Szamos, 1904. december (36. évfolyam, 96-103. szám)

1904-12-01 / 96. szám

4-ik oldal SZÁMOS 96. ssám György 139 és Hehelein Károly kanonok-plébános 121 szavazattal. Ugyancsak 121 szavazatot kapott dr. Fechtel János is, ezért kettőjük között sorshúzás döntött, amely Heheleinnak kedvezett. Szavazatot kaptak még: Morgenthal Antal 120, Megyesi László 117, dr. Biró Elemér 114, Kálik Lajos 99, Mátrai Lajos 70, Bölönyi László 18, dr. Komáromy Zoltán 5, Szűcs Lajos 3, Páskuj András 2 és még sokan 1 szavazatot. Tehát kima­radtak : dr. Biró Elemér, Bölönyi László, dr. Fechtel János, Morgenthal Antal és Papp Lijos régiek. — A III. kerületben összesen 260 an szavaztak •1: Ebből kapott: Csomay Imre 207, Fehér József, (uj) 203, Kató Antal, 162 és Krassó Miksa (uj) 114 szava­zatot, akik tehát megválasztattak. — Még szavazatot nyertek: dr. Hantz Jenő 105, Komka Alajos 96, Steuer Ábrahám 22, dr. Makár Károly 15, Bereczky István 12, Pirkler József 3, Molnár Mihály 2, továbbá Bakó Ignácz, Debreczeni József, Thurner Albert, Bak István, Moldvai Bálint és Mihalik Dániel 1—1 szavazatot. Az e kerü­letben beválasztott két uj képviselő a Szimonisz Albert és Komka Alajos helyébe jött. — A IY. kerületben 268 szavazat érkezett be, melyből legtöbbet kaptak : Félegyházi Ferencz 226, Pethő György (uj) 226, Gyulay Lajos 160, Zabary Ferencz (uj) 128 és Göbl Ferencz (uj) 89 szavazatot s igy képviselők lettek. Rajtuk kívül még Inczódy Márton 87, Boronkai József 60, Poszvék Nándor 60, Melles Emil 58, Debreczeny Károly 57, Thur ner Albert 52 szavazatot kapott, mig 1--2 voksot igen sokat kaptak. Ebben a kerületben tehát a régiek közül Mátrai Lajos, Debreczeny Ká­roly és Boronkay József maradtak ki. * Népgyülés. Az egyesült ellen­zék nevében Uray Géza és dr. Ko­máromy Zoltán f. hó 4-én délelőttre a Vigadóba és a Vigadó előtti térre népgyülés engedélyezést kértek, mely­nek tárgya, a nov. 18 án elkövetett törvény és alkotmány sértés elleni tiltakozás és állásfoglalás lesz. — A népgyülésre, amelyen a város és megye egyesült ellenzéki polgárai fognék résztvenni lejönnek Bartha Miklós, Rákosi Viktor, Sebess Dénes, Luby Géza, Jékey Zsígmond és Luby Béla orsz. képviselők. * Tánczvizsga. Mint a múlt szá­munkban jeleztük Zelinger Adolf tánczmester tánczvizsgáját deczember hó 8-án fogja megtartani a Vigadó­ban. A vizsga iránt szülői körökben igen nagy az érdeklődés. Miután külön meghívó ki bocsátva nem lesz, ezen utón hívja meg az érdeklődő közönséget. * Tüdóbajos gyermekek orvosi kezelése eddig felette nehéz volt, mert az orvosi tudomány nem ren­delkezett oly szerrel, melyet gyér meknek adhattak volna. Az utálatos creosot-praeparatumok, melyek fel­nőttek által is utálattal vétetnek be, gyermekeknél egyáltalán nem alkal­mazhatók. A „Sirolin“ bevezetése folytán ezen hiány megszűnt. A „Si­rolin“ felette kellemes szagu és jóizü ■zirup, melyet a gyermekek szívesen vesznek be és könnyen emésztenek. Ezen szernek kiváló gyógyhatása számos előkelő orvos tapasztalatain alapszik és minden kétségen felül áll. A lesoványodott, sápadt kicsinyek a „Sirolin“-nak rövid haszálata után jó étvágyat kapnak és nemsokára göm­bölyű, piros arczot nyernek, mig a betegség tünetei lassankint elmúlnak. * A Népkonyha j óltevői. Dr. Ghorin Ferencz Budapest 30 korona. Teitelbaum 10 kor. Feldman Márkus- né A.-Megyes 6 kor. Izsák Gyuláné, Révi Miklós 4—4 kor. László Zoltán 3 kor. Hirsch Sándor 5 kor. N. N. Roóz Gyuláné, Simon Mária 2—2 kor. Freund Samuné, Balogh Ignácz- né 1—1 kor. Majos 3 kor. Feldman Mórné úrnő és Weisz Margit urhölgy 104 koronát gyűjtöttek a népkonyha részére, Radó Bertalanné, Révi Mik- lósné 4—4 kor Paládi Lajosné, Feld­man Mórné, Ivánovics Miklós, Lite ráthy Eleknó, Páskuj Teréz, Lossonczv Józsefné, Lengyel Endréné, özv. Far­kas Antalné, Haller Ottóné, Paál Ist­vánná, Wodiáner Sámuelnó, Thurner Albertné, Koródy Mihályné, Östreicher TóbiáSné, Weisz Gyuláné, Borhidi Sámuelné, dr. Bródy Kálmánná, Well- ner Kálmánná,-. Mandei Jánosnó, özv. Heilbraunnó Dávidovics Hermannó, Kálmán Sándornó 2 — 2 kor. Pál Sze­réna Grosz Adolfnó, Dólczeg Lajosné, Roth Áronná, Bokorné, Oláh Ferine, Sróter Adolfné, Hartman Ferencz, Galeczky Jónásné, Borgida Samuné, Borgida Dezsőnó, Húsz Béla, Sávor Kálmánná, Deutschnó, Fleischmannó, Jámbor Bernátné, Fülöp Jánosné, özv. Keresztes Sándornó. Pál János­nó, Szatmáry, Orovecz Jánosnó, Vla- dár Ferenczné, Reuhman Májerné, Szántó, özv. Böszörmény iné, Klein Ignácz, Káhán Izidor, Fischer Antal né, Unger Istvánná, Ruprecht József- nó Bagamóriné, özv. Deák Kálmánná 1 — 1 kor. Cs. Májer Samuné, 3 zsák kolompárt 1 fazék mézet 1 fazék lek­várt, Markovics Májerné és Markovics Salamonná 1—1 zsák kolompárt, Ka­ufman Dávidné 10 klg. lisztet, Rácz Béla 3 zsák kolompárt, Klein Andor- né 5 zsák kolompárt, Unger Istvánná diót és mézet. VIDÉK. Értekezlet a kendergyár ügyé­ben. Kristóffy József főispán a „Me­zőgazdasági Ipar részvény társaság“ azon ajánlata folytán, hogy hajlandó a megyében kendergyárat létesíteni, m. hó 22 re N.-Károlyban a városház nagy termében értekezletet hivott össze. Az értekezleten a főispánon kívül megjelentek Nagy László alis­pán, Károlyi Gyula gróf a láplecsa­poló társulat elnöke, Póchy László műszaki tanácsos, ugyanezen társulat igazgatója, Gregersen Fils a Nagy­károly—máteszalka—csapi vasút en­gedményese, Mándi Géza földbirtokos és nagybérlő, Farkas Jenő Felsőbánya polgármestere, dr Póchy Péter nagy- somkuti főszolgabíró, Póterfi Imre gyógyszerész, földbirtokos, — Rébay Dezső a gróf Károlyi Lajos, Garzó Imre a nóh. gróf Károlyi Gyula örö koséi, Toóth Sándor a gróf Károlyi István, Pohl Gábor a gróf Tisza Ist­ván lápi birtokosok képviseletében, Bodoky Gyula börvelyi körjegyző s még néhány lápi kisbirtokos, Doma- hidy Sándor s még mások távolma­radásukat kimentették. Az Iparrósz- vénytársaság képviseletében Selevei József vezérigazgató és Tomka Emil műszaki tanácsos jelentek meg. A főispán megnyitó beszéde után, mely­ben a kendertermelós előnyéről tett említést, Nagy László alispán emelke­dett fel és rejtegette nézetét arra vonatkozólag, hogy a talaj kénysze­ríteni fogja a földbirtokosokat a ken der termelésre. Majd Selevei József ismertette a tervezetet. Előfeltétele ennek az, hogy 1000 hold területen a kendertermelós biztosítva legyen. A volt láp területe erre a legalkal­masabb, amennyiben holdanként 50 mázsa átlag termést véve számításba a felajánlott 4 kor. 60 fillér ár mel­lett egy hold 230 korona nyersjöve­delmet adna, a miből leszámítva a szántást, vetést, magot, betakarítás költségeit, 123 korona tiszta jövedel met lehetne produkálni, a mi kivéve a dohányt, egyetlen szemes termés nól sem érhető el. Az értekezlet he­lyeselte az eszmét és csak a felállí­tandó gyár helyére nézve volt eltérés a kiküldöttek és érdekeltek között, amennyiben előbbiek Gilvácson, utób­biak Börvelyben óhajtották a gyár felállítását. A többség az utóbb em­lített hely mellett nyilatkozott, amen­nyiben Börvely lesz az építés alatt levő törvényhatósági ut vasút és vi- czinális utak folytán a láp góczpontja. Már az értekezleten megkezdték a termelő területek jegyzését és a bea­vatottak véleménye szerint a kívánt mennyiség minden valószínűség sze­rint jegyezve lesz. Az értekezlet a szerződés megállapítása és a terme­lésre vonatkozó kötelező nyilatkoza­tok aláirása czéljából egy bizottságot küldött ki, a melynek tagjai lettek : gr. Károlyi Gyula, Nagy László, Pohl Gábor, Debreczeni István, — Póchy László és Mándy Géza. Végül az ér­dekeltek nevében köszönetét mondott gr. Károlyi Gyula a főispánnak az értekezlet összehívásáért. MULATSÁGOK. A könyvnyomdászok „kedé­lyes-estélye.“ Városunkban az utóbbi időben a társas-szórakozásoknak egy újabb neme, az u. n. „kedélyes-estély“ kezd előtérbe lépni s hódit ám hatal­masan. Hát hogyne! Hisz csekély anyagi áldozathozatal ellenében egy pompásan szórakoztató estélyt vará­zsol elő az ügybuzgó s leleményes rendezőség. Bizony, mindig többet ér, mint egy deficzittel záruló táncz- vigalom. A könyvnyomdászok helyi csoportja nov. hó 27-én tartotta meg kedélyes-estélyét a Károlyi-ház nagy­termében, mely ez alkalommal szűk­nek bizonyult. Ezen estély egyszer­smind emlék-ünnepély jelleget is vi­selt magán, amennyiben könyvnyom­dászaink Misztótfalusi Kiss Miklós­nak, a könyvnyomdászat e lánglelkü bajnokának emlékezetére is szenteltek nehány perczet; tartalmas felolvasás­ban kegyelettel emlékezve meg róla s méltatva hervadhatatlan érdemeit, áldoztak emlékének. — Ezt követte a hatalmas s változatos műsor. A ter­met szorongásig megtöltő intelligens közönség hatásos szavalatokban, ked­ves párjelenetekben s tréfás koup- lettekben gyönyörködött és mulatott is pompásan, fesztelenül. A derült hangulatot olykor egy-egy pohár- csengés is fűszerezte. A szereplők derekasan megállották helyüket, kü­lönösen a hölgyek : Borsy Mariska, Erdei Erzsiké, Kerti Ilonka, Nagy Juliska, Székely Etelka kisasszonyok, kik meglepő otthonossággal s termé­szetességgel játszottak, node volt is tapsban részük bőven s egy-egy szép virágcsokorral lepte meg őket a fi­gyelmes rendezőség. A kedélyeske­désnek, mely pompásan sikerült, a késő éjjeli órák vetettek véget. M —ts. * A „Szamos Csolnakázó-egy- let“ pénztára javára f. évi decz hó 17-ik napján este 9 órakor a Társas­kör helyiségében táuczestályt rendez. Személyjegy 2 kor. Családjegy 5 kor. Felelős szerkesztő: Dr, Hantz Jenő. Társszerkesztő: Dr, Komáromy Zoltán. Lap-kiadótulajdonos: Litteczky Endre. Nincs pattanás, kiütések, mitesser, szeplő, májfolt vagy más arcztisztátlanság, annak az arczán, aki a világhírű valódi angol teljesen ártalmatlan Balassa —féle pgorkatejet használja melz az arczot üdíti, fehé­ríti és frissíti. Hatása biztos már 2-3-szori bekenós után Vigyázzunk hogy minden üvegen a „Balassa® név látható legyen. Üvegje 2 korona hozzá, valódi Ugorkaszappan 1 kor. púder 1 20. korona. Kapható minden gyógyszertárban. Postán 3zétküldi Balassa Kornél gyógysze tára. Buda­pest—Erzsóbetfalva.Ovakrdjunk után­zásoktól. Az őszi és téli idényre csinos és tartós czipőket jutányosán készít Klein Ignácznó üzlete (Ka- zinczy-utcza.) Korcsolyák. Valódi „Jaekson Haines“, Rival, Kondor és Halifaxsz, korcsolyák nagy választékban kap­ható Kellner Kálmán vaskereskedé­sében (Deáktér postaépület). El Ilii I !!■■■■■■■■■■■— Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerit. Nagy Elek leikéit urnák Kispalád. Fölmentve érzem magam az illem azon neme alól, melylyel egy idősebb emberrel szemben viselkedni tartozom és pedig azon oknál fogva, mert az illem ezen korlátáit ön ron­totta le, nagy hangon, hetvenkedés­sel, fogyatékos igazságérzettel megirt „Czáfolata kiadatlan nyilatkozatokra“ czim alatt megjelent röpiratában. Azok, akik „Nyilatkozat“-omat elolvasták, bizonyságot tehetnek róla, hogy abban semminemű személyes­kedés, sértés elő nem fordult. Tár­gyilagos és igaz voltam. Lehet, hogy ez bántja a lelkész urat, hanem ón ezt csak sajnálni tudom. — Szemem előtt tartottam, hogy ön nálamnál jóval idősebb, papi ember s ehhez mértem „Ny.“ modorát, de úgy lát­szik, tévedtem, mikor ezt tettem, mert ön ezzel szemben sárral való dobálást rendezett, eltévesztve szem elől azon közmondást, hogy : aki sár­ral dobál, az maga is sáros lasz. — Az, hogy ön idősebb, hogy ön tógát visel az nem jogosítja önt fel arra, hogy kötelessége elvégzésén kívül jobbra-balra rugdalódzék s azt rúgja, ki véletlenül eléje kerül. Ön hivatkozik illemre? — Ön mondja, hogy „kétségtelen, miszerint a jogász ur is az illemtanból keveset tanult“ ? Az illemmel ön hallgasson. Illemet tanulni ón nem öntől akarok. Hát az az illem, hogy ön bekenni igyekezett egy csomó, önt nem bántó s nem érdeklő embert? — Ön nem ismer engem, — én sem óhajtom önt, nem ismeri szüléimét, nem ismeri községem gör. kath. magyar lelkészét s ennek daczára lelkészünket pópá­nak, szüléimét oláhoknak, engem oláh jogásznak nevez. Ha ön nem tudná azt, hogy vallás és nemzetiség két fogalom, hogy gör. katholikusok és nagyon jó magyarok lehetünk s va­gyunk is, úgy tudomására adom ezt. Nem hallott ön 200,000 gör. kath. magyarnak küzdelméről a magyar lithurgikus nyelv és naptár egyesí­tésért ? De ha ön még mindig két ködik s az igazságot szörnyen szom- juhozó lelke — elismerem, hogy szomjuhozhat, mert ebből a vízből, mint látszik, ritkán iszik — meg­győződést óhajt szerezni arról, amit állított, ajánlom önnek, jöjjön el alig 10 kmre fekvő községünkbe, mely­nek 90 százaléka gör. kath. s mondja ezeknek a jó embereknek, hogy ők nem magyarok, de oláhok. Ezek majd alapos érvekkel fogják önt meg­győzni tévedéséről. S ha ezek után is kétkedne a mi, vagy az ón ma­gyarságomban, csak azt mondhatom önnek, hogy a hazafiság nem szájas- kodásbóláll. Ha ebből állna, úgy elis­merem, hogy ön messze felülmúl. Ha ön talán vaiami nagy refor­máló szellemet fedezett fel magában s vallástisztitó harezot akar indítani egy „XX. századbeli szervét“ ellen, mi szüksége van mi reánk? Mit tar­tozik önhöz, hogy szüleim, lelkészem s ón mik vagyunk ? Én megengedem, hogy ön nagyra hivatottnak érzi magát, érzi, hogy mozog önben va­lami, de vigyázzon, mert ez a valami lehet giliszta is! Konstatálja ön, hogy korunk beteg ? Úgy — bár nem vagyok fel­cser — legyen szabad nekem is kon­statálnom valamit. Azt, hogy ön be­teg. Nem tudom, feltűnési viszketeg- ben, vagy kötekedési mániában szen­ved-e, de akármelyik legyeu is, aján­lom önnek, ne tegye a más türelmét próbára, ne nyomdafestékben keres­sen gyógyulást. Menjen hidegvíz gyógyító intézetbe. Nem érdemesítettem volna fele­letre „Cáfolatát,“ de mivel nemcsak engem, hanem szüléimét is rágal­mazta, kényszerítve voltam e lépésre. Kijelentem egyszersmind, hogy semmi­nemű mocskolódására többé nem ref­lektálok. Azoktól pedig, kik irásmo- doromon megütköznek, most kérek bocsánatot, de szolgáljon mentsége­mül az a közmondás, hogy : amilyen a mozsdó, olyan a törülköző. A tö­rülköző én volnék, de igy sem tudok eléggé durva lenni ahhoz, hogy mind azt a szenyt, mely a Nagy Elek ur „Czáfolat“ ában napvilágot látott, — letöröljem. Nagy-Peleskéu, 1904. nov. 28. Mikula Endre joghallgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom