Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)

1904-04-03 / 26. szám

•zavalt az emberséges emberről, aki nem hagyja el társát a veszélyben, hanem ■egitségére siet neki, aki istápolja a sze­gény, aki az oltalomra szorulónak oldala mellé áll, s az ódák után megkérdezte a fiút: —Mit tenne például ha én most •lájulnék ? — Igyekezném életre kelteni. — Ez nemes tett volna öntől! — hagyta helyben a nevelő, de ebben a pillanatban megcsúszott valami eldobott narancshéjon és végigvágódott a földön, hogy csak úgy nyekkent az esésben. A fiú egy kis darabig nézte a nyögő öreg embert, azután hátra szólt a libériás inasnak: — Miért nem emeli fel a nevelő urat. *— Lapuuk olvasóinak és ba­rátainak jboldog húsvéti ünnepeket kivánunk. — Az első évnegyed lejár­tával felkérjük t. előfizetőinket, hogy a hátralékot beküldeni, illetve a következő negyedre előfizetni szíveskedjenek. * A „Szamos“ olcsóbb. Ä Sza­mos elárusitása jelen számunktól kezdve példányonként 10 fillér * A szatmári-mátészalkai va­sút. A Szatmár-mátészaikai vasút épí­tés ügye rohamos léptekkel halad a' megvalósulás felé. A kereskedelem- ügyimiuiszter tegnap leiratot iutézet Szatmár város közönségéhez és le- küldte a közigazgatási eljárás alkal­mával felvett tervezeteket és jegy­ző könyveket is. A közigazgatási eljárás alkalmával ugyanis több kózsó- és érdekelt földbirtokos fél kifogáso­kat emeltek, amelyeket a bizottság jegyzőkönyvbe vett. A kereskedelem- ügyiminiszter most leiratában arra hívja fel a város közönségét, hogy az előterjesztett kifogását a saját hatás­körében tárgyalja és esetleg egy pót- tervezetet készítve mielőbb tegyen előterjesztést a miniszternek a pót­bej árásra. * Kinevezések. Vármegyénk főispánja Kállay Szabolcs kérsemjéni és Nagy József N. Károlyi lakosokat közigazgatási gyakornokokká nevezte ki és szolgálattételre az előbbit a máté­szalkai főszolgabírói hivatalhoz, az utóbbit pedig a vármegyei árvaszékhez osztotta be. 0 Szűcs Gyula örömapa. Fleisch- man Oszkár, a szegedi 3-ik honvéd­huszár ezred ny. főhadnagya eljegyezte Szűcs Gyula, Szatmár város ny. ren­dőrkapitánya, képviselőházi terembiztos és néhai neje, szül. Serafm Natália leányát, Rózsikát. A menyasszony apja nem más, mint a hetvenes óvek hires, nagy «zerepot játszott ifjúsági vezére „Szűcs Pátri“, aki annak idején elnöke volt az Abdu Kerim számára a Kon­stantinápolyban diszkardot vivő küldött­ségnek s ez alkalomból a szultántól a Medzsidje-rend harmadik osztályát kapta elismerésül. A régi „hatvanas- bizotság“ tagjai gratulácziókkal halmoz­ták el Szűcs Pátrit, az örömapát. * Lemondás. Kovács Leó biz. tag a napokban a sorozó és lóavató bizott­ságokban viselt tagságáról lemondott. Helyét a legközelebbi városi közgyűlé­sen fogják betölteni. Gróf Dégenfeld József Ameri­kában. Az amerikai magyar reformá­tusok élettörténetében nagy forduló pon­tot képez a f. évi márczius 17-ike. E napoa érkezett meg nevezetesen New- York kikötőjébe Dégenfeld József ő mél­tósága a tiszántúli ev. ref. egyházke­rület fögondnoka, hogy a conventi el­nökség megbízásából összeköttetést lé tesitsen a hazai egyetemes egyház és az amerikai magyar ref. egyházak kö­zött. Á kikötőben 18 magyar ref. lel­kész várta és fogadta a fáradhatlan tevékenységű főgondnokot, ki 18 napi viharos tengeri ut után érkezett meg Colombus földjére. Három napi pihenő alatt Degenfeld József részben Dessewffy Zoltán lelkész szívesen látott vendége volt. Innen küldte széjjel értesítéseit az egyes magyar ref. egyházakba, hogy mikor s milyen sorrendbe óhajtja őket meglátogatni. Halálozás. Pusztacsászi Császi Bálintné szül. Soproni Eder Luiz éle­tének 56-ik boldog házasságának 33-ik évében f. évi marcz. 30-án Mikolában elhunyt. Halálát nagyszámú rokonság gyászolja. * A Szatmárhegyi lakosok akcziója. A Szatmárhegj' lakossai már régen panaszkodnak a miatt, hogy reájuk nézve a hegyközségi tagság kötelezettsége csak terheket ró, anél­kül, hogy ennek fejében előnyöket is élvezhetnének. Ez a helyzet már ko- rábbau is azt a szándékukat érlelte meg hogy a hegyközségből kiáljauak, illetve, hogy az egész hegyközséget, olyanná feloszlassák. Jólehet a törvény az ilyen feloszlatási törekvésekkel szemben is jogosan rendelkezik, úgy gondolják, hogy nagyobb számban lévén a városi szőlőtulajdonosoknál, ezt a szándékukat keresztül is vihetik s erre nézve már eddig is tettek kí­sérleteket s a legközelebb április 17- ikén tartandó hegyközségi ülésen is a hegyközség fenmaradása ellen akar­nak szavazni A hegyközséggé alaku­lást magukra nézve azért tartják el­viselhetetlennek, mert a törvény a hegyközségbe vonást abból a őzéiből rendel el, hogy a szőlők rekonstruk- czióját ezzel is elősegítse, csak hogy a hegyi lakosság legnagyobb része nincs abban a helyzetben, hogy be­fektetéseket tehessen. Tekintettel a városi szőlőtulajdonosoknak az ily gyű léseken tapasztalt részvétlenségére, nem lehetetlen, hogy a hegyiek a hegyközség feloszlását meg is fogják szavazni, de alig hihető, hogy az il­letékes hatóság ennek az állaspontnak érvényt is fogna szerezni. * Eljegyzéseit, Félegyházi Pál kir. mérnök eljegyezte Kőrösmezei Antai' városi főjegyző bájos leányát Erzsikét. —- Steinkogler János belügy minister! segédtitkár, Szatmármegye volt főispání titkára Szinérváralján eljegyezte Lengyel József földbirtokos leányát Mariskát. — Bllés József városi mér­nök a múlt héten eljegyezte Özv, Eigner Simonná úrnő leányát Anna kisasszonyt N.-Károlybau. * A Szatmári Kö’csey-kör 1904. április 9 ikén a színházban irodalom és zenetörténeti előad ást tart. Vlüsor: 1. „Rákóczi“ nyitány Kéler Be­ától, előadja a honvéd zenekár. 2 Őse­ink emléke, Huber Károlytól, a honvéd zenekar kíséretével előadja a szatmár­németi dalegyesület. 3. Prolog, irta Szabados Ede, előadja Osváth Elemér, 4. A kurucz világ költészete és zenéje, 'elolvasás, tartja Orosz Alajos. I. rész : a Rákóczi előtti korszak. 5. Kurucz dalok és a régi magyar zene kincseiből való szemelvények: 1) Kurucz tábori dal, 2) Hej Rákóczi Bercsényi! 3) Primati- alis magyar, 4) Friss, 5) Bujdosók éneke, 6) Ugrós nóta, 7) Lavotta első szerel­me, 8) Hadik ezredes nótája, 9) Friss, zenekarra átírta Nyáry József, előadja a honvéd zenekar. 10. Rákóczi Ferenez, irta Várady Antal, melodrámai zenéjét szerzetté id. Ábrányi Kornél, szavalja Simkó Gézáné úrasszony, zongorán kiséri Fogarassi Juliska k. a., czimbal- mon Baron Margit k. a., gordonkán Benkő Miksa. 11. felolvasás II. része: a Rákóczi Ferenez korszaka. 12. Mikes, Lévay Józseftől, szavalja Nagy Vincze. 13. Kunok, ábránd, Hubertöl (két hegedű szólóval) előadja a honvéd zenekar 14. Rákóczi-induló, előadja a honvéd zenekar. A felolvasásban beleszőtt kuruc dalok sorrendje és előadói: 1) Kurucz tábori dal (1672) Révész János. 2) Magyar Gályarabok éneke (1674.) Szi­lágyi Erzsiké k. a. 3) Bujdosó dal (XVII. sz. utolsó negyede) Szatmári József. 4) Most jöttem Erdélyből, (1685—1895.) Demidor Ignácz. 5) Csí­nom Palkó, (1704) Mondik Endre. 6) Erdélyi hajdutáncz, (1704) Demidor Ignácz. 7) Bercsényi hadiszemléje Nagy- Surányban, (1708) Szatmári József 8) Az eredeti Rákóczi nóta (a XVIII- sz. eleje) tárogatón előadja Muzsik Jakab. 9) Rákóczi dal. Jaj régi szép magyar nép (1708) Mondik Endre. 10) Kurucz tanya (1709) Révész János. 11) Balogh Ádám nótája (1705) Szatmári Jézsef 12) Tót kurucz dal (a XVIII. sz. eleje) Demidor Ignácz. 13) Bujdosók éneke, Őszi harmat után . . . (1710) Révész János, tárogatón kíséri Muzsik Jakab. 14) Rákóczi kesergője (1711) Révész Jáno* 15) Rákóczi Ferenez imádsága, Szilágyi Erzsiké k. a. 16) Virágdal, Hej búra termett idő, Szilágyi Erzsiké k. a. 17) Virágdal, Bóborula, már el- mula, Mondik Endre. 18) Rákóczi, Ber­csényi emlékezete, Szilágyi Erzsiké k. a. 19) Gunydal a német divatra, Révész János, tárogatón kiséri Muzsik Jakab. Az énekeket zongorán Méder Mihály kíséri. — Az előadás kezdete fél 8. — Helyárak: alsó- és középpáholy 8 K, felsőpáholy 6 K, támlásszék 2 K, kör­szék 1 K, 40 f, zártszék 1 K, 20 f, földszinti állóhely 60 f, karzati ülőhely 60 f, állóhely 40 f. Az előadást társas összejövetel fejezi be a Pannóniában. A tiszta jövedelmet a kör a Kölcsey szobor körülkerítésének költségeire for­dítja s ezért a nemes czé'ra való tekin­tettel felülfizetéseket is szívesen elfogad — Jegyek válthatók Lövy Miksa könyv- kereskedésében. * Esküvő. Holnap hétfőn esküszik örök hűséget Papp János áll. isk. tanító Madzsar Bella tanítónőnek Madzsar János ny. tanító a szatmári takarék- pénztár pénztárosa kedves leányának. * Nagy erdőégések. Szatmár város tulajdonát képező erdőségekben a hót folyamán óriási erdőégések vol­tak, a melyeket azonban a gyorsan kivonult erdőőröknek és a környék­beli lakosságnak sikerült lokalizálni, mielőtt még a vészes elem nagyobb károkat okozott volna. Az első tüz­eset a sárerdön keletkezett. Még pe­dig úgy, hogy az erdő mentén elhú­zódó vasútvonalon végig száguldó lokomotivból egy szikra hullott a száraz avarra, a r.elynek egy kis szól elég volt, hogy lángra lobbautsa a könnyen gyűlő anyagot. A tűz gyor­san terjedt tova. Kevés idő múlva 3084 négyszögölnyi területen volt erdöégés. A kár szerencsére jelenték­telen. A második erdőégós a cserer­dőn támadt, A csererdő szomszédsá gában ugyanis gróf Károlyi Tibornak van nagy kiterjedésű erdősége, a melyben gyakori a gyújtogatás foly tán keletkező tüzv A hót eleje-» az erdőben egy nagy terület- égett s az égő zsarátnokot a csererdőbe is- át- hordta a saél. A tűz itt 5 és' fél katb. holdat perzselt meg. A kár itt is jelentéktelen, ámde» harmadik erdő­égés már érzékenyebben sújtja a varast. A tűz a mcesárerdőben pusztított. Szerdán délután ugyanis észrevették, hogy az erdő mellett elvonuló hiripi úttól mintegy százméternyire lángot vetettek a fák. A szél a tüzet roha­mosan fejlesztette. Csütörtökön reg­gelre 35 hold erdő esett martalékául a tűznek. A kár különösen erdészeti szempontból igen nagy, mert az alig 20—22 éves erdő a tűz következtében nehezen fejlődik.. A vizsgálat raegállh- pi tolta, hogy a tűz gyújtogatásból eredt. A tettes után nyomozatit indí­tottak. Tekintve pedig, hogy ilyenkor a tűz sokesetben gondatlanságból ered, Léber Antal városi főerdész szigora rendeletet küldött meg az ercEöőrok- nek, hogy az erdőségekbe senkit be ne bocsássanak. * Az akna szlatinai sóbányák veszedelmére vonatkozó hírek, amint értesülünk, túlzottak voltak.. Veszélyről egyátalában szó sem lehet mindössze csak anyi történt,, hogy a Kunigunda régi tárnát lepte el. a viz, mig a Lajos és Ferenczbánya teljesen vízmentesek. A veszély híresztelésére az adott egyéb­ként okot, hogy az aknaszlatinai utón földsüpedóst észleltek, de a szakértők, véleménye megálapitotta hogy ez semmi öszefüggósben, sincs a Kunigunda tárnával. * Magántisztviselők munka- szünete. A vasárnapi munkaszüaet rendezésére vonatkozó tavalyi minisz­teri rendelet a magántisztviselők kö­rében sok pauaszra adott alkalmat, most a rendelet a legtöbb helyen úgy magyarázok hogy azoknál az ipar- űzemekuél melyeknél az üzem meg­szakítása műszaki okokból lehetetlen a tisztviselők tartoznak vasárnap délig dolgozni. A magántisztviselők orszá­gos követségéhez érkezet kereskedelmi miniszteri leirat most rendezi ezt a kérdést. Ugyanis kijelenti hogy a rendeletnek a kivitelekre vonatkozó része csupán az illető iparüzemekre vonatkozik, de nem egyszersmind a magán tisztviselőkre is, vagyis ez az engedelem kizárólag áruk kiszolgál­tatására és házhoz szállítására szól, nem pedig a magántisztviselők fog­lalkoztatására. A miniszter leirata most már lehetségessé teszi, hogy az ország minden magántisztviselője ki­vétel nélkül élvezze a munkaszünet áldásait. Mit szólnak ehhez a köz és állami tisztviselők?! * Az „Avas Faértékesitő Szö­vetkezet“ megalapítása érdekébe» Pap Géza elnöklete alatt egy bizottság rendkívül fontos akczióra hívja fel mindazokat, kik az Avasban mint bir­tokosok érdekelve vannak. Ennek a szövetkezetnek az lesz a czélja, hogy a Szatmármegye avasi járásában levő erdőtermékek közösen termeltessenek ki és hasznosittassanak. Tudvalevő do­log, hogy ez idő szerint a közlekedési eszközök hiánya s részben a termé­szeti akadályok állanak a vállalkozás útjában, melyek eddig megbónitották a vállalkozási kedvet s csakis szövetke­zeti utón lehet sikeresen megoldani azt a feladatot, melyre a nagy ipar és tőke emberei nem vállalkoztak, A kereske­delemügyi miniszter megígérte előre is támogatását e fontos közgazdasági vállalathoz s igy most a birtokosságoa áll, hogy az avasi erdő kihasználtassék s ezzel kapcsolatban a bikszádi vasút mielőbb kiépüljön. A szövetkezés ki­zárólag az erdőkitermelésre vonatkozik, A vasút építésére van magánvállalkozó, aki azt a szövetkezet tényleges meg­alakulása esetén kiépiti a sajátjából bi­zonyos szállítási garancziák mellett. A szövetkezetnek tagja lehet minden er­dőbirtokos, kinek az Avasban erdősége varr s aki egy-egy katasztrális hold er­deje után 6 korona részjegyet jegyez s kötelezi magát, hogy erdőbelí faállo­mányát a közös kitermelés és értéke­sítés czéljából a szövetkezetnek rendel­kezésére bocsátja. — A szövetkezet 30 évre alakulna meg de tényleg csak akkor alakítható meg, ha a szövet­kezetbe lépésre legalább 1!5000 kát. hold erdőbirtok tulajdonosa jelentkezők en­nek megfelelő öszegü részjegyet jegyez. Ez akezió,melynek sikerében bízni lehet,, rendkívül fontos városunknak és közgaz­daságunknak érdekében s igazán méltó arra, hogy az minden irányban fel- karoltassék. * Utazás» orosz katonákkal. A Berliner Tageblatt egy tudósítója most utazik Szibérián keresztül a harcsztér felé. Lapjának Omskból a következőket írja: Az orosz katonák, a kiket itt Szibéria felé visznek, na­gyon jó benyomást tesznek rám Erélyesek, egészségesek, sok közöt­tük a 3t>—4Q éves közötti férfi, nyű­göd tak, sőt vidámak. A tisztek leg- nagyobb része tud németül, vagy francziául. Őszintén meg vallják, hogy a j»pán félelmetes ellenség, de az oroszok a végén mégis győzni fog­na):. Azt mondják, hogy a háborn két évig is eltarthat. Az orosz tábor- no kok között egy Rennenkampt ne­veiben bíznak a legjobban. Rennen- k;ampf> a tisztek szerint hadvezért Iá ngelmevagy ő visszi diadalra a háber.ut, vagy senki. * A segédjegyzők. A vármegyei tisztviselők, községi körjegyzők fize­tésének rendezéséről szóló javaslat szabályozza, a segéd jegyzők illetmé­nyeit is, amennyiben a segédjegyzői füzetes, miniumát ezer koronában álla­pítja meg. A törvényjavaslat azonban ,ínem gondoskodik arról, hogy a se- gédjegyzőkfizetóse hosszabb szolgálat után. fokozatosan emelkedjék, oly községben tehát a hol a segódjegyző fizetését az állam egészíti ki ezer koronára, a segédjegyző, fizetése év­tizedekig ez lehet, mellékjövedelme pedig nincsen. (Dsanádpalo tárói most felhívják segédjegyzőket, hogy szer­vezkedés révén igyekezzenek a se- gédjegyzök részére méltányosabb helyzetet teremteni. Kívánságuk, hogy a segéd jegyzőt a jegyzői vizsgálat letételétől számított ötéves szolgálat után a XI. fizetési osztály második fokozatába, tízéves szolgálat után & X. fizetési osztály harmadik fokoza­tába, tizenöt évi szolgálat után ugyan ennek az osztálynak második fokoza­tába nevezzék ki. A segédjegyzö azon­kívül a XI. fizetési osztály harmadik fokozatának megfelelő s azután a fizetési osztályok fokozatai szerint emelkedő, lakáspénzt is kapjon. * Gazdag városok. Pénz a világ kereke, azt tartja a közmondás. Ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom