Szamos, 1905. április (37. évfolyam, 27-35. szám)

1905-04-09 / 29. szám

2-ik oldal SZAMOS 29. szám SZÍNHÁZ. Szerdán egy pompás franczia bohózat „Kati bácsi“ került színre. A mű egyike a modern franczia bo­hózat termékeinek, sok frivolitás, kaczagtató ötletek, kényes helyzetek egyszóval minden meg van benne, a mi hódit. A közönség kitünően mu­latott három felvonáson át, amiben nem csekély része van a jó előadás­nak. Papír, Szentes és Szőke crealtak, a főbb szerepekben igazán kitűntek, jó alakítást mutatott be, egy epizód szerepben Tisztái. Csütörtökön a társulat egyik férfi tagja Papír Sándor veUe ki ju­talomjátékát „Lotti ezredeseidben. A színház akárcsak egy primadonna jutalomjátékáu, zsúfolásig megtelt s a közönség sokat tapsolt a jutaima- zottnak Nem tartjuk valami szeren­csés ötletnek, hogy Papír a „Lotti ezredeseiét választotta ki jutalomjá­tékául, mert Daventry szerepe me­lyet alakított, nem való egyéniségé­hez. Általában az előadás nem tarto­zott a legjobbak közé. Tisztái nem volt jó Dickson s Kornai sem volt jó Lotti, már pedig e három szerepen fordul meg a darab sorsa. Kormainak a hangja még gyöngébb, még rósz szabb volt ez estén, mint rendesen is lenni szokott, a játéka pedig lány- batag, unott volt, pedig ez a szerep csupa tűz, csupa kaczérság, melyet sok vérrel, schikkel kell megjátszani. Legjobb volt a Rajah szerepében Áldori. Pénteken Kállai Cornelia lépett fel a „Czigánybáró“-ban Szaffi sze­repében. A vendég ieune hivatva szerződtetés esetén, jövőre & soubrett szerepkört betölteni, ép ezert csodál­koznunk kell azon, hogy bemutató­jául a Szaffi szerepét, mely erős col- íoratour parti, választotta. Mindene­setre szerencsétlen ötlet volt. Mint colloratour énekesnő nem állta meg a helyét, nincs hozzá hangja, mint soubrettről nem tudhatunk róla véle­ményt moudani, mert fogalmunk sincs arról, váljon milyen lehet egy soub­rett szerepben. A megjelenése elég kellemes, orgánuma tiszta s ha a já­ték ügyesség is megvan benne, lehet hogy be is fog válni. Határozott ér demleges véleményt róla, ép azért mert nem a szerepkörében mutatta be magát, adni nem tudunk s így arról sem tudunk nyilatkozni váljon előnyös lenue-e szerződtetése, vagy nem. (~7) HÍRROVAT. * Igazságügyi áthelyezések. Az igazságügyi miniszter ifjú Jákó Sán­dor raáramarosszigeti kir. alügyészt a szatmárnémetii kir. ügyészséghez saját kérelmére áthelyezte, «cvábbá Szarnék Árpád rabói kir járásbirósági írnokot, hasonminőségbeu a szatmári kir. törvényszékhez helyezte át. * Igazságügyi kinevezés. Az igazságügyi miniszter Soós Sámuel halmii kir. járásbirósági átalakító dij- uokot a nagysomkuti ki”, járásbíró­sághoz Írnokká uevezte ki. * Anyakönyvi kinevezés. A m kir. belügyminiszter Bótcsy János nagykárolyi lakost, ugyanoda anya- kön1 vvezetö helyett".sstil nevezte ki. * Esküvő. Papp István várói» rendőrtiszt folyó hó 11-én kedden déli 12 órakor esküszik örök hűséget özv. Tar Fereucznó szül. Erdey Ju­liánná úrnőnek. * Esküvő. Boros Adolf helybeli nyomdatulajdonos és lapkiadó, ma délelőtt esküszik örök hűséget Grüns­tem Páni kasasszouuyal. * Peterdi Sándor. Egy igazi, vérbeli művésznek lesz a jutalomjá­téka csütörtökön, f. hó 13-án Teli Vilmos történeti drámában. Azt hisz- szük, szinpártoló közönségünk tuda­tában vannak, bőgj' az csak Peterdi Sándor lehet, ki osztatlan elismérés­sel és nagyrabecsüléssel találkozott még a legkritikusabb szinibirálók előtt is. Á véletlen körülménynek tudható csak be, hogy öt ezen idényben bírhattuk, miután nagyobb színházak is igényt tartanak elismert művészetére Szerényen, visszavonul­tan csupán művészetének él ö és kö zönségünk vele szemben, reméljük, elismerésének jutalomjátékán egy telt házzal ad kifejezést. * Gyászhir. Mihálkovits Miklós m. kir: pénügyftri biztos, (volt hou- védhadnagy) ki pár év előtt váro­sunkban is tartózkodott, f óv április 6-án reggeli 2 órakor, életének 55-ik évében, 5 évi kínos szenvedés után Zomborbau elhunyt. * A gazd. és jogügyi szakbi­zottság f. hó 7-óu délután a polgár- mester eluöklete alatt gyűlést tartott, melynek lefolyásáról a következőkben száinoiuuk be: 1. A Neuschloss czég kérelme biztosítékából 30.00Ü koro­nának kiutalása iráut, teljesen előké­szítve került a szakbizottság eió s miután a czég hátralevő kötelezett­ségének b ztositására a megmaradó 20,000 korouát a szakvélemények elégnek nyilvánították, a biztottság pártoló javaslattal terjeszti be a ké­relmet a közgyűléshez.. = 2. A Ke­gyes György által megvételre aján­lott birtokot és tartozékait a városi tanács újra felbecsültette, azonban az uj becslés sem vezetett más ered­ményhez, miután a város nincs sem kényszerhelyzetben, hogy a kérdéses birtokot megvegye, sem különös hasz­not nem remélhet belőle, mert elég nagy terület választja el a város körtvélyesi tagjától, az épületeknek pedig semmi hasznát nem veszi, ennélfogva nem áll erdőkében a vá­rosnak, hogy ehhez a birtokhoz ra­gaszkodjék s értékén felül fizesse meg. A bizottság tehát javasolta a tanácsnak, hogy amennyiben az aján­lattevő 9003 koronáért a birtokot át­engedi, csakis ebbeu az árban kössön vele szerződést. — 3. A folyó évben végrehajtandó belkövezési munká­latok tervét és költségvetését a mér­nöki hivatal beterjesztette, a szakbi­zottság részletes tárgyalás után elfo­Ezen tervezetből kiemeljük a munkálatokat, úgymint : régi kövezet átrakása és kitoldása tervbe vétetett a Bercsényi-utczáu a zárda felől folytatólag a Yerbőczy- utezáig. A teknő alakú kocsiuf-bur- kolat kiküszöbölésével most már min­denütt domború burkolás jön alkal­mazásba. Kövezet átrakás és kitoldás terveztetett még a Csokonav- s Bocs- kay-közben, továbbá a Rákóczy-utcza északi részén. Teljesen uj kocsiut- burkolat készül a Csokonai-utcza ren­dezés alatti részén, Teleki-utcza vé­gétől a vasutig, Hidközben, Szirmai- közben, Gvadányiutczáu, Istvántéren, a Vörösmarty-utcza végétől Sziget- utczáig és Diaua-utczán. Ezeken kí­vül fel vannak véve a tervbe a kü­lönféle javítási munkák is. — 4. A f. évben kiépítendő gyalogjárók közül említést érdemel a Szinházköz, Vágóhid-utcza, Diána utcza, Nyíl utca keleti oldala, Pázsit-utcza északkeleti oldala s a Drágffv-utcza aszfalt mü- gyalogjáróvai vaió ellátása. Ezenkívül felvétetett a programmba a Pázsit-u. nyugati oldalának, a Damjanics-, Kert­es Toldi utczákuab kö-gyalogjáróval való burkolása, az első helyen emlí­tett uicza kivételével a tulajdonosok költségére. — 5. A csendőr-laktanya építésére vonatkozó ajánlat keltett kissé éiéukebb vitát, de csaknem tel­jesen egyértelmű volt a bizottság vé­lekedése a Grünwald és Schiffer épí­tési vállalat által bemutatott tervek­ről és költségvetésről. Konstatálta a bizottság, hogy . a tervek nem egyez- uek meg a közölt feltételekkel, to­vábbá, hogy az épitési költség több, mint 40,000 koronával felülmúlja a mi előirányzatunkat. Ehhez képest a bizottság javasolja, hogy a terveket s költségvetést a tanács bocsássa az ajánlattevő vállalat rendelkezésére s keressen rá módot, hogy a mérnöki hivatallal rövid idő alatt megfelelő tervet és költségvetést készíttessen, azokat egy rendkívüli közgyűlésen mutassa be s kérjen felhatalmazást a tervek végrehajtására felsőbb jóvá­hagyás bevárása nélkül, tekintettel a dolog sürgősségére. Kétséges, hogy nov. 1-én a laktanya átadható lesz e. sziuj­garita következő ban fel van jegyezve. Ebből meggyő­ződhetünk, minő szigorú kötelezetsé gek teljesítésére tettek ünnepélyes fogadalmat a tisztviselők és a város szolgálatában álló mindenféle functi- onáríusok a főbírótól le egészen az utolsó béresig. Hogy némi fogalmunk legyen, hogy miféle tisztségek létez­tek abban az időben, felsorolom az eskü alatt szolgáló tisztviselőket és alkalmazottakat úgymint: főbíró, 12 esküdt biró, 60 szenátor, jurátus, nó­tárius, két borbiró, fűrmender, vásár- biró, tizedesek, városgazda, vámosok, darabautok, révészek, nyilvános szol­gák, tolmácsok, egyházfi, aki az egy­házi lelkószi épületekre s a város malmaira ügyelt, harangozok, vinczel- lérek, pásztorok, árendás zsidó szol­gája, tömlöcztartó, peczér stb. Fel kellett esküdni továbbá az összes czéhekbe tartozó iparosoknak, vala­mint a polgárok sorába lépő minden városi lakosnak. A polgári eskü tartalma a kő­vetkező : „Az igaz Isten, ki az Atya, Fiú, Szentlélek teljes szentháromság egy bizony örök Isten tégedet úgy segé­lyen a t,e igaz hitedben, hogy nemes Szatmár-Németi városa főbirájának, me/iette levő esküdt biráiuak, fő- és vicehaduagyodnak, tizedeseduek mind békességes mind háborús időben te­hetséged szerint engedelmes leszesz és szavokat fogadod Valamit értenél avagy hallanál városod szabadsága, rendtartása, erdeje, mezeje, korcsmája, tilalmai ellen, idejekorán főbirádnak, vagy mellette levő esküdt biráidnak, hadnagyodnak, tizedesednek hírré teszed, annyival is inkább magad azon városod szabadsága és a nemes tanácsnak végzései ellen nem jársz és nem cselekszel. Semminemű indu latbul penig, avagy bosszúságból, mig a városon lakásod leszen, városi ál­lapotodat nem változtatod és a városi állapotbul magadat ki nem fogod. Akkor is végezetre, amikor a város- rul elmenósed leszen, Főbirádtul való tisztességes bucsuvótel nélkül el nem mégy. Isten tégedet úgy segéllyen.“ Ezen eskü-szövegéböl az is nyil­vánvaló, hogy a hatóság és az egyén között olyan függési viszony létezett, mely a katonai fegyelemhez hasonlít s szinte bizouyosan merem állítani, hogy vész idején az elöljárók korlát­lan hatalmat gyakoroltak a polgárság felett. Általában pedig ez az esketési rendszer amellett bizonyít egyfelül, hogy a vallásos érzület jobb lábon állott, mint ma, másfelöl viszont, hogy ama háborús időkben semmi rendszabály' nem volt elég szigorú, hogy a várost és polgárságát rosz- indulatu emberek gonoszsága, de kü­lönösen az árulás ellen megóvja. Rendkívül érdekes a könyvnek „Titulare“ czimü része, melyben fe! vannak jegyezve az egykorú összes egyházi és világi méltóságoknak „teljes® czimei a legnagyobb aprólé­kossággal, nehogy rangján alul czi- mezzenek valakit, mert akkor ezeu külsőségekre majdnem oly sokat ad­tak, mint ma, annyi különbséggel, hogy akkor őszinte i-everenoziával és komolyan adták meg kinek-kinek az őt megillető czimeket, mig ma azzal szeretünk pózolni, hogy nem hódo­lunk az alakszerűségeknek. A „Titulare® két részből áll, az egyik részét 1692. jul. 20 áu kezdte feljegyezni Erdödi Joannes jurátus nótárius kartársam, a második részt 1711. február 18-ikától jegyezgette Losouczi Betse András jurátus nótá­rius latinul persze, az akkori hivata­los érintkezés nyelvén. Legelöl a mindenkori magyar király teljes ezime olvasható. Név helyett N. N. van irva. Már Apaffy Mihály erdélyi fejedelem névszerint vau megnevezve. Majd a bajor, szász és brandenburgi választó fejedelmek czimei következnek, utánuk mindjárt Széchényi György herczegprimás, Kolonics bibornok, Gubasóczy János ka’ocsai érsek és a többi egyházi főméltóságok sorakoznak Sok volna valamennyit felsorolni, tehát csak a történeti nevezetességű egj’óuek kö­zül említek fel néhányat, kiknek czi- meit fent tisztelt collegáim megörö­kítették, úgymint : Eszterházi Pál nádor, gróf Rőhonberg Wolfgang a császári és gr. Erdődy Kristóf a ma­gyar kamara elnöke, gróf Erdődy Miklós horvát bán, gr. Csáky István a felső részek főgenerálisa és Barkó- czy Ferencz a felső részek vicegeue- rálisa, Károlyi László Szatmármegye főispánja, Bottyán Kristóf a dunáu­inneni részek generális kapitánya, Serényi Károly, Balassa Ádám, Ber­csényi Miklós generálisok ; gróf Ko- háry István, Keglevics István, Zichy Ádám, Zichy István, Bánffy György, Bethlen Miklós. Illésházy György, Csáky László, tudós Homounay Bá­lint esztergomi kanonok, Majer János prépost, Lehóczky Pál, Kis-Lehócza, Mois és Vadicsan örökös ura, Magyar és Horvátország causarum dírectora, stb. A császári generálisok nevei kö­zött találjuk a Karaffáét, Stahren- berg Maximiliánót, Salm herczegót, Veteráni Frigyesét, Heiszterét és a Schwarczenbergót. A czimjegyzók második részében találjuk gróf Károlyi Sándor császári generális czimót, továbbá Eötvös Miklós magyar és erdélyrószi tarto­mányi biztosét, báró Wesselényi Ist­vánét stb. Hogy teljes legyen a czimjegy- zékre vonatkozó ismertetésem, meg­említem végül, hogy a könyvben fel vannak sorolva a különféle szerzetes- rendek s a honi és külföldi főiskolák czimei is. Sok mindent kellene még e könyv tartalmáról elmondani, de attól tartok, hogy türelmüknek immár vége sza­kad. Mellőzöm tehát ezúttal a könyv tartalmának részletezését, csak egy kis jegyzetet ragadok ki a sok közül, mely a tisztujitásra előirt tanácsko­zási ügyrendre vonatkozik. E jegyzet szerint a tisztújító közgyűlés lefolyása a következő : 1 A magistratus üdvözlése után A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatós szer: úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknái ========== influenza után ajánltatik. ~ ­Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik, A gyógyszertárakban üvegeuként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czég- gel legyen ellátva , F. Hoffman-La Roche et Co vegyésze i gyár Basel Svájcz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom