Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)

1905-03-16 / 22. szám

22. szám. S Z A M OS 3-ik oldal Isten áldása kisérje egyletünk törekvéseit. ! Isten áldja önöket ! és tartsa állandóan nyitva leikeiket a hazafias, vallásos és nemes szellem befogadására ! — A fölolvasó estélyt megnyitom. SZÍNHÁZ. Szombaton, Hajós Elza a pécsi nemzeti színház elsőrendű énekesnő­jének, — ezt a czimct a szinlap adta neki, — vendégfelléptével színre ke­rült „A Suhaucz“. A fellépés szerződ tetés czéljából történt s örömmel értesültünk, hogy a szerződtetésből nem lesz semmi, mert Hajós csaku­gyan nem felelne meg azoknak a kivánalmaknak, a melyeket a mi közön­ségünk egy soubrett primadonnától elvár. Semmi animozitás nem vezeti bírálatunkat, mert senki mellett, a mai subrettek között nem kell han guia'ot csinálnunk jövő szerződtetése érdekében, miután valamennyien el­szerződtek színtársulatunktól s igy csak örömünkre szolgálna, ha Hajós­ban egy olyan kiváló tehetséget tudtunk volna felfedezni, kit megnyer­ni színházunk számára érdemes lenne. Elismerjük, hogy Hajós Elza ügyesen játszik, kellemesen énekel, de meg­jelenése, fellépése annyira hijján vau minden bájnak, minden ebieknek, mondjuk ki őszintén annyira anti- patikus, hogy teljesen lerontja azt a hatást, mit különben játékával s jó hangjával el .udna érni Épen azok a finom subrett tehetségek hiányoznak benne, melyeket ma már nélkülözni nem lehet. Esetleges szerződtetése ellen tehát a leghatározottabban állást foglalunk. Az előadás különben jó volt. Solti ismét szépen énekelt s nagyon jó volt Áldori, kiben s ezt szívesen elismerjük, kellemesen csa­lódtunk. Vasárnap délután „A B iba“ ke­rült színre megnyirbálva, jó előadás­ban mint korábban, a, mi kétségtele­nül a Révész érdeme. Este kilenczedszer „János Vitéz „ ment némileg uj szere posztáshau, mert a kirí ^’kisasszony szerepét Solti ját­szotta. Énekszámai jobbak veit; k a Kőszegiénél, hiszen a szerep collora tour pártié, — de játéka elmaradt a a Kőszegié r; ellett. Általában azt mond­hatjuk, hogy Solti a raagyarmenyeos ke szerepeken kívül, nem tud szere­peket alakítani, megjátszani. Hétfőn nagyon jó előadásban, mi a Gartti Uus, Peterdi és Szőke érdeme került színre ismételten szép közönség előtt a ,Heidelbergi diák­élet“. Kedden Gyarmati János vendég- felléptével „A dolovai nábob leánya“ került színre. A vendég, kit szintén szerződtetés czéljából léptetett fel a direktor, Tarján szerepét adta. Egy teljesen kezdő kiforratlan színész, kinek tehetségéről, játékáról beszólni sem lehet. Hogy lesz-e valamikor belőle elfogadható, jó színész, nem tudhatjuk, de jóslásokkal nem is fog­lalkozunk. Nékünk a mi színtársu­latunknak, hol csak egy drámai hős van, jó drámai színészre van szükségünk, nem pedig egy színész tanonezra, ki inig vaiameny- nyire is belejönne a játékba, meg nyomorítaná tudatlanságával s ügyet­lenségével a színházba járó közönsé­get. Menjen Gyarmati egy nagyobb színházhoz, hol szükség van másod s harmadrendű drámai erőkre, tanul­jon ott nagyon sokat s csak azután aspiráljon a szatmári színházhoz első rendű tagnak. Az igazgatónak figyel móbe ajánljuk, hogy ilyen és hasonló vendégfelléptetéseket ne rendezzen s hogy a saját jól felfogott érdekében ne akarjon ilyen erőket szerződtetni, mert különben tapasztalni fogja, kog}^ a jövőre szemben fogja magát mind­azokkal lalálni, a kik ma a legön­zetlenebb pártfogói. Az előadás kü­lönben rósz volt. ( - y) HÍRROVAT. Mit kívánnak a színigazgatók? (Koh olmányok.) Közli: Stranczky. Az Országos Szinészegyesülét közgyűlésé alkalmából a színészek nyíltan, körlevelekben tudatjsík, mit akarnak ? - Persze színigazgatóink prüszkölnek e szocziális elvektől, s fik is akárcsak a pékek, kartelt kötöt­tek maguk között, hogy a munkaidőt felemelik a gaget pedig leszállítják. E czéiból Budapesten titkos zártkörű an kettet tartottak, melyet szemfüles tudósitónk nem éppen gentlemen mó­don kihallgatott. 1. Minden város szinügyi bizott­sága tartozik a színigazgató rendel­kezéseinek eleget tenni. A tagokat kivétel nélkül akczeptálni, a szubven- cziót felemelni, s a délutánig el nem adott jegyeket, estig az igazgató ja­vára értékesíteni. 2. Minden színész és színésznő köteles „felszerelések“ és „beruházá­sok“ czimén évei ként egy félhavi gagójáról lemondani. 3 Köteles az igazgatója által meghatározott szerződést aláírni. 4. Köteles igazgatóját utón ut­azóién dicsérni, geniáiitásál hirdetni. 5. Köteles gageját a közönség körében még egyszer annyinak mon­dani, mint a szerződésben írva va­gyon. 6. Köteles az igazgató rendele­tére és javára hangversenyekben, mű­kedvelői előadásokban, népünnepélye­ken, matinékou díjtalanul r'.-i t- venni. 7. Nem szabad igazgatói enge­dély nélkül mulatni, kártyázni, tán czolni, kibiczelni. 8. Tilos a színésznek kolléganő­jének udvarolni s ki mégis megteszi, egy évi gagéjának elvesztésére Ítél­tetik. 9. Csak nőtlen ember és férjet­ilen asszony számíthat szerződtetésre. 10. Az igazgató bármikor fel­mondhatja a tagnak a szerződést, azon­ban a tag soha ! ! ! # Egy helybeli borbélyról elhíresz­telték, sőt még alapos értesülést! lapok is kolportáltak egy súlyos követkéz menyekkel járó hirt, hogy t. i. elméje elborult. Már kétségbe estem, hogy derék borotváló mesterem kenyerét veszti el, mikor kedden reggel egész­ségesen mint a makk, hóna alatt vi-‘ aszkos vászon táskájával vigan beál­lított és bejelentette, hogy nincsen semmi kedve ép elméjétől megválni. Bizonyságul mégis borotvált és el mondta, hogy erős vértódulásai vol lak, amiket a kiküldött lapok tudósí­tói komoly aggodalommal vettek tu­domásul óránként kiadott bulletinjeik­ben. Egyben közölte velem, hogy azokat a bútorokat, mit összetörettek vele a hamis tudósítókkal fogja meg fizettetni, úgyszintén óriási összeg erejéig kártérítési pert indít, üzlete megroutói elleu. * Most.' nap-nap után újabb és újabb elsőrendű tagok lépnek fel a színpadunkon és mint biztos forrásból értesültünk Fedák Sári is pár nap múlva „János Vitéz“-ben fog szere pelni próba felléptetés czéljából. — Ezt is valami Stranczky nevű kókler adta be egy jól értesült tudósítónak. Márczius 15-iki ünnepélyek városunkban. Nemzeti szabadságunk eszményének 1848. márczius 15-én tör­tént szárnyrakelését sorrendben legelőbb a szatmárnémeti Kereskedő Ifjak-Köre ülte meg vasárnap délelőtt a városháza nagy tanácstermében. Az ünnepélyt a szatmárnémeti Dalegyesület Hyrnnusz-a nyitotta meg, mire Páskuj Imre rövid talpraesett beszéddel nyitotta meg az ünnepet. Ezután Szabó József, a kör tagja szavalta nagy hatással Petőfi : „Rab“-ját, majd Jánossy Mariska éne­kelt »János Vitéz“-ből, kinek gyönyörű hanganyaga igen kellemes élvezetet nyújtott. Az emlékbeszédet Osváth Elemér, ref. főgimnázium tanár tartotta magas szárnyalással és szónoki hévvel ecsetelvén a nagy napok eseményeit. Dr. Komáromy Zoltán, Ábrányi : „Már­czius Idusán“ ez. költeményének sza­valatával lelkesítette a közönséget, vé gül a szépen sikerült ünnepélyt, a Dal­egyesület precíz énekével zárta be. — A szatmári ev. ref. templomban, a zászlóval felvonult 48-as öreg honvéd jeink jelenlétében Bácz István ref. lel­kész mondott megható imát. A temp­lomi közönség a Hymnusz éneklésével távozott. — A szatmárnémeti ev. ref főgimnázium ifjúsága szép közönség jelenlétében nagy lelkesedéssel ülte meg márcz. 15 ét a főgimnázium tor nacsarnokában. A műsor a főgimnázium énekével vette kezdetét, mely után Hajdú Árpád VIII. o. tanuló szavalta tűzzel, Petőfi „Talpra magyar !“-ját. Az ünnepi szónoklatot Csüry Bálint VIII. o. tanuló tartotta, ügyesen fog­lalva össze a nagy idők motívumait, majd Boros Jenő VIII. o. t. szavalta el nagy hatással Vajthó László VII. o. t. alkalmi ódáját A főgimnázium énekkara befejező éneke után a közön­ség és ifjúság együttesen énekelték el Kölcsey Hymnuszát. — A kir. kath. főgimnázium „Kazinczy-Önképzőkö­re“ márcz. 15-én d. e 10 órától kez- dődőleg tartott hazafias ünnepélyt. Az ifjúsági vegyes kar Verditől adott elő egy darabot. Szavaltak Márkusz Lajos VIII. o. t. (Talpra magyar !). Molnár Imre VIII. o. t. (Bérezi Béla Vili. o. t. ódáját) és Pirkler Zoltán VIII. o. t. kit zongorán Biró Béla VIII. o. t. ki sért. Az ünnepi beszédet Vinkler János VIII. o. t. tartotta nagy hatással. Zon­gorázott Kishalmy Lajos VIII. oszt. t. közbe az ifjúsági vegyeskar és az ifjú sági zenekar adtak elő hatásos dara­bokat. A szépen sikerült ünnepélyt a Kölcsey Hymnusának éneklése zárta b\ — A Szatmári Kölcsey-Kör a városi színházban tartotta meg szépszámú közönség elölt nagy szabású hazafias emlékünnepélyét. A Dalegyesület Hym- nuszának elóneklése után dr. Komáromy Zoltán tartott emlékbeszédet. Lelkesítő beszéde mindvégig lekötötte a hallga­tók figyelmét. Ezután Nagy Vincze szavalta Petőfi nemzeti dalát. Gondos felfogásával és szépen kifejtett erővel ragadta meg a közönséget. A műsor egyik igen sikerült száma volt Solti Vilma éneke, kit a rendezőség fellép­tekor diszes csokorral lepett meg. A kuruczdalokból énekelt annyi érzéssel és közvetlenséggel, hogy a közönség tapsaira ismét énekelnie kellett. A Dal­egyesület adta elő azután Gaál Ferencz Honfidalát finom kidolgozással, nagy hatással. Az előadott egyesszámok kö zött a közönségbeli ifjúság Kossuth- dalok mellett lelkesedett. A műsort az „Aranylakadalom“-ból előadott egy fel­vonás : „Az ország szive“ zárta be, melyet színészeink kitűnő sikerrel mu­tattak be. A darab eljátszása után a közönség a szózat éneklése mellett osz­lott szét. * Társasvacsora a Vigadóban. A helybeli 48-as és függetlenségi párt, márczius 15-iki szokásos társasvacso­rája tegnap este ment végbe a Vigadó nagytermében, melyen mintegy ötszá­zan vettek részt. A vacsorát özv. Dem- kő Jánosné konyhája szolgáltatta fel, általános megelégedésre. A vacsora fo­lyamán elsőnek dr. Kelemen Sámuel orszgy. képviselő szólott fel, igen szép beszéd keretében méltatta a 48-as nagy napok dicső eszményét. Utánna Uray Géza szólalt föl, beszédével nagy hatást keltve. A vacsora alatt beszédet tartottak dr. Fekésházy Gyula, dr. Ko­máromy Zoltán és Gachal János. Ké­sőbb a fiatalság tánezra perdült s járta a csárdást nagy lelkesültséggel, még a késő reggeli órákban is. Az „Iparos Otthon“-ban az ün­nepi programm este 6 órakor vette kezdetét az iparos dalárda Hymnusá- val. Hajdú Aladár gimnáziumi tanuló a „Talpra magyar“-t szavalta el. Ferency János emlékbeszéde után Márton László „Petőfi emlékezete“ költeményét sza­valta el. Végül a dalárda a „Honfidal“-t adta elő kitűnő praecisitással A tár­sas vacsorát vig mulatozás és a fiatal­ság táncza követte, mely késő reggeli órákig tartott. Meszlényi Gyula püspök halála bár ha nem jött is váratlanul, mégis megdöbbentő hatással volt városunk egész lakosságára. Mély megindultsággal fogadták a szomorú hirt, a mely a kora reggeli órákban már mindenüvé eljutott. A székes káptalan tegnap délelőtt kilencz órakor ült össze a püspöki palotában s nyomban megtette az elő­készületeket a temetésre és azonkívül a szükséges tennivalókat beszélték meg. A káptalan megbízásából az anya­könyvi hivatalban a halálesetet Toldy István irodaigazgató jelentette be, hol is az idei halotti anyakönyv 160. számú lapjára került a bejegyzés. Számos magánház és középületen azonnal kitűzték a fekete lobogót, mely éles ellentétet képez a márczius 15-iki ünnepség alkalmából kitűzött nemzeti trikolor mellett. Az öröm ünnep hirdetője, a nem­zeti zászló mellé igy került a szomo­rúság jelképe — a fekete lobogó. A káptalan tagjai Pemp Antal praelátus kanonokot választották meg püspöki helynökké s igy ő intézi egy darabig az árvaságra jutott egyház­megye ügyeit. A temetés napját e hő 21-ik nap­jának délelőtti 9 órájára tűzte ki a káptalan, a mely a halálesetről távira­tilag értesítette a római szentszéket, a kabinetirodát, az ország összes püspök­ségeit és az egyházmegye plébániai hivatalait. Az elhunyt püspök holttestét dr. Pertrik Ottó egyetemi tanár balzsa­mozta be még az éj folyamán s már a reggeli órákban hozzáláttak a rava­tal felállításához. A temetés, mint fentebb jeleztük, kedden délelőtt megy végbe, mely alka­lommal több püspök érke ik városunkba, hogy kik jönnek el, az még ez idő szerint nem tudható. Az elhunyt püspök még éltében azon óhaját nyilvánította, hogy hívei között, a temetőben legyen örök nyug­helye és igy a temető kápolnája alatt levő sírboltban helyezik el a holtestet. A városi tanács tegnap délelőtt, mikor a gyászesetről értesült, nyomban rendkívüli ülést tartott és részvét ira­tot intézett a székes káptalanhoz. A végrendelet végrehajtója Pemp Antal, pápai prelátus kanonok, általá­nos püspöki helynök és Szabó István prelátus. A végrendeletet, mely hat sűrű ivre terjed, tegnap délután 3 óra­kor a káptalan kiküldöttei előtt Szűcs Lajos aljárásbiró bontotta fel. Főbb pontjait következőkben. ismertetjük. Megjegyezzük, hogy Őfelsége 1901-ben kelt legfelsőbb elhatározásával szabad végrendelkezési jogot adományozott az elhunyt püspöknek, azon kiváló tény­kedéseiért, hogy az eladósodott egy­házmegye vagyonát teljesen rendbe­hozta. A végrendelet általános örökösévé a rom. kath. egyházmegye tétetett, ezenkívül a szatmári róm. kath. fiúis­kola fentartására 200,000 koronát ado­mányozott azon kikötéssel, hogy ha va­Sirolin voiokt6iVm uí tüdő betegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösén lábbadozóknál - ■ influenza után ajánltatik. ================ Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gv rmekék is szeretik, A gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezég- ge! legyen ellátva, F. Hoffman-La Roche et Co vegyésze i gyár Basel Svájcz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom