Szamos, 1904. szeptember (36. évfolyam, 70-78. szám)

1904-09-29 / 78. szám

XXXVI, évfolyam.

Szatmár, 1904, csfltörtök szeptember hé 29.

78-ik szára.

SZAMOS.

POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP.

MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor, — Negyedévre 2%>r

' ' '%•

Egyes szám ára 10 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107.

Mindennemű dijak S/.atmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér.

Az apró hirdetések között minden szó 4 fiMér.

ünnepségek városunkban,

Szatmár városa a közelebbről lefolyt napok alatt sokszorosan beigazolta azt, hogy ha nem is hivatalosan, de a valóságban ennek a megyének székhelye. A politikai, társadalmi és gazdasági életnek olyan erős hullámverései zajlottak le városunkban, ami siker és jelentőség dolgában messze felülmúlt minden várakozást. E mozgalmak sorrendben az őrtorony felavatásának, a lóversenynek és Kossuth-kép leleplezésének keretében folytak le. Az események jelentősege tekintetében kétségtelenül első helyen áll a Kossuth Lajos arczképének leleplezési ünnepélye.

Ez a kép szivében él minden magyar embernek; a Kossuth-név egy fogalommá, a nemzeti együttérzés egy symbolumává lett, melyben benne foglaltatik nemzeti múltúnk dicsősége, keserve s e nemzet jövője is véglegesen csupán azon az alapon épülhet fel, melyet az ö nagy szelleme és példaadása inaugurált minékünk.

Megértjük és felhasználjuk azokat a nagy tapasztalásokat is, amire az események kérlelhetlen logikája a történelmi fejlődésünk terén megtanított s bizva-bizunk abban, hogy erős nemzeti öntudattal a békés fejlődés utján is megvalósítjuk azt a nemzeti ideált, mely a nagy Kossuth szellemével örökké élni fog bennünk.

Ebben a szent meggyőződésben egyesült ez ünnepélyen városunk minden politikai pártíeleke- zete ; ennek a magasztos érzelemnek hevületében ölelte keblére városunk a nagy Kossuth fiát Kossuth Ferenczet és dicsőségünkre szolgál, hogy ő e kitüntetést hasonló szeretettel viszonozta.

A lélekemelő, mozzanatokban gazdag ünnepség részleteiről az alábbiakban számolunk be.

(A vendégek érkezése.)

£ hó 25 én vasárnap este a kilencz órás gyorsvonattal érkezett meg Kossuth Ferencz, kinek kíséretében voltak Barta Ödön, Benedek János, Bencs László, Brázay Kálmán, Hentaller Lajos, Gabányi Miklós, Jé- key Zigmond, Kacskovács Géza, Dr. Nagy Sándor, Szatmári Mór, Molnár Ákos orsz. képviselők és Ambrozovics Béla nyug. miniszteri osztálytanácsos.

Az illusztris vendégeket az

indóháznál a város közönsége nevében Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány fogadta, ezerekre menő közönség élén. Majd a vendégek hosszú kocsisorban az Attilla, Árpád és Széchényi utczákon át Uray Géza ügyvéd házához vonultak,, hol a szives házigazda- és asszony barátsages^vliesorával várta az érkező vendégeket, kik később a Pannóniában lévő lóverseny bálon is megjelentek.

(Szerenád a vendégek tiszteletére.)

Vacsora alatt kellemes meglepetés érte a vendégeket. A szatmári férfi Dalegyesület és az iparos Dalárda egyesülve, remek szerenáddal lepték meg ugyanis a képviselőket.

A szerenád alatt a város polgársága nevében Osváth Elemér gimn. tanár hatásos beszédben üdvözölte Kossuth Ferenczet;

A beszéd elhangzása után hangos éljenzés tört elő ezer és ezer torokból, majd Kossuth Eerencz mondott köszönetét, utánna az általános közhangulatnak engedve, Hentaller Lajos beszélt az összegyűlt néphez.

Végre a két dalárda éneke zárta be a szerenádot.

(Díszközgyűlés).

E hó 26-án d. e. ment végbe rendkívüli közgyűlés keretében a közgyűlési terem számára megfestett Kossuth—arczkép ünnepélyes leleplezése.

A városházának lépcsőháza ez alkalommal csinosan fel volt díszítve nemzeti zászlók és czimerekkel. A lépcsők és a kapualját szőnyegekkel vonták be, hogy ez által is méltó kifejezést adjanak az ünnepség fényének.

Már jóval 11 óra előtt úgy a tágas termet, mint a karzatot nagy számú közönség töltötte meg. A megjelent úri hölgyek pompás őszi toilett- ben festői látványt nyújtottak, a kü- lömböző egyletek és testületek kül düttei fekete ünneplő ruhában jelentek meg, nemkülömben a bizottsági tagok is. A díszközgyűlés pontban 11 órakor vette kezdetét.

Kristóffy József főispánt nemkülömben Kossuth Ferenczet képviselő társaival együtt a terembe lépéskor a közönség zajosan megéljenezte meljmek elnémultával Kristóffy Jó zsef főispán a következő beszéddel nyitotta meg az ülést.

Mélyen tisztelt Közgyűlés !

Kossuth Lajos, nagy hazánkfia születésének százados évfordulója alkalmából Szatmárnémeti sz. kír. város törvényhatósága is diszközgyülóst rendezett. Kovács Leó tagtársunk indítványára elhatározta, hogy nagy hazánkfiának arczkópét megfesteti és örök emlékezet okáért közgyűlési termében elhelyezi. A törvényhatósági bizottság ebbeli határozatának végrehajtásával a Tanács bízatott meg. — Több pályázó közűi az arczkép megfestésével Keisz Károly festőművész bízatott meg, ki ebbeli feladatának megfelelt, az arczkópet megfestette s a város közönségének átadta.

Ezután ismertetve a leleplezési ünnepély előkészítő körülményeit, beszédét igy folytatta :

M. t. Közgyűlés ! Méltóztatnak ebből látni, hogy-a—mai napon nem a mi városunk közérdekű ügyeinek tárgyalásával fogunk foglalkozni, hanem egy ünnepélyes közgyűlést, egy ünnepélyes összejövetelt tartunk, hogy áldozzunk a nagy férfiú emlékének, aki ;a magyar nép felszabadítója vala, a kit mi Kossuth apánknak nevezünk; hogy méltassuk, dicsőítsük az ö nagy és szent nevét és az által a mi városunk krónikájába beirván az ő nevét, városunk szerény történetének lapjait ékesítsük. (Tetszés.)

Nem az én feladatom, hogy erről a helyről Kossuth Lajos hervadhatlan, nagy hazafiui érdemeit méltassam; a végrehajtó bizottság ezzel a szereppel és megtisztelő feladattal dr. Kelemen Samu tagtársunkat bízta meg. De egyet erről a helyről én is kijelentek és ez az, hogy akkor, midőn Kossuth Lajos emlékezetének fáklyát gyújtunk, a mi közéleti porondunkon is elnémult ß nolitikai küzdelmek harczi zaja, mi köztünk is elsimulnak a nézeteltérések és szivvel-lélekkel összeolvadunk és egybeforrva közös érzéssel és közös egyetértéssel dicsőítjük és áldjuk annak nagy nevét, aki a magyar nemzetnek felszabadítója volt. (Éljenzés és taps.)

E mellett még egy nevezetes körülményt kell megemlítenem, m. t. törv. bizottság! — és ez az, hogy a mi ünnepélyes közgyűlésünket a mai napon megtisztelte és szerencséltette látogatásával Kossuth Lajosnak vérszerinti fia. (Élénk éljenzés ) Köszöntőm Önt (Kossuth Ferencz felé fordul) nemcsak a magam, hanem Szatmárnémeti sz. kir. város közönsége nevében (éljenzés) ; köszöntőm Önt, nemcsak azért, hogy Ön a nagy Kossuthnak fia, hanem azért is, mert a közéleti működésével és hazafias cselekedeteivel mindnyájunk tiszteletét és elismerését érdemelte ki. (Éljenzés és taps.)

Köszöntőm az 6 barátait is, kik szívesek voltak őt ide elkísérni és ez által a mi ünnepélyünk fényét emelni. (Éljenzés.)

Ezután, m. t. közönség, midőn önöknek hálás köszönetemet fejezem ki, hogy ezen ünnepélyes közgyűlésen megjelenésükkel a közgyűlés fényét emelni szívesek voltak, a mai napra összehívott rendkívüli közgyűlést ezennel megnyitódnak nyilvánítom. (Élénk éljenzés.)

A tárgysorozat következő pontja: ünnepi beszéd, tartja dr. Kelemen Samu. Felkérem őt, beszédét elmondani méltóztassék.

A megnyitó beszéd elhangzása után Dr. Kelemen Samu ügyvéd a kiváló jogász és kriminálista emelkedett fel és általános figyelem és csönd közepette tartotta meg hatalmas ünnepi beszédét, a mely az eddigi sző* noki remek beszédjeinek méltó koronája volt.

A nagyszabású és költői eszmékben gazdag ünnepi beszéd ez volt.

Mélyen tisztelt Közgyűlés !

Egy évtized tűnt le azóta, hogy komor éjszakán óriás fény lobbant fel.

Mintha a legdicsöbb életnek utolsó föllobbanásában, a föld golyónak valamennyi fáklyája összefogott volna, hogy örökre elűzze a sötétséget, mely halotti leplét ránk borítani készült.

Azután minden csillag lehullott az égről, sötét lett.

És a földnek mind megannyi zugából mintha panaszos haDgok törtek volna elő, egy nemzetnek jajszavát verve vissza egy világnak vesztesége fölött.

És szállt a gyász a bánat szárnyain.

P elhő tovább adta a felhőnek, bérez a völgynek, kis patak a folyó- nak, folyó belesirta a tengerbe — Kossuth Lajos meghalt, Kossuth Lajos nincs többé . . .

És országoknak mesgyói összefolytak, birodalmaknak határkövei leomlottak a gyásznak egységében.

Hazahoztuk. Kihűlt tetemeit leeresztettük a hideg földbe, ám soha ki nem hülő lelkét, a nemzet lelke temette a magáéba.

Esztendőnkint azóta szokszor megújulnak a mi sebeink ; esztendőnkint sokszor, haj de nem elégszer föltámad és megújul lelkűnkben a Te képed. Türelemre inted a türelínet- lenkedöket, kitartásra buzdítod a lankadókat, harezra a csüggedőket. — Harczra, amely nem szűnik meg, amig jogtalanság ül diadalt a jogon és ármány fojtogatja az igazságot.

A tested meghalt és Te mégsem múltál el, nem is fogsz elmúlni soha. Csak velünk magyarokkal együtt ! Ha majd népirtó csatában talán kiirtanak minket, az utolsó közülünk, a hírmondó is, ajkán a Te neveddel fog holtra váítan összeroskadni. Akkor elmúltál, véged.

Vagy tán ha elpuhultan, önmagunkról megfeledkezve beolvadnánk majd idegen nemzetbe. Akkor is véged. De akkor elmúltunk mi is, mert nem lesz már magyar a magyar.

Megírtad egyik leveledben :

„Én már régen nem élek, meghaltam 1867-ben. De ha meghalok, föltámadok síromban és a nevem akkor nagyobb hatalom lesz, mint valaha“.

így van, igy lesz.

Más nemzeteknek is vannak nagy embereik. Nekünk is adott a Gondviselés jeles férfiakat, nemzeti hősöket, akik küzdések közepette megmutatták a harezok útját, harczokból a béke ösvényét.

Az életpályát, melyet megfutottak, vércsöppeknek a nyomai jelzik. Vér, mely a küzdelem okozta sebből bugygyan elő és vér, mely a szívnek

Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat

ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást.

Közvetlen a Pannónia szálloda mellett & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

Megérkeztek

í T I az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik