Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)

1904-05-12 / 38. szám

XXXVI, évfolyam. 38-ik szám, Szatroár, 1904, csütörtök májas hó 12, SZAMO POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. mindennemű dijak S tat maron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A rendes mederben. Városi gazdálkodásunk, mint az előttünk levő iS03-ik évi zár­számadásból kitűnik, a rendes me­derben mozog. Nemcsak, hogy de- íiczitünk nincs, hanem az 1903. évi költségelőirányzathoz képest még 37.843 Koronával több esik a bevételi lapra. Ez az eredmény örvendetes tanúságot tesz arról, hogy gazdál­kodásunk rendes mederben folyik, mert úgy az előirányzat, mint a bevételi ágak tételei reálisaknak mondhatók. A többlet bevétel kü­lönösen a következő tételeknél mu­tatkozik: 1., erdőknél 25846 kor 2., különféle dijaknál 31582 kor. 3., uíczák szabályozásánál 2402 kor. 4., cselekvő tőkék kamatainál 4414 K5., katonai kiadás megtérí­tésnél 839 K 6., házi adónál 280 K 7., fogyasztási adónál 12634 kor. Mint látható, a bevételi több­letben jelentékeny tétellel szerepel az erdők terményeinek értékesítése, a mi annál örvendetesebb, mert bevételi forrásainknak ez egyik legfontosabbika s a mint az üzem­terv czélszerü kihasználását latjuk, ez oldalról jövedelmünk kisebb-na- gyobb mértékben mindig fokozódni Emlékbeszéd néhai kisthúri Thúry Lajos felett. (As emlékkő felállítása alkalmából 1904. májns 7 éu tartotta Borsos Benő főgimn. igazgató). Örök irgalmasságod magasztalá- sával, szent neved dicséretével kezd­jük kegyeletes megemlékezésünk ünnepét, mi Urunk, gondviselő jó Istenünk ! Neked, az egyedüli imá dandónak neve hangozzék fel lege­lőször, aki Ur vagy mennyen és földön, kinek gondviselése szárnyai alatt élnek a te teremtményeid és aki egye­dül uralkodói a halottak birodalmában is. — Örök törvény az, hogy itt e földi létben állandó csupán egy : a változás, egy nemzedék leszáll s mind­járt nyomában uj élettel támad uj nemzedék, a régi sírja felett nő a másik. Eg3r lehelletre uj élet virul fel, virággal lesz ékes erdő, mező, egy lehelletre elhull a virág, elszárad a fű és a por bevégzi földi munkáját s lesz porrá megint, a lélek pedig visszatér tehozzád, kitől vette magas eredetét. Ki bölcsen rendeléd, hogy igy legyen, hitünk szárnyán hozzád emelkedünk s a hála hangján ime ezt rebegiük : Szent, szent az Ur és neve legyen áldott ! fog. Ha összehasonlításokat te­szünk erdőkezelésünk jelen és ré­gebbi állapota között, dicséretére szolgál városi erdészünknek az a haladás, mely a szükséges befek­tetések daczára is jelentékeny több­let jövedelmet tudott elérni, a nél­kül, hogy a terményeknek jövőben való kihasználását csökkentené. A zárszámadás a különféle dijaknál előállott többletbevételt azzal indokolja, hogy a lefolyt ta­gosítás következtében számos bir­tokátruházás történt s igy az át- iratási dijakból a városunkat illető százalék okozta a növekedést. Ez a jövedelmi többlet tehát átmene­tinek tekinthető ugyan, de egy­szersmind annak is bizonyítéka, hogy ez az uj adónem az ingatla­nok adásvételi forgalmát nem csökkentette. Városunk egyik igen fontos j üzletágának a villamvilágitásnak kezelése és jövedelmeztetése is, mint a villamos igazgató jelenté­séből megnyugvással látjuk, vaia- hára a rendes mederbe tért. Az eddig mondhatni állandóan szere­pelt deíiczitek helyett, a villamvi- lágitási üzem az előirányzott ösz- szegnél 5972 kor. kedvezőbb ered­ménynyel zárult, daczára ama lé­nyeges beruházásoknak, melyek az igazgató jelentése szerint az üzem fentartása érdekében az elmúlt év­ben is történtek. Ugyanebből a jelentésből azon­ban egyszersmind azt is megtud­juk, hogy a villamosság előállítá­sára szolgáló gépegységek a maxi­mális terheléshez képpest kicsi­nyek. Jogosnak ismeri el a jelen­tés a távolabb eső fogyasztóknak panaszát az áram gyöngeségével szemben, mert villamos hálóza­tunk, amely egyenáramú három vezetékes rendszer szerint épült, a meg nem felelő áram elosztás és a megnövekedett terhelések miatt, főleg a téli időszakokban nagy veszteségeket tüntet fel. Ez a baj csak fokozódni fog, mert a folyto­nosan szaporodó bekapcsolások ál­tal az üzem folyvást fokozódik, mi által az üzem biztonsága még inkább koczkáztatva lesz. E kérdésnél azzal az alterna­tívával állunk ismét szemben, a melyíyel néhány ev óta mindig találkoztunk, hogy vagy rekons­truálnunk kell a telepet, úgy hogy necsak a jelenlegi, hanem a jövő­ben fokozódni fogó üzleti viszo­nyoknak is megfeleljen, vagy ismét meg kell kisérteni az értékesítés­nek azt a módját, melynek tárgya­lásai félben maradtak. Bármily di­cséretes szakszerűséggel s körül­tekintő takarékossággal látja el az igazgató az üzemet, a telep mos­tani viszo lyai miatt, különösen a téli időszakban kellő mennyiségű áramot czélszerüen elosztani nem képes; a közönség pedig jogosan követeli meg, hogy pénzéért a város egész területén kifogástalan áramot kapjon. A zárszámadásban ez tehát az a pont, a mely jövő évi költ­ségvetésünkben nagy változást fog szenvedni s a mi gazdálkodásunk a mostani megnyugtató képét za­varni fogja. A kilátásba helyezett újabb befektetés daczára is, ha az polgár- mesterünk és főszámvevőnk sze­rencsés pénzügyi műveletei alapján lesz elérhető, különösen, ha tekin­tetbe vesszük, hogy az áramfo­gyasztó uj bekapcsolások folyvást szaporodnak, reméljük, ez a kér­dés is olyan megoldást fog találni, hogy jelen pénzügyi helyzetünk s gazdálkodásunk a rendes mederben marad, a mi egyszersmind a köz­ségi pótadó aránylagos csökkené­sét fogja a jövőbe is örvendetes kilátásba helyezni. Mélyen tisztelt gyülekezet ! Régen pihen már e néma sir lakója, örök álomra hunyva le szemét, méltán betöltve helyét itt e földön, megtért Urához, a nagy Alkotóhoz. Mely érzés az hát, a mi lelkeinket úgy fogva tartja és ide vezérelt, hogy megállva e néma hant felett, világot gyújtsunk az emlékezetnek ? Lelkünk legnemesebb érzelmei : az örök hála és szent kegyelet vezettek úgy, mint kelet bölcseit a fényas csillag egy­koron vezette, hogy külsökép is örö kitve légyen áldott emléke kegyes jóltevőnknek. Ha széttekintünk a bús temető­nek néma lakóit rejtő hantokon, mindenfelé a hálás kegyeletnek egy- egy jelére száll tekintetünk : a sze­rény fejfa és a csillogó művészi már­ványoszlopok sora mind azt mutatják, hogy itt és amott jóbblótre tért em­bertársunk pihen. Az egyiket a gyászoló szülő emelte elhalt kedves gyermekének, a másik meg a hálás gyermekek ke­gyeletének méltó oszlopa, kik jó apát s anyát sirattak el ; ott egy köz­hasznú, önzetlen, nemes tevékeny­ségben átélt életet nem hagy feledni a társadalom, maga állít emléket neki; a jótékonyság becsült, magas alakjának emelt amott szép emlékoszlopot a kegyelet s hálás elismerés. Ez a kegyelet és elismerés hivott ide most minket, hogy lerójjuk külsőleg is a hála szent adóját itt porladó örök­hagyónk iránt. M. t. Gy. ! A kimért időhöz képest, habár csak legfőbb vonások­ban is, ismerjük meg boldog emléke­zetű örökhagyónknak élettörténetét, Kis-túri Thúry Lajos szül. 1826. jul. 26-án Botpalád községben, Szat- mármegyében régi magyar nemes polgári családból. Az elemi iskolát Botpaládon elvégezve, a raáramaros- szigeti ev. ref. lyceumba ment, hol a középiskolai tanfolyam befejezése után jogtudományt hallgatott. Innen a debreczeni főiskolába ment, itt a theol. tudományokban képezte magát. És itt életének egy forduló pontja következett. 1848-ban, magyar hazánk nehéz, válságos napjaiban önként beállott a honvéd-tüzérséghez és egész nyugalmaztatásáig a katonai pályán maradt. Azon 23 év alatt, melyet e pályán töltött, igen sok és nehéz megpróbáltatáson ment át. Részt vett a Puchner osztrák tábornok ellen vívott dicsőszentmár- toni ás gálfalvi csatákban, a nagy­szebeni és vízaknai ütközetekben, melyek a magyar hadseregre veszte­séggel járván, háromszázad magával osztrák hadi fogságba jntott és az osztrák hadsereg állományába soroz­tatok be. Néhány nap múlva a piski hídnál vívott győztes csata hírére a megrémült nagyszebeni hatóság a fogoly honvédeket muszka gyalogság­ból és kozákokból álló kiséret mellett átküidte Oláhorságba, hol ismét az osztrák katonaságnak adták át az elgyötört és kiéheztetett foglyokat. Innen Horváthországon, Karinthián át előbb Veronába, azután Toskána fővárosába Firenzébe kisértettek, hol a 33. magyar gyalog ezredbe osztat­tak be. Ézen ütjük a szenvedések hosszú lánczolata volt, mig itt végre emberségesebb bánásmódban része­sültek. De mint kegyeletes ünneplé­sünk tárgya maga Írja, „1853 elején több oldalról és biztos forrásokból azon szomorú tudomásra jutva, hogy Magyarország most egy sirhalom, ne vágyódjék oda magyar ember“ fel kellett hagynia a katonai szolgálat iránt eddig táplált közönyével és igj^ekezetének méltánylásául előbb hadnagyi, azután főhadnagyi, végre 1866, májusban kapitányi rangot nyert. 1869. végén, mint Írja tovább, a Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéké legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők Valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. £#£39

Next

/
Oldalképek
Tartalom