel­mébe. A kópviselőválasztók névjegy­zékét a város május 5 ótől 15-ig köz­szemlére teszi ki; ez idő alatt bea­dott felszólalásokat figyelemre mél­tatják. * A Debreczeni kollégium uj zászlója. A debreczeni kollégium if­júsága nagy ünnepségre készül Május 7-én avatja fel uj zászlóját. Zászló­anyául Bánffy Dezsőné báróné urasz- szonyt kérték fel, aki meg is Ígérte e tisztség elvállalását. A lobogó egyik oldalán a következő felirat van : „A debreczeni főiskola irjásága 1905. május 7“. A másik oldalán pedig cserkoszoruba foglalt biblia, ráhelye­zett karddal foglal helyet, felette ez a felírás: „Istenért, Hazáért, Szabad ságért!“ * Országos vásár. Legközelebbi országos vásárunk a jövő hó 2 és 3 ik napján tartatik meg * Miniszteri leirat. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter leiratban értesítette városunk közönségét, mi­szerint a Dunaföldvár, Debreczen, rcáramarosszigeti Il-ik trans verzál is közutnak városunk belterületén átvo nuló szakaszát a jövő évben építkezés alá véteti s egyben pedig megkül- dötte a miniszter az építendő útvo­nal üzemberendezés, nemkülömben a kőanyagok szállítására vonatkozó fel­tételeit. * Sertésvész miatt zárlat. A kapitányi hivatal elrendelte a város területére a sertés zárlatot, miután a sárerdői legelőn levő sertésnyájban kiütött a sertésvész. A szakértő kir. állatorvos javaslatára az első fokú hatóság kénytelen volt az érvényben lévő rendeletek értelmében a zárlatot is a dolog egyszerű koldulás akar lenni. E» egyszerre 1000 korona! Hallatlan! Vizsgálgatta a kicsikét. Alaasony, nagyon alacsony, de semmi különösebb. Hidegebben, mint eddig, mondá: „Szép, igen szép! De ho­gyan jön ön épen ón hozzám.“ A leány csodálkozott. Megbo­csát gróf ur . . . említettem nevemet . . . Domány ... Ezért küldött anyám ide. „Domány ? Az ón szolgám már húsz óv óta lakik nálam.“ „De — előbb . . . mielőtt atyám megnősült . . .“ „Domány . . . Domány, — mor­mogó. — Én soha sem ismertem szol­gáim asaládi nevét, mindig csak ke­resztnevét Mi volt a keresztneve megboldogult atyjának ?“ „Frigyes, gróf ur.‘ „Istenem, Frigyes ! Na igen, ter­mészetesen. — Bólintott. De ebben a pillanatban hirtelen ijedtség szállta meg. Lopva pillantott látogatójára. Igen, igen a Frigyes ... — mondá végre. — Most emlékszem csak. Húsz éve már. És mily idős ön ?“ „Tizenkilencz, gróf ur.“ „És már férjhez megy ?'• „Igen, ha a kezdő-tőkét megkap­juk. Természetesen megfizetjük a ka­matját és adós-levelet adunk róla, — mondta anyám.“ Ezen .mondta anyám1 szavak a grófnak úgy tűntek fel, mintha csak most hallaná jól, mint susogó intést és emlékeztetést. Hirtelen felállott és bement a mellékszobába. A földön egy faragott szekrény feküdt. Ez előtt letérdelt és kinyitotta. A szekrény tömve volt régi levelekkel és fény­képekkel. De mielőtt ezeket nézte volna, az ajtó hasadókán mógegyszer megfigyelte a fiatal leányt Csende­sen ült, nézve ki a vasárnapi tavaszi délutáni utczai képre. ügy vélte, hogy megváltozott. De különös kis fülei, apró kezei vol­tak, feltűnően keskenyek, hosszú czi- pöcskék, faj beli volt . . . Ossze-vissza kotorászott a kép­csomagok között, az elsőt, ami a ke­zébe akadt, felbontotta és ott volt mindjárt; amit keresett. Egy poros, elhalványult, már régóta érintetlen fénykép. Fiatal leányt ábrázolt, ha sonlót ahhoz, aki künt volt, még pe­dig olyannyira, hogy anyának és le­ánynak lehetett bátran tartani. A kép hátán egy kis nefelejts-koszoru volt ráragasztva, melyben egy dátum ál­lott hely és név nélkül. De ő jól tudta ... a régi nóta volt, húsz óv előtt . . . Egy véletlen találkozás, egy kis kábultság, kevés szerelem ... és a szomorú utójátók: könyei, megbánás . . . félelme : az Istenért, semmi botrány ... a szü­lők szemrehányása és végül tanács nélkül az ész diadala : Frigyes a ko- morna már úgyis rég önállósítani akarta magát, az esküvőn szép hozo mányt kapott az uraságtól ... és minden jóra fordult, eltűnt a világ városben, elfeledték. Most ismét fel­tűnt. Bent ül az, aki utolsó kalandja tárgya akart lenni . . . Atyját Domány Frigyesnek hív­ták és már rég meghalt. Ellene nincs kifogás, kevésbé pedig aziránt a ma­gános ur iránt, ki a szekrényt csen­desen zárta be. Visszatért dolgozószobájába, leült asztalához és egy checet tépett ki a füzetből. Mialatt reszkető kezekkel kitöltötte, arra gondolt, hogy a le­ányka tudja-e, kinek gyermeke. Való­színűleg sejtette. Az anyja bizonyára nem mondott neki semmit, de van­nak dolgok, miket kérdezősködés nél­kül is megért egy fővárosban felnőtt leány . . . „Igen! — mondá a gróf száraz hangon. — Megboldogult atyja hű­ségesen szolgált ... Itt van, erre a checre kifizet a Fővárosi bank 3000 koronát.“ ,,Oh, köszönöm, gröf ur. A visz- szafizetesre vonatkozólag . . .“ Egy mozdulatot tett. „Badarság, visszafizetés . . hagyjuk azt!“ „Köszönöm, gróf ur.“ Bátorta­lanul nyújtotta kezét. Megfogta. Egy pillanatra összenóztek és a gróf mondá : elrendelni, azonban tekintettel arra, hogy a fertőzött nyáj a város vész­mentes területétől 10 kilométerre van, javasolta, hogy a másodfokú állate­gészségügyi hatóság intézzen felter­jesztést a fölmivelési minisztériumhoz a vásár megnyitása iránt. A felter­jesztés minden kétséget kizárólag fel fog küldetni, még ha a törvónyható- zági állatorvos nem is járulna hozzá, mert a fertőzött sertésnyáj gondos elkülönítése mellett nem foroghat fenn a ragályozás veszélye, a városra néz­ve pedig fontos kérdés a vásárok megtartása. A múlt évben is rendkí­vül sok kár származott belőle, hogy az állat forgalom egy időre fenna­kadt, mert nem csak a jelentékeny vámbevételektől estünk el, hanem a fogyasztásra szánt állatok beszerzése is csaknem lehetetlenné vált, ami nem csekély zavart és a húsárak emel­kedését vonta maga után. * A nagybányai harmadik vo­nat elmarad. Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy szatmár-nagybányai h. ó. vasúton, ez óv május hó 1-ső napjá­val egy uj vonat fog indíttatni, a mely a szatmári gyorsvonatokhoz megfelelő csatlakozást lenne hivatva teljesíteni. Az újabb vonatból azon­ban semmi sem lett, legalább az uj hivatalos menetrend ilyesmit nem foglal magába. * Járványos betegségek statisz­tikája. Dr. Jäger Kálmán városi fő­orvos ez óv április 1—16 napjairól a városunkban előfordult járványos be­tegségek statisztikáját a következők­ben terjesztette be: difteritisz eset 4 ebből meggyógyult 3, kezelés alatt maradt 1 beteg, hasihagymáz 1, (ha­lálos) yarotitis 1, (halálos). * Érdekeltségi gyűlés. Az eosedi láp lecsapoló társaság és a Szamos jobb parti ármentesitő érdekeltség e hó 26-án gyűlést tartott városunkban, mely gyűlésnek czélja lett volna a két érdekeltség egybe olvadása Azon­ban ez nem sikerült, mivel a két ér­dekeltség között olyan differencziák állanak fenn, amelyeket kiegyenlít­hetni nem olyan könnyű munka. Szó­volt még a gyűlésen arról is, hogy Nagy László alispánnak a Szamos jobb parti árv. társulat bizonyos ösz- szeget szavazzon meg azért, mivel az érdekeltség ügyeit lelkiismeretesen évek óta vezeti. Ebből sem lett sem­mi, mivel Luby Béla és társai ezen indítványt megfelebbezték. A gyűlés ezután elég izgalmas hangulatban oszlott szót. * Vegyeskereskedők üzletköre. Több ipartestület azon kérelemmel fordult a kereskedelemügyi minisz­„Éljen boldogan, gyermekem.“ „Köszönöm, gróf ur.“ Megakad­tak szavai. Gyorsan felkészült és el­távozott. Csaknem repült kifelé a házból. A gróf utána nézett, amint ke­resztül ment az utczán. A sarkon várta egy fiatalember. Egyenesen feléje tartott, karját karjába fűzte, mivdakettő egyszerre beszólt, felvi­dulva. mint két boldog kincskereső. Eltűntek a vasárnapi délután tömke­legében, azok a névtelen, boldog kis emberek között. ő egyedül maradt, egyedül mint mindig oly sok szerelem után, mely oly kevéssé volt szerelem, hogy saját lányát sem volt szabad ismernie . . . Csengetett a szolgának. Fülöp ... „Szemben van kiadó lakás ?“ „Igen, de a tanácsos lakása alatt. Alant pedig két öreg kisasszony lakik.“ „Jól van, a jövőben a tanácsos és a két öreg kisasszony között aka­rok élni... hallja csak Fülöp .. . néz­zen Utánna a bejelentő hivatalban, hogy egy bizonyos Schmidhammer kereskedő segéd hol lakik. Legköze­lebb beleházasodik egy fehérnemű üzletbe. A fiatalokat szem előtt aka­rom tartani.“-ny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom