Szamos, 1904. december (36. évfolyam, 96-103. szám)

1904-12-11 / 99. szám

2-ik o Ida! SZAMOS 99. szám támogatására leginkább szükszóge van. A obstrukczióval szövetkezett a sze- szesszió. Ez kétségtelenül veszélyesebb a közjóra nézve, mint az első, mert nemcsak alulról, hanem felülről is megingatja az eddig elért eredményt. Jtékünk a paktumos politika nem kell, a melylyeí már annyi kudarczot val­lottunk, s a mely bennünket másfél évi exlexbe sodort. Mi a szabadelvű- párt tagjai vagyunk és maradunk. Nem hagytuk el képviselőnket, ő hagybit el bennünket. Fájó szívvel válunk meg tőle, de kötelesságérzetünk nem engedi, hogy mi az obscrukcziót akarva nem akarva támogassuk. SZÍNHÁZ. Szerdán a „Hajdúk hadnagya“ került színre nem valami nagy kö­zönség élött, elég rjó előadásban. A czim szerepet Bay László vitte, ki énekével osztatlan tetszést aratott, ugyanezt nem mondhatjuk el játéká­ról, melyből hiányzik a könnyed biz­tonság. A női szereplők közül első sorban Kőszegi Arankáról kell meg­emlékeznünk, ki eleven játékával most is bizonyságot tett arról, hogy tár­sulatunknak egyik elsőrendű ereje. Hugonnai Irén ismét igen szépen énekelt s könnyed gracziozitással tán- ezolta el a második felvonás kánkán • ját. Szentes és Tisztái nagyon kitűnő zsanér alakok voltak s közderültséget keltettek. Végre még Komái is jól adta a fess kadét szerepét. Csütörtökön a „Zalameai biró“ Pedro Calderon e régi színmüve ke­rült bemutatóra csekély számú kö­zönség előtt. Ez is egyik dekadenci­ája a mai kornak, hogy a komoly tárgyú színdarabok nem tudnak nagy számú közönséget összehozni, mert, ma nem a tartalmat, nem az igazi művészetet keresi a színdarabokban, s a színpadon a közönség, hanem a mi csiklandoztatja az enervált ide­geket A darab témája küiömben a spanyol romantikának ős régi históri­ája, az elcsábított leányról és a bo- szuáiló apáról. Ezt az apa szerepet kitünően, igazi, tökéletes művészettel játszotta meg a vidéki színészet ve terán, de egyik legérdemesebb tagja Peterdi Sándor. Játéka igaz, termó­zásunk kellemetlen benyomásával. Amidőn megdöbbent méltatlankodó tekintetem s gyilkos szándékkal mar­tam tiédbe, mely ép akkor mosoly­gott kaczér asszonyod, uj barátnőd szemébe. Kit ma ölelsz, holott eddig tömzsinek láttad. Ma szeretsz, holott csepühajunak csufolád. Ma imádsz, holott régen hibáitól nem vevőd észre. Megláttalak szerelmes, simogató pillantással oldalán s elszakadt lel­kemben imádatom nemes szála mind. Nem létezem többé, mert ö nem él már, a bálványom, a szentem. Csak testem, a még meg nem szűnő, élő szervezetem jár, mozog még. Meg­halt valami, valaki bennem. A fél­isten, ki bábként játszat magával más női ölben. Siratlak, temetlek, de halotti maszkban látni nem akarlak. Mohó csókok közt, forrón ölelve izzón szeretve, bensőn imádva csüng­tem nyakadon s visszhangként sü- gám szavadra: „kedves szatmári vi­szontlátásra !“ Én beváltottam sza­vam, — te megszeged. Itt vagy, de másodmagaddal. Nem méltatlak tekintetemre Szemem itt kószál, révedez álmodo­zón büszke, szép, ösnemesen előkelő, patriarchalisan nyugodt, imponálóan fenséges külsejű Szatmárom megkapó képén. szetes volt, elhittük minden szavát, mert egy darab életet viít a szín­padra. Nem aksrjuk vele kisebbíteni a többi szereplők, Krasznai, Szentgs, Papír igyekezetét, de Peterdi volt az egyetlen, a ki meg- és átértette a darabot s a szerepét. Partnereiből s;-m hiányzott az igyekezet, de pl Pataki Riza is beleesett abba a hibába, a mibe concedáljuk, hogy verses da­raboknál könnyű beleesni, hogy nem játszott, hanem szavalt, szépen dek- lamált, valamennyi szereplőnek azon­ban, kik becsülettel igyekeztek meg felelni szerepüknek, mentségére le­gyen mondva, hogy a azinmü troc- heusi versekben van fordítva, mely körülmény végtelenül megnehezíti az ólethü játékot. A szereplők közül különösen Peterdit nagy óváczióban részesítette a publikum. Pénteken „A tavasz“ operette került színre zsuffolt ház előtt. Anna saobaleány szerepében Révész Ilouka ismét megmutatta, hogy benne a tár­sulat a legjelesebb s versenyen kivül a legjobb soubretijét birja Játéka csupa élénkség, csupa báj volt most is s minden mozdulatában a modern iskolát járt, pajkos, eleven s mindig graciozus soubrettet láttuk. Jó ízlésre vall a direktortól, hogy az operettek főbb női szerepét vele játszatja, mert Révész biztosítja az operett műsor sikerét. A női szereplők közül elis­meréssel kell megemlékeznünk Kő- szeghi Arankáról, ki még nagyon szép sikereket fog elérni színpadun­kon. Gerö Ida az anyós szerepében ügyes alakítást adott. Áldori László is megtalálta végre a jó játék útját. Szentes, Papír és Bayr a kisebb sze­repekben, mint általában, most is jól alakítottak. Nem volna hü a tudósí­tásunk. ha egy ilyen nagy operett- előadásról adott referádábau meg ne emlékeznénk dicsóröleg a karmester­ről, ki a dirigens nehéz szerepét nagy zenei tudással tölti be. (Dr. K) HÍRROVAT. A „Szamos“ karácsonyi ajándéka előfizetőinek. Lapunk kiadóhivatala kellemes meglepetésben fogja részesíteni elöfi­Mint egyenesedik, büszkélkedik magas, g. önyörü palotáival! Mily szépen fest úri voltában ! Szeretettel nézek Szatmárom egéröl büszke pa­lotáira, melyek tetejét a hó úgy ékíti, szópiti, mint az aggot fehér, tisztes szakála. Élj, élj, szépülj s maradj meg büszke egyenességedben, büszke, uras voltodban. Én is veled egyenesedem ki, véled daczolok versenyt idővel, kínjával ! . . Te szépülsz, ha vénülsz. Én ru tulok. Te virulsz, ha öregszel. Én hervadok Te mindig szebb vagy, én rád nem UDok. Örökké szeretlek véle, fiaddal együtt. De te ne unj meg, mint ő. Fogadj öledbe szeretettel, ha vénülök is. Légy jóságos, mint ké­ped, az a büszkeségtől, tiszteségtől, kedvességtől, a nemesség glóriájától fénylő behavazott, édes aggkorod, te kedves, öreg Szatmárom ! Nem soká ülök öledbe. Mert ő elzavar. Ö, ki párjával üz el. Kiért éltem életemet. Ki megcsalt, még a nálamnál rosszabbak Viszontlátásból örök válás lett, — csalódás. Isten veled Szatmár ! Én messze elmegyek. „Ha visszatérek, boldogulva hon, Hadd lássam népemet virányidon.“ zetöit a karácsonyi ümiepek alkalmá­val. Ugyanis egy díszesen kiállított és számos ilíusrrátióval ellátott, több mint 100 oldalra terjedő „almanachot“ naptárral kapcsolatban juttat minden egyes előfizetőnek. A díszes mű czimlapját Margit- tai Tivadar hírneves festőművészünk készice't.e. Tartalmazni fogja 1905 esztendő teljes naptárát, az esztendő illusztrált történetét, irodalmi része pedig leg­kiválóbb ivóink és költőink müvéből fog áliaui. Ezen érdekes könyvet minden ujo- nan belépő előfizetőnknek is átadjuk. „Szamos“ kiadóhivatala. Szatmár. Mozgófényképek. Maliczia. Szentes tata páratlanul népszerű komikosunk fáradtan megérkezve Szat- márra, nyakába vette a várost, hogy alkalmas lakást találjon. Sok fáradságos keresés után, végre talál egy kedvéssé megfelelő szobát. Mi az ára ? kérdé a művész, mire a házi asszony feleié: 30 frt. havonta. Persze erre nagyot nézett Szentes Jankó s komoly hang’ou kérdező : Hát kérőm alássan istálló van hozzá ? Minek az istálló ? Hogy bekössük azt a szamarat aki ezért a szobácskáért 30 forintot ad. * Kaland. A legszebb és a legfesebb művész­nőnk sietve haladt előadás után Majláth utczai fészke felé, a midőn egy czilin- deres ur a ki a színháztól követte, egy sötét utczasarkon megszólította. Mit akar az ur? kérdé villámló szemekkel? Úgy látszik nem tudja kit szólított meg, mert én Pataki Riza vagyok s egyben drámai lendülettel felemelő jobb kezét. A czilin- deres emberünk a történelmi pofontól félve megrémült arczczal elrohant és eltűnt a ködös éjszakában. * K helybeli földbirtokos ki íuvalévő- leg nem a legszemitább érzelmű, kocsin hajtott a múlt héten a tanyájára, a midőn az utón két bocherrel találkozik. Honnan jöttök kérdé őket ? Monkács, volt a rövid válasz. Hát jakhecz tudsz magyarul? Hát a nagyságos or thod zsidóul? * Az álom. Még epeijesen történt a midőn színészeink Bánk-Bánt adták de rettenetes előadásban. Másnap hősszerelmesünk e szavakkal állított be az öltözőbe: Gyerekek, rémes álmaim voltak az éjjel I beleszól a komikus, csak talán nem Katona Józseffel találkoztál ? Mikulás. * Tisza István gróf miniszter- elnök levele. A miniszterelnök f. hó 1. kelettel a következő sorokat in­tézte dr. Keresztszeghy Lajoshoz, a helybeli szabadelvüpárt elnökéhez : Budapest, 1904. decz. hó 1. Tisztelt Pártelnök Ur! Azon nehéz küzdelem után, amelyet az országgyűlési szabad- elvü-párt önfeláldozó támogatásá­val, hosszú harczok árán megszer­zett parlamenti alkotmányunk ér­dekében megvívtam és a melybe egész lelkemet, minden erőimet beiéhelyeztem, nagy örömmel töl­tött el a szatmári szabad­elvüpárt végrehajtó bizottságának oly meleghangú üdvözlete, a me­lyet ez alkalommal intézett hoz­zám. Hazafias aggodalmaim köze­pette, a melyek ezen küzdelemre késztettek, nagy megnyugvásomra szolgál, kogy a miut az ország minden részéből hozzám érkező hasonló üdvözletekből látom, a nemzet döntő nagy többsége kel. lően méltányolja azon vitális nagy nemzeti érdekeket, a melyek min­ket ezen harczra indítottak, és ezért teljes mértékben helyesli vál­lalkozásunkat, helyesli az utat-mó- dot, a melyet kénytelenek voltunk választani, hogy állandó veszóly- lyel fenyegetet alkotmányos gépe­zetünket megmentsük. Fogadják szives megemléke­zésükért hálás köszönetemet és le­gyenek meggyőződve, hogy műkö­désűnk alapját képező bizalmuk megnyilatkozása újabb ösztönzésül szolgál a kormánynak, hogy a meg­kezdett utón teljes erélylyel és a ezél nagyságának megfelelő kitar­tással tovább haladva, hazánk nyu­godt, békés fejlődését a jövőre biz­tosítsa. Hazafias tisztelettel Tisza s. k. * Siniousits Béla meghalt. Tegnap reggel hozta a táviró azon szomorú hirt, hogy Simonsits Béla, miniszteri tanácsos, városunk dísz­polgára és egykori főispánja Budapes­ten elhunyt. 1895—1898 években volt városunk főispáuja az elhunyt, ki an­nak idején mindent elkövetett, hogy Szatmár érdekeit előmozdítsa. Három évi főispánsága után a belügyminisz­tériumba miniszteri tanácsosi ranggal a vármegyei osztály élére került, hol egész mostanáig működött. Simonsits halálának hire város szerte mély rész­vétet keltett. A városi hatóság az elhunyt ravatalára koszorút és a csa­ládhoz pedig részvétiratot küldött. * Uj tb főszolgabírók. A folyó hó 7-én megtartott vármegyei gyűlé­sen Kristóffy József főispán Neupa- uer János szinérváraljai és Eötvös Róbert nagysomkuti szolgabirákat tb. főszolgabíróké nevezte ki. * Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Koós György helybeli kir. törvszáki aljegyzőt ugyan e kir. tör­vényszékhez jegyzővé nevezte ki. * Vizsgatétel Berek böször­ményi Bugyi Gyula városi ny. tb. főszámvevő, jelenleg debreozeni lakos, a jogtudományi államvizsgát sikerrel tette le. * Városi közgyűlés. Szatraár­Nómeti sz. kir. város törvényhatósá­ga holnap délután 3 órakor rendes havi közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : Hitelesítő küldöttség kirendelése, hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről s a tör­vényhatóság állapotáról. I. Indítvány. Dr. Keresztszegi Lajos és társainak indítványa a beállott politikai fordu­lat alkalmából való állásfoglalás és a kormány üdvözlete iránt. II. Válasz­tás Az üresedésben levő I. osztályú számtiszti állás választás utján való betöltése. III. Bizottságok megalakí­tása az 1905 évre. IV. Tanácsi elő­terjesztések, októberi haviadó elő- ás leírás tárgyában. A városi épületek­nél 1904. évre előirányzott munkála­tok végrehajtása tárgyában. Keres­kedelmi miniszter köszönő nyilatko­zata a város közönségének üdvözlő iratára. V. Gazdasági szakbizottsági javaslatok. Az ipari szakiskola czól- jaira megfelelő telek és egyéb hoz­zájárulás megajánlása A csendőrségi szolgálat bevezetésére vonatkozó szer­ződés jóváhagyása. A lovassági és tüzérségi laktanyák építésére vonat­kozó előzetes építési szerződés elfo­gadása. VI. Rendészeti szakbizottsági javaslat. Weisz Mária Perényi-utczai 12-ik sz. telkének megvásárlása tár­gyában. * A lovassági kaszárnyák épí­tés ügye. A tervbe vett huszár és tüzérségi laktanyák építési ügyére nézve szerdán délután nevezetes for­Leghasznosabb és legalkalmasabb karácsonyi és Klein » Tja férfi szabó czég kirakatában levő összes & gyapjú szövetek bármelyikéből 1 újévi ajándék. egy öltöny mérték szerint 21 frt 50 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom