Szamos, 1904. március (36. évfolyam, 17-25. szám)

1904-03-03 / 17. szám

I

Az üdvözlő beszéd a kövóíkező

volt:

Méltóságos Főiapán Ur !

Mély tisztelettel üdvözlöm Méltóságodat, Szatmár vái\»s törvény hatósági bizottsága nevében, a midőn Őfelsége, apostoli királyunk kegyelme és a magyar kir. kormány bizalma folytán Méltóságod városunk főispáni székét elfoglalja

Méltóságodnak a közigazgatás terén folytatott hosszabb, eredményekre és sikerekre hivatkozható működésében, ott szerzett gazdag tapasztalataiban biztosítékát látjuk annaa, hogy törvényhatóságunk adminisztrációjának ellenőrzése hivatott és szakavetott kezekbe van letéve. Nyu godtan utalhatunk egyébként arra, hogy városunk adminisztrácziója a vele szemben támasztható követelményeknek megfelelni mindenkor igyekezett és tisztikaruban Méltóságod úgy a szakértelmet és kütelesség- tudást, mint a pártatlanságot bizonyára fel fogja találni.

Teljes bizalommal vagyunk az iránt, hogy Méltóságod főispáni teen- tőit az adminisztráczió helyes menetének ellenőrzésével kimerittettnek tartatni nem fogja, hanem egész erejével támogatni fogja a törvény hatósági bizottságot a város a város felvirágoztatására irányzott törekvéseiben. Annái inkább reméljük ezt, mert Méltóságod ily irányú tevékenysége nem egyoldalú városi érdekek prote gálása leend, hanem országos fontos- sággal is fog birni, és elvitázhatatlan előnyöket fog eredményezni a Méltóságod gondjaira bízott testvér törvényhatóságra is.

A közélet oly' tapasztalt ismerője s a parlamenti életben oly előkelő szerepet betöltött politikus előtt, a minő Méltóságod, nem kell fejtegetnem, hogy a városoknak mily jelentékeny hivatása vau a nemzeti életben. A városok képezik a kulturális, a kereskedelmi és ipari gócz- pontokat, egyben pedig fogyasztói a vidék terményeinek; minél jobban képes valamely város eleget tenni hivatásának, annál inkább emelkedik a körny'ezö vidék jóléte is.

S e mellett kiváló magyar nemzeti érdek, hogy a magyarságnak hazánk e részén erős vára álljon és magyar jelleget adjon a vegyes nemzetiségű vidéknek; joggal tartjuk, hogy városunknak e részben eminens jelentősége van.

Tudjuk, hogy első sorban és féleg magának a polgárságnak feladata a város haladása és virágzásának feltételeit megszerezni és biztosítani. Nem is zárkóztunk el soha az áldozatok meghozatala elől és polgárságunk súlyos megterhelése árán is igyekeztünk a kultúra, a kereskedelmi és ipari forgalom emelésén munkálkodni. Ez eredményeket, főként midőn majdnem mindenben saját erőnkre voltunk átalva, nem lehet kicsinyelni, — büszkén mondhatjuk, hogy városunk nemcsak a megyében, de az egész északkeleti országrészbon is a legjelentékenyebb kulturális és kereskedelmi enporium,

Tudjuk azonban azt is, hogy még igen sok a teendőnk, újabb es újabb feladatok megoldása vár reánk, a melyek elől ki nem térhetünk, ha haladni és nem stagnálni akaruuk, már pedig a haladás az élet, a stag- náczió a halál.

Törvényhatóságunk életében viharok nem szoktak dúlni, a zajtalan és kitartó munka otthonát fogja Méltóságod abban feltalálni. Soha ezen törvényhatósági bizottságot a város közügyéinek intézésénél párt- politikai szempontok nem vezették, s ha foglalkozik is a törvényhatósági bizottság országos fontosságú politikai kérdésekkel és ól törvényadta felirati és kérvényezési jogával, a városi ügyekben való döntésnél bizottságunk minden tagja egyedül a

közérdek szempontjából itéi.

Örvendeni foguuk, ha — a mi- beu nem kételkedünk, — Méltóságod a közjóra irányozott törekvésiuk- ben nemcsak buzgó munkatársunk, hanem széles körű ismereteivel, gazdag tapasztalataival és kimagasló képességeivel vezérünk leend. Méltóságod bölcs vezetése s jóakaram érdeklődése egyik leghathatósabb biztosítékát fogja kópozni annak, bogy városunk a haza, a vidék és a polgárság érdekeit a jövőben is kép°s lesz szolgálni és kielégíteni. Bizto sithatjuk Méltóságodat, hogy a törvényhatósági bizottság egész erejével és a legnagyobb melegséggel fogja Méltóságodat városunk emelése és fejlesztését czólzó működéseiben támogatni..

Fogadja Méltóságod még egyszer szives üdvözletünket.

A beszédet zajos éljenzés követte. Majd KrÍ3tóffy József emelkedett szólásra és általános figyelem közepette ezzel a beszéddel foglalta el a főispáni tisztét :

Mélyen tisztelt törvényhatósági Bizottság!

Örömmel foglalom el Szatmár- Németi szabad királyi város törvényhatóságának főispáni széliét, amelyre engem nem a hiúság, sem nem a hatalom vágya, hanem azon becsületes szándék helyezett, hogy Istentől adott csekély erőmmel és képességemmel ón is azok sorába álljak, a kik ebben a derék fejlődő városban a kőzügyek napszámosainak nehéz és önzetlen munkáját végzik.

És midőn szives üdvözlésüket megjelenésükkel egyetemben hálásan megköszönöm, engedjék meg, hogy egy őszinte kéréssel vezessem be székfoglaló beszédemet, a melyet nem annyira az elmékhez, mint inkább a szivekhez akarok intézni, s a mely rövidesen abból áll, hogy ne tekint senek engem már most sem teljesen idegennek, a ki — Isten látja lelke- met — szeretettel és bizalommal lépek az önök sorába, részt kérve, és pedig oroszlán részt azon hazafi a törekvő munkából, a melyly'el a polgárságnak szine-java a város érdekeit, annak boldogulását és felvirágzását előmozdítani igyekszik.

Nagy és fényes hivatás az, a melyet a városok a nemzeti élet fejlődésében betölteni hivatva vannak; ők az ország fennállásának élő szervei, szilárd oszlopai, a melyeken az egységes állam fenséges épülete nyugszik.

E mellett mint a tudomáuy és művészet, mint az ipar és kereskedelem központjai, nemcsak a kulturális haladás közvetítő munkáját végzik, hanem egyszersmind úttörő szerepük van az ország közgazdasági életének fejlődése körül, náluk nél kül nincs kulturáltam, ők az államalakulás első bölcsői, a nemzeti műveltség és a nemzeti erő fokmérői, úgy annyira, hogy valamely nemzet erőképességét, továbbá azt, hogy mit képvisel az emberiség óletóbe-n. csak a városok lakosságának kultúrái munkájából tudjuk megítélni.

Ebből következik, hogy ón a polgári jólétet, a mely a városok faláról felénk mosolyog, az egyéni boldogulás szereuosós alakulását, szóval az önző megelégedést még egymagában a varosok igazi hivatásának nem tartom, mert az én eszményképem a vá.osok közt az, a mely polgárainak megelégedést nyújtó jóléte mellett egyúttal a kultúrának és a közszabadság előmozdításának is zászlóvivője, a mely az anyagi jólét megteremtése mellett a szellemi élet alkotó munkájában is részt vesz, s ez által a modern állam berendezkedésének szilárd, lerombolhatatlan alapgerendáját képezi. És ebből következik az is, hogy a városok gazdagsági és intellektuális ereje nemcsak magukért

a városokért vau, ez a gazdagság és iuteliektuális erő egyszersmind az országé is, a melyből, mint áldásos forrásból, fejlődésének feltételeit meríti a nemzet a szerint, a mint ez a forrás jókedvű bőséggel, vagy elszomorító szegénységgel szolgáltatja a fejlődés és óletfentartás feltételeit az egész nemzetnek.

Mindezekből móltóztatnak látni, hogy' a város kormány'zatának iutó- zése körül cselekvéseim iránytűjét nem az aprólékos részletekkel való bibelődós, hanem azon magasabb czél- nak elérése, vagy legalább is megközelítése fogja képezni, a mely a város polgárságának jólétével és megelégedésével karöltve a közönség intellektuális erejét és képességét a nemzeti bultur-missió nagy munkájában is felhasználni és értékesíteni akarja.

E komoly és mélyreható munka megindítása, a vele járó ambitiónak a közigazgatás, a társadalom és közgazdaság összes pontjain való életre hívása, e czélból minden értékes erő felkeltése és egyesítése és ekképen a teremtő és alkotó munkának a városi élet egész vonalán eszközlendő életbe léptetése: ez képezi azt a vezér-eszmét, a mely főispáni működésemet és kormányzati cselekvéseimet minden izében áthatni és irányítani fogja, úgy annyira, hogy ezen regeneráló munka gondolatát tekintem azon széles keretnek, a mely'en belül az összes szellemi és erkölcsi erőket, és ha szükséges, még a hatalom ere jét is a város javainak munkálására felhasználni és érvényesíteni akarom

E munka sikerének első feltétele az állami érdekeknek, a melyeket ón képviselek, és az önkormányzat érdekeinek, a melyeket Önök képviselnek, helyes összeegyeztetése. Régi meggyőződésem, hogy a városok életerős fejlődésének alapfeltételét az egyéni szabadság minél szélesebb alapon nyugvó érvényesülésében, vagy'is a helyi önkormányzatnak minél szabadabb tevékenységében kell keresnünk, de ez a szabadság, a melyet az autonom joggal felruházott város polgársága saját ügyeinek intézésében kifejt, nen; pusztán a város szabad tulajdona, hanem egyúttal a nemzet szellemi és anyagi fejlődésének is iény'eges biztosítéka és hatásának titka,sikerének feltétele a polgárság intellektuális erejében rejlik.

Minél nagyobb intellektuális erőt képvisel a város lakossága, annál szélesebb alapon mozog az autonom tevékenység joga; minél kisebb az intelligentia a városban, annál inkább válik szükségessé a felsőbb beavatkozás és befolyás érvényesítése a végből, hogy az autonom joggal való helytelyen élés kártékony hatása bizalmatlanságot ne szüljön a törvényes rend és kormányzat helyessége és czólszerüsóge iránt.

A mi városunk, Szalmár-Németi szabad királyi város, Szent István király óta mindig a szabadelvű haladás és fejlődés zászlóvivője vala. Ennek a törekvésnek sikerei által erősbödött meg intellektuális ereje, izmosodott meg erkölcsi felfogása oly mérvben, hogy ennél fogva a fő ispánnak, mint a végrehajtó hatalom képviselőjének közvetlen beavatko zása, reményiem, feleslegessé, az állami érdekeknek az önkormányzat érdekeivel való helyes összeegyeztetése pedig, azt hiszem, könnyű szerrel lehetővé válik.

Azt gondolom, a város közigazgatásával nem sok bajom lesz. A polgármester ur ügybuzgóságát, a tanács és tisztviselői kar kötelesség- tudását dicséri, hogy annak jósága és tisztasága messze földön ismeretes. Annál nagyobb súlyt fogok fektetni a város közgazdasági érdekeire, különösen az ipar és kereskedelem fejlesztésének előmozdítására, a mely a modern város vérkeringését pótolja; és ha kell, a kezdeményezés és tettre

hívás, ha kell, a végrehajtás terén állok itt két kézzel a küzdők és dolgozók sorában, nem feledkezvén meg egyszersmind a szegény munkásnóp- ről sem, a mely'nek jogos erkölcsi és anyagi érdekei mindig meleg érdeklődésem tárgyát fogják képezni.

A vagyoni jólét mellett az egészséges városi élet kifejlődésének második alappillére, a város központi kulturális jellege, a melyeket intéz- mény’ekkel fejleszteni és ekképen a várost a szellemi és közgazdasági ólat gyűjtő medenezéjóvé tenni, már azon oknál fogva is mindnyájunk őszinte törekvései közé tartozik, mert csak igy emelhetjük a város emporiália jellegét, a mely esetben az már nem pusztán önmagáért lesz, hanem kulturális és közgazdasági hatásában kiemelkedve, egy nagy' termelési és fogyasztási körnek válik áldásos tényezőjévé.

önként érttőleg a főispánnak a politikai téren is vannak feladatai. Én azt a politikát, a melyet itt képviselek, az igazi szabadelvüség természete és szelleme szerint fogom kezelni, a mely midőn egyrészt kizárja az erőszakot, a hatalom nyomását és a hivatali beavatkozást, másrészről mindenki politikai meggyőződésének tisztelete mellett a saját benső igazságaival akar az elmékre meggyőzően hatni. Ugyanez a szabadelvüség fog vezetni e teremben a tanácskozások irányításánál, a hol minden nézetnek meghallgatást, minden indítványnak komoly megfontolást fogok szerezni, arra törekedvén, hogy az ellenkező nézetek és vélemények közül igaz- ságkópen mindig az érvényesüljön, a mely a város érdekeinek legjobban megfelel.

Jól tudom, hogy a város fejlődése körül a társadalom és egyesek viszonyaiban számtalan hasznos érdek Vár megoldásra és erélyes képviseletre. Hát én mindezeknek képviseletét felfelé és lefelé egyaránt szívesen és örömmel vállalom, bár hangsúlyoznom kell, hogy mentői nagyobb erőt meritek a közönség támogatásából és bizalmából, annál több eredményt fogok felmutatni ezen hasznos érdekek képviselete és kielégítése körül.

Mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság! Jól érzem, hogy' ezen város kormányzatának ólén állva egyszersmind az itteni társadalmi rendnek is vezetője vagyok, vezetője annak a polgári rendnek, a mely hossza századokon keresztül itt is a demokráczia eszméinek letéteményese vala s nehéz időkben, zivataros napokban, ha kellett, férfiasán küzdött, ha kellett, verejtékével dolgozott a demokráczia hódító előnyomulásának történelmi utjain.

Hát mi nem fogunk letérni erről a történelmi útról soha, hanem vállat-vállhoz szorítva, a múltak küzdelmeiből erőt merítve, kezdünk ahhoz a komoly férfias munkához, a melyet Szatmár-Németi szabad királyi város erkölcsi és anyagi boldogulásáért s felvirágzásáért kifejteni akarunk oly czóllal és oly elhatározással, hogy városunk a nemzeti törekvések küzdelmes utjain ezentúl is a demokráczia zászlóvivője legyen.

Ehhez a nagy munkához kérem ón az önök támogatását, de kérem egyszersmind hozzá a Mindenható áldását is, a mely után szives üdvözlésüket és megjelenésüket még egy'szer hálásan megköszönve, zárom szavaimat azzal, hogy: Éljen a király ! É’jen a haza! Éljen Szatmár-Németi »zabad királyi város közönsége !

A főispáni beszéd elhangzása után Kelemen Samu dr. emelkedett szólásra, a ki a szatmári függetlenségi párt megbízásából következő beszéddel üdvözölte Kristóffy Józsefet.