Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)

1905-03-23 / 24. szám

2-ik oldal SZAMOS 84. szám. A nagy részvét mellett végbe­ment temetésről az alábbi tudósítá­sunkban számolunk be : A temetést megelőző napon az egyházmegye plébánosai és egyéb lelkészei feltűnő nagy számmal érkez­tek városunkba; ugyancsak aznap érkezett meg a gyorsvonattal Várossy Gyula székesfehérvári püspök, Krencz és Szubovics oldalkanonokjaival, to­vábbá dr. Laurán Ágoston nagyvá­radi g. kath. püspöki helynök, Palo tási és Fecker nagyváradi lat. szert, kanonokok, dr. Várady Árpád min. oszt. tanácsos. Az esti vonattal meg­jöttek Somlyai Mihály és Matyaczkó Tivadar kanonokok a munkácsi g.k. káptalan nevében, nemkülönben Lő rinczy Jenő ungmegyei alispán, Benkő József apát-főesperes, báró Perénvi máramarosi főispán, Szieber Ede kir. tanácsos, kassai tankerületi fő­igazgató, azonkívül Komárom, Nagy­bánya és Felsőbánya városok és Ve- lencze község küldöttei. A nagykárolyiak küldöttsége, számszerint 30-au, a temetés napján reggel hat órakor érkezett meg. A megboldogult püspök ravata­lát a temetés előtt való este kevéssel hat óra után zárták el a közönség elöl s még azon éjjel üvegfedéllel látták el, majd pedig leóimozták. Bárha az elhunyt főpásztor még életében azon óhaját nyilvánította, hogy ravatalára csakis élővirágokat tegyenek, mégis a hála és részvét több oldalról nyilvánult meg szebb- nél-szebb koszorúk küldésében. Ezek azonban mind élővirágokból voltak kötve. Igen szép koszorú volt a városi törvényhatóságé, hatalmas lilaszinü selyemszalagon eme felirattal : „Szat- már-Németi szab. kir. város közön­sége a nemeslelkü főpásztornak.“ Koszorút küldöttek még : „Ko­máromi szt. Erzsébet egylet felejthe­tetlen alapítójának.“ — „Idősb Pe rényi Zsigmond báró és neje hálás kegyelettel.“ — „Meszlényi Lajos öz- vegye és leányai.“ — Nemeslelkü jótevőjének hálás kegyelettel a nő- egylet.“ — „A Szatmár-Németi ön­kéntes tűzoltó-egylet“ — „Pásztori Árkád hálás kegyelettel.“ stb. A temetés napjának a legszebb tavaszi napfény kedvezett. Már kora reggeli órákban a püspöki palota előtt ezrekre menő néptömeg hullámzott s fél 9 órakor a különböző hivatalok, küldöttségek és egyletek egymásután vonultak be a püspöki palota udva­rára, hol már díszes ravatalon ott nyugodt a megboldogult főpásztor Sokat hallottam felőle, végre egyszer a fényképét is megláttam ; feltűnően hasonlított egy volt ideá­lomhoz. Elhatároztam, hogy már e tiszteletreméltó emlék miatt is ku- rizálni fogok. Elkészültem a bálra. Persze szemeimmel a szép Pro­kop Sophie-t kerestem. Nem mutatta senki, megösmertem, komoly, de ész­bontó tekintete, kék szemei, szőke fejecskéje . . . máris tisztában vol­tam véle, hogy szerelmes leszek. Sok közös ösmerősünk volt, nem mutat- tattam be magam egy ideig, hogy őlöbb ö érdeklődjék, csak mikor lát­tam, hogy néha-néha vizsgál, mulat­tattam be magam. Elfeledkeztem én minden itteni formaságról, szokásról, az a kék szempár elvarázsolt engem, messze-messze képzeltem magam. — Kernekül tánczolt, élveztük a tánczot mindketten. Imádni kezdtem s ször­nyen kurizáltam. A souper-nál egyik oldalt én ültem mellette, másik ol­dalt a vice-vőlegény. Vacsora alatt czigányzene is volt. Huzattam a leg- szomorubb nótám, megtanult koccziu- tani is s a kék szempár csillogott. kihűlt tetemét magában rejtő díszes rézkoporsó, görög stylban öntve, gaz­dagon aranyozott dombormű ékítmé­nyeivel. A koporsó felett püspöki süveg, evangélium, rajta kehely, violaszinü talár és föveg nyugodott Két oldal­ról pedig szebbnél-szebb virágok és koszorúk között hatalmas gyertya­tartókban égő gyertyák sokasága. A városi törvényhatóság Pap Géza polgármester vezetése alatt el­sőnek vonult be a püspöki palota udvarára, majd utána jött a jótékony nőegylet, a helyben állomásozó cs. és kir közös és m. kir. honvédség tisz- tikara, élén Kiss Zsigmond dandár parancsnokkal, a kir. törvényszék dr. Róth Ferencz elnök, a kataszteri tiszt­viselői kar Deli Béla felügyelő, az ügyvédi kamara Korányi János ügy­véd vezetése alatt. E közben a vidéki küldöttségek nagy számban megje lent tagjai szintén bevonultak s a ravatal körül foglaltak állást, a hol hat díszbe öltözött városi hajdú tar­tott diszörséget. Úgy fél tiz óra tájban megkon- dúlt a székesegyház nagy harangja s jelezte, hogy a temetési szertartást végző papság közeledik. A székes egyházból indult ki a papság, hosszú sorban vonulva fel a püspöki palotáig. Várossy Gyula székesfehérvári püspök végezte most a szokásos gyász­szertartást, a legnagjmbb papi segéd­lettel. A beszentelés alatt pedig a növendék papság gyönyörűen előadott „circum dederunt me“ bánatos dallama zendült fel a tavaszi légbe. A beszentelés után lassan meg­indult a menet az udvarról s uyolcz plébános vitte az elhunyt püspök földi részeit magában tartó koporsót a szé - kesegyházig, hol a szentély előtt fel­állított ravatalra helyezték a koporsót. A gyászmenet ólén mindenütt a honvéd zenekar haladt, ki egész a temetőig, s az egész útvonalon Bet- hoven, Liszt és Erkeltől adtak elő szebbnél-szebb gyászindulókat. A székesegyházban a gyászmisét szintén Várossy Gyula püspök mon­dotta, mely után újból beszentelte a koporsót. A székesegyház belseje a gyász külső kópét viselte magán. Az összes villamos lámpák és csillárok, nemkülönben a püspöki trónus, az oltárok lépcsői fekete fátyollal, az első padsorok pedig fekete posztóval vol­tak behúzva. Tizenegy órára járhatott már az idő, midőn a templomi gyászszertar­tás véget ért és az ezerekre menő Nem ügyelt most a szegény épitószre s igy ez az egyedüli mene­déket keresve, a mamának tette a szépet. Nem biztos mindig, de hasz­nos. Emeleti helyiségben volt a va­csora, a mi asztalunk legutoljára ma­radt, végre mi is indultunk le, én vezettem Sophit, de utolsóknak ma­radtunk. Kanyargó lépcsőn mentünk le. Sophie leejtő az ibolya-csokrot, ón fölkaptam s miközben átnyújtot­tam, megszorítottam a kezét, a kék szempár csillogott. Ajkamhoz emel­tem a gyöngéd kezecskét, remegett s a szempár lecsukódott. Közelebb hajoltam s ő felém forditá fejét. Eh, álom — s egy édes csók­kal ébredtünk föl. Siettünk a lép­csőn nehogy elmaradjunk. Éreztem, bog}* mindkettőnk szive dobog. Reggel, búcsúzáénál az ibolya­csokor, melyről hallottam később em legetni, hogy a vice-vőllegény directe Becsből rendelte, — kezeim közt maradt . . . i _________________________________ em beráradat megindulhatott a temető felé vezető Eötvös és Kossuth-Lajos utczákon. A székesegyház előtt a kopor­sót a püspök kivánatához képest sa­ját lovai által húzott üveges halotti ■díszkocsiba tették, a koszorúkat vivő kocsi pedig elöl ment, magán a ha­lottas kocsin egy koszorú sem csün gctt alá. A halottas menetben resztvettek a kir. kath. és ev. ref. főgimnázium tanuló ifjúsága, az összes állami nép­iskolák és az irgalmas nővérek veze­tése alatt álló összes iskolák, a tanító képző intézet, a rom kát. finépiskola növendékei, tanáraik és tanítóik ve­zetése mellett, mindannyian fekete zászló alatt, azonkívül a különböző egyletek, testületek stb. Közvetlen a koporsó után mentek az udvari papok a Meszlényi család tagjai, majd az önkéntes tűzoltó egylet, a Mária tár­sulat tagjai, égő gyertyákkal, tizen két fehérbe öltözött öreg ember, kik a nagycsütörtöki lábmosásnál szere­pelnek. a vidéki küldöttségek, a kü­lönböző hivatalok, intézetek stb. stb. Számra nézve mintegy 8—10000 em­ber kísérte a hatalmas gyászmenetet, mely külső fényében méltó volt az elhunyt főpásztor emit kéhez. E közben a városunkban levő összes harsogok foiyton zúgtak, hir­detve a nagy halott temetését. A temetőbe érve a halottas me­net, ellepte annak minden útját úgy, hogy a tolongás életveszétyes volt. A koporsót a papság hosszú so­rából kisérve fölvitték a kápolna mel­lett most épült mauzoleum-szerü kripta elé, itten Várossy Gyula püspök új­ból beszentelte és megáldotta a ha­lottat, melyet aztán behelyeztek a kripta belsejébe. A szertartás után a férfi Dal­egyesület két gyász dalt énekelt el, mire a papság elbúcsúzott nemes szivü föpásztorától s a munkás kezek pedig csakhamar befalazták a kopor­sót magában rejtő üreget.. Jóval elmúlt déli tizenkét óra, mikor a nagy nóptömeg is eltávozott a temetőből SZÍNHÁZ. Szombaton premier-előadásban az „Aranypatkó“-t adták. A darab Pesten sem aratott sikert s ilyenről nálunk sem számolhatott be az előa­dás. Érdeme azonban a darabnak, hogy egy néhány jó typust hoz színre, de ezzel aztán be is kell érnünk, mert a három felvonásban alig történik va lami, mindazáltal mint tendencziózus mü, mely az arisztokratikus és pol­gári társadalom ellentétes felfogását parodizálja, számot tarthat az érdek­lődésre. Az előadás elég jó összevágó volt. , A „János vitéz“ vasárnapi elő­adását különösebben érdekessé, nem a játékával, hanem egy dal szöveggel, Kornai tette, ki megengedte magának azt a szinpadi szabadságot, hogy a Kukuricza János belépőjéhez hozzá- toldott egy összetákolt verset, a mely a mellett, hogy nem illet be a belépő többi versei közé, émelygős volt az ízléstelenségig, mert benne Kornai önmagát, a legkomolyabb formában, tehát úgy, hogy mások is elhigyjék, egekig dicsérte. Hát ez gusztus dolga A legérdekesebb volt a kis epigramm befejező része, melyet Kornai félre- magyarázhat!an tendentiával énekelt (?) bizonyos helyeknek. Nos megértet­tük, hogy kiknek véleményével nem törődik, az igazságos véleményért haragvó színésznő s jót mosolyogtunk rajta. Különben az előadás a rendes mederben folydogált. Hétfőn „Trilby“ ment. Ennek az előadásnak betett a honvéd zenekar. A második felvonásba ugyanis be van a tarkaszinpad illesztve, melynek ének és táncz számait a zenekar kiséri. Ezen az előadáson olyan zenei bot­rányt és pedig teljes befejezett bot­rányt rendeztek játékukkal, a milyen­re szatmári színházban még nesa em­lékezünk. A zenekar egy pár tagja állítólag be vo't rúgva, nem tudjuk, de ténj' az, hogy skandalózusan ját­szottak. Kétszer kellett játékuk miatt a karmesternek megszakítani az elő­adást, végre is abban kellett egészen, a három első szám leéaeklése után hagyni, mert ol}r botrányosan játszott a zenekar, hogy a közönség egy ré­sze azonnal elhagyta a színházat. Kedden az „Aranypatkó“ elő­adását közepes számú közönség nézte végig. ( ~ J) HÍRROVAT. * Kossuth Ferenezet, kit tudvale­vőleg rokoni kötelék fűzött az elhunyt Meszlényi Gyula püspökhöz, beteg­sége tarlott vissza a temetésen való megjelenéstől. Ezt táviratilag tudatta is Uray Gézával. * Kinevezés. Dr. Jordán Károly apátplóbánost szaniszlói rom. kath. lelkészt, a herczegprimás a rom. kath. tanítók országos egyesületének elnö­kévé nevezte ki. * Káptalani helynök. A szat­mári káptalan káptalani hel3rnökül mind addig, mig az elhunyt főpász­tor széke üresedésben lesz, Pemp An­tal prelátus kanonokot választotta meg. Lessenye}' Ferencz prelátus ka­nonokot, pedig a püspöki vagyon ke­zelésével bízta meg. A vagyon áta­dásánál a káptalan képviseletében Szabó Norbert ^nagyprépost jelenik meg. * Hymen. Salamon Mór náprád i földbirtokos eljegyezte Jungreis Lanke kisasszonyt Aranyosmegyesröl. * Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonaim, jó barátim, ismerőse­im, kik f. hó 19-én feleségem teme­tésénél megjelenni s ekép részvétük­kel fájdalmamat en}hiteui szívesek voltak, ezúton is hálás köszönetemet nyilvánítom. — Erdős Gábor. Egyházi közgyűlés A szatmári gör. kath. egyház e hó 19-én vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését, a volt gör. kath. iskola helyiségében. A közg}'ülésen az egyház tagjai szép számmal jelentek meg, a szamos-uj- vári gör. kath. püspökségtől ez alka­lommal megjelent Dr. Fábián Péter kanonok is, ki a közgyűlésen mint elnök szerepelt. A városi hatóság ré­széről Ferencz Ágoston tanácsjegy-ző jelent meg. A közgyűlés tagjai tudo­másul vették a múlt évi zárószáma­dásokat., nemkülönben az egyháznak bizonyos követeléseit az illetőkkel szemben, mint behajthatlan követelé­seket törölni rendelték. A gyűlés rendben folyt le és semmiféle rend­zavarás nem történt. Ugylátszik a már nagyon is kívánt békesség szel­leme visza tért az egyházba. * Uj gazdasági tudósító. A m. m. kir. földmivelésügyi miniszter Weisz Jenő felsőbányái lakost, Szat* márvármegye nagybányai járásába gazdasági tudósítóul nevezte ki. * A közös hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben, vala­mint a katonatiszti leányok nevelő intézeteiben az 1905—6-ik tanév kez­detén betölteudö kincstári, (a közös hadügyi tárczából javadalmazott) egész és féldijmentes, illetőleg ala­pítványi és fizetéses helye kre vouat- kozó pályázati hirdetmény az itteni katona-ügy osztásnál a hivatalos órák­ban az érdekeltek által megtekinthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom