Szamos, 1904. március (36. évfolyam, 17-25. szám)
1904-03-27 / 24. szám
Szeptember 1-től november 1 ig az I. és II. osztály 8 órától 12 óráig, a III. IV. V. és VI. osztály 8 órától d. u. 1 óráig nyer oktatást. November hó 1—töl ápril hó 1 ig az I. és II. osztály 9 órától d. u. óráig a III. IV. V. és VI. osztály órától d. u. 2 óráig. Ápril hó 1-től a tanév bezár- táig az I. és II osztály 8 órától 12 ig a felsőbb osztályok pedig 8 órától d. u. 1 óráig. Megemlíteni kívánom, hogy óra közökben 5—5 perez szünetet tartunk Igaz, hogy az egyhuzamban való tanítás kimeríti a gyermekeket, még a tanítókat is, de a 4 vagy 5 órai tanítási időt osztott iskolákban redukálni lehet. Mi ezt nem tehetjük, mert iskoláink osztatlanok, másodszor a növendékek száma túlnyomó, tanerők száma pedig kevés, harmadszor pedig a mi növendékeink idegen ajkúak, de a hol nem állanak fenn ezek a nehézségek, ott megtehető. Az egyhuzamban való tanítás több szempontból előnyösebb a délelőtti és délutáni tanításnál. A közmondás is azt tartja, munka után édes a pihenés. Az a hat-hét éves gyermek, ha délelőtt az iskolából 11 órakor haza indul ebédre, a délutáni órákra úgy sem készülhet, mert előbb az ut fá radalmait kell kipihennie, azután ebédel, ebéd után ismét vissza kell indulnia az iskolába. Egészségi szempontból — ne feledjük — a gyermek megterhelt gyomorral nem tud tanulni, ellenben az apának ebédután bokros füstök mellett napilapokat könnyű olvasgatni. Az egyhuzamban való tanítás a járványos és ragályos betegségek terjedését is nagymérvben akadályozza. A gyermek nem megy délután az iskolaterembe a délelőtti iskolai port, baczillusokat, magába szívni, melyek szellőztetés folytán sem távolíthatók el oly hamar. Az is tény, hogy forró nyári napokon a délutáni tanítási órák alatt a gyermekek gyakran elálmosodnak, az előadottakra kellőeu figyelni nem tudnak. Az egyhuzamban való Mbitás előnyének inegvilágositásához sok szó férne, de én czikkem hosszúra terjeszteni nem szándékozom. Kérve-kérem tehát a t. iskolai gondnoksági tagokat és tanügybará- tokat, e fontos tárgyat tegyék magukévá. Ne az én csekély személyem tapasztalatait tartsák szem előtt. Irányítsák figj^elmüket az országos közegészségi egyesület iskolai orvosi szakosztályának határozatára társammal. Páternek hitták. Egyszer egy hatost dobtak a kalapjába. — Isten fizesse meg! — mondotta. Megfojtottam. Napszámba dolgoztam egy fe- renezvárosi szatócsnál. Valamelyik reggel épen akkor léptem be hozzá, amikor a fejét és a balkarját körül- szijazva igy imádkozott: — Hallgasd meg Izráel, az Ur a mi Istenünk, az Ur az egyetlen. Szerettem egy leányt. A közös nyomorúság kenyerén éltünk. Egyszer azzal vigaszt' lt meg : — Majd megsegít az Isten ! Öt is megfojtottam. De ez egyszer gyönge voltam. Sikoltozott. Meghallották és tetten értek. — A vádlott, elhallgatott. Az orvosszakértők bizonyítottak, hogy a vádlott elméje tiszta. A vallásos nevelés hiánya s az erkölcstelen légkör voltak a bünszerzők. — A bitóság a sok enyhítő körülmény figyelembe vételével úgy határozott, hogy a gyilkos javító intézetbe küldendő. A gyilkos pedig a javító intézetben, amikor az intézet papja a vallás vigaszával közeledett hozzá és Isten tiszteletére intette — megfojtotta a papot. Pakots József. Az egyhuzamban való tanítási rendszer alapján a gyermekek testben és lélekben erősebb fejlődésben részesülhetnek. Euyedi József állami tanító. A hajdúk hadnagya. (Operette, 3 felvonásban. Irta: Rajna Ferencz, zenéjét szerzetté: Czobor Károly. Színre került a szatmári színházban márczius 23-án.) A mióta a fővárosi színházak sorra rendre mutatják be a hazai szerzők munkáit, látni lehet, hogy különösen az operettekből rengeteget termeluek Íróink és ha éppen nem is mind jó munka, de a sok között akad egy néhány figyelemreméltó mü, a melynek úgy a zenéje, mint a sző vege is értékes. Az idei szini évadnak nem volt meg a „Bob herczege,“ de akadt több operett, a mely 20 sőt 50 előadást is megért. Mielőtt Czobor Károly operettje a Magyar színházban színre került volt, szini körökben hire járt, hogy az operett nem lesz valami hossza életű, mert nincs meg benne az a bizonyos kellék, a mely a jelen színházi közönségének igényeit ki tudná elégíteni. Ez a kellék pedig, a pikantéria, amely tekintve, hogy az operette tárgya a történelemből való nein igen nyerhetett ott helyet. A magyar operette irók mindig a külföldön kalandoztak, mindig a külföld szenzáczióiból merítettek operettnek való mesét és a közönség ezt meg is szokta. Nem csoda tehát, ha bizonyos ridegség előzte meg a budapesti bemutatót, meri hiszen arról volt szó, hogy most operettet látnak, a melynek a meséje és a zenéje is magyaros A premiert megtartották. A darab zajos sikert aratott és a napokban érte meg az 50 előadást. A vidéki színpadokat megelőzve a „hajdúk hadnagya 4 legelőször Szatmá/on került színre. Az érdekes és minden izében magyaros operett meséje az, hogy Boronkai a hajdúkból álló zsoldos hadsereg hadnagya Budavár alatt, táborozik csapatjával. Az ezredes kiadja a parancsot, hogy a tábort elhagynia senkinek sem szabad, s ha valaki mégis megtenné, halál büntetéssel sújtják. Boronkai vét a parancs ellen. Történik ugyanis, hogy Jadviga grófnő éppen a tábor mellett utazik megtámadják, mire Boronkai a hajdúsági magyar minden gavallériájával oltalmára kél az idegen grófnőnek. Megmenti, sőt midőn azt mondja, hogy szívesen venné, ha elkísérné, elhagyja a tábort. Hiába inti Gaston kadét (Kornai) hogy a fejével játszik, ha ezt megteszi, de Boronkai, kit Jadviga szemei megbabonáznak, mégis elmegy. Mire visza- tér, megtudják a felső körökben s halálra Ítélik. A második felvonásban Boronkai a siralomházban ül és várja, hogy kivégezzék, a hajdú czimborák sajnálják, sőt még az ezredes is, aki azonban nem tehet ellene semmit. Azt azonban megígéri, hogy vígan mulatozással megy a másvilágra. Jadviga grófnő megtudja Boronkai sorsát és szökésre hívja fel, de a hős hadnagy nem fogadja el az ajánlatot Ekkor jön Szép íczignek, az osztrákok kémjének egy ötlete, hogy a íadnagv barátait művészeknek öltözteti fel s mulatság közben az ezredest leitatva, hirtelen alarmot fújtat, és Boronkait megszökteti. Jadviga később kegyelmet kér és a hajdúk hadnagya ismét szabad lesz Ezt a mesét Rajna Ferencz, a jeles színpadi iró ötletesen dolgozta fel. Csupa öröm minden egyes jelenetet végig nézni. Hatásos csoporto- zatok, felvonulások tarkítanak minden felvonást és nem egy jelenetben hömpölyög a magyar őshumor egész árja A librettóhoz Czobor Károly irt minden izében magyaros muzsikát, a melyen meglátszik a komoly ember munkája. Nem közönséges utczai zene, hanem mély, tartalmas, a melyen végig vonul a magyar muzsika minden eredetisége. Ügy az egyes számok, mint karénekek, továbbá az indulók és a finálék hatásosak. A közönség méltányolta is ezt a kiváló zenei munkát, és alig tudott betelni az egyes számok szépségével. A hajdúk hadnagya szerdán este került bemutatóra nálunk. A czim- szerepet Feranczy József játszotta kitünően 0 volt az egyedüli, a kinek úgy a játékát, mint gyönyörű énekszámait nyílt színen is megtapsolták. Az előadás értékéből sokat levont az, hogy nem volt kiál itva. Az ilyen daraboknál fő a sok személyzet. Budapesten például egy egy csoport jelenetnél száz ember van a színpadon, nálunk, ha éppen ennyi nincs is, de hát a viszou}rokhoz mérten lehetett volna még tíz emberrel több. Különösnek tetszik, ha egy hajdú csapat négy emberből áll. Kornai Margit Gaston szerepében ismét pompás alakítási, mutatott be. A helytelen szereposzlás Jadviga szerepét Sziklai Blankának juttatta, és konstatálta mindenki, hogy ez a szerep Sziklai kezében elveszett, mert nem egyszer történt, hogy mindenféleképen énekelt, csak úgy nem ahogy elő van Írva. Az ezredes szerepében Toronyi Gyula minden tekintetben pompás és élvezetes volt. Papír kis szerepét kiaknázta. Tábori kitűnő Szép Iczigjén sokat mulattunk:. Végül teljes elismerés illeti Szentest, a kinek zamatos játékát a közönség sokszor megtapsolta, de elismerés illeti a kiváló rendezésért is, melylyel megmutatta, hogy kevés anyaggal mire képes. Reviczki Rózsiról, a ki csak rontott, jobb nem szólani. Nya- fogása mindenki fülét sértette. Az előadásnak bizonyára előnyere szolgált volna, ba Jadviga szerepét Márkus Aranka énekli, mert a szép koloratur parti az ő énekművészedével bizonyára a legmagasabb nívóra jut. Közönség szép számmal volt. (b. s.) Mert még van és ha sürgősen kellene neki egy újabb, egészen uj kötet, Erdélyi esetleg rendelkezásére bocsájtja az egész asztalfiókját is ! HÍRROVAT. Ellopott költő. Sok mindent loptak már, utczát, házat, színdarabot, verset, de hogy egy poétának az egész könyvét ellopja valaki, az egészen modern s tán még a rabbi Akiba sem hallót róla. Az igaz, hogy most is Amerikában történt meg a dolog, a nagystílű események hazájában, A New-Yorkban és Clevelandban megjelenő Magyar Hirmondó márczius 10-iki irodalom rovatában másfél hasábos czikket szentel egy ifjú amerikai magyar költő müvének, melynek teljes czime ez : Mariska dalok. 100 költemény, irta: Széchy Dénes, Philadelphia 1904. A szép ismertetés után még verset is közöl mutatóba, — hogy — mint Írja — még jobban ösztönözzük a közönséget a fűzet megszerzésére. A dalok csinosak is, csak egy bajuk van, hogy Széchy Dénes urnák semmi, de semmi köze sem lehet hozzájuk, mert ezek már mind megjelentek 1898-ban Budapesten. Mindössze azzal a külömbséggel, hogy akkor a szerzőjük Erdélyi Zoltán a Nagyváradon jól ismert poéta volt, a czimük pedig Laura-dalok. Most csak az a kérdés, megmarad e Széchy ur egykötet mellett, vagy szépen sorjában ki fogja adni Erdélyi többi kötetét is ? * Egyházmegyei értekezlet. Szerdán délután a szatmári egyházmegye lelkészei Biki Károly esperes elnöklete mellett egyházmegyei értekezletet tartottak, melyen az egyházi élet két aktuális kérdésében tanácskoztak. — Az értekezlet először az uj énekes könyvre nézve tette meg észrevételeit s tárgyalásának eredményét azzal a javaslattal terjeszti az egyetemes bizottsághoz, hogy azok három év alatt hozassanak a gyülekezetbe. Ezután az egységes liturgia kérdésében tette meg az értekezlet javaslatait s kimerítő tárgyalása után az ülés szétoszlott. * Meghívás ref. lelkészi állásra. Bottyán Pál lázári ref. lelkészt, a „Szatmár“ szerkesztőjét a belényesi ev. ref. egyház lelkészéül meghívta. Bottyán Pál a meghívást elfogadta s igy a lázári ref. egyház lelkészi állása üresedésbe jön. * Esküvők. Fényes esküvő volt f. hó 19-én a báró Perényi Péter tulajdonát képező nagydobosi nagytanyán, a hol Kendeiényi Ferencz báró Perényi Péter intéző gazdatisztje bájos leányának, Erzsikének esküdött örök hűséget Körmendi Imre, báró Vajay vajai uradalmának gazdatisztje. — Némethy Sándor áll. iskolai tanító tegnap tartotta esküvőjét Szendi Ida szintén szatmári áll. iskolai tanítónővel. * Esküvő. Fényes esküvő folyt le f. hó 21-én N.-Váradon. Ugyanis Szabó Bertalan batizi lelkész esküdött örök hűséget Homolya Ilonka kisasszonynak. * Eljegyzések. Dr. Balthazar Zoltán tartalékos hadnag)' és p. ü. fogalmazó gyakornok eljegyezte Ve- réezy Anua kisasszonyt, Veréczy Gyula kir. tvszéki biró kedves és szép leányát M.-Szigeten. — Kiss István uagj'ecsedi áll. iskolai tanító márcz. 12-ón jegyet váltott Biró Gizella szintén áll. iskolai tanítónővel, özv. Biró Károlyné leányával. c Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Boltizár László ökörmezei járásbirósági telekkönyvvezetöt a szat- már-németii tvszékhez helyezte át. * Lemondás. Kertészffy Gábor a kath. kaszinónak több éven át érdemes pénztárnoka, daczára az iránta megnyilatkozó spontán bizalomnak, rokonszenvnek, tekintettel nagy elfoglaltságára, e tisztségről lemondott. * Gyászhir. Felsőeőri Fülöp Péter élete 64-ik, boldog házasságának 36-ik évében hosszas szenvedés után Czégényben elhunyt. * Gyászhir. Nuszer János jószágbérlő f. é. márcz. hó 19-én életének 56-ik évében Gelsón elhunyt. A megboldogultat gyászolják : özv. Nuszer Jánosnó, édes anyja. Nuszer Antal, Bossiu Józsefnó szül. Nuszer Matild, dr. Nuszer Lajos, Nuszer Dezső testvérei. * Jóváhagyott szabályrendelet. A belügyminiszter a kéményseprési iparról alkotott városi szabályrendeletet némi módosítással jóváhagyta. * A központi választmány. Szatmár város központi választmánya tegnap kezdte meg ülését a melyen az országos képviselőválasztók névjegyzékeinek kiigazítását eltörlik. A munkálatokat április 15-ig be fogják fejezni. Az összeíró küldöttségbe legutóbb tévedésből Wallon Ede neve került be Antal Kristóf helyett. * A kerületi betegsegélyzö pénztár múlt vasárnap d. e. 11 órakor tartotta közgyűlését, mely vita nélkül fogadta el az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését és adta meg részükre a felmentvényt, azután egyhangúlag választotta meg az igazgatóság, felügyelő-bizottság és a választott bíróság tagjait. A pénztár Vajda jVUhály úri divat osztálya értesíti Szatmár város és vidéke n. é. közönséget, hogy férfi divatezikkek raktára teljesen felszerelve, a legújabb divatu férfi flu kalapokkal iugi gallér, kézelő és zsebkendőkkel, sima kötött csíkos és koczkás harisnyákkal nagy választékban jutányos árak mellet rendelkezésre áll.
