Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)
1904-05-26 / 42. szám
XXXVI, BTfolyajn. Szatmár, 1904. csfltörtök májas hő 26. SZAMO POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Scatmaron, a lap Hadóhivalalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közélteinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Kereskedelmi érdekeink. Magyarország, Ausztria és Németország jövendőbeli kereskedelmi szerződésének kérdése az, ami a legközelebbi napokban íog dűlőre jutni. Most fog eldőlni az a reánk nézve rendkívül fontos kérdés, hogy Németország s a vele szerződésben álló többi európai országok az 1892-ik évi szerződési hálózatból át fognak-e térni egy más viszonyba, vagy fenn lehet-e tartani valamely uj vámtarifa alapján a szerződéses állapotot. Németország ez utóbbi lehetőségében reménykedik és nem hajlandó az autonom vámpolitikára lépni. Nagy kérdés azonban, hogy meddig húzhatja a most fennálló és az 1892-ik évi szerződéseken nyugvó állapotot, mert legkésőbb 1905-ben kénytelen lesz uj vámtarifát életbe léptetni, ennek pedig köve\ke-cményekép tekinthető, hogy az 18'^ ik évi s a velük kapcsolatos szerződések megszűnjenek. Ezzel a kérdéssel kapcsolatoMilyen volt a kurucz asszony. Sötét csillagos éjszaka . . . Rákóczy a Tisza túlsó partján táborozott, mig a labancz — sereg a császári sereggel szövetkezve már Füzes-Abony felé járt. Az őrtüzek itt-ott égtek, a tábor pihent. Csak a fejedelem volt ébren sátorában. Nagy tervekkel foglalkozott. De im egy poros alak lép be, két testőr kíséretében. Megáll a sátor ajtajánál, meghajtja fejét. A fejedelem int neki: — Mi hír Diósy szógám? — kérdi Rákóczy. — Nagyságos fejedelem! (Akkor még a fejedelem nagyságos volt.) A császári sereg egy napi járásra van. Olyan nagy a tömege, hogy mértföldre reng alatta a föld. Olyan csata lesz ebből, nagyságos fejedelem, hogy az én paraszteszem belebolondulna, ha. csak elképzelni is akarnám . . . Sokan vannak rettenetes sokan . . . — Jól van, szógám. — Mehetsz. Készüljünk, Bercsényi és Bezerédj hadnagyaimat hívjátok ide tüstént. Rövid idő múltán együtt van az egész tanács. Rakodczay hadnagy feláll s kérést intéz a tanácshoz: — Nemes és vitézlő fejedelem, nemkülönben vitéz atyafiaim! Nem szivem kívánsága szerónt bár de san most fog megválni az is, vájjon az agrárius irány győzedelme lehetővé teszi-e azt, hogy a kereskedelmi szerződések megköttessenek. A német vámtarifa minden u)abb szerződés, de legkivált a Magyarországgal kötendő szerződés elé számos nehézséget gördít. A legtöbb mezőgazdasági czikkeink, melyek eddig nagyobbrészt vámmentességben részesül tek, magas vámtételek által vannak sújtva. A mostani tárgyalások lesznek arra hivatva, hogy ezen tételeknél a lehető legnagyobb előny, sőt sok czikknél az eddigi vámmentesség biztosíttassák Ismeretes dolog, hogy a né met agráriusok állat- és húskivitelünket nemcsak magas vámokkal nehezítik meg, hanem állategészségi ürügyek alatt tiltó intézkedésekkel sokszor teljesen meg is akasztják. Tudvalevő dolog, hogy fűrész-iparunk tönkretétele éi^exeuen fakivitelünket oly módon akarják az uj vámtarifa alapján más mederbe terelni, hogy fánkat legfenkéntelen kelletlen bé kell vallanom, hogy hivséges asszonyom Fóti Erzsébet, a csaták zajába óhajt követni. Vitózlő fejedelem engedd meg tehát. — Az asszonyod tűzhelynél maradjon — mond a fejedelem. Nem asszonyokról beszélünk most, hivséges szógáim, de nagy dolgokkal kell most foglalkoznunk. Rákóczy szózattal fordult vezéreihez, lelkűkre kötvén az önfeláldozást, a haza ügyét. Azok újra felesküdtek és a tanácskozás után Mária Boldogasszonyhoz fordultak, hogy védje meg a szabadság zászlaját. Rakodczay ifjú feleségéhez lo vágóit, a ki Poroszlón lakott. Előadta, hogy a fejedelem nem engedi az asszonyokat a „csaták zajába.“ — Hát azt hiszed — kiáltott a nő — hogy eltudaálak hagyni a veszélyben ? És én nyugton lehetnék itthon mig te szembeszálsz ezer halállal ? Tudok-e élni nélküled ? Én szerelmem ha az Isten úgy akarja, ott akarok lenni végső perczednól. Inkább elesem én is veled együtt, semhogy nélküled éljek és viseljem az özvegyi fátyolt Rakodczay hadnagy csak nézte, nézte szerető nejének szépséges tekintetét, melyből kiáradt a lelkesedés, a hitvesi szeretet, önfeláldozás. A kemény lovag térdre esett a felesége előtt s csókokkal borította kezét, ar- czát, szemeit . . . nebb csak rönkök alakjában szállíthatjuk ki. Ezen körülmények mind arra mutatnak, hogy egész közgazda- sági életünk rázkódásnak lesz kitéve, mert a legjobb szerződéssel is legfennebb azt fogjuk elérni, hogy az eddigieknél sokkal mega- sabb vámok fogják kivitelünket sújtani és hogy számos czikkben a német piaczot el fogjuk veszíteni. Már most mindezeket látva, önként merül fel az a kérdés; miért akarunk Németországgal s talán a többi szomszéd államokkal mégis vámszerződést kötni? Nem jobb volna-e a kereskedelmi poli tikát jövőre szerződések nélkül folytatni; nem volna-e tanácsosabb a szerződéses vámpolitika helyeit az autonom vámpolitikát kívánni? A szerződésmentes állapotot, ha minden körülményt figyelembe veszünk, nincs okunk óhajtani, mert Magyáiürszág érdeke az, hogy minél több vámtétel köttessék meg a német vámtarifában s minél több vámtételt kössön le — Feküdj le nyoszolyádba; pihenj édesem. Én pedig mielőtt nyugodni térek jelentést teszek a fejedelemnek. Elbúcsúzott nejétől; de ebbe a búcsúzáéba a fájdalom, bánat s keserűség vegyült . . . Rakodczay hadnagy ezután lóra kapván elvágtatott . . . Pirosló hajnal derengett a láthatáron mit nehéz, sürü köd fátyolozott. Az ellenség a sürü ködfátyol leple alatt majdnem észrevétlenül közeledett, de készen várta ám Rákóczy tábora. Délfelé már csatarendben állottak és a harezosok arczán már ott égett a lelkesedés tüze, a harczi lárma mindinkább terjed. Végre felhangzik a nehezen várt kiáltás. — Vitézek ! Fegyverre ! Rákóczy hangja az s mielőtt a csatát megkezdette volna, lelkesítő beszédet mond katonáihoz, imát re- beg Mária Boldogasszony trónusához, háromszor megcsókolja azt a zászlót, melyre aranybetükkel van ráírva: „A hazáért, a haza szabadságáért.“ De im porfelhő kerekedik a fehér lovon, sebes vágtatva egy asz- szony jön, karddal a kezében. Zöld selyem ruhályával játszik a szellő. Odavágtat egész előre, a hol a vezérek és tisztek állanak. A lelkesedés moraja zug végig az ifjú és öreg harezosokon. Németország az osztrák magyar vámtarifában ; a mi érdekünk az, hogy a vámtételek mozgósítása bizonyos időn belül lehetetlenné tétessék, mert kivitelében nem tűrheti a folytonos változásoknak alávetett vámtarifákat. A vámszerződésekben legalább annyi biztosíték van, hogy egy bizonyos időn keresztül a vámpolitika nyugvó állapotban marad s hullámzásaival nem zavarja fel politikai és egész közgazdasági életünket. A német tárgyalás s az onnan jövő sürgetés csak előnyös. Németországban is a belső küzdelmek lecsendesitése egyik leghatalmasabb ok arra nézve, hogy vámszerződéseket köthessen. A szőnyegre kerülő tárgyalások tehát mindkét részről egyszersmind a belső béke érdekében várnak megoldásra. Sok minden függ e tárgyalások erelményétől. Egyrészt Németországban a belső politikai pártok helyzete, az eredmény különösen az agrárpárt hatalmi erőDe nincs idő a gondolkozásra. Az összeütközés, a roham e pillanatban megkezdődik, az ellenség irtózatos erővel ront Rákóczy csapataira. Az ágyuk bömbölnek a paripák nyerítenek. Őrült harczizaj támad, melynek nyomában halálhörgés kél! . . . A kavarodás mind nagyobb mérveket ölt. Az ellenség ereje túlnyomó. De im az asszony ott harczol a férje mellett vagdossa az ellenséget; golyó, kard elkerüli, ő pedig osztja a halált mindenfelé. A vezérekbe a har- ezosokba uj lelkesedést önt s oroszlánként harczolnak. A kuruczcsapa- tok óriási kárt csinálnak az ellenségben, melynek katonái hullnak mint a legyek. A labanezvezér hátrál, parancsolnia sem kell, fut aki merre lát. A csata sorsa el volt döntve. Vérvörös tekintettel nézett a nap a csatatérre. Rákóczy katonái a fogoly labanezokat fűzték szíjra. Rakodczay hadnagy bevágtatja lovával a csatateret, nejét nem találja sehol. Kétségbeesetten kérdi a vitézeket, de senki sem látta. Haza vágtat Poroszlóra. Neje az ablaknál ül és tépést csinál. Rakodczay a viszontlátás örömétől egész testében remegve, fél deliriumban, könyekkel szemében odarohan feleségéhez, ennek térdét átkarolva csak annyit tud mondani, „Kedvesem.“ W. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mini legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőrak'tára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek ezipők Valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. nftH#
