Szamos, 1905. jaunár (37. évfolyam, 1-9. szám)
1905-01-15 / 5. szám
POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. • • ____________ El őfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákcczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. fói&dennezDÜ áijnk Ssatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árbsui közöltebiek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Hieronymi Károly beszámoló beszéde Szalmáim A nemzeti álláspontnak a döntő megnyilatkozásra előkészülő idejében az igazság nagy erejével világította meg a helyzetet Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter a csütörtökén mondott programm beszédében — Beszéde, melyet a szatmári szabadelvüpárt képviselő- jelöltségi minőségében mondott, közelebbről városunk nevéhez fü ződik, de mert az ország kereskedelemügyi miniszterének ajkáról hangzott el, országos jelentőségű is. S ez a programmbeszéd, eltekintve attól, hogy már e körülménynél fogva is nagy érdekkeltésre tarthat számot, a meggyőző érveket oly sokoldalú világításban tárta lel, hogy önmagában véve is teljes mértékben hívja fel a komolyan gondolkozó hazafiak figyel mét. A miniszter beszéde, igazi példája annak, hogy mennyire fölébe helyezendő a nagyhangú, csillogó frázisoknak az olyan beszéd, mely közvetlen tapasztaláson és erős meggyőződésen fölépülve bírálja el tényleges helyzetünket. — Beszédének különösen megszívlelendő az a része, mely közlekedési és közgazdasági állapotunkat bírálja el, oly átlátszó egyszerűséggel s a tapasztalás oly közvetlenségével, ami csakis az igazán nagy gondolkodóknak a sajátja s belőle a tanulság, a konzekvenczia mintegy magától szűrődik le arra nézve, hogy milyen álláspontot kell elfoglalni nemzetünk e válságos napjaiban. A tények kérlelhetetlen logikája világosan megjelöli az utat, melyen haladnunk kell s ennek a világánál maguktól lefoszladoznak azok a személyi, felekezeti s egyéb melléktörekvések, melyek az igazsággal erőszakosan egybekever- tettek. A gyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: F. hó 12 ón délelőtt a Vigadó helyiségében mintegy 1000 választó polgár gyűlt egybe a beszámoló meghallgatására. A megye notabilitásai közt jelen volt gróf Károlyi György is. A karzatot a hölgyek díszes csoportja foglalta el. Ekkor dr. Kereszt- •zeghy Lajos, a szatmári szabadelvű párt elnöke előadta, hogy űr. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter a jelöltséget szives volt elfogadni s indítványozta, hogy a minisztert küldöttség hívja meg a gyűlésre. A jelenvoltak a küldöttség tagjaiul Antal Dánielt, dr. Frieder Adolfot, Cholnoky Imrét, dr. Vaiay Károlyt és Regéczi Sándort kérték fel. A miniszter a küldötsség kíséretében fél 12 órakor a jelenvoltak lelkes eljenzései között lépett az emelvényre s az alábbi nagy tetszéssel hallgatott és sűrű éljenzéstől megszakítóit beszédet Tartotta: {Hieronymi Károly beszéde.) Tisztelt uraim! Kedves barátom, tisztelt pártelnök ur ! (Halljuk, halljuk !) Az országgyűlést feloszlatták s ennélfogva az a megbízás, amelyet ezelőtt körülbelül 14 hónappal voltak szívesek rám bízni, lejárt. Én ennek folytán kedves kötelességemnek tartottam’tisztelt választóim előtt megjelenni, számot adni, hogy mikén1 sáfárkodtam az ö megbízásukkal. — (Éljenzés) Mielőtt ezt megtehettem volna, Szatmár város szabadelvű- pártja szives volt énnekem a L’zatm,'.r városi képviselői jelöltséget, újra felajánlani. (Élénk éljenzés.) Ezt mély hálával és nagy köszönettel fogadom és ennek folytán mai napon nemcsak arról fogok beszélni, ami az alatt a 14 hónap alatt történt, hanem ki fo- gcjk terjeszkedni arra is, ami az ón nézetem szerint a jövő feladatait ké pezi. (Halljuk, halljuk !) Tisztelt uraim ! Mikor 14 hónap előtt megjelentem előttük, az közvetlenül a mostani kormány alakítása után történt. Szóltam akkor a Tisza- kormány programmjáró), szóltam arró‘, hogy mit tartott a kormány akkor el^ö feladatának. Méltóztatnak jól emlékezni arra, hogy akkor az u. n. katonai kérdések ál ottak előtérben s a kormány megalakult azon programm alapján, amelyet a szabadelvüpárt ebben a kérdésben magának kijelölt, amely az u. n kilenczes-bizott- ság programmja volt. Ezt a program- mot a kormány nemcsak, hogy végrehajtotta, hanem azon tulmenöleg sikerült a közös hadseregben a magyar nemzeti eszmének a közös hadseregben való érvényesülését szélesebb téren biztosítani. (Éljenzés.) ősi sarkalatos elve a katonai nevelés, a katonai tisztképzés volt, mert számtalan a panasz, az a jogos szemrehányás, hogy a közös hadsereg, melyben a mi fiaink szintúgy szolgálnak miut az osztrák nemzetek fiai, hogy annak a szelleme tulnyomólag német, tulnyomólag idegen. És lehetett-e ez máskép, mikor ebben a hadseregben a tiszteknek igen csekély része, csekély töredéke volt magyar. Mikor annak utána jártunk, hogy mi ennek az oka : nem rossz akaratot találtunk, hanem miután ma már a tisztek túlnyomó része életpályájukra épugy ki kell, hogy képeztessék, mint ahogy kiképeztetik a jogász vagy az orvos a maga életpályájára, és magyar ifjak nagyon kicsiny számban voltak a katonai akadémiákon, «okkal csekélyebb számban voltak aránylag, mint amilyen aránybau kel lettek tisztek a hadseregben, nagyon természetes, hogy a magyar tisztek nek a fogyatéka nem volt pótolható. Az oka ennek az volt, hogy mig az osztrák népek az 50-es évektől kezdve alapítványokat tettek, de olyan alapítványokat, amelyeket csak az ő fiaik élvezhettek, a csehek a csehek nek, a galicziánusok a galicziáuusok nak, az osztrákok az osztrákoknak, magyar alapítványok alig voltak. Ott kellett tehát a dolgon segíteni a maga gyökerén. Úgy kellett segíteni, hogy elegendő számban kó- p »ztessenek tisztek, magyar tisztek, nftgyar honpolgárok. És ezen úgy sí gi'ett a kormány, hogy 1128 ala. f tványi helyet alapított. (Élénk él- j ozés.) Méltóztassanak azt venni, hogy r csoda befolyása és hatása vau en- k a mi középosztályunkra. A mi középosztályunk súlyos gazdasági bajokkal küzködik, — súlyos gazdasági bajok alatt nem valami kedvező helyzetben van és ha fiait katonának akarta nevelni, a katoni akadémiákon a hol egy fiúnak évi költsége körülbelül 800 forintot tesz, bizony a maga kölrségén nem neveltethette. De most 1128 alapítvány áll rendelkezésre, ezeken az alapítványokon ezek az ifjak egészen költség nélkül fognak kiképeztetek És ennek nemcsak az a hatása, hogy magában a hadseregben lesz a tiszteknek nagyobb száma magyar, de mind azok a pauszok, a melyek odairányultak hogy a wiener- neustadti katonai akadémiában és más katonai akadémiákban, nincs magyar szellem, higyjék meg t. u. hogy ezek egyszerre megfognak szűnni. Mert ma egy osztályban van mondjak 50—60 fiú, akik között találkozhatik 2—3 magyar s ezeket elnyomják. Ha 50 fiú közt, azonban, mondjuk 25-30 magyar lesz, jót állok róla, hogy ismerve fajunknak imponáló erejét, megváltoztatja azot szellemét, nem lesz ott idegen szellem, ellenkezőleg magyar szellem, (ügy van !) daczára annak, hogy a magyar fiuk nem lesznek többségben (ügy van !) T. uraim ! E mellett a roppant horderejű kérdés mellett, amely alapvető azért, mört az alapján kezdi az orvoslást s nem palliativ eszközkkel igyekszik elsimítani a dolgot, a többi kérdések, amelyek szintén megoldást nyertek, nem olyan nagy fontosságúak. De mégis csak röviden meg akarom említeni, hogy most már a katonai épületeken magyarok a feliratok, a katonai hatóság magyar hatósággal magyarul köteles levelezni. (Helyeslés.) Hogy továbbá sikerült nekem, akinek feladata volt ez, a közös hadsereg számára a szállításokat úgy rendezni, hogy azok tökéletesen a quota arányában fognak szálú tatni a magyar hadsereg számára. (Éljenzés.) Ami eddig alaposan, szisztematikusan rendezve nem volt, mostan a közös hadsereg szállításairól nálam a kereskedelmi minisztériumban rendes élőjegyzés vezettetik — Ebben a naplóban kontrolálva lesz az, hogy vájjon a beszerzések csakugyan a quota aránv-ában történnek, nem úgy, mint eddig történt, hogy akkor lesz konstatálva, hogy az arány nem lett betartva, amikor azon utólag segíteni nem lehetett. Azonkívül, hogy a kormány végrehajtotta azt a programmot, amelyet elfogadott, sikerült biztosítani egy rendkívüli nagy horderejű kérdést, — és az abban áll, hogy a mihonvédségünk tüzérséggel lesz felese rólve. (Élénk éljenzés.) Tudják azt az urak jól, hogy évek hosszú során az volt a panasz, hogy ami nemzeti hadseregünk a honvédség, egy csonka intézmény, hiányzik belőle azon fegyvernem, amely minden hadseregnek egyik legszükségesebb kiegészítő része, hiányzik a tüzérség Meg lett most a honvédségnek is a tüzérsége, meg lett a magyar tüzérség. (Élénk éljenzés.) Ne tessék ezt a dolgot kicsinyelni. Ha mi históriailag visszatekintünk, — azt fogjuk látni, hogy a magyar nemzetnek a közös hadseregben talán sohasem volt olyan tág érvényesülése, mint Mária Terézia idejében a háborúk alatt. Méltóztatnak tudni, hogy az akkori megyék nemcsak adóval járultak a hadsereg fentartásához, hanem tehetségük szerint egy vagy több ezredet állítottak fel. Ezek tisztei magyarok voltak és magyarul komman- dirozták az ezredeket, mikor azonban vége volt a háborúnak, akkor Magyarország azt a nagy hibát követte el, hogy ahelyett, hogy tovább fentar- totta volna ezt a magyar ezredet, nem akart gondoskodni ennek további fentartásáról. Ausztriának volt akkor egy igen messzelátkörü hadügyminisztere gróf L a s c y, aki felfogta a helyzetet ós ezekből az ezredekből csinált osztrák ezredeket, amennyiben osztrák tiszteket adott nekik. De még ebben az időben sem volt magyar tüzérség. A tüzérség ebben a közös hadseregben tűin omólag cseh volt. Most tehát olyau reform előtt állunk, amely két századdal hosszabb idő mulasztását pótolja, amely a honvédségből igazán magyar nemzeti hadsereget alkot. (Élénk tetszés.) De van még egy más reform, amely nem hízeleg a mi nemzeti törekvéseinknek, nem érvényesíti direkte a magyar nemzetet a közös Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. $ Szatmár és vidóke legnagyobb czipőraktára. Figfgetme&ieiés!! f«T-iSfÄ miatt a még raktáron levő téli beszerezhetők. ■■■ ■■ ..——
