Szamos, 1904. augusztus (36. évfolyam, 62-69. szám)
1904-08-25 / 68. szám
POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Bgéez évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak S/.atmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á lejtőn. Korunk gyermekei nagyon betegek. Nyugtalan szivük vágyódik a boldogság után s e fenséges vágyukat a föld nem tudja kielégíteni. Unalom és fáradság ül a szivek mélyén s ez megérleli őket lassanként a kétségbeesésre, az öngyilkosságra. Nem az élet rövid, hanem az emberek követnek el mindent, hogy megrövidítsék. Ezért szaporodik a téboly s az öngyilkosság is mindig gyakoribb lesz. Minthogy szivök nemesebb ösztönét nem elégítik ki a vallással : innen az a gyötrő, epesztő tunyaság. Ott keresik a boldogságot, ahol az nincs. Ezért érik őket újabb és újabb csalódások, melyek tönkreteszik testi egészségüket és lelki nyugalmukat. E nyugtalanság pedig csak fokozza érzékenységüket. ,, , Ezért keresik folyton az izgalmakat, hogy folyton lázban égve, egy-egy pillanatra felejthessenek. A társadalmi légkör romlott, mert az igaz hit szellemét kiszorította onnan az anyagi érdek kulKirádulás Felsőbányára. Irta: dr. Fechtel János. Farkas Jenő barátom, Felsőbánya fáradhatatlan munkásságu polgármestere, aki a kis bányaváros szellemi és anyagi javainak fejlesztésén két ember buzgóságával dolgozik, meghívott a minap székvárosába vendégül. Én nem Ígértem, ő azonban minden módon kapaczitált: „Jöjj hozzánk, hacsak rövid időre is, meglásd, nem bánod meg. Gyönyörű vidék, barátságos emberek, pompás levegő, jéghideg, kristály patakviz, szóval festői képek, aminőket messze földön sem találsz! Aztán a keleti Kárpátok Egyesülete az idén nálunk tartja közgyűlését, amelyen sok turista, előkelőség vesz részt, állj te is közénk s mondj nekünk lelkesítő beszédeket.“ Megadtam magam ! És igazán, nem bántam meg. Utam Szatmártól Felsőbányáig kellemes volt és emlékezetes maradt. Siegmeth Károly, a hires turista vezér, akinek önfeláldozó tevékenységét a magyar turisztika népszerűsítésében, a magyar Kárpátok és az összes hegyvidékek kincseinek kiaknázásában, természeti szépségeik túsza A lélek helyébe lépett a test, a szellem helyébe a pénz, az aranyborjú imádása. Egy mérgező anyag van beoltva a társadalom organzimusába. Ennek fekélyei ütnek ki a társadalom testén. A boldogság nem a külső viszonyokban, hanem szivünknek benső nyugalmában rejlik. Ez a nyugalom -az igazi boldogság termőföldje s ez a lélek állandó békéjében áll, a melynél nagyobb kincse halandó embernek nem lehet. Világok hatalmas urai lehetünk, fenékig üríthetjük az örömnek poharát, a fényűzés ragyogása emelheti életeinket; de, ha fel nem találjuk lelkünk tisztaságában azt az összhangot, amit csak nyugodt lelkiismeret adhat meg: nyomorultabbak leszünk annál a földönfutó koldusnál, aki fáradt fejét nyugodtan hajthatja le pihenésre. Viszont a lélek békéje kiengesztel az élet nehéz küzdelmeivel s még a szenvedéseket is megédesíti. Ez a béke, ez a nyugalom hiányzik a mai kor közszelleméből. dicsőítésében és világszerte való meg- kedveltetésóben mindenki ismeri és magasztalja, szalon-kocsijába invitált, ahol Hollós, a vasút igazgatója, Dr. Nuszer Lajos munkácsi kórházi igazgató-főorvos, Czibur műszaki tanácsos, Müller János a sziléziai osztály főnöke, Boroszlóból már egybe voltak gyűlve. E hó 14-én 5 órai ut után, a felsőbányái városháza előtt állott meg az érkezők kocsija s Farkas Jenő polgár- mester szives hangon üdvözölte a vidám vendégsereget. A közgyűlésen, — a városháza nagy tanácstermében, fényes fórfi- és hölgyközönség jelent meg és az elnöklő Siegmeth Károly megelégedéssel számolt be az Egyesület pezsgő életéről, alkotásairól és örvendetes pénzügyi viszonyairól. Érdemeinek jegyzőkönyvbe való foglalását dr. Nuszer Lajos főorvos indítványozta, kitörő lelkesedés mellett. Én bámulva szemléltem és figyeltem meg ennek az idegen világnak erőteljes és imponáló életjelen ségeit, eredményes s nemzeti közművelődésünkre oly fontos sikereit. Hirelen átláttam, hogy hazánk idegen, hatalmas arányú forgalmát s ezzel a nagy világ előtt való bemuAz emberiség szenved és boldogtalan, mert a tiszta hit szellemét egy ellenkező befolyás észrevétlenül kiszorította a társadalom gondolkozásából és életéből. Mi pedig sem-Máskai,-^gem- föleszmélni nem akarunk>*-JL-^^ Napjainkban úgy az egyének, mint a tömegek, részben a nyomor, részben az izgatás álomképeinek befolyása miatt helyükből kiszorítva, nem .találják meg a nehézkedési pontjukat, hol megállva, megnyugodva, üdvös szolgálatokat tehetnének s igy megindult a csendes felszín alatt a küzdelem minden téren, minden rétegen, mely már a csontig, a velőig hat. Az elégedetlenség mindenfelé nőttön-nő, mindenhonn in uj állapotok felé törnek a népek. Nagy átalakulások küszöbén jállunk, melyet rombol) küzdelmek i indítanak és százezereknek áldozatul dobásával akarnak befejezni. Azt saját szemeinkkel látjuk, hogy a régi rend bomlásnak indul s ami annak helyébe Ígérkezik, arra rettegéssel gondolhatunk. Forrása ezen állapotoknak az, hogy a már régen felkeltett újítási vágynak, mely izgatottságban tartja az államokat, előbb-utóbb szükségképen arra kellett vezetnie, hogy ezen ujitási törekvések a politikai térről a rokon nemzetgazdasági térre tereitessenek. S valóban az ipar uj vívmányai, annak az uj irányban való rohamos haladása, a munkások és munkaadók ennek következtében megváltozott viszonya, a gazdaságnak egyesek kezében való fölhalmozása s ezzel szemben a többségnek nagy mértékben való elszegényedése, másrészt a munkásoknak fokozódott igénye és önbizalma, valamint szorosabb szövetkezése a társadalmat két részre osztotta. A hatalmas és befolyásos gazdag osztályt látjuk a vagyontalan nagy tömeggel szemben, a mely elégedetlen, elkeseredett és zavargásra kész. Igaz, hogy mióta emberek élnek, mindig meg volt a kiáltó ellentét a dusgazdagság és a teljes nyomor között és mindenkor meg is fog maradni; de nem is ez az egyedüli okozója a bajoknak. Hanem az, hogy ma oly törekvések mutatkoznak, amelyek a két osztályt egymás éllenségévé akarják tenni. Annak pedig, hogy ily törekvések érvényesülhetnek, oka tatását kultúrájával, gazdasági, társadalmi, hatalmi intézményeivel, nemzeti dicső egyéniségével, kiapadhat- lan erőforrásaival, évezredes szent hagyományaival, — nem a barbár és inhumánus bikaviadalok rendezésével s egyéb hasonlókkal fogjuk emelni, hanem a természeti remekek kultiválásával, a romantikus, égbenyuló hegyek és havasok ismertetésével, a magasságokra vezető utak építésével, a kényelmi eszközök gyors szaporításával, a főid belsejének kikutatásával, a gyönyörű cseppkő-barlangok hozzáférhetővé tételével. Szinte hihetetlen, hogy hegyeinket, tavainkat, barlangjainkat senki sem ismeri a külföldön s a nyári turisztika olyan silány és elhagyatott, mint akár Kamcsatka, vagy a Csuk- csok félszigete. Egy-egy eltévedt vándor érdeklődik csak a mi bérczeink szépségei és remek panorámája iránt. Pedig mi tudjuk elsősorban, hogy a Tátra, a maga fellegeken messze túlnyúló rettenetes, vad szirtjeivel, hótakart, napsugaras ormaival, sugár fenyveseivel, szédítő gyorsssággal, a feneketlen mélységekbe hulló vízeséseivel, kék és fekete vizű titkos tengerszemeivel, melyekben a vízi tündérek és najádok légies, napsugarakból, lebegő, ringó szellőből, csillagfényből szövött teremtései még mai is fürdenek a csendes éjjelek balzsamos levegőjében s nappal pedig az aranyos, lombko- szorus fák alatt, a hűs, bársonyos füvön álmodva pihennek s a bujdosó napfónynyel gondtalan vidámsággal játszanak, — győzelmesen állja ki a versenyt a világ legregényesebb vidékeivel és legcsodáltabb régióival. Jártam Svájcz világhírű Alpeseinek szédítő magaslatain, ahol téli világ hava és fagya teszi dermesztővé a levegőt, leszállottam a völgyek szelíd hajlásaiba, csolnakomból a kék vizeken, bérezek tövében a csillagos ég alatt elragadtatással merültem el a természet csodáinak élvezetében : de mondhdtom mégis, szebbet, fenségesebbet, poétikusabbat a Tátránál, még soha sem láttam. Nem a sovinizmus beszól belőlem. hanem a tapasztaltakon alapuló rendithetlen meggyőződés. Sőt a máramarosi nyugati pártik, amerre Rónai István kőrösmezei plébános vezetése mellett turistáskodtam, az Absineczi gáttól hegyeken, rengetegeken át, egészen Bruszturáig, oly gyönyörűek, hogy egy világjáró angolt is meglepnének. Róth Fülöp kárlsbádi czipőrak tárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mins legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és Yidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés III Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő színes nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők* ■ ■ ■ — ....... . ------- 1 ........................
