Szamos, 1904. február (36. évfolyam, 9-16. szám)
1904-02-07 / 10. szám
törvényjavaslatok pedig elintézetlenül hevernek és még csak kilátásunk sincs arra, hogy ezek a javaslatok egyhamar törvényekké vainak, annál kevésbé* arra, hogy egyéb égetően szükséges gazdasági életünk fejlődésére irányuló törvények megalkotásával a törvényhozás végre kimozdítsa gajzgfasági tevékenységünknek a kátyúban megrekedt szekerét. Egész sorát irhatnók fel azoknak a törvényjavaslatoknak, melyek hazai kereskedelmünk felvirágoztatása érdekében nemcsak szükségesek, de nélkülözhetetlenek. Az egymást felváltó kereskedelmi miniszterek évek óta Ígérik ezen törvények megalkotását, de mondjuk ki őszintén, hogy a parlament akkor sem sokat tett a kereskedelem érdekében, a mikor még dolgozott. A mezőgazdaság igényét igyekeztek lehetőségig kielégíteni; nem mondjuk, hogy ezek nem voltak jogosak, ép azért joggal vártuk, bog végre majd a kereskedelemre is rákerül a sor és évek mulasztásai helyre pótoltatnak. Bizonyos, hogy nagy kárral jár ez a gazdasági tevékenység minden ágazatára, de a legnagyobb kárt mégis az ipar és kereskedelem szenvedi, amely szinte reményvesztetten néz a jövő elé, daczára annak, hogy a kereskedelmi tárcza élén most Hieronymi Károly áll, aki a reá bízott üg}'ok ellátására, nemcsak kész, de képes is. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy külkereskedelmi viszonyunk bizonytalansága mellett is lehetséges a hazai kereskedelem felvirágzásának munkálása, vagy akik azt vélik, hogy a zsenge iparunk az állami beruházások halogatása esetében is sokáig kibírja még a tengö- dést és a látszat után Ítélnek azok, akik a kereskedők megelégedését konstatálják, mivel a bolti üzletekben néha megfordul még egy egy vásárló. Mi pedig azt konstatáljuk, hogy évekkel estünk vissza és ha ez a tehetetlen állapot még sokáig tart, az ország gazdasági állapota talán soha ki nem pótolható károkat szenved. Akik felnyitják szemeiket, látják azt, a kereskedők és iparosok érzik is és lelkűkből óhajtják a tör- vén3'hozás munkaképességének visz- szatérósót. Erre mutatkozik is némi remény, mely ha teljesül, a fordulat beálltát a hazai kereskedők és iparosok fogják a legmelegebben üdvözölni. Helyi iparvédelem. F. hó 5 ón vette tárgyalás alá a városi gazdasági szakosztály a Szatmar-Németi-i Ipari Hó e'szövetke- zet ajánlatát a Fehér-ház bérletére vonatkozólag. A jelenlegi bérlő 5822 koronáért bírja. Ezzel szemben a szövetke zet Ígért 7000 korona évi bért. A jelenlegi bérlő magán ember. A szövetkezet sok száz iparos kenyérkeresetét biztositó közhasznú intézmény. A jelenlegi bérlő állítólag a vá rosboz is érkezett panaszos levelek szerint az albérletek óriási kihasználásával igyekszik magának az Üzletszerű bérletnél nagy hasznot biztosítani. A szövetkezetnél, mint közhasznú humánus intézménynél ez ki van zárva A fehér ház udvara ma tisztá- talanságánál fogva a Deák tér szennyes ládájának mondható, tehát közegószségi szempontból erősen kifogásolható is. Egy intézet részéről, mely főként az összes iparágakra nézve elárusító csarnokot akar ezen helyiségben fenntartani, ilyen állapot megtörése ki van zárva. A hivatalos jogi vélemény és 800 iparos nevében közel száz által aláirt beadvány megdönthetetlen fejtegetéseihez képest a jog és méltányosság a szövetkezet mellett szól s így a gazdasági szakosztály véleménye nagyon természetesen olykép hangzott a „Krausz“ párt vezérszónokának indokolása alapján, hogy miután a bérlet rövid idő múlva úgy is lejár (2 év múlva) a szövetkezet ajánlata elutasítandó, mert hisz egy polgárának jövőjét a város meg nem ronthatja. Fenti okok és 87 százalékos városi pótadó mellett évi 1200 koronát javasol eldobni a gazdasági szakosz- tál37! Miért? — Egy ember érdekében, ki városi bérlet utján több polgártársán ólősködik. Ennek megélhetését hordozók szivükön a szakosztály tisztelt tagjai száz meg száz iparos polgártárssal szemben. így gondolkoztak többen Szat már város szakbizottságában f. hó 5-én s ig37 is határoztak. Elutasítási ok volt még az, hogy a városnál meg nem engedhető, (hogy egy pontosan fizető bérlő a bérlet, lejárta előtt nem a szokott módon egy többet igérö által minteg37 ki- t.urassók. Nem rég történt a plébánia épületében egy néhány^ kis iparos által fenntartott csarnok érdekeltjeivel, hogy a város bérletük lejárta előtt őket egyszerűen kitette, mert egy nehány koronával magasabb ajánlat adatott be. Ekkor is gondolkoztak s így is határoztak — bizonyára a szakosztályban is, szintén Szatmáron. De ez már rég volt. — Most a mérleg egyik serpenyőjébe helyezték egy házbérleti vállalkozó polgártárs érdekét — a másik serpenyőbe eg3 néhány száz szegény iparos érdekét. Csoda-e ha ez a nehány kis iparo- socska könnyebb volt ? Hiszen a bizottsági tag urak csak úgy ugráltak a kis serpen37őbe ! Szinte bele se fértek ! A szegény kis iparos polgárok ny'eltek egyet — s várják a közg37ü- lést. Vájjon mennyit bir el az iparos „Aranyvirág ,u Ez a tárgyában olasz éghajlatú, de zenéjében len- g3relizü operetie szerdán szép közönséget gy'üjtött egybe. Arany virág (Kornai) aranykedvvel játszott. Papír különleges természetű alakítását a milliárdosban, bár nekünk más nézetünk van e szerepről, érdekes jellegéért szívesen vettük. Ferenczi hatalNem a kiegyezésnek eddigi magyarázata rossz tehát, gróf ur, hanem rossz maga a kiegyezés. Eossz már csak azért is, mert kétféleképpen lehet magyarázni. Fekete-sárgának látszik, ha Ausztriából gukke- rezzük és nemzeti színben játszik, ha Magyarországból látcsövezzük. Mondják, hogy a kiegyezés fejlesztését Deák Ferencz is vallotta. Deák azzal nyugtatta meg a nemzetet, hogy elérhetjük még idővel azt, amit nem érhettünk el abban az időben. Az Apponyi politikája tehát a Deák politikája volna. Ne pörlekedjünk a Deák hagyatékán. A haza bölcse bölcsen tudta, hogy a 67-es kiegyezést nem fogadtathatja el máskép a nemzettel, csak ha azt a vigaszt nyújtja neki, hogy amit akkor vesztettünk, idővel lassan visszaszerezhetjük. Ez megnyugtatta azokat, akik mindenképpen áhítozták a megnyugtatást. És mert az ország kimerült a passzív rezisztencziábau, mindenki azt várta, hogy — megnyugtassák. Egészen ug37, mint ama bizonyos kelletlen párbajozó szorongva várja, bogy a rendőrség idejekorán közbelépjen. Több volt-e ez a Deák-féle megnyugtatás, mint facon de parier: nem tudom ; de hog37 Becsben joggal nem tekintették egyébnek: az bizonyos. Elvégre nemzetek életét nem lehet olyan közjogi alapra helyezni, amely folytonosan vibrál, mint ahogy nem lehet szilárd épületeket emelni olyan talajon, amelyet folytonos földrengés ingat meg. És lehetetlen egy nemzet politikai életét is úgy rendezni be, hogy életműködését örökös soha meg nem szűnő közjogi torzsalkodások emészszék föl. Ezért csak két reális politika képzelhető. Az egyik, amely szorosan ragaszkodik a kiegyezéshez. Ez a Tisza Kálmán-fóle orthodox kiegyezési politika. Ez nem tűr bolygatást és azon az alapon akarja fölépíteni a nemzet jövőjét, amelyet a kieg37ezés- sel a kiegyezéskor megépített volt. A másik a függetlenségi politika, amely a kieg3Tezóst perhorreszkáija. Csak két ut van tehát. Aki meg van elégedve a mai közjogi állapotokkal : sorakozzék a szabadelvű táborhoz, — ám mindazoknak, akik a mostani helyzettel elégedel lenek, csak egy utjok vau és ez az ut a függetlenségiekhez vezet. A harmadik ut már nem ut, csak útvesztő : a kieg3'ezésből támadni a kiegyezést. Ez nemcsak rossz politika, de alattomos politika is. Tragikus, hog37 aki minden politikusok között a legbecsületesebb: gróf Apponyi hirdeti ezt a politikát, amel éppen nem becsületes Aminthogy tragikai összeütközésekből áll az ö egész politikai pályája. ____Éveken át küzd a közigazgatás ál lamosításáért és amikor benyújtják a törvénj^javaslatot, támogatja, de oly kelletlenül, hogy szinte résztvesz a törvényjavaslat megbuktatásában. Azután föltüzeli az országot az egyházpolitikai reformok kitűzésével és amikor nélküle akarják megvalósítani, nekitámad, mert ö kevesebbel is beérte volna —- és bántja, hog37 a menyasszony szebb a kelleténél. Egész élete pályája harpz a Tisza Kálmán rendszere ellen és végül segíti beültetni a miniszterelnöki székbe Tisza Kálmán fiát: Istvánt és vele apjának rendszerét. Amikor észreveszi magát, úgy jár, mint íz osztrák generálisok, akik ellen annyi szép beszédet, tartott: elkésik egy gondolattal és egy cselekedettel. Végül egész politikai valóját hozzászegezi az úgynevezett nemzeti politikához és támogatja Hóderváryt a maga császári politikájában ; a szabadelvű pártból pedig kivonul akkor, amikor előbb már le Chlopyig mindent lenyelt, megalkudott mindennel és kivonulásával már semmit sem tudott elérni. Az egyetlen, amiben igazi sikerei voltak: hogy a politikai hatalom kezelésében tisztultabb felfogás jusson malomra — ime szintén detroni- zálva vau. És aki ledöntötte a trónjáról: gróf Tisza István, akit, ha elfojtott keserűséggel is, ő vezetett be kézenfogva a rombolásnak ezen munkájához. más baritonjával rezegtette meg a léget. Ám néhol furcsaságokkal találkoztunk az előadásban. Az énekszámok uem mentek kellő rend szerint ; egy párszor kínos zavar volt. Azután érdekes újítás volt, hogy a párbaj sorshúzásához fekete golyókként szegszárdi piros almák vétettek használatba; bár a bécsi töknek is szezonja van még . . . „Fokról-fokra.“ Ez az elaggott házvezetönékuek s sopánkodó kofáknak való színmű, amelyet felszínen egyedül a Tarkaszinpad betétje tart, s amelyben dologtalan, rosszrahajló népség van bőven, czimeres hamis kártyások koppasztanak elhizott szerb disznókereskedöket és más épületes dolgok is gyönyörködtetnek, csütörtökön került színre, mint a Ferenczi- pár jutalomjátéka Természetesen nagyon szép telt házat kapott a jutalmazott pár. A közönség rokouszenve, szeretető és elismerése U3’ilvánulfc meg ebben. Mindketten kitűnő, hivatásos szinjátszó-erők, akik úgy a múltban, mint a jelen szezonban is legjobb törekvéssel működtek pályájukon s határozott, őszinte elismerést érdemeltek ki művészetüknek. A jutalmazottak szép babér koszorút, ötpecsótes levelet s több effélét kaptak és zajos ováczióban részesültek egész este, különösen F. Láu3'i Irma, aki szépen kidolgozva, drámai részletekkel gazdagítva játszotta meg Mari szerepét. Mellette Kornai tűnt ki, ‘aki ez este változatos szerepében szép sikerrel játszott. Nagy Sáudor Ernesztben tehetségének újabb tanujelót adta. Szentes és Papir pompás alak volt. A beillesztett Tarkaszinpad adott élénk szint az estéuek Hét, ügyesen összeállított számból állott a Tarkaszinpad s az egyes számokat Tábori Emil, szellemes komikusunk jelentette be ötletes formában. Először Toronyi Gyula, ainbicziózus tenoristánk énekelt el szépen egy román- czot a „Nap és Hold“-ból. Utána Sziklai Blanka a Madarászból adott elő egy cuplét sikerültén. Tábori Emil magán jelenete követte ezt ; Arany „Családi kör“ czimü költeményének első négy sorát adta elő, különböző alakokat imitálva s óriási derültséget keltve. Márkus Aranka gyönyörű éneke következett most; az „Alarczosbál“ czimü opera nagy áriáját énekelte el, kiváló műélvezetet n37ujtva. A „Ferde világ“ páros jelenetben mulattatott ezután Re- viczki Eózsi és Tábori. Kornai Margit pedig nagyon csinos klaunöltö- zékben Lotti ezredeseiből a „Ka- czagó kupiéval “ ragadta el a közönséget, amely zivataros tapssal felelt a megkapó jeienetecskóre s tombolva ujráztatta meg a kupiét. „Az Olasz Jámbó társaság“ fellépte zárta be Szentes János vezetésével a kitünően sikerült Tarkaszinpadot. „Kurucz Feja Dávid“ Telt házat vonzott pénteken fólhelyárak- kal dr. Fényes Samu aranytollal megirt történelmi színmüve. Ezt este is látszott, mily gyönyörű és megragadó a jó hazafias darab s a közérzületre minő hatással lebet. F. Lányi Irmát (Ráskayné) kell legelső sorban említenünk ; fényes, odaadó művészettel játszott, amely maga laton állott mindvégig, fizikumot nem kiméivé és sok nagyhatású jelenetet teremtve. Ez estén művészete hatalmas volt. Igen szép öltözékei voltak B. Polgár Eáni, jeles anyaszinésznőnk Feja an37jának szerepében, Nagy Sáudor mint Gábor lantos szépen alakítottak; Nagy Sándor ideális, korhű alak volt. Garay Bus (Böske) igen kedvesen játszott. Jók voltak : Pápaj7 (Feja) Szentes (Lányi), Ferenczy. Régibb idő óta látjuk, hogy egyesek bizonyos darabokban a fess maszkoknak feláldozzák a játszott alak megBáli idény. SZÉNASY HOFFMANN és TSA Vásárolja sel37emkelme gaze, crape de chine, csipkeruha, csipke és szalag- szükségletét a báji idónj're, selyemáruházában Budapest, IV., Bócsi-utcza 4. Elismert legjobb és legszolidabb czóg, hol az utolsó újdonságok mindig raktáron vannak. Mintái; MrmcntVe Ißldttatl
