Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)

1904-04-14 / 29. szám

XXXVI. évfolyam. Szatmár, 1904, csötörtók április hd 14. 29-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI L MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Siatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Szatmár város közgyűlése. Szatmár, ápril 11. A városháza kapuja alatt két interpelláczióiról hires városatya találkozott. Mindketten a nagyte­rembe, a város közgyűlésére si­ettek. Útközben meghánytorgatták a közgyűlés tárgysorozatát és úgy találták, hogy a közgyűlés nem lesz szürkébb mint valamelyik városatya elegáns tavaszi szürke felöltője. A két városatyának majd hogy igaza volt, mert bizony a tárgyso­rozat nem ígért sokat, legföljebb egy fél, vagy háromnegyedórás ülést, a melyen az összes ügyek elintézte tnek. Úgy is lett volna, ha csoda nem történik. Még pedig olyan csoda, a mely kizökkentette az immár harmadik közgyűlés egy­hangúságát a megszokottságból. A derűs égen hirtelen egy apró pontocska támadt, a melyből olyan finom „kis vihar“ keletke­zett, a mi ugyancsak beillett volna egy nagyon fontos „téli“ közgyű­lésre is Azért a télire, mert akkor van tárgy bőven és ha tárgy van, akkor van vita is sok, sőt rengeteg. A vihart hozó pont a status quo ante izr. hitközség kérelme volt. A város hazafias érzelmű izralita polgártársainak hitközsége ugyanis, tekintettel arra, hogy a város más vallás íelekezete is se­gélyben részesül, arra kérte a köz­gyűlést, hogy a segélyből neki is juttasson részt. A számos bizott­ság, a melyeken az ügy, mielőtt a közgyűlés elé került volna át­ment, úgy találta, hogy a kérelem teljesíthető és a papi javadalmazás czéljaira 1200 korona segély kiu­talását javasolta. Ez a pont vihart hozott. Vi­hart, mely mintegy félóra hosszat tartott. Hatan is szóltak a tárgy­hoz. A vitát Uray Géza kezdte, a ki, a hogy ott kijelentette — mély tisztelettel és becsüléssel viseltetik a zsidóság iránt, ámde mégse ta­lálja helyén valónak, hogy a zsi­dók 1200 korona segélyt kapjanak, mikor szerinte segélynek 600 ko­rona is megfelel. Kijelentését meg­érvelte es az érvek, — minthá csak porból lettek volna, Kelemen Samu dr., Frieder Adolf dr., Csü- may Imre és Pap Géza polgár- mester hozzászólásaira összedültek. Aztán szavaztak és a koczka eldőlt. Az izraelita felekezet meg­kapta az 1200 kor. szubvencziót. A közgyűlés ekkor már benne volt a vitázó kedvében s igy esett Es ne Yigy minket a kisértetbe. Kaczaj a légben, mámor az éjben, "Világos lenhaj, fekete ében ... Szőke leányka ül az ölembe Csókolni nem tud senki se szebben. Fülembe súgja: szeretlek híven ! ... Elsápad arczom, dobban a szivem ... ... Valahol messze kicsinké házban Fehér leányka térdel az ágyban ... ... Ó tisztán hallom .. azt súgja lelke : És ne vigy minket a kisértetbe! Battlay Géza. Patak partján. Százados tölgy ága Kis patak partjára Ráborul. Itt éltem rózsámmal, Szivem bálványával Boldogul. Kicsiny patak habja Innen azóta Messze elszaladt. O meg nyugszik régen Tölgyfa közelében Virágos hant alatt. Léderer György. Lira. Rácsókoltam egy hervadó virágra Az én legszentebb vallomásomat. Borús szerelmem, nyíló rózsaszálam Ezt a virágot óh fogadd, fogadd ! Van egy kis csontfedelü imakönyved, Benne a szent szűz képe, oda tedd, Úgy, sem volt még e szótlan vallomásnál Imádság soha tisztább, soha szebb ... Farkas Imre. Modern erkölcsbirák. Irta: Silbergerné Löw Róza. Tátrainé: (Fess 30 éves asszony, erősen fűzve; még erősebben lihegve száll föl czukros barátnőjéhez a Il-od osztályú fülkébe, hol végtelenül örül­nek egymásnak s annak, hogy végre véglegesen letárgyalják azt a rette­netes, botlányos esetet, miről az egész megye zug-bug. Miről minden haraszt zörög s mi végre már unal­mas is, annyira elcsépelt.) Szendeiné: Mit szólsz édesem a mi kedves, kis ügy védnénbhez ? Mi­lyen ügyes ! Milyen leleményes! Érzi, hogy ráunt a kedves publikum a had- oagygyali viszonyára, hát ime gon­doskodott újabb thémáról. TTjabb, ér­meg, hogy a derék öreg lövész­egylet kérelmét is alaposan meg­hánytorgatták és ha Uray Géza, a fő-lövész mester nem tart obstruk- cziós beszédet, úgy aligha nem elejtik a kérelmet, a mi azt is je­lentette volna, hogy a félszázad­nál idősebb egyesületre örökre a feledés fátyola borul. Midőn a viharok elvonultak, a többi úgy ment mint a karika csapás. A közgyűlésről részletes tudósí­tásunk a következő: Szatmár város törvényhatósági bizottsága hétfőn délután tartotta meg rendes havi közgyűlését. A közgyűlésen, melyen a város­atyák közül igen sokan jelentek meg, Kristóffy József főispán elnökölt. A főispán az egybegyűltek üd vözlése után megnyitotta a közgyü lést és felkérte a polgármestert a havi jelentés előterjesztésére. (A havi jelentés.) Körösmezey Antal főjegyző ol­vasta fel Pap öéza polgármester hr. .1 jelentését, amelyből kitűnt, hogy a múl hónapban olyan eset nem for­dult elő, a mely a város adminisz- tráczióját megakasztotta volna. Jelentette ezután a polgármes­ter, hogy a Szatmár-mátészalkai va­sút ügyében jelentős fordulat állott be, amely az uj vonal kiépülését meggyorsítja. Ugyancsak örvendetes lépéssel haladt előre a bikszádi vasút ügye, a mely szoros kapcsolatban van az avasi fatermelő szövetkezet megalakulásával. A szövetkezet szin­tén a létesülés stádiumában van s ez a vasút kiépülését fogja meggyor­sítani. A polgármester ezután bejelen­tette a közgyűlésnek, hogy a vasúti internátus építésére vonatkozólag for­galomba került azon hírek, hogy a vállalkozó, Goldman Károly, az épí­téstől visszalépett, alaptalanok. A be­szerzett értesülések szerint a keres­kedelmi minisztériumban Goldmannal már legközelebb megkötik a szer­ződést. A két kaszárnya ügyében e hó 8-án kellett volna a vegyes bizott­ságnak összeülni, de az ülés a kas­sai hadtestparancsnokság megkeresé­sére elmaradt. A közgyűlés a jelentést tudo­másul vette. (Kormány leiratok.) Ferencz Gusztáv tanácsjegyző felolvasta a belügyminiszternek az 1902. évi zárszámadásra vonatkozó leiratát, a mely szerint a Teörzsök Károly által beadott felebbezést elu­tasítja. A közgyűlés ezt, valamint a városi tisztviselők fizetés javítására vonatkozó jóváhagyását tudomásul vette. (Az árvapénzek elhelyezése.) A közgyűlés ezután szavazással döntött a városi gyámpénztári pén­zeknek a helybeli 6 pénzintézetben való elhelyezése fölött. A pénzeket a szatmári bankegyesület, Kereske­delmi és Iparbank, Népbank, Yárme­dekesebb s szenzácziósabb viszonyá­ról, az alispánnal. Tátrainé: (Megdermedve.) Az alispánnal? Jesszusom! Szendeiné: (Melegebben, mo­solygó tekintettel.) Avval ám! Az distingváltabb, ritkább valami, mint régi liaizonja s hidd el Millim, — irigyeli a megye szine-java asszonj'a ! Tátrainé : Irigyelik ? Ugyan, ugyan! Az olyan könnyüvérü, léha jellemüek, mint ő maga ! De mondd édesem, mi lesz a vége e veszett hajszának, mit ezek a mi társaságunk- beli fiatal asszonykák űznek egymás ellen ? Édes Istenem ! Borzasztó, mily versengés a hódítási igyekvésben, flirtelésben! Nem is asszony, nem is modern, nem is szép, kedves, becses saját édes urának sem az, kinek liai­zonja nincs. Már maholnap férjeink megkívánják tőlünk, máskülönben szégyelleni fogiák, hogy a feleség vagy esunya, vagy már nem megy asszony számba. Szendeiné: Ha-haha! Nem rossz! Ha-ha! No még az hiányzik! Uh, Istenem! Millim. ha úgy vissza tekintek ifjúságunkra, milyenek le hettünk volna mi! Menn}ú alkalom! De mennyi! S férjeink mily vak bi­zalommal zavartak bele néha a per­zselő tüzbe s mi, Millim, hidegen, tisztán kerültünk ki, mint a Veszta* szüzek. Akkor tisztább, csendesebb, szebb, előkelőbb világot éltünk. Nem rángattak le társaságunkbeli hölgyet. Tátrainé: No még az kellett volna fiam! Hogy merhették volna, hol csupa magunk fajta, erényes asszonyok voltak a két kis patiká- rusnén kívül, kik igazán csak bolon­doztak provizorjaikkal. No meg a gazdag nagybérlőnén kívül, kinek férje bénasága, hülyesége adott némi jogot úgy helyes, mint helytelen vi­szonyaira. Szép, fessasszony volt sze­gény. Ma is az. De ezeken kívül mind mocsoktalan, jóhirü, asszonyok voltunk mind. Nem? Igazán, nem kellett pirulnom, mint ma némelyi­kért. Ártatlan tiszta volt a kaczagá- sunk ! Fesztelen a mulatságunk s paj- kosságunk nem fajult kaczérsággá. Oh, jó hogy lányom nincs! Nem tu­dom mit tennék! Szendeiné: Mit tennél ? Amit ón Millim! K ... né hadnagygyali viszonyára azt mondám rokoni. Az alispánnali uj szenzáczióhoz azt ha­zudom majd, hogy feljebb valója, függ tőle szegény asszony, azért oly nyájas iránta, különben minden ha­zugság, koholmány. Szegény kis Aii- ceom 16 éves s már szerelemről kell tudnia! Attól nem óvhattam meg, de Rótta Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők Valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. £398#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom