Szamos, 1904. december (36. évfolyam, 96-103. szám)

1904-12-25 / 103. szám

m Mám SZAMOS SZÍNHÁZ. Szerdán a „Niobe* került színre «sekély érdeklődés mellett, a czim- »zerepben Komáival. Romainak ha tározottan jó estélye volt, a legjobb mit eddig produkált. Helyesen fogta fel fantasztikus szerepét, kedvesen alakított s a mi fő, gonddal játszott. A primadonnák nemes versenye ha­tározottan előnyére szolgál játékának Hettyt Révész Ilonka játszotta, nem volt nagy a szerepe, de nagyot ala­kított belőle s ez mutatja, hogy igazi, tehetséges színésznő. Hangterjedelme nem nagy, soubrett hang, de végte­lenül lágy, kellemes, behízelgő, min­den registerében precziz, játéka pe­dig csupa elevenség, báj s mindig gratiozus, elegáns. Sok tapsot s virá­got kapott ez estén Jó partnere volt, Áldori, kiről örömmel konstatáljuk, hogy úgy énekében, mint játékában nagyon sokat javult. Gerö Ida, kinek zsanéré a házsártos, parancsolni vá­gyó feleség szerepe, találó hűséggel adta a Dunnó szerepét, a Dunn sze- mélyesitöje Szentes pedig pompás volt mint mindig, ha jól tudja a szerepét, ilyenkor aztán megmutatja, — hogy méltó a színész nevére. Hozzá tehet­jük referadánkhoz még azt is, hogy a Niobe csopart fess volt. Csütörtökön „Milton^-t, Jókai Mór e mesés szépségű, örök irodalmi becsű müvét adták majdnem üres ház előtt. Nem tudunk eléggé megüt­közni e részvótlenségen s valóban csak szegénységi bizonyítványt állít ki magáról a színházba'járó közönség, a mikor az ilyen darabok előadásától távol tartja magát. Igazi, komoly s nemes műélvezet volt ez az este. A darabot ..z irodalomtörténet dicséri, melynek gyöngye, az előadás pedig méltó volt a darabhoz. Ilyen előadást a vidéki színpadokon is nagyon ritkán látunk. A szereplők valamennyien kiemelkedtek a mindennapos sablonból s jól esik elmondanunk, hogy ezen az előadáson lelkünk szellemünk egyaránt épült, gyönyörködött. A dicséret, a leg­nagyobb elismerés babéra elsősorban Peterdi Sándort „Milton“ szemólyesi- tőjét illeti. Hivebb, tökéletesebb, mü- vésziebb s drámai erővel telibb játé­kot gondolni sem lehet. A szív mé­lyéig hatott a játéka, pedig olyan egyszerűen nemes, mesterkéletlen volt, azaz ez már nem is játék volt, hanem a megtestesült igazság az élet, absu lut, fenomenális művészet. A kicsiny intelligens közönség, számtalanszor hívta, zugó tapsokkal a lámpa elé Peterdit. Pataki Riza Bóra szerepében kitűnő volt. játékában minden meg volt a mi tökéletessé tesz egy álta­lános alakítást. Krasznay Ernő meg­mutatta, hogy nagyon jeles drámai erő, fiatal komoly tehetség ő, ki szép jövőre tarthat igényt. Szentes a ki­rály Szilágyiné a Miltonná, Szőke a Lambert lovag szerepében valamen- i nyien egy átérzett, átgondolt s meg­értett alakítást nyújtottak. A közön­ség nagyobb részvéte mellett több ilyen magas niveaun álló színi estélyt kívánunk társulatunknak s az igazi művészetet kereső és élvező publi­kumnak. Pénteken zónaelőadásban a Pos­tás fiú és a húga énekes bohózat került színre. A darab közismert, kasszadarabja volt a magyar színház­nak, van benne vagy két kitűnő sze­rep, a melyeket, ha jól játszanak a bohóságot megnézni kellemes mulat­ság. A pénteki közönségnek nem le­hetett panasza, a színészek mind jól játszottak, különösen Papír. Dr. K. Z. Előfizetési felhivás. A „SZAMOS“-nak, mikor XXXVII. évfolyamára előfizetést nyitunk, nin­csen szüksége uj programúira, sem hangzatos reklámra. Lapunk immár 37-ik éve áll a közérdek szolgálatá­ban. Ezt csakis becsületes munkával érhette el s azzal, hogy a nagy kö­zönség ezt a munkát szellemi és anyagi érdeklődésével állandóan támogatta. Mi ezután is az ismert utunkon fogunk haladni, melyen egyedül a meggyőződés vezérel s amelyen ed­dig is függetlenül haladtunk. A ma gunk álláspontjának jövőre is azzal igyekszünk tiszteletet szerezni, hogy a másoké iránt is tisztelettel visel­tetünk, kivált, ha annak a közjóra czélzó jóhiszeműségéről meggyőződ­tünk. Lapunk szépirodalmi részében, hol nem egy tehetség izmosodott el­ismert íróvá, a helyi és megyei jogo­sult ambicziók érvényesülésétől ezután sem fogunk elzárkózni. Lapunk fejlesztését kívántuk szolgálni azzal is, hogy egész terje­delmét s rovatait csak legközelebbről is jelentékenyen megnagyobbítottuk A „k. ZAMOS“ elterjedését a fentieken kivül olcsóságának is kö­szönheti s viszont széleskörű terjedt­ségének azt, hogy a nagy közönség e miatt hirdetményeinek közzétételére legczólszerübben a „SZAMOS“-t vá­lasztja. A „SZAMOS“ hetenkint kétszer jelenik meg : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : egész évre 8 K, félévre 4 K, negyedévre 2 korona. A -SZAMOS" szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍRROVAT. Értesítés. Tisztelettel tudatjuk, hogy az „Almanach,“ melyet előfize­tőinknek karácsonyi ajándékul szán­tunk, a közbejött technikai akadá­lyok miatt csak nehány nap múl­va kerül ki véglegesen a sajtó alól, miért is szives elnézésüket és tü­relmüket kérjük. — Egyidejűleg lapunk barátainak boldog ünne­peket kívánunk. A „SZAMOS“ kiadóhivatala. * A karácsonyi istenitisztele­tek sorrendije. — Az szatmári ev. ref. temlomban első nap d. e. fél 10 órakor egyházi beszédet mond Biki Károly, agendázik Rácz István. D. u. 2 órakor egyházi beszédet tart Lo­vasa Alavár. Másodnap d. e. fél 10 órakor prédikál Rácz István, agen dázik Biki Károly. D u. prédikál Lovass Aladár. — A r. k. székesegy­házban első nap reggel 7 órakor a plébániai ünnepi mise és predikáczió, 9 órakor ünnepélyes püspöki mise és prédikáczió, 11 órakor a plébániai csöndes mise, délután 3 órakor ve- csernye. Karácsony másodnapján 7 órakor a plébánia, 9 órakor a káp­talan nagy misét és szent beszédet tart, 11-kor csöndes mise, d. u. 3 órakor vecsernye. * Áthelyezések a közös hadse­regtől a honvédséghez. Ö felsége a 3-ik oldal király, mint a hadsereg Rendeleti Közlönye jelenti, 1905 óv január hó 1-ső napjától a cs és kir. 5 gyalog­ezred következő tartalékos hadnagyait helyezte át az alábbi honvédgyalog ezredekhez : Strasodolszky Lipótot a gyulai 2. — Klimkó Sándort a kas­sai 9, — Grosz man Edét a gyulai 2, — Schmied Józsefet a miskolczi 10, — Szarvas Bélát a debreczeni 3, — Illy Károlyt a gyulai 2, — és Rüh­men Bódogot a pozsonyi 13 számú ezredekhez — Ugyancsak a rendelet szerint a szatmári m. kir. 12 számú gyalogezredhez áthelyeztettek a. kö­vetkező tartalékos hadnagyok : Algái Ödön a 37, — Homan Ottó a 101, — dr. Dómján János az 50, — Világosi Gáspár a 37, cs. és kir. gyalogezred, és Józsa Jenőt az I utász zászlóalj­tól. Mint hadapródok áthelyeztettek : Dr. Dobosy Endre a 37, = és Bakos Béla a 39 gyalogezredtől. * Hymen. Lengyel Zoltán orsz- gyülósi képviselő eljegyezte Lengyel Imre helybeli kereskedő bájos leányát Olgái. * Áthelyezés. Szász János pénz­ügyőri biztos Békés-Csabáról Szat- márra lett áthelyezve. * Szinügyi bizottsági ülés. A városi szinügyi bizottság e hó 22-én délután 4 órakor a városháza kis termében ülést tartott. Az ülés tár­gyát az képezte, hogy a szinügyi bizottság mondjon véleményt a jelen­legi színtársulat eddigi működéséről. Bizony a vélemény nem volt valami hízelgő két énekesnőre Kornai Mar­git és Hugonnai Irénre nézve, amen­nyiben egyhangúlag kifogás alá vet­ték eddigi színpadi működésüket s az igazgatót pedig felhívták, hogy a két énekesnő helyett másokról gon­doskodjék. Az ülés ezután bezárult. * A hegyi kivándorlás. A mi eléggé néptelen Szatmárhegyünk vin- czellérei és a fiatalabb generáczió szűknek találja a kis dombos-vöigyes szülőföldjét és a jobb reményben nap-nap után vándorol ki csapatostól Észak —Amerikába, Clevelandba. A hivogatás a már tengerentúli hegyiek részéről történik, — kik úgy látszik munkát kaptak és ennek reméuyóben biztatják az itthonlevőket a hosszú bizonytalan útra. Ezen újabb jelenség, ha igy folytatódik a hegyi szőlősgaz­dákra nézve nagy hátrányokat fog tartják a házasságot s jó pajtási vi­szonyban állanak a fiatalemberekkel. Nagyon jól tudják kedves kis­asszonyok, hogy az ilyen modern leányok, ezek a sneidig, jukker te­remtó sek, kik versenyt czigaretteznek velün k s kik kijelentik, hogy előttünk „sans gene“ beszélhetnek, nagyon felka pottak ünnepeltek szoktak lenni az ó Jetben. Pünkösdi királyság kedves kisasszonyok. Az toll pehelyt is fel­kapja a szól s viszi, ragadja magával, hogy aztán valahol letegye a sárba; az aranyat nem viszi el a szól, az arany nem szállhat a magasba a ki mondaná azért, hogy a toll-pehely értékesebb ? Az ilyen modern kisasz- szonyokkal mulatni jó, de’nem valók feleségnek. Ez az általános felfogás. Már pedig kedves kisasszonyok, mi a leány életének czólja ? A, hogy betöltse isteni rendeltetését, hogy jó feleség legyen s mióta az Ur Ádám bordájából megalkotta a nőt. amióta tehát két különböző nem ól e földön, azóta a férfi hivatása : küzdeni, ar ezának véres verejtékével keresni a maga s a családja kenyerét; a nőé: szeretni, letörölni az izzadtságot a férj homlokáról s állandóau ébren- tartani, éleszteni a házi tűzhely parazsát. A természet, a női hivatás ellen vétenek a leányok akkor, amikor emancipálni törekszenek magukat, amidőn felveszik a modern leány tetszetős jelmezét s értéktelen, rövid életű sikerekért reszkírozzák agy hosszú élet boldogságát. Mert reszkírozzák ezt a boldog­ságot. Koczkára teszik lehetőségét annak, hogy betöltve rendeltetésüket, asszonyok legyenek, mert nem a meg­élhetési viszom ok nehézsége, hanem a modern leány természetrajza az, ami ma a férfiakat a házasságtól visszatartja; a házasságtól, mely, hogyha olyan feltételek mellett köt­tetik, milyenek mellett köttetnie kell, a földön elérhető legnagyobb boldog­ságot nyújthatja. • Gúnyolhatjuk, kisebbíthetjük azt a boldogságot, mit a házasság nyújt, bármennyire, nőnek, férfinak lelke mélyén azonban ott ól a vágy a bol­dogság után, mert o vágyat belénk a természet öntötte. A nő-emancipáció egyik leglel­kesebb harozosa Skobelett Zsófia hi­res orosz írónő volt Lerombolni az évezredes korlátokat, mely a nők cselekvési szabadságának gátjául szol­gált, eg3,enlősiteni a nő helyzetét a férfiével, ezt tűzte ki élet czéljául. Skobelev Zsófiát is utolérte a tragi- cum, mely utélér mindenkit, ki a természet törvényeivel ellentétbe he­lyezi magát. Gúnyolta a szerelmet, megvetette a házasságot, mely sze­rinte modern, emancipált nőnek nem való, de a mesterségesen visszafojtott érzések kitörtek belőle is s amidőn igazi női hivatásának eleget tett s férjhez ment, keservesen kellett be látnia, hogy elhibázta életét, akkor, amidőn elsősorban világpolgár s nem nő akart lenni. Igen, kedves kisasszonyok, az emancipaciónalis törekvés a leányok modernizálása, egy mesterséges, ér­téktelen és veszedelmes construkció. A modern leány, az emancipált hölgy nem leány már többé, hanem egy tár­sadalmi keverék, kiben rendesen csak mindkét nem gyarló tulajdonságai, kinövései vannak meg s teljesen hi­ányoznak benne a nők legszebb ékes­ségei, a nők legszebb erényei. Csudálatos tulajdon képen, de tény, hogy mig egyfelől a mai leá­nyok nagyon is modernül nevelődnek, másfelől pedig nem az életnek, nem jövő hivatásuknak nevelik őket. Ma a leányokat a modern érte­lemben vett leányoknak nevelik, épen azok az anyák, kiket pedig az édes anyjuk, a régi jó magyar világ nagy­asszonyai, az életnek, asszonyi hiva­tásuknak neveltek. S ez ép oly nagy hiba, kedves kisasszonyok, mint az előbbi. Nagyon sok házasság szerencséje fordult meg s sajnos, fordul meg napról-napra azon, hogy a fiatal menyecskét nem feleségnek, hanem pusztán leánynak nevelték. A gyakorlati érték, a realitás a leány-nevelésben ma teljesen hiányo­zik s nagyon kevés anya az, ki al­kalmat, fáradságot venne magának arra, hogy az életet, az ideálizraus lerontása nélkül mutatná be a leá­nyának. Mert a modern leányok nagyon sokat tudnak olyat, mit tudniok egy­általán nem szükséges, de alig tudnak egy jó feleség, egy jó háziasszony szerepéről. Ismétlem, hogy ezért az állapo­tokért egyedül a leányokat felelőssé tenni nem lehet. Talán a levegőben, a mai jelentéktelen kor beteges szel­lemében van a hiba. Nem tudom, nem keresem tovább az okokat. De hiszem és vallom a meggyógyulást e társadalmi bajtól, hiszem, hogy eljön az idő, amikor a leányok ismét ezen a magas piadesztálou fognak állani, melyen a világ teremtése óta állot­tak s melyen államok kell is. Csak kettő kell : ne akarjanak a lenayok modern, emancipált höl­gyek lenni s nevelésükben több része legyen jövendő nagy hivatásuknak. Az életben minden szerep meg van osztva és pedig helyesen és böl­csen. A mi szerepünk a küzdés, vinni a munkát, a mi működési területünk a nagy világ, az önöké, kedves kis­asszonyok, a szeretet, a szerelem s tehetségeiket legszebben érvényesít­hetik az édes otthonban, melyet az asszonyok, a feleségek ideális, nemes gondolkodása, hivatásuknak hív be­töltése varázsol át paradicsommá. A legjobb Varrógépei; kaphatók kedvező részletfizetésre i0F Kazinczy-u. 17. (a zárdával szemben.) VIcrtiKimcr Üipötoál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom