Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)

1904-04-20 / 31. szám

31. szám SZÁMOS 3-ik oldal * A vasúti forgalom szünete­léseinek akadályai. A vasutasok s trájkja a forgalom helyzetét ápri­lis 20-án oda vetette vissza, a mikor még vasutak nem voltak ; de még sokkal rosszabb volt a helyzet, mert a sztrájk meglepetésszerűen ütvén ki, a legtöbb embernek módjában sem állott fuvarosokról gondoskodni. Városunkat éppen vásári napon érte ez a helyzet, a mi a sztrájkból eredt viszonyokat még fokozottabb mér­tékben tüntette elő. Akik reggel a vásárra vagy más ügyes —bajos dol­gaikban reggeli vonattal jöttek vá­rosunkba, a szó szoros értelmében itt rekedtek ; de egy részüket már a Szatmár melletti állomásoknál is faképnél hagyta a vonat. Így többek közt a Somkut—felöl jövőknek Gií- vácsnál kellett kitelepedni, kik aztán gyalog szerrel indultak czéljuk felé. Akik Nagy—Károly felöl jöttek tör vényszóki tárgyalásokra, vagy Pest felöl jöttek ügynöki minőségükben, nagyobb részt itt rekedtek, mert a kocsik már a déleletti órákban mind le voltak foglalva s a közönség a szatmári szekeres embereket is, a menyire csak lehetett, igénybe vette. — Este 6 óráig is még mindég lehetett látni közönséget a vasúti állomásnál, kik az esetet hihetetlennek gondolván, kimentek az állomásra, de bosszankodva győződ­tek meg arról, hogy a helyzet vál­tozatlan. A városban egyébről most nem is beszélnek, mint a vasutasok sztrájkjáról. Természetesen, h ogy a hirek közt ilyenkor a fantázia is szélnek ereszti a maga szüleményeit. Némelyek már arról is beszéltek, hogy a síneket fölszedték s a leg­képtelenebb kombinácziókba bocsát­koznak. Nagy nehézséget okoz az a kö­rülmény is, hogy a telefon-összeköt­tetés Budapesttel is nagyon meg volt nehezítve. Debreczenben a te­lefon egész ostromállapotba jutott s igy az értesítések is csak igen nagy nehézségek között szerezhetők. * Lyceuni-elóadás Japánról. Midőn manapság az egész világ ér­deklődéssé a keleti események felé fordul, a Kölcsey-Kör helyénvalónak látta lyceum-előadási tárgykörébe be­levonni a keleti véres dráma szereplő népeinek ismertetését A szezon ezen utolsó előadását Bagosi Bertalan kir. kath. főgimn. tanár tartja. Ismerteti Japán helyi viszonyait, a háború keletkezésének távolabbi okait, Ázsia- Oroszország s Japán természeti vi­szonyait és népeit. A Japán élet szemléltetésére mirtegy 40 képet mu­tat be Haller Jenő tanár. Az előadás f. hó 25-én hétfőn este fél 6 órakor lesz a kir. kath. főgimn. természet- tani előadó termében, (mivel a tekni- kai eszközök máshová nem szálitha- tók). A költségek fedezésére 40 fillér belépti dijat szed a kör. A helyek számozva lesznek. Állóhelyek (mérsé­kelt számban) 20 f. Ha helyszűke miatt a közönség nagyobb számmal nem juthatna el az előadásra, más­nap az előadó tanárok készséggel megismétlik. Jegyekért szíveskedjék a tisztelt közönség Lővy Miksa könyv kereskedéséhez fordulni. A hegyközség közgyűlése. A szatmárhegyi birtokosság vasárnap népes közgyűlést tartott, mely a mint előre is látható volt, izgalmas tár­gyalások közt folyt le. Az első tárgy volt a napszám rendezésének kérdése. A szőlőbirtokosok a napszám szeszé­lyes megalakulása helyett azt java­solták, hogy a napszám értéke egy­öntetűen szabálj'oztassók akképen, hogy az az egyes hónapokban égj en- lően állapíttassák meg s 1 korona 20 fillér és 1 korona 60 fillér mint leg­kisebb és legnagyobb napszámdij között a napok hosszúsága és a mun­kaidő természete szerint állapíttassák meg. Természetesen a hegyiek min­den rendszabályozási javaslat ellen a legerősebben tiltakoztak, mert az efféle intézkedés a napszámkártelljü- ket lehetetlenné tenné s nem érhet­nék el a 3 koronánál is magasabb napszámdijat, mint azt a múlt év sürgős munkaidejében el tudták érni. Második tárgynak a hegyközség meg­szüntetésére beadott indítványuk volt, mert a mint már megírtuk, a hegyi­eknek a hegj község intézménye sem kell, mely tudvalevőleg korlátozza a rendellenes törekvéseket. Le is sza­vazták volna a hegyközség városi tagjait, mert nagy számmal jelentek meg a közgyűlésen az utóbbiak cse­kély számához képest. Ámde közben kitudódott, hogy törvény van rá, hogy 8 napi határidőt kell e kérdésben bevárni s akkor is a birtokosság sze­rinti szavazás fog dönteni, midőn a távollevők szavazata a hegyközség fentartása mellett fog tekintetbe vé­tetni. E tárgyban tehát április 24-ike tűzetett ki további tárgyalás határ idejéül. A gyűlés lefolyása és a he­gyieknek azon észlelt magatartása mindenesetre alkalmas volt arra, hog}- a birtokosság a rend érdekében meg- valósitni óhajtott törekvésében ne sokat reménykedjék. * Főkapitányi kinevezés. Do­mahidy Elemér Hajduvármegye és Debreczen sz. kir. város főispánja Végh Gyula városi alkapitányt, néhai Kiss Gedeou szatmári főkapitány vejét, Debreczen város főkapitányává nevezte ki. ° Uj anyakönyvvezetök. a bel­ügyminiszter Sepsy Dezső magánzót az avasfelsőfalusi anyakönyvi kerü­letbe és Jakabovits Sámuel jegyzői írnokot a kántorjánosi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyet­tessé nevezte ki. * Áthelyezés. A pénzügyminisz­ter Istóka Dávid kataszteri mérnö­köt hasonminőségben a szatmári 2-ik számú kataszteri felmérési felügye­lőséghez helyezte át. * A vöröskereszt egylet köz­gyűlése. A vöröskereszt egylet Szat­mári fiókja pénteken délután tartja meg rendes évi közgyűlését a város­háza nagytermében. A közgyűlésnek tárgysorozata a következő : Elnöki megnyitó. A pénztári jelentés. Hu- gonnay Béla gróf és neje volt tisz­teletbeli elnök, illetve elnöknö helyé­nek betöltése, Tankóczi Gyula lemon­dása folytán megürült jegyzői tiszt betöltése. Választmányi tagválasztás. Indítványok. * Hogy van? Postajövedéki ki­hágás miatt került bajba P. J. hír­lapíró, mert M. Sz. kisasszony ré­szére díjkedvezmény nyel postára adott nyomtatvány belsejébe czeru- zával azt irta: „Hogy van ?“ A bün­tető törvényszék hosszas eljárás után hármas tanácsban ezért a hirlapirót postajövedéki kihágás miatt 2 kor. 10 fillér pénzbüntetésre ítélte. Az ítélőtábla felmentő Ítéletet hozott, indokul a következőket hozván föl: A szokásban lévő és igy közönséges voltánál fogva választ nem igénylő ama kérdésnek „hogy van?“ a hír­lapra ráirása a személyes levelezés különös jellegével biró közlemény fogalma alá nem vonható és igy vád lőtt cselekménye postajövedéki kihá­gás tényálladékát nem állapítja meg. * A sorozás eredménye. A ta­valyi sorozást, mely az obstrukczió miatt épen egy esztendőt késett f. hó 18 és 19-ón tartották meg Szat- máron. Szorozásra az 1882 évben született ifjak jelenkeztek, valamint azok a kik 1880 és 1881-ben másod­szor, illetve harmadszor kerültek a mérték alá. A sorozás Szatmáron elégszép eredményű volt. Az állítás kötelezettek közül 100-at soroztak be. A besorozottak a közös hadsereg részére 71, a honvédség részére 19 et póttartalékba 10 jutott. * Nincsenek vonatok. A szat­mári iudóház körül reggel óta halá­los csönd uralkodik. A pezsgő vidám életnek a jnagy sürgés-forgásnak, a zsibongásnak vége, a perronon és a várótermekben egy lelket sem látni. A vonatjárásök megszűntek. Tegnap csupán a hat órai vonat érkezett Szatmárra s a rendes időben el is indult Királyháza felé, de onnan nem ment tovább. A királyháza felől jövő vonat nem érkezett meg, úgyszintén a délutáni gyorsvonatok sem talál­koztak Szatmáron. A sztrájk követ­keztében természetesen a Szatmárról induló szárny vonatok sem indultak el. A közönség persze nem hiszi el ezt a súlyos helyzetet és mint ren­desen, a szokott időben kimegy az állomásra, a hol aztán megtudja a rideg valót: — Utazni lehetetlen! A sztrájk különben a postai forgal­mat is megakasztotta és a közönség ha fontos közleni valója van valaki­vel, távirati utón értesíti. A táviró és telefon hivatalban megtízszerező­dött a munka. Valóságos tolongás van a postán. Mindenki mintha csak összebeszélt volna és egyszövegü sür­gönyt meneszt. — Nem utazhatok, vonatok nem közlekednek! * Áthelyezett állatorvos. So­mogyi Mátyás törv. hat. állatorvos Nyitrára helyeztetett át. Helyét Pár tos Samu állatorvos foglalta el. * Elmaradt felolvasó estély. A nagykárolyi Kölcsey-egyesület ál­tal folyó hó 17-ére hirdetett felolvasó estély közbejött akadályok miatt el­maradt. Az egyesület évi rendes köz­gyűlését május hó 1-én fogja meg­tartani. * A Lorántffi Zsuzsámra Egye­sület“ évi rendes közgyűlését s ezzel kapcsolatosan utolsó felolvasó estélyét ma d. u. 5 órakor tartja meg a ref. főgimnáziumi tornacsarnokában. A fel­olvasó estély műsora, mely kezdődik 6 órakor: 1. Ének, előadja a felsőbb leányiskola énekkar. — 2. Felolvasás, tartja dr. Komáromy Zoltán. 3. Magán­ének, előadja Nyárády Margit k. a. 4 Zongorasolo, előadja Borús Ferencz. * Uj vasút a vidéken. A ke­reskedelemüg}ű miniszter dr. Do- bosffy Ferencz ügyvéd, budapesti lakosnak a mk. államvasutak Huszt, vagy Hársfalva-Szolyva, vagy Bereg­szász állomásától, első esetben Iza, Kesely mező, esetleg Lipcse és Lip- csemező, második esetben Sztonja, Roszos, Kereczke, Kovácsrét és Szu- habranka, harmadik esetben Nagy- Bereg, Komlós, Bilke és Zádnya irányában Dolháig vezetendő rendes nyomtávú helyiérdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvé­nyét egy év tartamára meghosszab­bította. * Veszett macska garázdálko­dása. Szatmárhegyi levelezőnk jelenti, hogy ott a napokban egy veszett macska garázdálkodott. A beteg állat Burján Sándor hegyi lakosnak egy 4 éves kis leányát és egy 6 éves kis fiát marta meg. A gyermekeket fel- szállitották a Pasteur intézetbe. A veszett macskát pedig kiirtották A dühös állat még több helyen is galibát okozott, de szerencsére min­den komolyabb következmény nélkül. * Elsó biztosító intézet katonai szolgálat esetére. Van szerencsém az igen tisztelt ügyfeleinket értesíteni, mi­szerint fenti intézet szatmári képvise­letét átvettem és az iroda helyiséget Kazinczy-ulcza 25. szám alá tettem át. Egyben vagyok oly bátor a tisztelt ügyfeleket a legszivélyesebben felkérni, hogy a kik még eddig ki nem váltot­ták esedékes nyugtáikat, azt ott esz­közölni szíveskedjenek, mely alkalom­mal becses lakczimeik bejelentését is kérem, hogy a jövőben az irodába való fáradságtól meg legyenek kiméivé és az esedékes napján pónzbeszedőm által felkerestethessem. További bizal­mukat az intézet iránt, valamint ösme- rős és rokoni körben annak támogatá­sát kérve az intézet itteni képviselője: Békáasj Sándor. * Eljegyzés. Szabadszentkirályi Bebe Béla kataszteri mérnök elje­gyezte Eckert Etelkát Szegedről. * Az árvaszéki tiszti ügyész érdekeltsége. Kívánatos ugyan, hogy oly' árvaszókeknól, melyeknek több t. ügyész áll rendelkezésére, az ügyész ne indítson pert olyan adós ellen a gyámpénztár képviseletében, amely adóst más perben képviseli, mivel azonban a legtöbb árvaszéknek csak egy valóságos ügyész áll rendelkezé­sére, ezt szabályként kimondani nem lehet. A tiszti ügyészt kizárni az általános ügyviteli szabályok értel­mében csak oly esetekben lehet, melyek a polgáii perrendtartás értel­mében a bírói személyekre nézve kizárási okot képeznek A felvetett eset a bírói személyekre nézve kizá­rási okot azért nem képezhet, mert a kir. ügyész magánügyködéssel nem foglalkozhatik. A kérdés helyesen tehát csak úgy volna megoldható, ha a tiszti ügyészek nem foglalkoz­hatnának magánügyködéssel, amit azonban törvényeink el nem tilta­nak. Az árvaszéknek ott, ahol több árvaszóki t. ügyész van, avagy ahol tb. tiszti ügyészek állanak rendelke­zésére, kétségkívül joga van azok bármelyikét személy szerint kijelölni, ennélfogva az árvaszék ily módon saját hatáskörében igyekezzék a lehetőség szerint elérni azt, hogy egyik ügyész se képviselje perben a gyámpénztárt olyan adóssal szem­ben, amely adósnak más peres ügyeit vezeti. * Kereskedelmi és Gazdasági Csarnok Szatmáron. Egy nagyfon- tosságu, intézmény létesül Szatmáron a közeli napokban. Mint értesülünk, közéletünk több kiváló vezérembere felvétette az eszmét, hogy Szatmáron éppen úgy, mint a fejlettebb nagyobb vidéki városokban Kereskedelmi és Gazdasági Csarnok létesittessék, mely hivatva van a társadalom különféle foglalkozású intelligens elemeit egy közős czél elérésére egyesíteni A felvetett eszmét, mely már eddig is a legszélesebb körben keltett rokon szenves érdeklődést, melegen üdvö­zöljük és tekintve az eszme megva­lósulásának nagy horderejű követ­kezményeit, szükségesnek tartjuk, hogy azzal lapunk legközelebbi szá­mában behatóan foglalkozzunk. * Ki korán kel, — az meg­őrül. Anglia egyik leghíresebb ideg­orvosa a Timesba írott hosszú czik- kében arról értekezik, hogy mily egészségtelen a korai felkelés. Azt mondja az angol tudós, hogy a fel­kelés után még jó ideig ágyban kell maradnunk, hogy ezzel időt enged­jünk testünk minden részének a fel­ébredésre. Dr. Seiden Talcott, new- yorki orvos pláne azt állítja, hogy a korai felkelés egyenesen az őrülethez vezet. Utal a szabad, lusta vadné­pekre, akik igen sokat alszanak. Ezért köztük az őrültség egyáltalá­I ban nem fordul elő. Á dolog nem igen valószínű, de a lusta emberek hálából ünneppé avathatják e kije­lentés napját. A Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb la Szolyvai, Luhi Erzsébet 1 (feltűnő gyógy hatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok ASTányviB bérlóségnél Szolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyeu és bérmenfcve. >lcsóbb ásványvizek k és polenai gyógyvizek. I ik, és gége bajok esetén. Kapható fűsserizletekben ás au uradalma _ UrAonnlrUio m/vwAn Áa hnemantv* '

Next

/
Oldalképek
Tartalom