Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)
1904-05-19 / 40. szám
XXXVI. évfolyam. Szaímár, 1904. csütörtök május hó 19.________ SZAMÖ POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. m SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Városi közgyűlés. Szatmár-Némeli szab. kir. város törvényhatósága e hó 17-én délután rendes havi bizottsági közgyűlést tartott, melyen Kris tóííy Józseí főispán elnökölt. Tárgysorozat előtt Kristóffy Józseí főispán szónoki hévvel méJ tatta beszédében azt a királyi elhatározást, mely Rákóczi hamvainak hazaszállítása érdekében intézkedik s kiváló történelmi érzékkel domborította ki annak nagy jelentőségét a korona és nemzet egységének érdekében. — Ezután annak a nagy nemzeti veszteségünknek az ecsetelésére tért át a főispán, mely a magyar nemzetet Jókai Mór halálával érte s felhivta a polgármestert, hogy Jókai emlékének megörökítése iránt, ki városunk díszpolgára is Volt, — tegyen előterjesztést. — Az országunkban közelebbről történt nagyobb események során még a vasutasok sztrájkjáról is szólott, méltányolva a kormány erélyes álláspontját, mit ezzel szemben elfoglalt. A főispán nagy figyelemmel hallgatott beszéde után kezdetét vette a közgyűlés, melynek lelolyásáról a következőkben szá mólunk be: Papp Géza, polgármester havi jelentése a törvényhatóság állapotáról. Tekintetes bizottsági közgyűlés ! Városunk önkormányzati és köz- igazgatási ügyei a törvények és szabályoknak megfelelően intéztettek s az ügyek kezelésében összeütközések, nehézségek és akadályok nem fordultak elő. Jelentésem első részét felséges urunk a magyar király iránti szeretetünk és az őszinte hála érzelmeinek szentelem. Nem szükséges azt hiszem bővebb magyarázat ahoz, hogy a bizottsági közgyűlés előtt felséges urunkról megemlékezem. Minden igaz magyar ember megindult lélekkel vette tudomásul 0 császári és apostoli királyi Felségének azon legfelsőbb elhatározását, melylyel II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítását elrendelte, illetve utasította magyar miniszterelnökét f. évi április 18-án kelt királyi kéziratában, hogy erre vonatkozó javaslatait terjessze be. Közel kétszáz éve hogy nemzeti küzdelmeink legeszményibb hőse, II. Rákóczi Ferencz messze idegenben elhunyt. Azóta sok nemzedék letűnt, melyek különféle czólokért és eszményekért lelkesedtek. Azonban az összes nemzedékek lelkében ól egész a mai napig, sőt talán ma még erősebben mint valaha az a közös, ki- olthatatlan vágy és epedós, hogy Rákóczi Ferencz halóporát hazai földben szentelhessük meg és sírját itthon övezhessük virággal s örömünk és bánatunkban közelünkben tudjuk a szabadság megdicsőült hősének porladozó földi részeit s azokat mint nemzeti ereklyét és szent klenódiu- mot tisztelhessük, melyből a jövő küzdelmeihez erőt, bátorságot és lankadatlan kitartást meríthessünk. A régi vágy beteljesedik. Felséges urunk királyi szavai szerint a régi ellentétek és félreértések egy vógkép letűnt korszak emlékei Midőn tehát ugyancsak a kézirat szavait idézve „a király és nemzet egyesült kegyelete“ keresheti fel mindazok emlékét, kiknek vezető szerep jutott a letűnt küzdelemben, lehetetlen hálaérzelmeinket visszafojtanunk s el nem ismernünk, hogy a korona megtalálta az utat a magyar nemzet szivéhez s amidőn ő maga teszi lehetővé Rákóczi hamvainak 200 év óta várt hazaszállítását, egy szebb és dicsőbb jövő zálogát kell tekintenünk ezen nemes elhatározásában. Miután Szatmár-Némefi szel«! kisályi város közönsége emlékezetében élénken élnek a szabadsághős II Rákóczi Ferencz nemzeti küzdelmei, melyek úgyszólván innen indultak ki s itt végződtek be, amenyiben t. i. azon vidék központja, honnan a sza- badságharcz megindult, Szatmár városa volt s ugyau itt Írták alá az ezen küzdelmeket befejező szatmári békét is : engedje meg a t. törvényhatósági bizottság, hogy a királyi kézirat kelte után ezen első közgyűlésen azon indítványt tegyem, miszerint a város közönsége hódoló és hála feliratot intéz Őfelségéhez az apostoli magyar királyhoz II. Rákóczy Ferencz hamvainak hazaszállítása tárgyában kibocsátott legfelsőbb királyi kéziratáért. Szomorú kötelességemnek tartom hogy megemlékezzem Jókai Mór haláláról, mely gyászba borította az egész országot. A nagy költö-iróban mi nem csak a magyar irodalom veszteségét gyászoltuk, hanem egyszersmind városunk díszpolgárát is. 1894 évben 50 éves irói jubileuma alkalmából választottuk meg egyhangú lelkesedéssel díszpolgárrá s mivel ezen kötelék szorosabbau fűzte hozzánk, illőnek találtam, hogy a gyászeset alkalmából kifejezzem a város közönségének részvétét s a magyar irók megdicsőült Nesztorának, a halhatatlan emlékű mesemondó ravatalára egy élővirág koszorút helyeztettem. Indítványozom, hogy emléke a közgyűlés jegyzőkönyvében örökit- tessék meg. Áttérve a múlt hóban tett intéz kedéseimre, meg kell említenem azon megdöbbentő mozgalmat, melyet az államvasuti alkalmazottak s az ország közgazdasági és forgalmi érdekeinek óriási hátrányára meggondolatlanul indítottak. Miután ezen országos mozgalom hullámai városunkra is kicsaptak, olyan intézkedéseket kellett tennem, melyek a városi polgárság személyi és vagyoni biztonságát s a vasúti pályaudvaron levő nagy- mennyiségű és értékes .államvagyont megóvja a felzaklatott "tömeg szerte lenségei és tapasztalt rombolási vágya ellen. A vasúti forgalom április 20-án reggel a szatmári állomáson is be lett szüntetve, ennélfogva még az nap egy 12 rendőrből álló őrség kirende lésére utasítottam a főkapitányt, aki az őrséget egy rendőrtiszt vezetése alatt az államvasuti pályaudvar közelében állította fel, majd midőn távirati utón a mozgalom fenyegető nagy arányairól s az államvasuti alkalmazottak makacs ellenállásáról értesül tem, gondoskodtak a katonai erő kirendeléséről is s május hó 2-áig bezárólag 50 főből álló fegyveres csapat vette át a vasúti állomás épülete és a pályaudvar őrizetét, a lakta nyákban pedig megfelelő készenlét állott rendelkezésre. Hogy mily káros következményei voltak közgazdaságunkra, közlekedésünknek a külföld előtti jó hírnevére s mennyire megingatta a külországok irántunk való bizalmát, azt belátni sem lehet s hosszú időre lesz szükség, mig a vasúti közlekedésünk megbízhatóságán és tekintélyén ejtett csorbát kiköszörülhetjük s a tetemes anyagi veszteségeket kiheverhetjük. Épen azért kelt megdöbbenést egy óriási szervezetnek, az államvasuti személyzetnek vakmerősége és elszántsága, melylyel a kezelésére bízott tetemes nemzeti vagyont gazdátlanul hagyta, kötelességéről, esküjéről megfeledkezve a munkát beszüntette, sok milliónyi kárt okozva egyeseknek, de még sokkal többet az államnak. Elismeréssel tartozunk a kormánynak és különösen a kereskedelemügyi miniszternek, hogy ezen nehéz helyzetben, — midőn az államvasuti alkalmazottak az erőszak és terrorizmus fegyvereivel s a közökben levő eszközökkel kényszerhelyzetbe hozták a kormányt, — a mozgalmat erélyes fellépésével s megfelelően alkalmazott intézkedéseivel leszerelte s a megzavart forgalmat helyreállította. Engedje meg tehát a t. közgyűlés, hogy ebből az alkalomból meg- tegyem harmadik indítványomat az iránt, hogy a város közönsége fejezze ki elismerését a magyar kormánynak és különösen annak elnöke és a kereskedelemügyi miniszternek ezen mozgalommal szemben kifejtett erélyes akcziójáért s a forgalom helyreállítása iránt tett gyors intézkedéseiért, egyúttal kérje fel a város közön sége a kormányt arr , hogy tegyen olyan intézkedéseket, melyek hasonló mozgalom bekövetkezését lehetetlenné tegyék, illetve, hogy egy esetleges mozgalomnak a forgalom megzavarása és megszüntetésére való káros befolyását egyszersmindenkorra elhárítsák, szóval, hogy a forgalom zavartalanságai minden eshetőséggel szembb'n »jktosil%ss?k. Ás^ás^T'fomíűom helyreállítása után mpg^páS..Jiapig fenn kellett tartanom a katonai erő kirendelése iránti intézkedéseket, miután a téglagyári munkások ugyanakkor beszüntették a munkát s a Szatmárhegyen is zavarogtak a szölömunkások, továbbá mert május elseje következett, a msly nap az általános-szocziáliszti- kus jellegű mozgalmak napja. Csak miután mindezen mozgalmak figyelemre méltó rendzavarás nélkül lezajlottak, tettem intézkedést a kivezényelt katonai erő visszavonása iránt. Ezen most említett és közrendészetünk ügyébe vágó állapotot egybevetve a múlt képviselőválasztáson szerzett tapasztalatokkal, arra indítottak, hogy most már sürgősen megtegyem a lépéseket rendőrségünk gyökeres reformálása iránt. Már régebben szereztem be adatokat különböző helyekről, ahol a közrendészeti teendőket csendőrsóggel kívánták ellátni s arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezen intézménynek nálunk való behozatala nemcsak közrendó- szetünk és személyi s vagyoni biztonságunkra volna üdvös, de pénzügyileg sem lenne hátrányos a városra nézve, miután előreláthatólag olyan nagy anyagi megterheltetést okozni nem fog, hogy azt pénzügyi helyzetünk meg ne bírná. Országgyűlési képviselőnk Hie- rouymi Károly miniszter ur Önagy- méltósága kérésemre illetékes helyen közbenjárván, azon megnyugtató választ nyertem, hogy a kormány részéről ezen intézmény létesítése elvi akadályokba nem ütközik, egyszersmind tudatta, hogy Sélley belügyminiszteri tanácsos készséggel vállalkozott arra, hogy minket megfelelő utasításokkal és felvilágosításokkal el fog látni a további teendőkre nézve. Ennélfogva személyesen is érintkezésbe léptem Sélley miniszteri tanácsossal s remélem, hogy rövid idő alatt ezen ügyet annyira előkészíthetem, hogy azt a t. közgyütés elé hozhatom. Megvallom, hogy én a magam részéről azt igen fontos feladatnak tartom, mert a mai viszonyok közt alig van égetőbb szükségünk valamire, mint közrendészeti érdekeink előmozdítására. Szatmár-Nómeti, 1904. május 17. Papp Géza, polgármester. A polgármester havi jelentését Csomay Imre, Uray Géza és dr. Fejes István hozzászólásaik után a bizottsági tagok tudomásul vették. 1 Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mini; legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek ezipők Valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.
