Szamos, 1904. augusztus (36. évfolyam, 62-69. szám)
1904-08-11 / 64. szám
2-ik oldal SZAMOS 64 szám biztosítékát a közgyűlés egy bizonyos összegben rendelte megállapítani és egyben a szervezési szabályrendelet' 'módosítását határozta,eS'. v \ k rfémeti gör. kát. egyház kántpri, javadalmához tartozó földek használatára’a. közgyűlés hatá- rozatilag kimondotta, hogy azok eredeti rendeltetésüktől el nem vonhatók és azok használata kizárólag a kántort »Heti. Ez irányban rendeli tehát a közgyűlés az érdem- legi határozat hozatal végett, az ügyet a közigazgatási bizottsághoz terjeszteni. (Hatósági átiratok,) Nyitra vármegye átiratot küldött a törvényhatósághoz, melyben a magyar laj védelme tárgyában hasonszellemü feliratot kér a kormányhoz felterjeszteni. A közgyü lés ezen átiratban foglaltak szerint elrendelte a hasonszellemü felirat felküldését, nem külömben elrendelte, hogy az Országos Gazdasági Egyesület azon átirata, melyben a galicziai, orosz és oláhországi bevándorlás megakadályoztassék, a kormánytól hason szellemű felirattal támogattassék. (Magán kérelmek.) A közgyűlés ezután Bartha Kálmán gazdasági tanácsosnak, Ferenczi Ágoston tb. közig, tanácsos és tanácsjegyzőnek 5-5 heti, nemkülömben Bodnár Lajos Írnoknak egy havi szabadság időt engedélyezett. Ezzel a közgyűlés más tárgy hiánya miatt, kevéssel négy óra után véget ért. Magyar fürdők. Most mikor a napsugár melege már elviselhetetlen, és merőlegesen tűz le a kiszáradt földgolyóra, mikor beköszöntött a kánikula, egyszeribe felmerül a jobb családok körében az a nehéz kérdés, hol töltsük a nyarai ? ! S e gond a szegény családapának annál nehezebben sulyosodik görférj mély fájdalmán, némán várja a koporsót. Még egy utolsó, néma ölelés, bosszú csók az érczbüvelyre, ami annyi sok boldog-boldogtalanságot rejt magában — s vége a pompás szertartásnak, a szomorú, megható temetésnek, a bus városi képnek Sötét, borús estén — a halotti tor éjjelén — a gyorsvonatból izgatottan, mintegy lopózva, titkon száll ki a férfi s nekiindul sebtiben hosszú, türelmetlen léptekkel egy magános urilak verendája felé. Lélekzetét visszafojtva, karjait kitárva buli fehér asszonya lábai elé. Halk sikoly jelzi csupán, bogy a szép asszony külső lényében változás történt. Képzelete ép ez álomképet szőtte. — E gyönyört, ez örömöt. De úgy megszokta a boldogságot csupán képzelni, hogy annak valósága kihozta halk temperamentumából Örömsikolyát csók tompitja, osó- kok áradata. Élte tavaszának elfojtott vágya-mámora remeg karjaiban. Eddigi fájdalma, nélkülözése ott dobog szivében, amint mohón öleli oly soká késett szerelmesét, ki csak most jöhetett érte, „nyár hevében.“ nyedt vállaira, mennél nagyobb -családdal áldotta meg öt a Gondviselés kegyelme, s mentői díszesebb társa dalmi polczra állította szorgalma, tehetsége, szerencséje ? Mert a magyar közállapotok sajnos úgy vannak megteremtve, hogy a jövedelem soha sincs arányban az állás méltóságával, vagyis represen- tationalis kiadások mindig felülmúlják az állással járó silány dotácziót. S e mizéria miként a legkisebb hivatalnoknál épugy, sőt talán fokozottabb mértékben feltalálható a legmagasabb ranguakuál is. A fürdőzés pedig a bou-tonhoz tartozik. Nem is sorolhatja magát a jó családok közé az, kinek családja a nyári hónapokat valamely^ divatos fürdőhelyen át nem mulatozzák s legyen bár otthon városukban a legjobb vidéki levegő s legyenek bár oly egészségesek mint a makk, azért a társa dalmi kötelezettség ferde nyűge kényszeríti őket, sok pénz kidobással még több kellemetlenséget végig szevedni. Nem akad egyetlen család sem, a mely meg merné próbálni letörni a ferde előítéletek rozsdás iáucz; it, hanem viseli annak nyomasztó terhét, még akkor is, ha anyagi romlását idézi is elő. Mem is az a czélunk jelen czik- künkkel, hogy küzdelembe bocsájt- kozzunk ezen kinövése ellen a társadalomnak. Hiába való erőlködés lenne az, sokkal hatalmasabb, sokkal hiva- tottabb elmék folytattak meddő küz delmet ellene. Mi csak helyes mederbe akarjuk terelni azt az anomáliát, hogy a ma gyár ember megszámlált garasait, sokszor nem is a sajátját — a külföldi fürdő helyeken prédálja el. Ha már meg kell lenni a fürdőzésnek, keres sük fel honi fürdő helyeinket, gvá- molit8uk, pártfogoljuk azt pénzünkkel s jelenlétünkéi s ne engedjük, hogy mig a külföld fürdő helyei magjar pénzen emelkednek, virágzanak, azalatt a mi fürdőhelyeink, mindegyre jobban elzüllenek pártolás hiányában. Tudjuk az ellenvetéseket, melyek felhívásunkra válaszképen elhangzanak. Ismerjük mi is a mi fürdőjeink hiányát. Jól tudjuk, hogy az a kényelem s az a szórakozás nálunk nem kínálkozik, mint esetleg a külföldiekben. De viszont természeti szépség és gyógybatás szempontjából a mi fürdőhelyeinkkel, semmiféle külföldi fürdő nem vetekszik. Azt is tudjuk, hogy a mi fürdőhelyeink aránylag költségesek. De ennek mind természetes magyarázata abban rejlik, hogy a fürdőző kontingens kicsiny s igy ha a fürdötulajdo- uos, vendéglős, stb. megélni akar, a kisközönség rovására történik. Látogatnák honi fürdőinket oly arányban, csupán a magyarok mint a minő arányban a külföldieket, bezzeg mindjárt olcsóbb lenne a honi fürdő, mert a nagy kereslet eloszlatná a fürdő költségeit, akkor azután javulna a kényelem, több szórakozást tudna juttatni a magyar fürdőhely a fürdőző közönségnek, egyszóval mindenben vetekedne a külföldi fürdőkkel. f Epen ezért fordulunk szózatunkkal a fürdőző közönséghez. Pártolják honi fürdőinket. Azok fellendülése, gazdagodása szoros nexusban áll, a nemzet, a haza virágzásával, gazdagodásával s vájjon melyik magyar honleány, avagy hazafi nem kívánna a haza boldogulását ? ! Hisszük és reméljük, hogy e néhány sor irásunkal visszahódítunk nem egy lelkes honleányt és hazafit honi fürdőinknek s bizunk a jövőben, hogy az meghozza a mi fürdőhelyeinknek is azt a gazdagságot, látogatottságot és virágzást, melyben a külföldi fürdők oly érdemetlenül részesülnek. HÍRROVAT. I nem pontos kereskedő. Egyik fiatal kereskedőnk azt vette észre, hogy feltétlenül csődbe kerül, ha nem tesz valamit. És tényleg cselekedett is olyant, amit kritikus időben a hagyományok alapján, tenni minden jó kereskedőnek kötelessége: a szóban forgó kereskedő megnősült. Ettől fogva az üzlete föllendült. A kis felesége folyton a boltban üldögélt és azok, akik gyakran jártak oda, azt beszélik, hogy néhány hónap múlva az asszonyka apró csipke- holmin dolgozgatott. Ha pedig megkérdezték tőle, hogy mit csinál, felelet helyett elpirult . . Házasságuk hetedik hónapjában bekövetkezett az, ami fölött mindenki csodálkozott. A kereskedő egyik barátja elbeszélte az esetet egy ismerősének, aki egész közömbös arczizal hallgatta a fura históriát. — Mi az, ön nem tartja ezt különösnek ? — Egyálta án nem. — Hogyan ? — Mert ismerem azt a kereskedőt és tudom, hogy soha életében nem volt pontos ember, hát akkor ne csodálkozzunk afölött, ha a felesége sem pontos . . . * Személyi hir. Dr. Róth Ferencz a helybeli kir. törvényszék elnöke e hó 8 án kezdette meg hat hétre terjedő szabadság idejét. A kir. törvényszéki elnököt szabadság ideje alatt Papo’czy Gyula dr. táblaibiró helyettesíti * Hymen. Weiner lgnácz községi aljegyző Simában, eljegyezte özv. Jeremiás Imréné leányát, Etelkát Tasnád-szán tóról. * Élj egy zé«. Reich Mór vízaknai kereskedő eljegyezte Sternberg Adolf n.-károlyi kereskedő leányát, Bellát. * Gyászhir. Istennek szent végzésén való alázatos megnyugvással és a hosszú élet kegyelméért imáda- tos bálával, de szivünk mélységes fájdalmával tudatjuk, hogy fórrón szeretett édes jó anyánk, özv. Stein- berger Jánosné szül Mülbacher Magdolna aug. 7-én fél 6 órakor, életének 91-ik. özvegységének 32-ik évé ben, a halálra az egyház szellemében elkészülve, végelgyengülés következtében az Urban elhunyt. Drága megboldogultunknak lelki üdvéért a gyász sz. mise áldozat f. hó 8-án reggel 9 órakor a premontrei rend templom ában tartattott meg. Földi részét f. hó 9-ón d. e. 10 órakor a Schlauch- tér 20 sz. gyászházból az újvárosi központi temetőbe örök nyugalomra helyeztetett. Nagyvárad, 1904. augusztus 7. Á maga, testvérei és az egész rokonság nevében a raegbol dogultnak gyermeke : dr. Steinberger Ferencz. * Dónáth napja a Szatmárhe- gyen. A szatmárhegyi szőlők véd- szentjónek évfordulója évek óta nem volt oly zajos, mint az idén Szatmár- ról már szombaton tömegesen vonultak fel a kirándulók, kiknek száma vasárnap még fokozottau növekedett, úgy, hogy a vasút minden egyes indulásakor „megtelt“ kocsikat szálitott. Tik kasztó bőség uralkodott egész napon keresztül, úgy, hogy még a legárnyó kosabb helyeken is érezhetők voltak a nap tűző sugarai, annál kellemesebbé vált azonban az est. A délelőtti órákban a dombon levő kápolnában a szokásos mise tartatott meg, mig a környéken különféle vásárosok ütöttek sátort, felélénkítve a Hegy egyhangú kópét A délutáni órákban daczára az óriási hőségnek a hegyi fiatalság megkezdte a csárdást és járta tüzesen késő éjfélig. Zene hangjai töltötték; be a forró levegőt égés« nap, elfeledtette egy pá r órára, azoa szomorú csapást, melyly el az JÜg hónapokon keresztül tartó szárazságával a gazdákat sújtja. Hímem valami szokatlan dolog történt az idén. Elmaradtak a szokásos elszámolások. Ugyanis a hegyiek az egymás közötti nézeteltéréseket, melyek az év folyamán felmerülnek, Donáth napján szokták kiegyenlíteni. Nem volt semmi féle komolyabb összetűzés, vagy verekedés. De hisz jól van ez igy ! Különösen érezhették azon kirándulók egy befásitott árnyékos hely hiányát, kiknek szőlőjük nincsen. Kényszerítve voltak a Koib-fóle telek aljában a kiégett gyepen egy pár ke- vósbbé lombos fa alatt meghúzódni. Ideje volna, hogy akadna valami élelmes vállalkozó, aki egy csinosan berendezett nyári vendéglőt létesítsen. Bizonyára tetemesen megnőne a kirándulók száma és emelkedne a vasút forgalma is. * A román liga mely megyénk s a szomszédosokban szatmár ugocsai „Román Közművelődési Egyesület* czim alatt te jeszkedik, f. hó 7-én tartotta rendes közgyűlését Remete- mezőn, hol a környék összes oláh papjai, erdélyrészi egyesület vezető alakjai is megjelentek. A gyűlés Istentisztelettel kezdődött, azután azon román tanítok jutalmaztattak meg, kik a nyelv és szellem terjesztése körül szereztek érdemeket. Úgyszintén szegény tanulók is segélyeztelek. Az üiós végén Barbul Gábor fejtegette a működés fontosságát az összegyűlt nép előtt. A közös ebédet hangversenyt „sírba“ követte, mely reggelig tartott. Szomorú jelenség az megyénkre nézve, hol a magyarság túlnyomó számban vau, hogy átengedi a czivilizáezió terjesztését oly szövetkezésnek, mely nem csak nem viszi előbbre a magyarosodást, hanem még attól el hódit. * Közkórházunk kimutatása az elmúlt hóról. Dr. Kölesei Ferencz, a helybeli közkórház igazgató főorvosa, a kővetkezőkben terjesztette be a közkórbáz múlt havi kimutatását: Pénztári maradvány junius hóíól 1458 kor. 99 fillér, ju ius hóban bevé- rel 4391 kor. 96 fillér, összesen 5850 kor. 95 fiiér. Kiadás julius hóban 729 kor. 80 fillér, pénztári maradvány julius végén : 5121 kor. 15 fillér. * A Termény és áruraktár megnyitása. A Szatmárvármegyei Takarékpénztár részvény társaság Szatmáron az államvasuti állomás mellett újonnan épült „Termény és Áruraktár“ telepét 1904 augusztus hó 20-án d. e. 10 órakor a közforgalomnak átadja, ugyan ekkor az érdeklődőknek a „Termény és Áruraktár épületét bemutatja“. * Kiutalás. A múlt hóban előfordult Honvéd titozai tüzesetek alkalmával az illető bérkocsik és fuvarosok által összesen 277 bordó viz szálittatott a vész színhelyéhez ; hordónként egy koronájával számítva 277 koronát utalt ki a városi tanács a tűzoltó alapból az illető fuvarosoknak. * Központi választmányi ülés. A központi választmány e hó 9 én d. u. 4 órakor a városháza tanácstermében ülést tartott, a melyen Izsák Herman és Kelemen Antai kérelme illetve fellebbezése tárgyaltatott. Az illetők ugyanis a választó névjegyzékbe való felvétel iránt adták be fellebbezésüket, a melyeket a központi választmány a vóghatározat hozatal szempontjából az illetékes fórumhoz terjesztett föl. * Egy vidéki tűzoltóparancsnok jelentése. Nemrégiben tűz pusztított egy kis felvidéki faluban. A i már nyoloz esztendeje szervezett tűzoltóság parancsnoka, jámbor szitakötő mester az elöljárósághoz a következő jelentést tette erről : A tűz Varga hozom m. t. vevőimnek, hogy a nyári saison-árukat az idény végével, tehát augusztus hó 1-től igen olcsó árakért szándékozom elárusítani és igy, ki még szükségletét nyári tennisz sport ingekben, rövid lábravalók, egész könnyű posztó és szalmakalapok, ezórna harisnyák és nyári keztyük, gyermek sport tricot, Netz háló ingek stb. nem fedezte, felhívom a kedvező alkalom felhasználására. — Maradék cartonok, voilok, batistok és delinek minden árban eladatnak. — Tisztelettel 8W“ Vajda Mihály. "90 -r1.-.--1';1
