Szamos, 1904. március (36. évfolyam, 17-25. szám)

1904-03-06 / 18. szám

tősége, s az ev. ref. főgimn. épületé­ben a földszinten, a ref. egyház tu­lajdonát képező két alkalmas helyi­séget bérelt ki, a hozzá szükséges mellékhelyiségekkel, kamarával és piuczével. Az évi bér 400 korona, a mely összeg negyedévenkénti részle­tekben előre fizetendő; a szerződés főpontja az, hogy ha a szerződés le­járata előtt 3 hóval fel nem monda­tik esetleg a bérlet, időről-időre egy évig meghosszabbítottnak tekintetik A múzeumi szakosztály elnöké­nek, Bikosy Gergelynek, aki a bőr­kötésben eljárt, erről szóló jelentését a kör választmánya, február 24-én dr. Fechtel János elnökletével tartott ülésén helyeslőleg tudomásul vette s a bérleti szerződést, amelyet az egy­ház részéről Biki Károly ev. ref. es­peres és Uray Géza főgonduok, a Köl- csey-kör részéről pedig Bakcsy Ger gely muz. szak. elnök irt alá, leltárba helyezni határozta Az uj bérlet 1904. évi május hó 1-től kezdődik. Bakcsy Gergely bemutatta a választmányi ülésen az országos fő­felügyelőség leiratát, amelyben az a mu/.eumi és könyvtári beszerzésekre vonatkozó tervezetet jóváhagyólag tudomásul vette. Az államsegély meg­adása kérdéséhez azt a már fentebb jelzett kívánalmát fűzte, bogy elleu- értók fejóbeu a kör tegye nyilvánossá múzeumát. Mivel a körnek is ez a szándéka, az uj helyiséget mihama­rább olyanná óhajtaná tenni, hogy a megnyitás rövid idő alatt megtörtén­hessék Szükséges tehát a muz szak. elnök jelentése szerint az uj helyisé­geket megfelelőleg bebutorozni. Erre nézve egy tervezetet mutat be, amely szerint a feltétlenül szükséges bútor­zat beszerzése 300—350 frtot igényel, a jelenlegi butorzati árak mellett Hangsúlyozta a muz szak. elnök a könyvtár ügyének fontosságát; miu­tán az egész vidéken alig van nagyobb könyvtár, ezt kellene tehát nagyobb befektetéssel teljesen megfelelővé tenni. Ez 1000—1200 koronát venne igénybe. E kiadások fedezésére miu- dehesetye segélyek megnyerésével le­het kéjjes a kör. A muz. szak. indít­ványa e tekintetben a választmány­hoz ají ‘Volt, hogy a kör a városhoz is "fbfÖüljjon évi segélyért, amelynek éjién fezt afc igen értékes közgyüjte- iriéüyt ínéjg; . akarja nyitui s amelynek kö!iönségé" k-ogja első sorban a leg najgyöbb hasznát venni. Valamint hogy a püspök ur és t. káptalan elé is járuljon segély iránti kérelmével és azzaTTs, hogy szíveskedjék a püs­pök ur $ex,e))eppziája szép múzeuma és könyvtárából a nélkülözhető és _________!___________________________ köz érdekű tárgyak duplumaiból né­hányat átajáudókozni. Különben a várost is fölkérje a kör abban az irány ban, hogy levéltárából bizonyos szük­ségtelen, múzeumba való tárgyakat szintén ajándékozzon a körnek ; a mennyiben pedig egyes érdekes ha- gyomáuj'okkal biró ipartársulaíoknak is vannak nevezetesebb régiségei, oklevelei, ezeket is megkeresse a kői. (Mindezen esetleg átadandó tárgyak tulajdoni jogát az illető t elhelyezők megtarthatják és azokról a kör ra- verzálist ad.) Első sorban pedig az országos főfelügyelőséghez forduljon a kör nagyobb segély iránt, tekintet­tel a megnyitás nagy költségeire A választmány az előterjesztés­hez hozzájárult s az egyes kérelmek ügyeiben illetékes helyeken küldött­ségek fognak eljárni. Bízik a választ­mány a felkérendők eddig is tanúsí­tott szives jóindulatában és áldozat­készségében A muzeum és könyvtár megnyitásának biztos időpontját ugyan nem határozta el a választ­mány, tekintettel az előkészületek kö­rülményeire ; csak abban állapodott meg, hogy f. évben nyílik meg s a kör a megnyitást megfelelő ünnepség keretében eszközli. A választmány megbízta az elnökséget, hogy a múlt évi száma­dásokat a főfelügyelőségnek küldje be és a jövő költségelőirányzatot terjessze be. Muz. szak, elnök bejelentése szerint a múzeumi és könyvtári be­vétel az elmúlt évben 744 kor. 86 f., kiadás 593 kor. 09 f. volt, a pénz­tári maradvány 151 kor. 77 f, amely összeg pénzintézeti ietótbeu van el­helyezve. A könyvtári beszerzésekre 425 kor. 83 fill lett költve Az ok- mányilag jóváhagyott számadásokat a választmány tudomásul vette és a muz. szak. elnökségnek a fölment- vényt megadta. A kör reméli, hogy múzeumát és könytárát megfelelő formában nyithatja meg s adhatja át a nagy közönség használatának, amely bizo­nyára sokat fog ezáltal nyerni Csomay Győző, a „Kölcsey-Kör“ jegyzője. Színház. Műsor. Vasárnap : Makranczos hölgyek. Hétfőn: Sabinnők elrablása. Kedden : Makranczos hölgyek. Szer­dán: Cyrano de Bergerac. Csütörtö kon: Aran}rkakas. Pénteken: Svi- hákok. Cyrano de Bergerac. Szamá­ron ritkaság manap a szenzáczió, de a színházi szenzáczió ritkább mint a fehér holló. Hogy miért, erre talán elég annyit felelni, hogy vidéken vagyunk, a hol évek kellenek, amíg valami nagy színházi esemény törté­nik. így voltunk a Cyrano de Ber- geraccal. Azóta, hogy ezt a darabot magyar színpadon először adták, több esztendő pergett le az idő orsajáról, sőt félig meddig feledésbe ment már, és talán Szatmáron nem is került volna színre, ha a társulatnál nen. akad egy ambicziózus szinészember, a ki jutalomjátékot akar tartani, és nem kapaszkodik a sablonos darabok elkoptatott csücskéjébe, hanem elő kapja azt a verses drámát, a mely­nek párizsi bemutatója utáu a müveit világ szive, lelke lázban égett. A csütörtöki előadás tehát évek után színházi szenzáczió volt. Lát­tunk egy darabot, a melynek az első szavától az utolsóig minden csupa poézis, a melynek hatása alól soká, nagyon soká lehetetlen szabadulni. Előttünk állott Cyrano, a költő, a vakmerő hős, a krakéler, a kinek a lelkét csudaszép dalok zsongták kö­rül, akinek szive tizennégy esztendeig nem szűnt meg szeretni egy leányt még akkor sem, midőn a halál ijesztő gyorsasággal rohant elébe, hogy el­szakítsa Roxánjától. Cyrano bus sze­relmi történetét gy-önyörüen irta meg Edmond Rostand. Édesen csengő rí­mekbe szedte a jeleneteket, a me­lyeknek amúgy is poétikus szépsége még jobbau érvényesült. Bátossy Endre a szatmári szín­ház egyik legjelesebb tagja és drá­mai szervezője ezt a meglehetős ne­héz darabot választotta jutalomjáté­kául. És ha ő „tisztelőitől valamint barátaitól“ se koszorút, sem pedig ajándékot nem is kapott, nem vette rossz néven, mert az a taps, a mely a nézőtéren felvonásközben és után felhangzott, kétségkívül intelligens, müveit közönség jutalma volt, azé a közönségé, melyre mély hatást gya­korolt az előadás, a melyet áthatott művészi alakítása, amit nyújtott. Ö vitte a darabot. A szerepbe belé öutötte tudását, nagyfokú intelligen- cziáját és nem hiába. Az ensembió- ből kivált az alakítása nagy élveze­tére azoknak, a kik a komoly szín­művészeinek igaz barátai. A darab másik főszerepét, Roxant Lányi Irma játszotta nagy preezizitással, bebi­zonyítva, hogy foglalkozott e szerep­pel, amely az ő egyéniségének és lelkének is megfelelő. Christian sze­repe Nagy Sándor kezében volt, aki játékával szintén fokozta az est si­kerét. Széli Gizella kis szerepébe sok ügyességet vitt bele. Szentes János egy öreg barátot játszott nagyon szeretetremóltóan. A darab különben az egész társulatot foglalkoztatta s az apróbb szerepek előadói helyen- kint rontottak az előadáson, és ez csak annak tudható be, hogy Cyrano alig nehány próbával került színre. És végül csak azt nem tudjuk meg­érteni, hogy Bátossy Endre, a kiben még némi ambiczió ?an, miért sta­tisztált végig egy egész szezont? Yelenczei Kalmár. Mikor az ötödik felvonás utáu legördült a füg­göny7, a közönség rendületlenül vesz­teg maradt és senki fel sem állott volna tiz alanyért sem. Ne higvjék azonban, hogy ez azért törtéüt, mert a pompás előadás hatása bilincselte a székhez az embereket, korántsem, a közönség a darab folytatását várta sőt egy némely ember meg is kocz- káztatta e kijelentést. — Még nincs vége az elő­adásnak. És látni lehetett, hogy a szép­számú intelligens közönség se volt tisztában azzal, hogy7 Sakespearuak ez a remeke mivel végződik ? Látni lehetett, hogy alig ismerik a nagy angol géniusz alkotásait. A mi szín­padunkon ez is ritkaság, például e szezonban az első Sakespeare est volt. Doktor János vendégszerepelt a darabban. Sylockot játszotta megle­pően. Doktor János fiatal ember, s már most is igen ügyes, ezzel a sze­reppel megbirkózott volna, ha a hangja egy kissé erőteljesebb. Álta­lában véve tetszett a játéka, sőt több jelenete igen hatásos és pompás volt. Arczjátéka, előadása is jó. Azt az egyet azonban nem lehet elhall­gatni, hogy még fiatal ehhez a sze­rephez. A vendégszereplés különben ma toflás lenne. A fiú anyja hiába tér­delt előttük, ö maga sem talált se köfiyet, sb szájakat, hogy kegyele­mért esdekeljen. Végi'e hosszas gon­dolkozás Után felállt az egyik bölcs és igy szólt I — Kérdezzük meg előbb tőle, hogy miért tette ezt? Meg is kérdezték tőle és a fiú igy felelt: ‘8 — Magam sem i^en tudom, hoíjéy rrii' történt, azt kiázem, azért ölteni theg, ^mert visszautasított. És én ínegkivántam volt. — Dé hiszen nein volt a tied! —‘“'felélték neki. J-’° — HMJ minden a tiétek, amit annak vallótok? Amint, látom, egyi- teknek sincs egyebe, mint kezet lába és a hangja ... és mégis övé a sok nj^jV'a sok:J8CsszonV; megütni egyéb. mondták neki, hogy jóra- vílő ’ember ' hupden cselekedetéért" felelősséget vállal és elviseli a köVet- kefehi'éhyeket1.* Szolgál ér’te eszével és erejével, szabadságával és életével. A fiú csak azt felelte, hogy 6 csak oly'án akar maradni, amilyen! 1 - BÖkáig bes'zéífék °már yéle és XM KÜK'/ Jlfj; a 1 -.I-ni;Vta 80ü i::i; t: végre azt a választ kapták, hogy ö a legelsők legelsője a földön. Mikor a vének látták, hogy kö­teles tisztelettel sem akar adózni ne­kik, ismét a halál neméről akartak tanácskozni. Ekkor igy szólt hirtelen egy bölcs : — Megálljunk! Én tudok egy büntetést, nagyon súlyos büntetést Ti sohase eszelnétek ki ilyet! A bün­tetés önmagában rejlik. Hagyjátok, menjen az útjára ! Adjátok vissza a szabadságát. A szabadsága lesz a büntetése ! És ekkor valami nagy dolog történt. A felhőtlen égből villám csapott le és iszonyatosat menydörgött. Az emberek félénken meggör­nyedtek és elszéledtek. És csak a fiatal, kitaszított sasfiók nevetett. Hangosan utána hahotázott az em­bereknek, akik most kitaszítják és visszaadják szabadságát. Szabad lesz, mípt volt az apja. De az apjr, az nem volt ember, c Jjfeaig már ember! amint neki tet­szik. Hiába lövöldözték utána a hegyes nyilakat, testét nem fogta semmiféle fegyver. Bátor, erős, ravasz és ke- gj7etlen volt. Az emberekhez sohasem fordult arczczal. Kerülte őket. Csak a távolból látták őt az emberek, de akárki látta, feléje lőtte nyilait. Sokáig csatangolt igy, de egy nap közelebb ment az emberekhez és amikor azok megrohanták, kezét sem mozdította és neift védekezett. Ekkor az egyik bölcs megsej tette tervét és gyorsan közéjük állott: — Ne nyúljatok hozzá! Meg szeretne halni. Az emberek akkor leeresztették felemelt kezeiket, nehogy megköny- nyitsók annak a halálát, aki annyi rosszat tett ellenük. Körülállták és nevettek fölötte. A gúnyos nevetésre megreszke­tett a sasfiók minden tagjában és önkéntelenül a melléhez kapott. Ekkor hirtelen egy követ kapott fel és az emberek közé dobta. De azok kike rülték a dobást és a követ nem vi­szonozták kövei. Csak mikor a fiú kimerültén a földre hanyatlott, jöttek közelebb hozzá, hogy jól szemügyre vegyék. A fiú felállt és megragadva egy földön heverő kést, saját mellének szegezte, hogy belédöfje, de mint hogyha kőnek szegezte volna, eltört a kés. És ismét a földre vágta magát a fiú és fejével ütötte a földet. De a föld is kitért előle, mert minden egyes ütés után egy gödör volt látható. — Nem bir meghalni! — mond­ták ujjongva az emberek. Később aztán magára hagyták. A fiú háttal feküdt a földnek és a magas, kéklö eget nézte, ahol mint fekete pontok, hatalmas sasok kóvályogtak. így feküdt arczczal az égnek és szemében annyi fájdalom volt, hogy ez a bánat az egész föl­det megmérgezhette volna. És azóta ismét magára maradt. Szabadon, a halált keresve. Nem érti sem az emberek szavát, sem az em­berek tettét. Nem tud élni és nem bir meghalni. Árnyék ó, amely min­dig keres valamit — és siet, siet. És ha ha egy komor árnyék húz át a földön, amely sötétebb, nyugtalanabb és sietősebb, mint a többi, ott a sasfiók járt . . . 'TTTr’TT I A tavaszi és nyári r#ZÉNASY HOFFMANN és TSA idényre selyemkelme, bársony, csipke ás V et selyemáruházában szalag szükségleteit vásárolja :( - ■ f„ i . Tvr r> ' • i. a ü9í övei fiotßj>lß*i Qe/n h Heim yßudapeet, IV., Becsi-utcia 4. A legnagyobb választék mindenféle selyem árukaan. Az idény összes újdonságai foly ton raktáron vannak. Minták vidékre bér­mentve küldetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom