Szamos, 1904. augusztus (36. évfolyam, 62-69. szám)

1904-08-04 / 62. szám

XXXVI. évfolyam. Szatmar, 1904. csatörtök augusztus hó 4. 62-ik szám. SZAMOS POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: ‘ Rákóczy-uícza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A kisbirtokosok helyzetének javítása Horanszky Lajos a napokban, a kisbirtok terheiről szólván, a kisbirtokosok helyzetéről igen meg- szivlelésre méltó képet nyújtott. Ha ezt a képet tulsötétnek festette is, de abban a tekintetben mind­nyájunktól közösen ismert bajra mutatott rá, midőn általános sta­tisztikai alapon állította oda azt a kétségbevonhatlan tényt, hogy a kisbirtok túl van terhelve s amiatt, mert kölcsönfelvételei rosszak, adós­ságaitól nem tud megszabadulni. Abból a komoly vitából, mely ezen kérdést illetőleg lelmerült, az intéző tényezők és az egész tár­sadalom meggyőződést meríthet magának arról, hogy sokáig nem szabad már késnünk a kisbirto­kosok megmentésére irányuló ak- czióval. E kérdés egyébként is belevág abba a nemzeti politikába, mely a magyar állam erős kiépí­tését tűzi ki feladatául s ha ennek a politikának egyik sarkalatos kö­vetkezménye, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon, a kés- lelkedés és halogatás csak a baj fokozásával, a kár feltetézésé- vel jár. A mi a segítség módját illeti, ennek elbírálásánál számolnunk kell a megváltozott gazdasági viszo­nyokkal. Az eddig kombináczióba vett orvosszerek épen azért nem eredményezhették a kívánt sikert, mert a tervezők a régi viszonyo­kat vették alapul, pedig lehetetlen azt a korszakot a maival párhu­zamba állítani, amikor a jobbágy­ság felszabadítása s gazdasági ön­állósítása megtörtént. Az 1848-ban alkotott íöldtehermentesités arra volt hivatva, hogy a jobbágyság egyrészt politikai joggal felruház tassék, másrészt, hogy a földnek, a nemzeti vagyonnak urává legyen. Azon eszközök között, melyek a kisbirtokosok helyzetének javí­tására irányulnak, ma sem lehet­nek olyanok, melyek a kisbirtoko­sok önrendelkezési jogaikat csor­bítanák, csak arról lehet szó, hogy kimentsük a kisbirtokot az uzsora- kölcsönök vasmarkaiból s hogy olyan kamatok és visszafizetési leltételek mellett jusson kölcsönhöz, amilyent elbír. Azt a több oldalról hangoz­tatott orvosszert, hogy az állam konvertálja az egész kisbirtok hi­telét, lehetetlennek tartjuk, mert erre az eszközei hiányoznak. Az olyan hitel, melyet az állam nyúj­tana, drága volna, vagy az állam­nak kellene e konverzióra ráfi­zetni. De nem hagyhatnók figyel­men kívül azlra körülményt sem, hogy az állam különösen és csak is egy osztály hitelezőjéül nem vállalkozhatik. Tisza István gról szabatosan megjelölte azokat az alapelveket, melyeken ezt az akcziót vezetni kell. Bele kell vonni ebbe az ösz- szes társadalmi tényezőket és szük­ség van a törvényhozási akciónak is egész lánczolatára, mely a kis­birtokos hitelügyének összes rész­leteit felölelje. A kisbirtokosok hiteligényei­nek fokozatos fejlesztésénél külö­nösen három irányra kell íorditni figyelmünket. Az egyik feladat az, hogy a kisbirtokos lehetőleg olcsó kamatláb mellett elégíthesse ki . ndes jelzáloghiteiét. A másik fel­adat az, hogy a hitelszövetkezeti ügyek raczionálisan, megíelelően fejlesztessenek, különösen azért, mert a jól vezetett hitelszövetke­zetnek az egyéniségre is fejlesztő, nevelő hatása van. A harmadik feladat megte­remteni egy kivételes kölcsön- typust telepítésekre, parczellázá­sokra és egyéb birtokvásárlásokra. Mert nekünk különösen attól a nyomasztó tehertől kell megmen­tenünk a kisbirtokost, mely a bir­tokszerzéssel kapcsolatos tehernél nehezedik reá s amely rendszerint bukását is vonja maga után. Mind a három irányú feladat olyan, amely megvalósítható, ha azok kellő szakszerűséggel és ko­molysággal végeztetnek. Természetes, hogy a kormány tervének életrevalóságát a részle­tek kidolgozásánál kell közelebbről elbírálni, mert sok íügg attól, hogy az akczió részletei mennyiben -fe­lelnek meg az alapelveknek ésea gyakorlati igényeknek. Mert e y eltévesztett, vagy hibás részget megronthatja az egész terv hatás .át. Nagyon is kívánatos, hogy a kisbirtokosok helyzetének javítá­sára irányuló akczió mielőbb életre kelljen, mert minden késedelem közelebb visz az örvény felé, pedig a kisbirtokos osztálynak épségben való lenmaradása nemzetünk lét­kérdésének tekinthető. A magyarság érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt óriá.- sit fejlődött Magyarország. A czivL lizáczió rohamosan, mondhatni szá­Zokogtam . . . Zokogtam annyit, mint tán senki más Sirattalak elvesztett szerelem De könny nekem már nem vigasztalás S nem gyógyító ir sebzett szivemen. Ó mennyit hánykodott szegény madár Szivem, a tőrben melyet kivetett Hatalmas ellene. De ez ma már, Nem szerelem többé csak szeretet. Ha találnátok utat lelkemig Ha megismernétek a szivemet De nem jobb ha magában küzködik, Kin volna vergődését néznetek. Sz. M. Rekettye Filep városatya nyaralása Máriavölgyön. Az idők folyamán több hazai és külföldi fürdőt látogattam meg; ez évben azonban elhatároztam, hogy a természet dús kincseivel gazdagon megáldott vármegyénkben maradok s szeretett választóim, a kies Avas­hegység második völgykatlanában ibo- lyáskodó máriavölgyi fürdőt fölfede- zepa nektek ! Eleinte úgy volt, hogy az any- jakomat itthon hagyom (Nem jó az ingatag asszonyt mindenfelé muto­gatni.) És csupán az aranyos Zsuzsika leányomat viszem magammal. (Hiába, már nagy és szép a leány, tehát mu­togatni való !) A jó öreg asszony meg távollé­tem ideje alatt hadd vigyázzék a háztájékomra, csirkére, libára, ma- laczra, mire. De ember tervez, asszony végez. Alig, hogy leszámitoltattam a Szatmári Banknál némi kis fürdő­költséget s déli álomra hajtottam fe­jemet, amely a hegyi borpinczék elő­ző napi megtekintése és a városi kőszámbavétel alatt bevett szent igék­től kissé zúgott, hát az ármányos Julis asszony nem kikutatta a zse­beimet ? Amint megpillantotta a Sze­rencsekert, Halvány és Kecskekosár laukabeli földjeim reménybeli tengeri termésére előlegezett összeget, azon­nal tisztában volt a helyzettel s fo- gadkozva erősen, hogy biz ö házőr­zőnek itthon maradni nem fog, macs­kaügyességgel hozzáfogott a lóhen dókek összecsomagolásához legott s ón szelid megadással belenyugodva a megváltozhatlanba, csupán ezt a pa­rancsot tudtam kiadni: — Nono, csak aztán a tulipántos kancsót ki ne felejtsétek ! Ezek voltak az utamnak pénz­ügyi és politikai előzményei. És most leakasztom azt az ón rósz hegedűmet, mely megereszkedett hurokkal ujfent oty soká függött a Zavaros folyó vize melletti füzeken, hogy szeretett választóim, nyaraláso­mat elhegedüljem okulásul nektek! * Azonban gyerekek, legelőször is azt mondom, hogy ügyeljetek ezekre a sebajdai bérkocsisokra ! Az induláskor a fiakkeresem, nem elég, hogy egy órával elkésett, hanem e mellett még két olyan félel­metesen toporzókoló ménnel jelent meg, hogy mindkettő jó volt volna czipószáju paripának ! Egy arra járó pékinas, (tudjá­tok, hogy utánam, második gondos szüíöapátok után a pékek kelnek leg- korában, mig nektek hasatokra süt a nap,) sokáig veszedelmes közelségről bámulta a két táltost. Rá legyintett ostorával a kocsis és szólt: — Eredj innen, mert megrug ! — Nem attól félek én, hanem hogy rám dől! Ily fényes alkalmatossággal vág­tam neki ennek az utamnak. Nem mondom el, hogy sem Sár- közujlakon, sem az avasi „Cseres“ bejárónál miként nem fogadtak; ho­gyan nem jött elém a diadalkapus avasujvárosi bandérium, hogy Vám- íaluig elkísérjen s miként nem röpí­tettek be ennek a zászlós daliái a szomszédos máriavölgyi fürdőbe. (így tudtam meg, hogy ezen a vidéken most én utazom.) Ennélfogva nem volt alkalmam a hazafias szólamoknak mindig az oldalomon lógó iszákjából az isten­adta népnek szánt részeket kiosztani. Csupán egyetlen élőlény köze­ledett hozzám bizalommal az egész utón, az avasujvárosi piaczon, ahol etetni megálltam. Ez pedig egy elvénült, rógente szebb napokat látott, gazdátlan ju­hászkutya volt: a Bodri! Igen, a Bodri! Mert megérezte, hogy jó a szi­vem ! Amint úri illem! udással bemu­tatkozott s rám emelte összecsapzott szőrzetével hatalmas fejét, bágyadt szemeivel oly szépen tudott kérni. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés TXT Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő színes nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők. ■ . .... .---- ----

Next

/
Oldalképek
Tartalom