Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)

1904-10-09 / 81. szám

81. szám. SZAMOS 3 ik «Idái tárgyában. Matkó József kérelme Hunyadi utcza 12 sz. telkének ketté­osztása tárgyában. Bettelheim Adolf felebbezése portálé készítése iránt. Hatósági átirat : Győr város átirata a községi kölcsönök kamatainak az általános jövedelmi pótadó kivetésénél való beszámítása tárgyában. Magán­kérelem : Kőrösmezei Antal főjegyző kérelme egy havi szabadság iránt. * Eljegyzés. Gaál István máté­szalkai kir. járásbirósági aljegyző eljegyezte Jármiban néhai Gáthy József kis-várdai kir. közjegyző leá­nyát Joláukát.. * Gyászhir. Mély megilletődós- sel vettük hírét annak, hogy a kér­lelhetetlen halál egy általánosan tisz­telt úrnőt Korányi Jánosnó szül. Be litza Jolánt kiragadta forrón szerető családja köréből. A bánatos család a következő gyászjelentést adta ki: Alulirottak a maguk és az összes ro­konság nevében is mély fájdalommal tudatják a forrón szeretett feleség, édesanya, testvér és rokonnak Kora nyi Jánosné szül. Belitza Jolánnak, f. évi október 7-én hajnali 5 órakor, életének 65 ik, boldog házasságának 41-ik évében rövid szenvedés után történt elhunytát. A feledhetetlen halottnak hült tetemei ma f. évi okt. hó 9-én délután 3 órakor fognak az Arpád-utcz 7. sz. háztól a hidoutuli temetőbe örök nyugalomra helyez tetni. A drága halott lelki nyugal­máért az engesztelő szent mise-áldo zat f. hó 10-én d. e. fél 8 órakor fog a zárda templomban a Mindenhatónak bemutattatok Szatmár, 1904. okt. 7. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett ! Korányi János, mint férj. Ifj Korányi János, Juliska, Bella, Sarolta, Anna,- és Margit gyermekei. Fintay Károlyné szül. Belitza Teréz, mint testvére. Özv. Dr. Farkas Antalné szül Korányi Fanny és családja, mint sógornője és rokonai. * Gyászhir. Özv. Bartók Sándorné sz. Bajnay Bóza, úgy a maga, mint az összes rokonság nevében is a mérhet- len fájdalom súlyától megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen férje Bartók Sándor gyógyszerész, rövid szenvedés után f. hó 6 án este 9 órakor életé­nek 66-ik, boldog házasságának 37-ik évében megszűnt élni. * Igazoló választmányi ülés. Városunk törvényhatóságának igaz­oló választmánya e hó 6-án d. u. Korányi János elnöklete alatt ülést tartott, a melyen jelen voltak: Csomay Imre, Bölönyi László, Litteczky Endre, Jankovics János biz. tagok és Fe- rencz Ágoston tanács jegyző. Az ülés tárgya volt Pap Géza polgár- mesternek azon beterjesztése, a mely a 200 korona állami egyenes adónál magasabb adóval megrótt adózók név­jegyzékét s az 1886. XXI. t. ez. §-á nak megfelelőleg 8 napig történt ki­függesztését igazoló hirdetményét, tar­talmazta. Az igazoló választmány a legtöbb adófizetők 1905-évre érvé­nyes névjegyzékének összeállítása, illetve kiigazítása czéljából, továbbá az 1886. XXI. t. ez. 28 §-a értelmé­ben beadandó felszólalások tárgyalása végett, folyó óv október hó 15 napját tűzte ki s erre vonatkozólag a kö­zönség tájékozására a következő hir­detményt teszi közzé : Hirdetmény. Szatmár-Nómeti sz. kir. város törvényhatóságának igazoló választmánya közhírré teszi, hogy mindazok, kik az 1886. XXL t. ez. 26 és 27 §-§-ai alapján az adózó két szeres számítását igénylik, f. év okt hó 15 napjának délelőtti 9 órájától 12 óráig és d. u. 3-tól 5-ig, a város­háza tanácstermében ülésező igazoló választmány előtt jelenkezhetnek s úgy a felvételt, mint az adózó két­szeres számítását szóval, vagy Írás ban kérvényezhetik. Akik ezen adó miatt felszólalásaikat, vagy észrevó teleiket szóval vagy Írásban elő nem adják, jogosultságukat nem igazolják úgy a jegyzékbe való felvételtől, mint az adózó kétszeres beszámításá­nak kedvezményétől elesnek. Az iga­zoló választmány a fent kitűzött na­pon fogja a felszólamlásokat elintézni s a legtöbb adót fizetők névjegyzékét egybeállitani. * Október hatodiki gyászün­nepélyek. Az október hatodiki nem zeti gyászunkhoz méltó kegyelettel tartották meg városunkban. A szat­mári ev. ref. templomban reggeli 8 órakor Kácz István ev. ref. lelkész mondott szép könyörgést vértanunk emlékére. Innen a ref. felső leányis­kola és tanító képző intézet növen­dékei a főgimnáziumi ifjúsággal a főgimnázium tágas tornacsarnokába vonultak, hol a gyászünnep a Him­nusz éneklésével vette kezdetét. Az ifjúság részére Kegéczi Sándor tanár tartott emlékbeszédet, tömör voná­sokba ecsetelve nemzeti gyászunk nagy jelentőségét s az ifjúság leikébe közvetlenül találta meg az utat azon eszmények méltatásával, melyekért vértanúink a halállal bátran szembe szállottak. Boros Jenő VIII. oszt. t. szavalta még Mátrai Lajos tanárnak egy alkalmi költeményét, mely után az ifjúság a Hymnusz eléneklésével távozott. A helybeli kir. kát h. fő­gimnázium szintén kegyelettel emlékezett meg a gyásznapról. A főgimnázium kápolnájában dr. Fechtel János tartott gyászmisét a vértanuk emlékéért. * Polgármesteri körrendelet. Pap Géza polgármester a következő körrendeletét bocsátotta ki a városi törvényhatóságnál alkalmazott összes hivatali főnökökhöz : „Tapasztaltam, hogy az alantas városi alkalmazottak magán felektől különféle megbízáso­kat fogadnak el díjazásért s hivatalos kötelességükből kifolyó ténykedésü­ket magán felek által megfizettetik. F,z oly visszaélés a hivatali állással, bármily csekély legyen is az, melyet el nem tűrhetek. Felhívom tehát az összes hivatalíönököket, hogy a leg­szigorúbban ügyeljenek fel, miszerint a vezetésük alatt álló hivatalban ilyesmi meg ne történjék, ha pedig azt észreveszik, arról nekem tüstént tegyenek jelentést, mert ha én jövök reá hasonló visszaélésre, elsősorban a hivatal főnököket fogom felelősségre vonni. Kötelességévé teszem tehát minden hivatal főnöknek, hogy nyom­ban hozza nyilvánosságra az összes vezetése alatt működő kezelő vagy segéd hivatali alkalmazottak előtt, hogy a magán megbízások elfogadá­sától szigorúan tartózkodjanak, mert az első esetnél azonnali elbocsátással fogom azokat büntetni, kik a szerve­zési szabályrendelet 234. §-a értelmé­ben fegyelmi eljárás alá nem tartoz­nak, a többiek ellen pedig fegyelmi utón fogok eljárni. Szatmár, 1904. október 6-án Pap s. k. polgármester. A magunk részéről a polgármester ezen erélyes eljárását csak helyeselni tudjuk. * A 48-as honvédek, mint min­den évben, úgy ezidén is gyászfátyol­lal bevont zászlójuk alatt jelentek meg az aradi vértanuk gyász-ünne­pélyén. Bizony hovatovább meglátszik az évek hosszú sora vállaikon, de azért büszkén s amennyire csak lehet kiegyenesedve s a ruganyos járást Utánozva lépkedtek a zászló után, mi pedig mindig kegyeletes szemmel nézzük e derék kis csapatot, melynek sorain minden évben egy-két rést üt a halál angyala. Mégis összetart e roskatag kis gárda s eleven emlékei még azoknak a nagy időknek, melyek­ről nemsokára csak Írásban olvashat az uj nemzedék * Áthelyezés. A m. kir, föld­művelésügyi • miniszter, Félegyházi Pál folyammérnököt, a komáromi folyammérnöki hivataltól bason minő­ségben Szatmárra helyezte át. * Czecz János tábornok halála. Az aradi gyásznap újabb gyászt hozott a magyar nemzetre. A negyvennyol- czas idők egyik utolsó tábornoka, Czecz János, távol hazájától, Buenos Ayresben elhunyt. Budai József mis- kolczi ref. főgimnáziumi tanár közli velünk a szomorú hirb, kinek neje nagybátyját gyászolja az elhunyt vitéz tábornokban. Czfcz János született 1822-ben Gidóf'alván, Erdélyben, ör­mény szülőktől. A bécs-ujhebyi aka­démiát végezte, 20 éves korában hadnagy, egy év múlva táborkarba jutott 1818-ban a magyar kormánynak ajánlá fel szolgálatait Erdélybe kül­detett, táborkari főnöknek s mint ezredes tevékeny részt vett az erdélyi hadsereg szervezésében. Bem mellett számos csatában vitézül harczolt, a piskii győzelmet (1849. febr. 9.) jó­formán az ő magatartása döntötte el. A szebeni ütközet után (márcz. 11) tábornokká lépett elő s 30.000 főnyi tartalék hadsereg szervezésével bíza­tott meg, melylyel Bem brassói elő­nyomulását fedezte. A fegyverletétel után Hamburgba menekült s ott meg­írta Bem erdélyi hadjáratának törté­netét. Onnan Párisba ment, majd a műszaki pályára lépett s a montcenisi munkálatoknál nyert alkalmazást. A franzcia-osztrák háború alatt a magyar légió létesítésén fáradozva, a villa- farani béke után családjával együtt Dél-Amerikába, Buenos Áyresba köl­tözött s ott katonai téren fontos szolgálatokat telt a köztársaságnak. 1885. óta a buenos-ayres katonai aka­démia igazgatója volt. * UJ. ügyészi megbízott. Am. kir igazságügyi miniszter dr. V áss Gyula ügyvéd a szatmánémeti ügyész­ség kerületébe ügyészi megbízottul nevezte ki. * Nyugdíj választmányi ülés. A nyugdíj választmány tegnap dél­előtt Papp Gaza polgármester elnök­lete alatt ülést tartott, a mely alka­lommal Gönczy Béla rendőrtiszt, Fe- rency János pénztári ellenőr és Ke­lemen Sándor rendőr nyugdíjazás iránti kérelmét tárgyalták. A választ­mány Gönczy Bélát 829 korona, Fe- rency Jánost 1396 korona és Kele­men Sándort 229 korona évi nyug­díjban javasolta részesíteni. A nyug­díjazások felett véglegesen a holnapi közgyűlés dönt. * A gazdasági szakbizottság tegnap délután ülést tartott, melyen először a városi vódtöltós méreteinek kiépítésével foglalkozott. A kiépítést a bizottság nem tartotta feltétlenül szükségesnek s ettől elállott. A csen­dőrségi szolgálat bevezetésére vonat­kozó tanácsi javaslatot a bizottság egyhangúlag elfogadta. A rendőr és szolgaszemélyzet pótlékára vonatkozó tanácsi előterjesztéshez a bizottság nem járult hozzá. Végül a szakbi zottság a szatmár—udvari törvény- hatósági közút építését kimondotta, oly módon, hogy az ut 3 év alatt építtessék ki. Az erre vonatkozó költségek első részletét a bizottság meg is szavazta. Ezzel az ülés vé­get ért. Fehér-Gyarmatról lapunk szer­kesztősége tudósítót keres. Ajánlatok a lap kiadóhivatalához küldendők. * Kányaháza jó hírneve. Pár számunkal ezelőtt egy hir rémes áta­lakulása czimen bemutattuk, hogy egy egyszerű falusi verekedés, úgy a fő­városi, mint a bécsi lapokban mikép- alakult át borzalmas vérfürdővé. Ezt természetesen Kányaházán nem is sejtik, hogy mennyi rósz hírbe keve­redtek, hogy a lapok még egy hónap múlva is mindig a kányaházai véres és borzalmas mészárlásról adnak hirt. A „Pesti Napló“ f. hó 6-iki száma a következőket Írja : „Véres lakodalom. Szatmárról jelentik, hogy a közeli Kányaháza községben a minap valóságos vér­fürdő volt egy lakodalmon, amelyet Czárán Grigor román földmives há­zában tartottak. A lakadalmas nép vig mulatozás közben ősszezürdült, aminek aztán szörnyen szomorú vége lett. A haragtól és italtól megvadult legények késsel mentek egymásnak. Zele Vasil, Cont Juon, és Szúrd Jakab legényeket és Bute Jánosné asszonyt megölték. A négy áldozat vértócsa között feküdt a lakadalmos házban. A gyilkosok a borzalmas mészárlás után Kis Vasil és Izráel Sámuel házába rontottak és ott mindent összezúztak és össze­törtek ami csak kezük ügyébe ke­rült. A gyilkosokat elfogták“. * Szerencsés sorsjegy tulajdo­nos. A szerencse istenasszonya rövid pár szűk szavú sürgöny utján tudatta Steinberger Elemér te-ménykereske- dővel, hogy kegyeibe vette és részére 5000 koronát az osztálysorsjáték utján kiutalványozott. * Katonák bevonulása. A ka­szárnyák életében a mostani napok nevezetesek. Az eltávozó öreg bakák helyébe várják a bundásokat, akik most még vig nóta mellett vonulnak be a laktanyák nagy udvarára. Az öreg csontok mosolyogva nézik a pókhálós ablakokból a rekruta-kapasz- kodást s ők már tudják, hogy pár nap múlva a vidám nóta keserves sóha­jokká változik. A czivil gúnyát szegre akasztják három hosszú esztendőre és kikerülnek a magazinból a nafta- linos ócskaságok, meg a porlepte kopott borjuk. Lassankint olyan ak­kurátus toprongyos bakkancsosokká vedlenek a falu nyalka legényei, hogy a foltok közül még az édesanyjuk se tudná kiválogatni őket. A felöltöz­tetés után nyomban megkezdődik a kiképzés. A kaszárnyák udvarán tanit- gatják a rekrutákat lépni és tisztelegni, azután mindjárt jobban ízlik a zupa, meg a menázsi, <:' Pénz. lelet. Szerdahelyi Ágos­tonnak a vetési határban fekvő nagy­tagjában a napokban szántás közben 34 drb. ezüst pénz találtatott. 17 drb mintegy 5 koronás nagyságú tallér, 17 drb. a forintosnál kisebb alakú ezüst pénz. A pénzek 1578-tól 1690-ig menő időből származnak, s értékesek mert van közöttük olasz, szász és osztrák pénz egészen ép állapotban. A lelet helyén épületnek nyoma sincs egészen szabadon mintegy 40-45 eztm. mélységben találtatott. Azóta a cse­lédség szorgalmasan lesi a kincsesláng fellobbanását, melytől őket csak a megunt sikertelen várakozás terelte el. * A „Fehérházban11 az étterem és kávéházi helyiség, mely teljesen átalakíttatott és csinosan berendezto- tett, ma vasárnap délelőtt nyílik meg. Este Bunkó Vincze és zenekara zene estélyt tart. * Lövöldöző katonák. A Hon­véd-utca végén levő katonai lövelde állandó két őre, Jakab Sándor és Tóth Lajos, cs. és kir. hadfiak, unal- mokban lövöldözni kezdtek tegnap délelőtt. Eme nemes sportot azonban úgy űzték, hogy puskájukat nem a céldomb, hanem a szomszédok tel­keire irányították. Kölönösen Mónus Lajos tüzfelügyő telkét vették os­trom alá s egymás után puffogtat ták fegyvereiket. A lövések — sze­rencsére — embert nem találtak (bár igen könnyen történhetett volna ilyesmi is) csak egy uszkár kutyát, mely a Mónus Lajosé volt, s megért legalább 100 koronát. A lövöldöző hadfiak ellen a kárvallott tulajdonos megtette a hatóságnál a szükséges feljelentést. polgári», egyenruha- és katonaruha szabók. — Felszerelési üzlet. — Szatmár, Hám János-utcza (Bardóly-féle ház.) Tisztelettel értesítjük a n é. közönséget, hogy férfi-szabó üzletünket egyenruha készítéssel és felszerelési ezikkek árusításával kibővítettük, ooooooooooo Egyéves önkéntesek előirásos felszerelését jutányos árban elvállaljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom