Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)
1905-03-19 / 23. szám
í-ik oldal SZAMOS 28. szám már némi sikere mutatkozik ameny- nyiben az idei évben az első osztályú gubók aránya a többiekhez képest országszerte mintegy 5 %-al emelkedett. És nemcsak abból a szempontból örvendetes, hogy a tenyésztők keresete szaporodik, de azért is, mivel a tenyésztés helyes kezelése a selyem minőségére is igen kedvező hatással van. Végre nagyméltóságod előtt még egy örvendetes eredményt kell felemlitenem a múlt évből. Ugyanis Lugos város hazafiam áldozatkészsége mellett a város 1 ozzájárulásával egy fonoda lótesittetik, melynek berendezése az óv végével befejezést nyer. A jövő év első napjain a munkát a gyárban már megkezdhetjük. Ezen gyár állandóan 850 munkásnöc foglalkoztat és ha teljes erővel fog dolgozni, a mi a jövő óv végével várható 90,000 korona keresetet nyújt a városnak. Kegyelmes Uram ! Kötelességemnek tartottam Szatmár vármegye se- lyemtenyésztósének állapotáról is ezen külön jelentésben megemlékezni, noha ott a tenyésztés még csak kezdetleges. Sőt úgy vélem, hogy ezen vármegyében sokkal inkább szükséges a selyemtenyésztésnek tüzetes ismertetése, mint azon vármegyékben, a hol az már meg van honositva. Természetes, hogy itt is, mint minden más válalkozásnál legnehezebb az első lépés és éppen ezért kétszeres köszönettel tartozunk azon te nyésztőknek, kik a nehéz viszonyok között mint úttörők vállalkoztak a selyemtermelósre. De egyúttal felkérjük a vármegye érdeklődő köreinek figyelmét azon eredményre, a melyet elért a selyem- tenyésztés azon vármegyékben, a hol ennek fejlesztését lehetővé tették a szederfa állomány megteremtésével. Ezek után első sorban kötelességemnek tartom selyemtenyésztőink ezreinek nevéhen legmelegebb köszö- netünket mondani Nagyméltóságodnak azon kegyes jóindulatért, a mely- lyel a szelyemtenyósztós ügyét felkarolni kegyes volt és annak rendelkezésére bocsájtotta mindazon eszközöket, a melyek annak sikeres elörnoz- dirását lehetővé teszik. Továbbá kötelességemnek tartom az ügy érdekében hálás köszönetét mondani a megyei hatóságoknak hazafias támogatásukért. Legbeusőbb köszönettel kell adóznom Debreczeni István Nagykároly város polgármesterének, Horváth István városi Írnoknak, továbbá Fény községben az elől járóságuak, Moldován Endre róni. kath. plébánosnak és a tanítói karnak, kik szintén elismerésre méltó módon támogatták a selyemtenyész- tés előmozdításával polgártársaiknak anyagi érdekeit. Ugyancsak meleg köszönetemet nyilvánítom Fischer Janos csomaközi tanítónak. Heinrich György Fény községi bírónak és Szolomayer József tanítónak Rothweiler József Mérk községi bírónak és Balogh László tanítónak. Velker László mezőpetri községi tanítónak. Végül a selyemtenyésztés ügyét mint selyemtenyészoőink ezreinek ér dekát újból Nagy méltóságod hazafias jóindulatába ajánlva, fogadja kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Szegszárd 1904. decz. havában. Bezerédj Pál. színház. Szerdán este a márcziusi ünnepek hatása alatt, valóságos ünnepi előadásban adták „Rákóczy Ferenc* fogságát“, zsuU'olt ház előtt s minden tekintetben kifogástalan előadásban. Csütörtökön ismét jutalomjáték volt. Szőke Sándor a társulat kedves bonvivantja vette ki részét ezúttal „Trilby“-vel melynek Billie szerepét alakította. Ilyen telt háza még jutalmarottnak nem volt ez idei sai- sonban, ami világosan documentálja, hogy Szőke közkedveltségnek örvend. Valóban a fiatal tehetséges színész megérdemelte a pártolást, mert egyike a társulat azou kevés tagjainak, kik közkedveltségüket tehetségüknek, szorgalmuknak köszönhetik. Az előadást magát nem mondhatjuk valami nagyon elsőrendűnek, „Trüby“ azon darabok közé tartozik, mel :ek megjátszása, fölöttébb gondos C-kul- mányt igényei. Ezt a gondos tanul mányt nélkülöztük a szereplőknél, a kik Trilbyvel is úgy bántak el, a mint sajnos nálunk minden darabbal elbánnak, felujták, már pedig gyors munkával lehet egy operettet színre hozni, de nem egy drámát. Az előadás élénkítésére a nagy mester Szentes János a 2 ik felvonás aiatt tarka színpadot rendezett, melyben az ope rett társulat minden számba vehető tagja fellépett. A műsor első számául Hugonnai Irén énekelt két magyar műdalt s a „két veréb“ bájos áriáját. Jóleső örömmel halgattuk a művész nőt, kit oly régen kénytelen vagyunk nélkülözni a színpadon, pedig eznttal is bebizonyító! ta Hugonnai, hogy elsőrendű koloratour tehetség. Komái fess kosztümben, a tőle megszokott módon énekelt egy orosz dalt s lejtett hozzá egy orosz táncz^t. Nagyon jó volt. a Bay-Gerö duett’. Várad}', Kőszegi egy-egy dallal, Szeutes ügyes couplékkal, Ernyei sok eredetiséggel előadott monológgal járultak a tarka színpad műsorához. A műsort befejező Seklagere a „star“ primadonna Révész három ének-száma volt. Pénteken zónában s minden kritikán aluli rossz, lehetetlen előadás ban került színre a legbájosabb operett „Nebántsvirág“. (~y) HÍRROVAT. Meszlényi Gyula püspök a ravatalon Az áldott szivü elhunyt főpásztor, Meszlényi Gyula holttestét csütörtökön délelőtt helyezték ravatalra, a püspöki palota nagytermében. A ravatalt az elhunyt főpásztor óhaja szerint, miuden nagyobb külső disz nélkül állították fel. A holttestet magában foglaló sötétsziuü vastag rózkoporsó mintegy két méter magas ravatalon nyugszik, mindkét oldalon délszaki növények s élővirágok sokaságától körülvéve. A koporsó fejénél egy lourdesi Mária- szobor áll, két óriási pálmafa között. Maga a holttest teljes püspöki orriá tusba van öltöztetve, fején püspöki süveggel. A holttest lábainál, kis váu koson nyugosznak az elhunyt érdemrendjelei, kissé távolabb tőle imazsámoly van, hol reggel 6 órától d. u. 2 óráig két papnövendék, délután 2 órától este 6 óráig pedig két irgal- mas-nővér felváltva imádkozik. A falak képei, valamint a lópcsőbáz sző- uyegei fekete posztóval vannak bevonva. A terem bejáratánál a városi törvényhatóság két díszbe öltözött hajdúja tart őrséget, mig benn a teremben az önkéntes tűzoltó-egylet két tagja ügyel a rendre. A káptalan intézkedése folytán a helybeli kath. templomok haraug- jai a temetés napjáig reggel 8, déli 12 és délután 5 órakor egy negyedóráig szólanak, hirdetve a főpásztor elhunytat. A koporsótétel ünnepélyes szertartással csütörtök d. u. ment végbe, a kebelbeli papság részvétele mellett. Az első koszorút özv. báró Vé- csey Józsefné küldte, fehér violából és kaméliából kötve, széles fehér selyem-szalagon eme felírással: „Özv. báró Vécsey Józsefné és gyermekei.“ Az elhunyt főpásztor holttestét, mint megírtuk, szerdán éjjel balzsamozta be Petiik Ottó egyetemi tanár a kezelő orvosok segitségéval. Maga a bebalzsamozás ritka módon sikerült, mit igazol az a körülmény is, hogy a főpásztor arcza alig mutat változást s a koporsóban úgy nyugszik, mintha csak aludnék. {Temetés.) A temetési szertartást Várossy Gyula székesfehérvári püspök fogja végezni s evégből holnap délután a két órás gyorsvonattal érkezik meg. A gyászszertartás kedden reggel 9 óra előtt kezdődik, mikor is a koporsót leviszik az udvarra, hol beszentelik s innen a székesegyházba szállítják, ahol nagy gyászmise lesz. Mise végeztével újra beszentelik a holttestet s a halottas diszkoosiu a hidoutuli temetőbe viszik, ahol a kápolna alatt, az e czélra most épített sírboltba helyezik el. — A sírbolt közvetlen a lejárat mellett készült, a a külső részen látható márványlappal. (Részvét.) Az elhunyt püspök iránt nemcsak városunkban, de az egész országban nagy részvét nyilvánult meg. A székes-káptalauhoz, illetve Pemp Antal praelátus-kanonok- s püspöki bakfis leányok mulatságára rendezendő felolvasás végett. De a történet költőiesen szomorú legyen . . . Fidonce ! Szomorú történet, ami felett mulatni lehet . . . Ehhez csakugyan nagy mérték- beni lelki szecesszió kell, már t. i. nem annak, aki az ilyen történetet leírja, hanem aki hallgatja. Különben nincs kár haszon nélkül, vagy fordítva, olyan perspektíván nézve, a hogy ön nézi most ezt a papirost. Ugyanis eszembe jutott az Olga története, ez szentimentális izüre lett behabarva, de kaczagtató módon lett kitálalva Kiváncsi ön erre ? Olga úgy élte le tizenöt napsugaras tavaszát a kis kaczér, bárok stílben épült kastélyban, mint egy rabmadár, a melyet aranykaütkába zártak A sok rózsaszínű márvány, a valódi, de legtöbb utánzott gobelin, a drága szobrocskák, festmények, — plüss és bársony bútorok nem elégítették ki az ő ábrándos lelkét; neki nppsugár kellett, vagyis szerelem. Az ilyen féltve őrzött urilányok lelkében gyorsabban fejlődik a vágy szerelem iránt, mint ahogy az uborka, vagy a hónapos retek, vagy más zöldség, gyorsabban fejlődik az üvegházakban, mint a szabadban. Ez utóbbi a kertészet titka, az előbbi' a nevelési rendszeré. De hát mivel ez most — csak vázlat, nem tárgyiiagoskodom és nem filozofálok, sietni kell nekem is, meg Olgának is. Olgára nem is lehetett panasz, mert ö egy szép napon — köd előttem, köd mögöttem — elszökött a tiszttartójuk Gyuri fiával, aki huszonhárom éves volt, harmadéves jogász, szép fiú, kissé könnyelmű, ifjú leányoknak való eszménykép. Azonban hála a nevelőnő árgus szemeinek és hála annak, hogy ott nem vicinális repítette a szerelmeseket, — de a haragos papát sem, — a legközelebbi városból visszahozták a szerelmes kis leányt, nem is haza, hanem egy leánynevelöbe, amely szigorúságáról volt hires messze földön. Olgának volt ideje négy évig azon tűnődni, hogy vannak könnyelmű szerelmesek és vannak módfelett szigorú papák, akik az il}’en esetben nem ismerik a tréfát. Az ötödik év tavaszán négy mesebeli táltos hazaröpitette a leányt, akinek a részére jóelőre gondoskodtak megfelelő bárói vőlegényről. — Látod; látod, nagy bolondot tettél, — szólt az öreg ur, mikor gyönyörűséges leányát a karjaiba zárta s szerető atyai csókokat czupogtatott márványhomlokára. — Ku va fikom, kutya fikom, mi is volt ez ? No, ne pityeregj; rég volt, igaz sem volt; férjhez adlak. — Kihez ? — kérdó Olga, atyjára emelve nagy, álmodozó szemeit. — Józsi báróhoz, a Dencsy Gabi barátom fiához ; fess fiú, igazi gavallér mágnás. — De ostoba, mint egy majom, mondta Olga ajkát felbigyesztve. — Még válogatsz ? . . . Az esküvő az Olga hazajövetele után harmadnapra lett kitűzve ; a figyelmes papának volt annyi esze, hogy nem szabott hosszú határidőt, ismerte a leánya regényes hajlamait és még hazajötte előtt elintézte az elintézni valókat. A kastélyban nem volt szabad említeni a tiszttartóékat s fiát még inkább nem. Olga is hallgatott róla, nem kérdezte senkitől, restelte, vagy felt. A vőlegénye még aznap megérkezett. Gyermekkoruktól ismerték egymást s a viszontlátás nem rázta meg egyiknek sem a lelkét. — A trónörökös meg a menyasszonya; a princz meg a princessza meséből, kiket a családi akarat összeboronál, — mondta a leány nevetve. ~ A részemről nem egészen, — jegyezte meg a kis báró s szerelmesen csókolta meg bájos arája hófehér kacsóját Úgy volt, hogy délután esküsznek. Délelőtt Olga azt mondta, szeretne kikocsizni, megnézni a gazdaságot, hisz oly régen nem volt otthon. Bájos, ragyogó tavaszi reggel volt. A levegőben madárkák röpködtek, a völgyben tavaszi virágok üde arezocskái kandikáltak bele az illatos, napsugaras boldog világba. A természet tele volt poózissel, akárcsak egy tizanhat éves ártatlan leányka kedélyvilága. A kocsi csak lépésben haladt. Olga, atyja s a kis báró kifogyhatlan áradozásokka! magasztalták a szép májusi reggelt. — Nézd csak apára, ki jön ott reánk szembe ? — szólt Olga, vörös napernyője nyelével a szemközti irányba mutatva. — Inkább kik jönnek, úgy mond fiam. Az György ur, a felesége és a két kis leánya. Olga sápadt lett, aztán vörös, de csak egy századrész perczig, az- táu elnevette msgát . . . — Hát ezek itt laknak ? — Dehogy is laknak, — magyarázta az öreg — csak itt nyaralnak. A felesége pesti lány, alig várja a tavaszt, hogy lejöhessenek. Kissé ide1905 Reklámcikkek: Színes suhogó reklámtaft méterenkint frt. 1.35 Fekete „ „ „ frt. 95, 1.35, 1.50 Japáni mosóselyem „ frt —.85 Liberti Sublime minden színben „ „ —.78 Louisienne brilante „ „ —.95 Fekete ruhaselyem méterenként 85 krtól följebb. Menyaszonyi ruhaselymek mtrenkén 78 „ Újdonságok : Voile Grenadine a legszebb színekben. Voile de Soie Popeline brillante „ „ mindhárom 120 czentiméter szélességű. Dús választék gyönyörű skót-selymekben. Travers csikós és koczkás Taffta-Riche ruhára és blúzra 120 cm. széles Radium és créppe brillante minden színben. — Louis XV. jellegű chiné és Mille-fleurs-selymek. Gyönyörű csipke-, gyöngyös vásznon himzett-ruhák. Irish csipkék és vá8zonhimzések. Legújabb ! Fekete Roll-tafft 50 cm. frt. 1.90 stb. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. Szénásy, Hoffmann és Tsa Budapest, Bécsi-utcza 4.
