Szamos, 1905. jaunár (37. évfolyam, 1-9. szám)

1905-01-08 / 3. szám

XXXYI1. évfolyam. 3-ik szán. Szatmár, 1905. január hó 8. vasárnap SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Bgész évié 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Sümdennemü dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kezeltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A szabadelYüpárt kiáltványa a nemzethez. A szabadelvüpárt megfogal­mazta kiáltványát a nemzethez, melyben nyugodtan és szenvedély nélkül számot ad a múltról és a jövőről. Közöljük e kiáltványt egész terjedelmében, hogy ha akar, vilá­gosan láthasson mindenki. A kiált­vány föltárja a házszabály módo­sítás intencióját, megjelöli annak kereteit, melyekben bizonyára nem találhatja meg senki a szólássza­badság elkobzását s az ellenzék hivatásának csorbítását. De azt akarja, hogy a szólásszabadság ne nyelje el a roszhiszemü visszaélés utján a határozás szabadságát; ne lehessen ex-lex, ne álljon be ellen­tét a tételes törvény és az eleven élet közt. Az alábbi kiáltvány el­olvasása után mindenki tisztában lehet az iránt, hogy a mostani választásnál voltaképen az a kér­dés : akarja-e a nemzet, hogy az ő akarata ebben az országban va­lamit jelentsen ? A kiáltvány szövege a kö­vetkező : A nemzethez ! A képviselőház feloszlathatott; a nemzet itélőszéke előtt kell mind­azoknak megjelenniük, kik résztvet- tek a kepviselőház utolsó küzdelmei­ken ; a nemzetnek élnie kell legha­talmasabb jogával, teljesítenie kell legmagasztosabb kötelességét: Ítélnie kell a múltak felett s irányt kell szabnia a jövő számára. E komoly pillanatban érezzük a kötelesség hivó szavát mi is: felada­toknak ismerjük, hogy beszámoljunk tényeiükröl, törekvéseinkről, igazoljuk eljárásunkat, szabatosan jelöljük meg álláspontunkat és világosan állítsuk a nemzet elé a kérdést, melyben dön­tenie kell. Szabadelvű éa nemzeti politika. Elveinket nem változtatjuk, nincs miért ismételjük őket. Ismeretesek azok a nemzet előtt. Szabadelvű és »emzeti politikát követtünk a múlt­ban, a becsületesen, hátsó gondolat nélkül fentartott kiegyezés alapján ; ezt követendjük a jövőben is. Tesz- szük ezt azon erős hittel, hogy a nemzet erösbödésének, nagyságának, haladásának egyedül biztos útja lesz. De, hogy ez utou előre halad­hassunk, hogy a nemzet erejét a nem­zeti politika nagy czóljaiuak szolgá­latában sikerrel érvényesíthessük, föl • tétlenül szükséges, hogy a nemzeti erő akczióképes parlamentben juthas­son kifejezésre. Mindenekelőtt azokat a zátonyo­kat kell tehát a nemzet utjából el­hárítanunk, melyek, midőn a parla­ment cselekvése elé emeltek áthág- hatian torlaszokat, megzsibbasztották, tehetetlen vergődésre kárhoztatták magát a nemzetet. Visszapillantás. Ha a lefolyt országgyűlés első ülésszakától eltekintünk, annak egész életére az obstrukezió sütötte rá bé­lyegét. Alig költözött a nemzet kép­viselete az országgyűlés fényes, uj hajlékába, meddőségre kárhoztatva vergődött egyik obstrukczióból a má­sikba. A legkülönbözőbb javaslatok­nál és ürügyek alatt, hol az egész ellenzék, hol annak csak egyes ár­nyalatai által folytatva, sorvasztotta az hosszú másfél éven át a nemzetet. Végre 1904. tavaszán sikerült munkaképessé tenni a parlamentet s habár nem minden zavaró inczidens nélkül, augusztus derekáig tartó ülé­sezés mellett helyreállhatott a rendes törvényes állapot, elintézhettük az ország feltorlódott sürgős folyó ügyeit, úgy, hogy szabaddá vált a tér az ősszel újból összeülő országgyűlés számára. Az alkotó munkára évek óta először kínálkozó ez alkalmat a ház­szabályok módosítására kívántuk fel­használni s bizottság kiküldését java­soltuk, mely addig, mig a Ház letár­gyalja a készen álló számos üdvös javaslatot, ekészitse a házszabályokra vonatkozó munkálatot. Kell-e ezen lépés elodázhatatla- nnl szüséges voltát indokolnunk ? Úgy érezzük, felment alóla az obstrukezió által okozott anyagi és erkölcsi pusz­títás sivár ténye, melynek nyomait lankadást nem ismerő, kitartó mun­kával is csak hosszú idő alatt lehet eltüntetnünk ; felment annak fölemelő tudata, hogy a folytonos obitrukeziót s a törvényen kívüli állapot könnyelmű felidézését pártkülönbség nélkül ítéli el az egész közvélemény, ez fölösle­gessé tesz minden indokolást az el­lenzéknek épen a legutolsó időben tanúsított magatartása is. Ugyanazok, akik alig pár hó­nappal ezelőtt a házszabályt módosító bizottság kiküldésére vonatkozó in­dítványra a legszélsőbb obstrukezió- val feleltek, most fennen hirdetik, hogy tervet készítettek a házszabá­lyok messzemenő módosítására. Nincs tehát véleménykülönbség többó a ház- szabályrevizió szüksége iránt. De nincs véleménykülönbség az iránt sem, hogy e revíziónak a szó­lásszabadság sérelme nélkül, tehát akként kell megtörténnie, hogy a Ház törvényhozói érdemleges munkájába a viták szabadsága fentartassék. A házszabályok módosítása. A módosításnak elsősorban par- lamentárizmusuuk azon Ausztriától eltanult veszélyes és rut kinövése el­len kell irányulnia, melyet technikai ubstrukeziónak szoktak nevezni. Kell, hogy a kepviselőház ura legyen saját időbeosztásának. Ülései­nek idejét és hosszát minden parl­iament a világon szabadon állapítja meg. Egyedül a miénket kívánja a kisebbség azon szégyenteljes hely­zetbe juttatni, hogy a legnagyobb szükség esetében se ülésezzen 5 órá­nál tovább. Az ülések meghosszabbításának terhe elsősorban nem a kisebbség vállaira nehezedik, mert hosszú ülé­sek mindig fárasztóbbak a többségre nézve, melynek állandóan határozat- képes számban kell jelen lennie s meglepetések ellen biztosítania kell magát. De ha a közérdek bárminő hosszú ülések megtartását megköve­teli, kell, hogy a többség időveszte­ség nélkül érvényesíthesse erre vo­natkozó akaratát s valóban vakmerő­ség az ellenzék ellen intézett merény­letnek tüntetni ezt fel oly társada­lom előtt, melynek nagy zöme kora reggeltől késő estig tartó megfeszí­tett munkával keresi kenyerét. Feltétlenül szükséges továbbá az is, hogy a Ház a tárgyalásra megál­lapított időt tényleg a napirenden levő ügy érdemleges tárgyalására for­dítsa. Bégi házszabályaink még min­őig egész sorozatát tartalmazzák a réseknek és hézagoknak, melyeken a technikai obstrukezió befórkőzhetik s az ország idejét meddő idöpocsóko- lással lophatja el. A jegyzőkönyv hitelesítése, el­nöki bejelentések és előterjesztések körüli viták, napirend előtti felszóla­lások körüli szavazások az érdemle­ges tárgyalásra szánt időből még min­dig sokat rabolhatnak el: a zárt ülé­sekre, házszabályok czimén való fel­szólalásra, kérdés felvetése körüli vi tára vonatkozó rendelkezések pedig teljesen védtelenné teszik a Házat a technikai obstrukczióval szemben. Ezekkel s általában a technikai obstrukezió összes búvóhelyeivel szem­ben feltétlenül biztosítanunk kell, hogy a Ház naponta annyi időt, a mennyit megállapítani jónak lát, ki­zárólag a napirend érdemleges tár­gyalására fordíthasson. Ellenben a Ház elé kerülő törvényjavaslatok ér­demleges vitájánál régi házszabálya­ink azon sarkalatos elvét, hogy úgy az általános vitában, mint a javaslat minden egyes részleténél a Ház min­den egyes tagja élhessen a szólás jo­gával, érinteni s a klotürnek bárminő nemét is behozni nem kívánjuk. Nem kívánjuk, mert a szólás- szabadság uagy elvét épségben kí­vánjuk fentartani és mert elejét kí­vánjuk venni annak, hogy pillanatra összeverődött többségek meglepetés­szerűen valósíthassák meg szándékai­kat. Minden törvényhozási uj alkotás ám állhassa ki hosszú parlamenti küz­delmek tüzpróbáját; ám legyen idő fontos javaslatok megórlelósére, le­gyen az ellenzéknek módja az általa veszélyesnek tartott kezdeményezéssel szemben felébreszteni, tettre hívni a közvéleményt és szegezhesse mellét kormányok és többségek újításai elé, ha sikerült azok ellen az ország köz­hangulatát megmozdítania. Eme fontos szempontok kívánják a viták teijes szabadsagát az össze» törvényalkotásokra nézve. A költségvetés tárgyalása. A költségvetés tárgyalása ellen­ben más megítélés alá esik. A költségvetés uj jogszabályt nem hoz létre. Az államólótnek olyan mindennapi folyó ügye az, melynek elintézetlen volta a legnagyobb anyagi és erkölcsi károkkal jár s melynek meg, vagy meg nem szavazását ille­tőleg a nemzeti akaratnak idejekorán kell nyilvánulnia. Sarkalatos joga a nemzetnek, hogy dönthessen a költ­ségvetés megszavazása, vagy megta­gadása tárgyában. Egyenesen ezt a jogot konfiskálja a költségvetés ellen irányuló obstrukezió s annak eshető­sége kényelmes eszközt adhat kisebb séggel biró kormány kezébe, hogy ürügyet találjon az ország ügyeinek ex-lex állapotban való intézésére. A nemzet jogai érvényesítésé­nek, a parlamentarizmus s a törvé­nyes 4iÜ8£Otok fentartásának nagy szempontjai követelik tehát, hogy feltétlenül biztosítsuk, miszerint a képviselőház a költségvetés tárgyá­ban idejekorán határozhasson, ezt pedig a költségvetési vita során ho­zandó határozatok nagy tömege miatt másként, mint a tárgyalásoknak ha­táridőhöz kötés utján nem érhetjük el. E határidőket úgy kell megál­lapítani, hogy elég idő maradjon az államháztartás minden ágának bírá­latára s hatékony ellenőrzés gyakor­lására, de lényeges szolgálatot teszünk a képviselőház munkaképességének s emeljük a tárgyalás színvonalát,, ha bevágjuk útját az óv túlnyomó nagy részén áthúzódó meddő költségvetési vitáknak. Ezek tették a képviselői meg­bízatás elfogadását jóformán lehetet­lenné a társadalom, főleg a vidéki társadalom munkás tagjai számára, ezek vonták el a produktiv törvény- alkotási munkától a kormány és kép- viselöház erejét és idejét, úgy, hogy kevés kivétellel nyár küszöbén, holtra fáradt, minden komoly érdeklődést és munkakedvet elvesztett Házban alapos vita és bírálat nélkül, hevenyészve tárgyaltattak le a legfontosabb tör­vényjavaslatok. Egyenesen a produktiv törvény­hozói munka s a komoly ellenzéki ellenőrzés számára tesszük tehát sza­baddá a tért a költségvetési viták megfelelő korlátozása által. A ház méltósága. Végül kiegészítésre szorulnak a lázszabályokuak a Ház rendjének, méltóságának megóvását ozélsó ren­delkezései is. Kitűnő férfiak egész sorozata töltötte be a kópviselőház w Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. ft Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Megérkeztek I T T az őszi és té& idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom