Szamos, 1904. július (36. évfolyam, 53-61. szám)
1904-07-21 / 58. szám
2-ik oldal SZAMOS 58 szán 2. Felekezetközi sérelmet idéz elő az állami iskola az által, hogy a r. kath. egyház minden ünnepét megünnepelteti az összes növendékek által. A 2637 iskolás gyermek között van 120 r. kath., a hegyi iskolákban csak 12, ezzel szemben van 1381 református, 758 izr Hát micsoda pedagógiai elv, micsoda állami érdek, micsoda magasabb erkölcsi törvény az, mely az én református gyermekemtől azt kívánja, hogy más egyháznak az ünnepeit megülje ? Talán van egy olyanforma törvénye ennek az országnak, hogy : senki nem kötelezhető arra, hogy a más íelekezet ünnepeit megünnepelje. Mutassa meg nekem valaki azt a törvényt, mely ezt eltörölte. A gondnoksági utasítás nem törvény, az csak miniszteri rendelet. Abban is ki van mondva, hogy egy egy iskola csak akkor tart ünnepi szünetet, ha abban a növendékek 70 százaléka tartozik az ünneplő egy házhoz. Vagy talán a magyar állam katholikus állam ? Hol van ez megírva törvényben? Tiltakozunk e rendelet ellen s követeljük, hogy ha egyéb tantárgyat nem tanítanak is a kath. ünnepeken a tanítók, mint állami tisztviselők, legyenek e napok legalább vallástanitásra fordítva a más felekezetű gyermekek számára. A kölcsönös türelem testvériség, jó békesség kívánja, hogy igy legyen jövőre. Ismerjük, tudjuk az ellentéteket, de egyik sem állja meg helyét a vallás- egyenlőség nagy törvénye előtt Mi tiszteljük más vallásu honfitársaink vallásos hitét, meggyőződését, senkit megháboritam nem engedünk a maga lelki életében, — viszont megvárjuk, hogy velünk szemben is legyen méltányos az állam. Hanc petimus, damusque vici8sim! Veres kakas. A kár, a baj nem járnak egyedül. Az állandó szárazság, mely hetek, — sőt néhol — hónapok óta tart, elpusztította a legelőket, kiperzselte a tengerit, aszálylyal sújtotta a gyű laktanya, melyek csak egy folyóág által vannak egymástól elválasztva és mégis oly roppant hosszú sort képeznek hogy egy félórái gyaloglás után jutunk el annak egyik végétől másikhoz. Ilyenek az orosz főváros épületeinek arányai. Az utczai élet legélénkebb a három nagy sétányon: az angol rakparton, a nyári kertben és a hajóhadi palota négyes fasora alatt de mipdenekfölött a Nyevszki Prosz- pekten. Ami Párisnak a Rue de Rivoli, Place de Louvre, Rue de la Paix, Nápolynak a Toledo ut, Berlinnek az Unter den Linden és a Friedrichs- Strasse, Konstantinápolvnak a Pera bagcsesz-utcza, Londonnak a Ham- pling-street és Victoria place, Becsnek a Ring, Budapestnek pedig az Andrássy-ut és a többi nagyszabású kürutak, Münchennek meg Maximili- aner-Strasse, sőt még mindezeknél több Szent-Pétervárnak a Nyevszky- Proszpekt, az orosz főváros legna nagyobb büszkesége és sajátlagossága. Ez a vonal az Alexander-Nyevszkymölcsféléket. A viz- és tf karmány- hiány szülte az állatbetegségek javarészét s mindezekhez járul, hogy az állandó szárazság nemcsak élő állatnak, növényzetnek, de az élettelen dolgoknak is, melyek az élet befogadására szolgálnak, ellenségévé lön. A tüzveszedelem lármájától visszhangzik az egész ország. Ma itt, holnap ott ül ki a veres kakas, hogy azt, amit évek fáradságos munkája, szorgalma, takarékossága megteremtett és megtartott, — pár pillanat alatt semmivé tegye! Por és hamu lesz minden s jajveszékelés, siránkozás s nyomor lép fel utánna a veres kakas pusztításának. A tüzveszedelem — jó órában mondassák — városunkat ezideig eléggé megkimólte. Talán nincs több városa hazánknak, hol aránylag oly kevés tüzeset fordult volna elő, mint minálunk, sőt a káresetek nagysága is talán minimálisnak mondható városunkban. Ezt elsősorban és mindenek felett a Gondviselésnek irom javára s csak másodsorban a jól felszerelt s ha nem is kifogástalanul, de mindig bátran, mindig kellő tudással és el3Ö rangú vezetőkkel működő tűzoltóságunknak. A tüzet nemcsak oltani kötelessége a tűzoltóságnak, de lehetőleg megelőzni is S hogy városunkban mostanában gyakoriabbak a tüsesetek, ennek okát n< gyrészt a hiányos megelőző tűzrendészetben találom. A hétfői tűzesetből okulva, volt-e a házaknál az a bizonyos kapitány- viz ? Volt-e mindenütt a háznál megfelelő létra? Volte vödör? Volt-e csáklya ? Jól felszerelt tűzoltóságunk képes e minden esetben, a veszély per- czeiben azonnal legalább egy gépet s egy vizesbordót a vész helyére vinni ? Van-e akkora létszáma a hivatásos tűzoltóknak, hogy a veszély perczeiben mig a tűznél önálló munkát fejt ki, legyen az őrtanyán, aki a telefon szolgálatot teljesítse s le gyen, aki okos fővel a szerek kü!<U désében intézkedjék,a bordókat meg töltesse stb. ? Ennyi kérdésre egyetlen felelet az, hogy n i n o s! Amig a fenti kérdésekre más feleletet nem adhatunk, addig nem annyira a tűzoltóság őrzi városunk élet- és vagyonbiztonságát, mint az isteni Gondviselés 1 A polgárságnak kötelessége a fentebb említett primitiv dolgokat állandóan készletben tartani s kötelessége adót fizetni, amiből a tűzoltó intézmény fentartatik. (Csak nem várhatjuk, hogy az egész intézményt a zárdától vezet egyenes irányban, mely csakis a vége felé képez egy kis szögletet négy verszt hosszan a hajóhadi palota elé. E gyönyörű, páratlan panorámát elénk táró ut egymásután metszi át a város szegény negyedeit, hogy Néva egyik ágához, a Fontan- káboz érkezvén, és annak Anicskov Devü bidján áthaladván, kitárja szemünk elé az orosz főváros legpaza- rabb fóuyben úszó részét. A Fontankától a bajóbadi palota karcsú, aranyozott tornyáig terjedő része a Nyevszky Proszpektnak kábító benyomást gyakorol ránk a gazdag, változatos utczai kép által. Itt hullámzik délben, tizenkettőtől háromig az orosz főváros társadalmi köreinek színe-java, sétálva, vagy kocsikázva. A széles ut keresettebb, előkelőbb és igy gazdagabb boltkirakatokkal is bíró oldala az éjszaki. A világtájék nagy szerepet játszik az orosz fővárosban, mert az említett északi oldalra süt a séta ideje alatt a tavaszi és őszi napfény. (Vége köv.) kegyelmes püspök nr tartsa fenn!?) Ezen kötelességekkel szemben azon ban joga is van : elvárhatja, hogy az ö véres verejtékéből fentartott tűzoltóság mindenkor harc/.képes legyen és semmi se hiányozzék a tűzoltóság részéről akkor, hogy a veszedelemmel szemben idejében és sikerrel vehesse fel küzdelmét! Tagadhatatlan, hogy a hivatásos tűzoltók száma ma nem elegendő, legalább még 2 ember okvetlenül szükséges. Egy ember talán 800 ko rónába kerül, tehát a város nagyobb megterhelése nélkül még felvehet két embert. Nem tudom, hogy városunk mennyiben folytat mezőgazdaságot, de azt tudom, hogy nagyszarvu ők rökkel fuvaroztatja a szemetet. Azok a szép marhák kevesebbe kerülnek-e, mint a használható igás lovak ? A beszerzésük bizonyára nem. Tessék az ökröket kicserélni lovakkal és a jelenlegi őrtanyán megfelelő istállót építve, minden városi lovat ott tartani, hogy a tűzoltóság ne legyen kiszolgáltatva egészen a bérkocsisoknak, illetve azon szegény páráknak melyeket a gép elé fogni egyáltalán nem mernek, sőt a vizes hordók elé sem tanácsos, mert mint a hétfőn dőli tűznél történt, az egyik szegény pára ott lehelte ki életét pár lépésre az elindulás helyétől. A tűzoltóságnak kitűnő gépei vannak — egy csomóban az örtauyan Vájjon nem lehetne e legalább a né meti részen egy gépet állaudóan el helyezni, időről-időre a jókarban léteiét ellenőrizni, hogy ne kelljen a pol gárságnak ökölre szorított kezekkel várni, mig a 18-ik fuvar után végre megjön a második gép is! Vájjon vau-e térképszerinti ki mutatása a bővizű kutaknak? Hol van, kik tudnak erről ? Tudtommal a nagy áldozattal létesített állami elemi iskolák udva rán levő furott kutak csak úgy ontják a vizet. De a szolgák talán nincsenek kioktatva arra, hogy mikor közveszedelem van, akkor a király kocsija elől is ki kell fogni a lova1 ha szükség van rá 8 még az állami iskola kútját is igénybe veszem ha másként nem, erőszakkal! Mert az mégis borzasztó állapot, hogy a németi részen támadó tűzhöz a Szamos melletti villamos gépházból kelljen vizet szerezni! Nem a magam vagyonkájának a féltéséből, de a tűzoltó intézmény iránti szeretőiemből kifolyólag írtam e sorokat polgártársaim érdekében s még egyszer összegezem az elmou dottakat kérve a polgármester és fő kapitány urakat, hogy megszívlelve mindezeket hatáskörükben mielőbb segítsenek a mostani helyzeten 1. Minden háztulajdonost rászorítani arra, hogy állandóan megfelelő mennyiségű vize legyen készletben, merítő edény, létra, csáklya ne biá nyozzék egy háznál sem 1 2. A tűzoltóság, rendőrség kellőleg ki legyen oktatva arra, hogy melyik utczában hol kap legkönnyebben hozzáférhető bővizű kutat ? ! 3. A városi igás állatok — a mennyiben ökörre ott nincs szükség — lovakkal cseréltessenek ki s ezek az őrtanyán legyenek beistállózva. 4. A hivatásos tűzoltók számát szaporítani kell legalább két használható emberrel, de az sem ártaua, ha 4-el szaporítanák. 5. Használható gépre még téve désből se kerüljön olyan tömlő, a mit használni nem lehet! 6. Amennyiben az őrtanyán egész gépraktár van 1 jól működő gép a németi részen pl. az állami is kólában helyezendő el! ügy a hivatásos, mint önkéntes tűzoltóság derék munkát végzett mindkét tűznél s azokat a bajokat, azokat a hibákat, melyeket felsorol tam bizonyára ők érezték legjobba», mert őket gátolta az oltási műveletekben ! Hiszem, hogy szavaim nem lesznek a pusztába kiáltó szó s nem fognak kitérni a mostani állapotok javítása elől azok, kikre e város élet és vagyonbiztonsága bízva van s akiktől joggal várhatja el, hogy sorsát »e pusztán az isteni gondviselés intézze! Szatmár-Németi, 1904. jul. 19-én. Thurner Albert. A kard. Egy kínos inczidens, mely a múlt hetekbeu egy fővárosi vendéglőben lejátszódott, ismét a hadsereg fe é fordiré a társadalom figyelmét, s a thema újra a kedvelt, sokszor kárhoztatott, tisztikard körül forgott. Az affaire mindenki előtt ismeretes lesz, épen azért nem akarunk ismétlődésekbe esni, hogy azt felemlítsük. Annyit azonban a tárgy érdekében szükségesnek tartunk felemlíteni, hogy az összeszólalkozás két fiatal ismert nevű úriember s egy katonatiszt között történt s mint mindenkor, úgy ez esetben is, a ,oi- viI“ húzta a rövidebbet. Azaz a főhadnagy mindke'tőn végighuzott kardjával, mig az egyiket azonfelül jól oldalba is bökte hegyes spadéjával. Mi azonban e helyütt, nem ezzel az nffúrral kívánunk foglalkozni, m> lyben különben egész véletlenül a főhadnagy oldalán van az igazság! s ez az egész közöuség osztatlan meggyőződése s nézete, hanem egy evvel szoros nexisban álló kérdéssel, a katonaság fegyver viseletéről a privát életben. Felmerült ugyanis ez inczidens alkalmiból az a kérdés, vájjon feltét- énül szükséges e az, hogy a katonatisztek, avagy általában a katonaság a privát érintkezéseknél fegyvert bordjou magával. A fegyver, mi a katonatiszt oldalán lóg. becsületében meg nem védi; hanem igeu sokszor kellemetlen helyzetbe sodorja viselőjét, A kard, mely mindig vele tartozik lenni, provokáló hatással van a czivilekre, kika^ban a katonai erőszakoskodás syinbolumát látják. Nem egy esetben bebizonyosodott, hogy mihelyt a katonatisztnek kardjával kellett a lehetetlen helyzetet kibonyolitaui, úgy azt rendesen még jobban öss egubbanc/.olta, legtöbbször saját carrierjót vágta keresztül. Épen azért igen helyesen merül fel az az eszme, hogy haladjunk mi is a müveit kulturállamok nyomdokán, melyek a katonatiszteknek engedélyezi, hogy privát életükben a fegyvert, és mindenben feszélyeztető uniformist letehessék s még külső megjelenésükben se különbözzenek más tisztességes polgártár aiktól. A katonai felsőbb.-ég nem is sejti, minő óriási megkönnyebbülést szerezne, Mars derék fiainak, ha megengedné nekik a privát érintkezésben a czivil ruha viselését. Már maga a? anyagi előny, mely a czivil ruha hordásával járna, kiszámíthatatlan. Hiszen mindenki tudja, hogy a katonatisztek mindenhol, és tniudég megsarcoltatnak. Nekik minden drágább s a mellett rosszabb, mert az uniformis gavallériát ok- troyál reá. Németországban, Angolországban alig látunk katonatiszteket, mert a privát érintkezésben c'vil ruhát hordanak s csupán szogálatban öltik magukra a csillogó de sok keserűséget okozó egyenruhát. De ezeknél nem is olvashatunk kardeffairekről. A közönség teljesen összeforrt a hadsereggel. Semmiben sem tartja kevesebbuek avagy többegész könyü posztó és szalma kalapok tenisz sport és batist ingek, sapkák, nyakkendők nagy választékban olcsó árakért Vajda Mihálynál, Szatmár Deáktér 10. Batistok. carto- nok, delinek, szerbvásznak, egész és fél női kesztyűk, áttört és sima női harisnyák, gyermek rövid harisnyák (socken) előrehaladt idény miatt olcsó árakért lesznek eladva — Vajda Mihálynál Deák tér 10. Napernyők minden elfogadható árért. ...........
