Szamos, 1904. szeptember (36. évfolyam, 70-78. szám)
1904-09-11 / 73. szám
73. szám. SZAMOS 3 ik oldal HÍRROVAT. „Rovás“ A nélkül, hogy tragikusan venném a „Szatmár és Vidéke“ legutóbbi vezérczikkét a „Nemzeti renéről“, van ebben a közleményben egy pár olyan jellegű „zenei“ reflexió, melyet — ha a czikkező csak a mi fiatal zeneiskolánk reklámja ezéljából bocsátott közre: úgy dicsérem ebbeli jó szándékát, de ha a magyar nemzeti zenéről akart plakátot készíteni: akkor én ezt a plakátot nemcsak nem tartom sikerültnek, hanem óvom tőle a figyelmes szemlélőt. Mert a magyar nemzeti zene nem „nótázás*, melylyel „szatócsko- dunk“ és ha a magyar dal csak olyan „ipari czikk“, mint a „kostök“, akkor zárjuk be a mi zeneiskolánk kapuját. Egy magyar zeneiskola — a zeneművészet általános úgy elméleti, mint gyakorlati ismertetésén felül — főleg a magyar nemzeti zene ápolására és tanítására van hivatva és ha a pedagógiát nem ilyen szellem hatja át — akkor ne muzsikáljunk, mert különben ártunk a magyarság ügyének. * A „nemzeti“ művészet ápolása nemcsak abban áll, hogy saját népköltészetünk „együgyü naivságához“ szívósan ragaszkodunk. Igenis ehhez ragaszkodni kell. Mert a magyar zeneművészetnek ebben a naiv — és ép ezert mindenkor kedves — karakterében lehet megtalálni a magyar fajnak egyik eredetiségét. A mi pedig eredeti faji jelleg a magyarban, az csak becses és jelentékeny — a zenében éppen úgy, mint más terrénumon. Sőt a zenében, dalban még inkább, miután a zene a népiélek hü kifejezője. Éppen ezért nemzeti zene és nem internátionális, és bármennyire is szédítő az a távolság, melyben a német és franczi zeneművészet a mienk fölött áll, a magyar zene csodálatos kifejező ereje és hatása sokkal nagyobb és impozánsabb más nemzetek muzsikájának ezen jellegénél. Hogy Magyarországon nincs zene — ezt az igen tisztelt czikkező ur olyan apodiktikusan nem állíthatja. Nincs Magyarországon olyan zene, melynek absolut becse volna az egész világ előtt, mert a magyar zenét csak magyar ember szive érzi, — de ez a zene nekünk becses és ha kellőkép müvelnők, fejlesztenők : bizony többet érne, mint a németek lármás és a francziák kaviáros muzsikája. A baj tehát az, hogy a magyar zene rend szeresen és művészi formában nem fejlődik, hanem czigányaink kezében mulató-nótává fajul, — ezért pedig vessünk magunkra. Ha a magyar zeneiskolák fölvennék programmjukba annak a zenének fölfrissitését, melynek maradványait a Rákóczy korszakból és a Szabadságharcz idejéből imitt- amott még föntartják, — ha a magyar zenetanárok Alard, Händel, Czerny, Bezlioz stb. stb. kompozicziói helyett Lavotta, Csermák, Ruzicska és Rózsavölgyi müveit tanítanák: nem volna a magyar zeneirodalomnak csak egy Rákóczy-indulója és egy Erkelje. Azért szegény a magyar zene Géniusza, mert nem táplálják halványodó fáklyájának tüzét. * Isméden: azt a czikket nem veszem tragikusan Éppen ezért a dolognak vidámabb oldalát nézem és egy kedves epizód jut eszembe abból az időből, a mikor mint kis fiúcska az u. n. klassszikus zene jegyében oktatva — egy alkalommal vizsgálati hangversenyemre invitáltam meg egyik gimnáziumi tanáromat: az öreg Metz bácsit. Metz bácsi azt kérdezte tőlem: „Mit fogsz játszani ?“ Az angol hym- nuszt Rídley átiratában — felelém. „Miért nem játszod te haszontalan a magyar hymnuszt valakinek az átiratában? . . . Nem megyek el a vizsgádra. “ És ezzel szépen a faképnél hagyott. Én pedig elpirultam és nem akartam többé órára menni a zenetanáromhoz. Metz bácsi pedig sült német ember volt, és a magyar nyelvet alig hogy tördelte. * Végül: még egy reflexió. Ha a Borszem Jankó okos Zeiffensteinerét Önök megkérnék — elmondana az ő jargonjában egy régi jóizü adomát. Volt egyszer egy gazdag és nagyon becsületes, takarékos zsidó ember. Én nek az embernek volt egy nagyon derék fia, aki azonban két kézzel szórta a pénzt és majdnem elköltötte az apja vagyonát. Egy alkalommal megkérdezték a jó öreget, miért nézi el, hogy fia ilyen pazarul éljen. Az öreg megsimogatta hosszú szakálát és nagy nyugalommal azt felelte: Nekem most elég pénzem van ahhoz, hogy a fiú pazaroljon, de majd ha neki nem lesz mit pazarolni, még én nálamnál is takarékosabb lesz. — Az anologia: a mi zeneiskolánk megteremtője, fáradhatatlan buzgó bajnoka most a legteljesebb nyugodtsággal nézi, hogy a nemzeti zene uj hajlékából saját édes fia űzi el a magyar Géniuszt. Vájjon csakugyan képes lesz majdan a fiú is a nemzet lelki kincseinek oltárt emelni ? Dr. Havas Miklós. * Szomorú évforduló. Boldogult emlékezetű Erzsébet királynénk meggyilkolásának tegnap volt a hatodik gyászos évfordulója. A. szomorú évforduló alkalmából az apácza zárda templomban d. e. 9 órakor nagy gyászmise volt, melyen a polgári és katonai hatóságok testületileg, nemkülönben a különböző iskolák növendékei tanítóik vezetése alatt jelentek meg * Iraeliták lljéve. Izraelita polgártársainknak szombaton volt az újévük. Az 5665-ik évet Írják a világteremtése óta s a Rosch Hasanah ünnepet fényes egyházi ünnepélyekkel ülték meg. Pénteken este 6 órakor, mint az újév előestélyén, istrni- tiszteletek voltak a helybeli izraelita templomokban, szombaton délelőtt szintén istenitisztelet volt s ünnepi beszéd, melyet dr. Jordán Sándor hitszónok tartott. Ma szintén ünnepi istenitisztelettel ülik az újév másod napját. * Városi közgyűlés. Vásosunk törvényhatósága, holnap délután rendes közgyűlést tart, a következő tárgy- sorozattal : Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és ide jenek meghatározása. — Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról —Polgár- mesteri előterjesztés. Az országgyűlési képviselőválasztói jog uj törvényes szabályozása czéljából készitett statisztikai munkálatok összeírásával felmerült 254 kor. 20 fillér mikénti felhasználása tb. — Egyéb közigaz gatási ügyek. Tanácsi előterjesztések a villamtelep rokoustrukcziója tárgyában. — Szatmár-Németi szab. kir. város árvaszékének a gyámpónztárban levő pénzek gvümölcsöztetéséről, 32 — 1904. kgy. sz. a. alkotott szabály- rendelet életbe léptetése ügyében. — Közigazgatási bizottság évközi jelentése. — folyó évi julius havi adó elő és leírás. — A magyar kerámiái gyár társasággal kötendő kötelezvény elfogadása tárgyában. — Farkas Simon felebbezése, a külvásártéri korcs ma bérlete ügyében. — A Szatmár- erdődi h. é. vasút kérelme, a vármegyei takarékpéztár áru és terményraktárához építendő iparvágányhoz szükséges városi terület átadása tárgyában. — Gazdasági szakbizottsági előterjesztések : A szatmárhegyi tüzfecskendő elhelyezése tárgyában. A városi fizetéses tűzoltók fizetésemelése. A mén- telepen kívánt fürdő és jégverem építés, Hatósági átirat: Zombor város törvényhatóságának feirata az élelmiszerek mesterséges megdrágítása ellen. — Magán kérelmek : Losonczy Károly egy havi szabadság iránti kérelme. Pap Zoltán I. aljegyzü 6 heti szabadság iránti kérelme. * Felirat az egyenlő közteher viselés mellett. Győr sz. kir. városnak két közérdekű átirata érkezett f. hó 6-án a város közönségéhez. Az egyik átirat az 1886. évi XXII. t.-cz. 13. § a ellen szól és arra kéri Szatmárnémeti szab. kir. város közönségét, hogy ezen törvény ellen Írjon fel a képviselőházhoz és a kormányhoz. Az idézett törvény oly rendelkezést tartalmaz, mely a katonatisztek, állami és törvényhatósági tisztviselők, tanitók stb fizetésük után községi adót nem fizetnek. Már pe diglen ez az átirat szerint a milyen igazságtalan, oly érthetetlen, hogy ép az értelmiséget mentik fel a községi adó alól, daczára annak, hogy a községi berendezések jó nagy része épen az értelmiség kielégítésére szolgál. Az átirat ugyancsak erősen érvel az adóterhek igazságos megosztása mellett, igy a házbér és házosztály adó kivetésére megemlíti, hogy hazánkban mint egy 100 város és község fizet magas házosztály adót, addig 12000 város és község az alacsony házosztályba tarozik. A 100 város és község házbér adója 1/5 részét teszi az ország összes házbér és házosztály adó bevételének, miért is ezen városok fejlődése és haladása a többiek javára meg van bénítva. — A második átirat az általános jövedelmi pótadóról szóló 1983. évi XLIX. tcz. 13. §-ának a városok által felvett, de be nem kebelezett kölcsön kamataira leendő kiterjesztése mellett szól. Mindkét átiratot a f. hó 14-én tartandó első őszi közgyűlésen fogjak tárgyalni. * Kész az őrtorony. Meszlónyi Gyula püspök bőkezűségéből épített tűzoltó őrtorony tegnap teljesen elkészült és e hó 25-én adatik át rendeltetésének. A vészharangot az erkély északi részére, a szabadba helyezték el, hogy csengése tisztábban legtávo- labra is elhalíassék. A torony felszentelését, tűzoltóink nagy ünnepéllyel ülik meg, lesz díszközgyűlés, majd a tűzoltók riasztása és egy képletes tűzoltási gyakorlat, este a Kosuth- kertben tánczmulatság es fényes tűzijáték. Az ünnepély részletes sorrendjét a jövő számunkban közöljük. * Miniszteri rendelet. A belügyminiszter legújabban két körrendeletét intézett az ország összes törvényhatóságaihoz s igy városunkhoz is. Az első rendelet felhívja a hatóság figyelmét arra, hogy csakis oly hajójegyekkel lehet kivándorolni, a melyeket a kivándorlás közvetítésével hivatalosan felruházott czégek küldenek. Lehet ugyan olyan jegygyei is utazni, melyet az újvilágba már kivándorolt és ott lakó egyén küld az itthon maradt hozzátartozóinak, azonban az ilyen jegyeket hivatalosan igazoltatni szükséges, ellenesetben a jegyeket a kikötő állomáson elkobozzák Jó lesz tehát a kivándorlóknak e körülményre ügyelni s különösen a lelketlen ügynökök ajánlatait visszautasítani. — A másik körrendelet arról szól, hogy az egyházi körmenetek elvonulási időtartama alatt az összes üzletek, korcsmák stb. bezárva legyenek s az ellene vétők szigorúan birságolandók. * Uj szaklap városunkban. Más városok mintájára, a rendőrségi legénység oktatása és tájékoztatása czéljából, Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatali tisztikar szerkesztésében f. hó 15-től kezdődő- leg egy kőnyomatos szaklap fog napvilágot látni, mely azonban kizárólag a rendőrség számára fog sokszorosit- tatni. * Megriasztott szatmárhegyi üdülők. Pár nappal ezelőtt a Szat- márhegyen egy nehány megidézett embert kellett karhatalommal beszál- itani. Ebből kifolyólag az a hir terjedt el, hogy egy egész rablóbanda került lépre és még tudja az ég, hogy lányát nem fogtak el belőlük. Természetesen ez a hir hamar lábraka- pott, nagy rémületet okozva az ott üdülő családok között. Megnyugtás- tépen közöljük tehát ezen sorokat, lizonyára nagy megkönnyebbülésére különösen a női nemnek. * A kerületi kér. kamara közgyűlése. A Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara 1904. évi szeptember Jió 15-én, csütörtökön délután 3 és fél trolin A legkiválóbb tanárok és orOsoVfól mint hathatós szer: ^úgymint idült tüdőbetegsége knél, légzőszervek bronehitis, szamár-hurut és különösen ■ fluenza után ajánltatik. — hurutos bajainál lábbadozéknál inc *EmeH le étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izadáat. KeHemes szaga és jé ize miatt gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkiirt 4 k.-ért kapható, figyelőink. hogy minden üveg alanti czéggel legyen y ellátva: F. Hoffmatt-La Roche A Co vegyészeti gyár Basel Svájca. nak törekednei kell. Álláspontja az, hogy egyelőre inkább vegyük le a napirendről az 1848. XX. tcz követelését, minthogy az csonkán érvé- nyesittessók. A közgyűlés az esperesi jelentést tudomásul vette, valamint a következő változásokat is a lelkészkarban : Lengyel Sándor csengeri lelkész, e. m. tanácsbiró elhunyt; temetésén 22 lelkész és népes gyászközönség jelent meg. Bogdány János s. lelkésztanitó gyügyei lelkószszé, Eeöry Tamás tiszakóródi rendes lelkész lázári r. lelkészszé, Jakab Ernő Fgyarmatons. lelkészszé választattak, illetve hivattak meg A tanitóválto- zások során jelenti, hogy Angyalosban Szabó Endre, Cs.-Bagoson Maksa Ferencz, K.-Tótfaluban Erdős Endre, N.-Árban Szentjóbi János, Sonkádon Nagy Pál, Sz-Újlakon Karikás Jolán, Fülpösdaróczon Maasz Margit, Matol- cson Váczy Mihály, Csengerben Slaf- kovszky Viola választattak meg. A megjelent tanítók és tanítónők eskütétele után a tanügyi bizottság jelentése olvastatott fel, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Az épittetö^bizottság jelentése során Luby Géza gondnok jelenti, hogy a jánki iskola építése befejezést nyert s költségeinek fedezése teljesen rendezve van. A közgyűlés Luby Géza gondnoknak ez ügyben is kifejtett fáradhatatlan buzgóságáért köszönetetet szavaz. A szatmárhegyi egyház azon kérelmet terjesztette a közgyűlés elé, hogy a n -bányai egyház kötelékéből ezentúl a szatmármegyei egyházba kebeleztessék be. A közgyűlés a hegyi egyház kérvényét örömmel fogadta s kérvényét pártolólág terjeszti fel az egyházkerülethez. Tárgyaltatott ezután a szatmári ref. főgimnázium fentartótestületének beadványa az egyházmegye azon határozatának megváltoztatása czéljá ból, miszerint a tavaszi közgyűlésen a főgimnáziumi tápintózetre 10 évig megajánlott rendes segélyét a ref. nőképző javára időközben megvonta Élénk eszmecsere után a közgyűlés többsége a fentatótestület kérvényét elejtette. A gyűlés további folyamát a fgyarmati társaskörben rendezett köz ebéd szakította meg, mely kedélyes hangulatban számos felköszöntövel fűszerezve folyt le. A délutáni ülés folyamán többnyire az egyes egyházak anyagi ügyei és kérvényei tárgyaltattak s 7 órára az ülés befeje zést nyert. A következő napot az egyházmegye bírósági tárgyalásai vették igénybe.
