Szamos, 1904. szeptember (36. évfolyam, 70-78. szám)

1904-09-04 / 71. szám

2-ik »Idal SZAMOS 71. szám. dáink e körülménynyel eddig is tisz­tában voltak, a rozstermelósröl mégis le kellett mondaniok, mivel kellő verseny hiányában termésüket nem értékesíthették megfelelően. Ha pedig mégis termeltek rozst, kénytelenek voltak azt a szeszgyáraknak eladni, melyek ily körülmények között, mint, egyetlen fogyasztók a környéken, az árakat úgyszólván tetszésük szerint szabták meg Ez az állapot most, hogy a „Szatmári gőzmalom-társulat“ rozs- őrlő malmot rendezett be, megszűnik. Tehát saját érdekében figyel­meztetjük vidékünk gazdaközönségót az uj iparágra, mely fokozottabb rozstermelést tesz lehetővé, a mely körülmény viszont nagyobb hasznot biztosit számukra. Ajánlatos, hogy akinek módjá ban van, már az őszi vetés alkalmá­val a búza egy kis részét, ha csak próbaképen is, rozszsal helyettesítse. A rozsőrlő-malom üzemét e hó közepe táján kezdi meg s ettől fogva a gőzmalom a rozslisztet is áruba bocsátja. J. B. A magyarnyelvű levelezés joga a hadseregben A hadügyminiszternek augusztus 27-én kelt rendelete értelmében ezu­tán a közöshadseregnek minden (te­hát nemcsak magyarországi) hatósá­gi csapatai és intézetei kötelesek a magyarnyelven hozzájuk érkezett hi­vatalos átiratokat és egyes személyek hasonló beadványát elfogadni. Köte­lesek továbbá azokra, — ha a meg­keresett katonai hatóság nem ma­gyarországi ugyan (tehát ausztriai) de magyarországi területeken van elhelyezve, akkor, ha módjukban áll szintén magyarul intézkedni, de ellen­kező esetben is magyarul és németül. Az osztrák területen elhelyezett magyarországi csapatokra nézve is természetesen fennáll a kizárólag — magvarnyelven való intézkedés köte­reszket meg szerelmesen vágyódó szi­vem. Oh, ha te itt volnál, édes pá­rom, lelkem, ideálom, nem volna oly primitiv itt minden. Beljebb bolyongok az erdő sű­rűjébe. Fáj e józan képe e pezsdülő eleven, prózai világnak, hol nem szép még a szerelem se. Szemem elmereng csalódott, fájó, bánkódó hangulatban. Egyszerre felcsillog, szivem feldob­ban, lelkem felüdül. Emitt, a gyepen, lágy hangon dédelgeti a fáradt für- dősnőt tót ura, élénken kinálgatva : „No jezz Marinko!“ Vastag, vörös kezeivel egyet simogatva hü hitvese kimelegedett arczán. Meleg kérdésére, hogy „Fáradt vagy Marinkó?“ Csók a válasz. Amott szép szál juhászlegény öleli szerelmesen hozzásimuló, bájos arczu, forrón csókoló mátkáját. íme, még sem jöttem hiába ‘Zsibrára! Láttam igaz, benső ölelést, szinte átéreztem. Hallottam meleg, édes csók csattanását, szinte átólvez- tem s hallottam őszinte, szégyellős vallomását paraszt hősömnek, resz­ketve, fojtott szenvedólyességgel re- begni: „Szeretsz még Zuzkó ? — Én imádlak!“ Isteni kaczagás s forró leány-ölelés reá a válasz s csókok pecsétlik a szerelmi frigyet, a leg­szebb zsibrai idillt. Az eleven, hangos fürdüben még esznek-isznak, tánczolnak, zsíros ajk­kal csókolóznak. Mig itt, az Isten szabadege alatt, a természet szépsé­ges ölében, a vad erdőben, velem mélyen érez egy ifjú szerelmes pár. Szóljon nektek ott a zene ! — Fogyjon a bor-sör, — nekem csak a fenyők illatozzanak s lelkemet üdit- sék a fenséges, szép, szerelmes — „zsibrai idillek.“ lezettsége. — Kivétel egyedül a Hor­vátországban elhelyezett ausztriai katonai csapatokra nézve áll fönn, de az ott kiegészített hadcsapatok, minta megyar királysághoz tartozók, szintén alá vannak vetve a magyar megkeresésre magyarul való elintézés kötelezettségének E rendeletét nem tekintjük „viv mánynak“, bár e rendelet a magyar nyelv jogainak messze terjedő tért nyit a közös hadsereg hivatali rend­szerében, de önérzettel tekinthetjük ama politika következményének, — melynek Deák Fereucz az alapja. A szóban forgó rendelet közjo­gunkban nem egyéb, mint az 1840 évi Vl-ik t.-czikk 9-ik szakaszának végrehajtása abban a keretben amint azt a kilenczes képviselőházi bizott­ság kormányprogram gyanánt nyitott. Addig ugyanis, mig a hivatott törvény annyit rendel meg, hogy a magyar ezredeknek kormányai a ma­gyarországi törvényhatóságokkal ma­gyarul levelezzenek, a kilenczes bi­zottság ehhez képest azt is megálla­pította, hogy a magyar csapatok — „összes hatóságai“ a magyar hatósá­gokkal magyarul levelezzenek. Ebből kitűnik, hogy a magyar állami nyelvnek a közöshadsereg ha tósági életében akkora tér van nyitva, a mely teljesen megfelel a magyar­nyelv állami jogainak s a czélszerü- ség követelményeinek is. Hogy minő mértéket alkalmazunk a hivatott rendelet értékének felfo­gásához, azt leginkább megmutatja az a kedvetlen megítélés, amiben e rendelet Ausztriában részesül. Az a fölfogás, mely az osztrák czentraiisztikus légkörben mozog, — még ma sem látja át, hogy a dualiz­musban a magyar államiság s vele együtt a magyarnyelv érvényesülése elkerülhetetlenül szükséges. — Az osztrák politikai körökben a csodál kozás és bosszúság hangja arra mutat, hogy ott még mindég attól félnek, hogy a rendelet által a hadsereg egy­sége van veszélyeztetve. Azt az egyet pedig senki el nem tagadhatja, hogy a közös hadügymi­niszter rendelete a magyar államiság kézzel fogható elismerése a közös véderő hivatalos kötelékében is. És tulajdonképen ez fáj az oszt­rákoknak ! A magvar nemzeti társadalom e törvényszerű és helyes hadügyminisz- téri rendeletből láthatja, hogy nyel­vünk jogi viszonyainak érvényesülése szempontjából kedvező eredményt értünk el, ezt az eredményt még inkább úgy fogjuk biztosítani, ha a magyar fiatalság a közöshadsereg intézményeiben ezzel is birtokba vett területet meg is szállja. Ekkor fog reális tartalommal bírni az a tér, mit nyelvünk a közös hadsereg intézményeiben jogosan el­foglalt. HÍRROVAT. * Gazdasági bizottsági ülés. A város törvényhatósági gazdasági szak­osztály e hó 1-én d. u. a városháza nagytermében ülést tartott, melyen a következő ügyek kerültek tárgyalás alá : A Szatmárhegyen egy vizipus­kának alkalmas helyen leendő elhe­lyezése volt az első tárgy ; a szakosz­tály elfogadta a mérnök azon javas­latát, mely szerint a vizipuska a he­gyikapitányi hivatal végében levő istállóban helyeztessék el, mivel az tüzrendészeti szempontból is a leg- czélszerübbnek mutatkozik. A téli legeltetési dijakat, a fő- erdész javaslata alapjain a szakosztály következőleg állapította meg ; 1904. október 1-től, 1905, év márczius 1-ig a Nagy Csonkán két éven felüli — szarvasmarha, vagy ló után a legel­tetési dij 1 kor. a többi erdőrészek • ben 80 fii. két éven aluli állatoknál a fenti összegnek fele. Südy Károly II. oszt. számtiszt azon kérelmét, hogy fizetése a többi tisztviseiőtársaival megfelelően javít­tassák, a szakosztály teljesíthetőnek találta, mert annak idején nevezett számtiszt fizetésrendezése tévedésből nem lett előírva, mivel ő vámnál működik mint ellenőr. így folyamodó fizetése a többi tisztviselő társaihoz képest 400 koronával javasoltatik, mely esedékes f. évi január 1 napjától. A fizetési többlet a tisztviselői fize­tések javításánál elért megtakarításból fedeztetik. A fizetéses tűzoltók kérelmét, mely szerint kérik fizetésüket lega­lább 600 koronára évenkint felemelni, a gazdasági szakosztály mérlegelvén a mai megélhetési viszonyokat, a ké­relmet megoldhatónak véleményezte. A méntelepen egy jégverem épí­tését, a méntelepi parancsnokság meg­okolt kérelmére, a gazdasági tanácsos javaslata folytán a szakosztálj’ elfo­gadta és azt ezen szellemben véle­ményezte beterjeszteni a közgyűlés­hez. * Szabadságolás. Kőhalmi Líszló a kir. kath. főgimnázium tanára egy évi szabadságot nyert arra, hogy az olasz nyelv elsajátítása czóljából, Olaszországba utazhasson. A tanul­mány útra f. hó 2 áu indult el. ö Áthelyezés. A kér. miniszter Lajos Irén és Margit magyír állam vasúti pénztárosnőket, hasonló minő­ségben Debreczenbe helyezte át. * Kiutalás. A városi közgyűlés a Szatmár —Udvari törvényhatósági közút kiépítésére még ez óv elején az előzetesen látható kiadások rovatá­ból 3360 koronát szavazott meg. A jelzett közutból Katanics Antal és társa vállalkozó czég ez ideig 755.40 négyszög méter területet kavicsolt fel és 744 95—3 földtömeget dolgo zott be, melynek árábau a vállalkozó czégnek a városi tanács 540 kor. 54 fillért utalványozott ki. * Kiküldetés. Amennyiben vil­lamos telepünk azon pont előtt áll, hogy a Siemens és a Schukkert czég által 50 évre terjedő időre • átvétetik, miután nevezett czég ugyanilyen vil­lamos berendezést Székesfehérváron és Pozsonyban létesített ezen telepe­ken használhatóságáról és czólszerü berendezéséről való meggyőződés vé­gett, a városi tanács Markó Kálmán — villamvilágitási igazgatót küldötte ki, hogy a nevezett városokban a vil­lám telepeket alapos tanulmányozás alá vevén, azok berendezéséről és a tapasztaltakról annak idején tegyen jelentést. * Kitüntetéssel vizsgázottak. A hivatalos közlöny legutóbbi számá­ban közli azoknak névsorát, kik ki­tüntetéssel tették le alapvizsgálatukat és szigorlatukat. Számuk 558 és pedig a budapesti egyetemen 250, a kolozs­várin 148, a műegyetemen 19, a jog- akadémiákon 160. A jogi kar kitün- tettei közül az első alapvizsgálatot 54-en a II ikat 22-en a szigorlatukat 42-en tették le kitüntetéssel. A hely­beli kir. kath. gimnázium növendékei közzül hárman szerepelnek a névsor­ban : Ambrózi Sándor, Lakatos Géza, Lengyel Endre s ezeken kívül még dr Nagy Sándor. * Esküvő. Lengyel László m. kir. posta és távirda tiszt tegnap délután tartotta esküvőjét Koós Sán­dor városi hivatalnok kedves leányával Erzsiké kisasszonnyal. * Halál az utczán. E hó 1-éu délután Fisch Sámuel háztulajdonos neje Spitz Róza, hazafelé tartott, a midőn a Deák-téren hirtelen rosszul lett és nehány perez alatt meghalt. A gyorsan megjelent mentők a hirte­len elhunyt asszonyt Töltés-uteza 30 szám alatti lakására szállították, hol az előhívott orvos megállapította a halál okát, mely szivszólhüdés volt. * Leszakadt tégla párkány. A Kovács Ágoston féle Deák-téri ház szárnyépületének párkányzata szom­baton a reggeli órákban nagy robaj­jal a járdára zuhant s a szemtanuk állítása szerint, csak a véletlenen múlt, hogy két embert agyon nem ütött. * Adófizetés a posta utján. A kormány körében ezelőtt 5—6 évvel már azt tervezték, hogy az adófizetés bajait és zaklatásait csökkenteni fog­ják az által, hogy lehetővé teszik az adónak a postatakarékpénztár utján való befizetését. — Ausztriában ez a dolog már meg vau. A postatakarék­pénztár nálunk is évekkel ezelőtt ki­dolgozta az ide vonatkozó tervezetet, most végre úgy halljuk, hogy ebben az irányban az elhatározó lépés meg­történik és megadják a lehetőséget arra nézve, hogy az adót ezen az utón is befizethessük. * A kóser husszállitás és az eczetgyáros Az orthodox izr. hit­községben a hívek nagyon felhábo­rodtak azon, hogy daczára a húsárak 30 százalékkal való esésének, mégsem szállították le a mészárosok a húsárát, amennyiben nem akarják 1 kor. 20 fillérnél olcsóbban kiszolgálni. A ba­jon segítendő pályázatot hirdettek hús szállításra, még pedig kilónként 1 koronáért. Erre azonban mészáros nem vállalkozott, hanem Kolb Mór eczetgyáros. O még mindig jó üzlet­nek véli a korouás hús kimérést. Ajánlatát el is fogadta a hitközség. Ez a dolog azonban nem tetszett a mészárosoknak, amennyiben nem tar­tották az eczetgyárost összeegyeztet- hetőnek a hús mérésével, annyival is inkább, mert egyenes megkárosítá­sukra történnék. Azonban sokat a helyzeten nem segíthettek, legfeljebb pillanatnyi f lháborodásukban a kon­tár mészárost csütörtökön délután megtámadták és csak jóakaróinak si­került épen kivenni a mészárosok izmos karjai közül. Természetesen ez nem akadályozta meg Kolbot abban, hogy a húst tovább is ki ne mérje. Véres lakadalom. Aug. 23-án nagy társaság ülte meg vig zeneszó mellett Csománfalván Joszovics Berkó ottani kereskedő leányának esküvőjét. A fiatalság tánezra perdült, a vig párok szépséges tánczát azonban, egy lövés zaja szakította meg. Lázárovics Ignácz geruyezi lakos a lakodalmi kedv emeléséhez akarván járulni, — revolrverből a levegőbe lőtt, de az ital hatása alatt elég magasnak ta­lálta az ember magasságot s oly sze­rencsétlenül lőtt, hogy a lövés Joszo­vics Volf kricsfalvai lakost nyakán találta, kit azonnal kocsira tettek s az orvoshoz vittek. Az orvos konsta­tálta, hogy a golyó nem okozott ha­lálos sértést. A tettest a nép dühe elöl a csendőrség mentette meg. * Felvétel a Zeneiskolába. A városi törvényhatóság által a dal­egyesület zeniskolájában létesített ala­pítványi helyekre az 1904—905 tan­évre a városi tanács legutóbb meg­tartott ülésében fölvette özv. Zágonyi Györgynó, Mariska, özv. Nagy La- josné, Ilona és Gyurkán Ignácz, Ig­nácz nevű gyermekét. * Helysziuelési költségek az elmúlt hóban. A városi tanács újab­ban a város határában megejtendő helyszinelési munkálatokra folyó évi augusztus havára, mint a felmerült költségek fedezetéül 1746 kor. 82 fil­lért utalt ki a közpénztárból. VIDÉK. Uj vasúti üzletveztő. A Nagy­károly—Somkuti h. é. vasút vezeté­sében változás állott be : Pallay Pé­ter, a vasútnak tiz éven át hivatal­noka, köztiszteletben álló férfia, — e vasút üzletvezetője lett. A Felsőbáuyai-vasut kiépítése serényen folyik. A szénatéri csinos Szőke Ödön kézmü éz divat üzletébe megérkeztek a legújabb divatu ruha kelmék, cosinanoti barchetek, téli alsoruhák, Berliner kendők. A legolcsóbb szabott árak! ----------------------- --------------------—­Sz atmár, Kazinczy-utcza 3. szám. (Lengyel ház).

Next

/
Oldalképek
Tartalom