Szamos, 1904. január (36. évfolyam, 1-8. szám)

1904-01-21 / 5. szám

ben, vagy épen akkor, amikor arra szüksége van, vagy mikor annak ára neki a legmegfelelőbb, olyan előnyösen beszerezni, olyan vív­mány, hogy ez valóban megra­gadja minden ember minden szo- cziologus figyelmét, mert teljesen alkalmas arra, hogy a magyar termelők és fogyasztók táborát egyesítse és a magyar, pénznél­küli gazdáknak a kellő pillanatban a vásárló képességet megszerezze. Méitó arra, hogy mindenki e nagy eszme megvalósítására si­essen s hogy a bankba az elér­hető 6 százalékos jövedelem mel­lett minél többen részt véve, ama milliók álljanak ezen valóban nem­zeti iparpártolás szolgálatára, mely- lyel a népünk erőgyűjtése bizto- sittatik. Az áru-csek kibocsátása egy­magában is óriási jelentőségű do­log a hazai iparpártolás emelésére. Az áru csekkel kapcsolatban a legszerencsésebb gondolat, a magyar származású árukat a M. V. E. védjegyével, mint országos és egyöntetű védjegygyei ellátni és megjelölni. Ezen védjegy a régi vitéz - ségi érem, a hajdani Védegylet jelvénye, hármas halmon kettős kereszt, cserkoszoruval övezve. Ha minden vevő ezen véd­jegyre figyel s csakis az ezzel el­látott magyar származású áruk­nak ad előnyt a külföldi előtt, ha­zai iparunk, mezőgazdaságunk fej­lődésének javára meg van mentve. Azon kereskedők, iparosok és gyá­rosok, akik ilyen magyar szárma­zású árukat előállítanak s lorga- lomba hoznak, kirakati üzleti táb­lákkal lesznek ellátva a vevő kö­zönség előtt való igazolásra. így A „Magyar Remekírók“ most kiadott negyedik sorozatának legér­dekesebb kötete azonban kétségkívül a 3-ik (a gyűjtemény 16-ik kötete), melyet Berzeviczy Albert rendezett sajtó alá. Ez a kötet gróf Széchényi Ist­ván munkáiból (I. kötet) a Hitel-t, a Világ-ot, a Stádium-ol, és az üti rajzok at tartalmazza. A kötet élén egy körülbelül három ivre terjedő „Bevezetés“ olvasható, a mely hol essay-szerüen, hol még inkább az életrajz fonalán haladva, alaposan méltatja a legnagyobb magyarnak ko­rát és az ő működését, és mintegy előkészíti az olvasót gróf Széchenyi István munkáira. Olyan ez a „Beve­zetés“, hogy abból sem elvenni, sem ahoz hozzá adni nem lehet semmit. Berzeviczy a saját tudásából emlék­oszlopot emelt gróf Széchenyinek és mindjárt megírta hozzá a méltó pi- edesztált is. Berzeviczy a 43 oldal szűk keretében, művészileg és plasz­tikusan formálta meg Széchenyi alak­ját, méltó keretül állítva oda annak korszakát is. Olyan tanulmány ez, a melyben megvannak a jeles iroda­lomtörténésznek minden jó tulajdon­ságai : az erő, a hűség, az erély, az igazság, meg a szeretet. Ehhez a munkához nem fér hozzá semmi „ha“ és semmi „de“ ; ebben a kritikai lel­kiismeretesség a nagy személyes tisz­telettel ritka összhangzásban párosul. Széchenyinek fent elősorolt munkáit azonban nem egész terjedel­mükben találja itt az olv„só, hauen, belőlük csak azt, ami azokból mara­dandó, el nem avult, mindenkor ak­tuális és örökbecsű. És ez jól van minden vevő saját maga ellenőrzi a hazai áruk származását. Milliók kezében ez a legsikeresebb békés fegyver ama 900-tól 1200 millió koronáig menő összeg visszaszer­zésére, mit ma a külföld viszen ki tőlünk szükségtelenül évenkint. Sajátos pénzügyi helyzetünk­ben koronája ezen mélyreható uj hitelszervezetnek a kamatnélküli kölcsön. A mikor mintegy 1000 mil­lió korona kénytelen a takarék- pénztárakban 3 százalékra vagy 3 és fél százalékra tétlenül he­verni, mivel a tőkével bírók jöve­delme is megcsappant s vásárló képességük is csökkent. A nemzet legnagyobb része épenséggel nem tud jogos hitel­hez jutni. Ezen milliók tömegére a ka mat nélküli kölcsön igazi meg­váltás. Sajnos, hogy idáig minden pénz és hitelművelet a tömegek kizsáományolásának elvén alapult, így állott elő a nagy szegénység, s igy torlódott össze a sok nagy tőke. Ezen uj hitelszövetkezet íor- duló pontot jelent. Főtörekvóse a társadalom széles rétegeinek is juttatni vagyont ama sűrű 5 szá­zalékos megtakaritás és a kis em­bernek is a kamat nélküli kölcsön utján. A gyárosok iparosok és ke­reskedők eddig is kiadták ugyan­ezen engedményeket, sőt többet, de nem a közvetlen fogyasztók javára, ezért érdekeik nem voltak megvédve, mit folyton rontott az osztrák verseny. Mostan maguk­nak is, vevő közönségnek s a fo­gyasztók millióinak is javára igy. Göthe összes munkáinak kelendő kiadásaiból is hiányoznak anatómiai és színelméleti tanulmányai, és Vol­taire 36 nagy kötetéből is csak há rom forog közkézen a franczia kiasz- szikusok könyvtárában. De ki merné azért állítani, hogy ezek kivonatolt, vagy épen hiányos kiadások; mind­össze megválogatott kiadások, a me­lyek csak azt adják, a mi máig ifjú maradt. 4. Vörösmarty Mihály munkái. IV. kötet (a gyűjtemény 25. kötete); tartalmazza a drámai költemények 2-dik részletét. Ezt is, mint az előző három Vőrösmarty-kötetet, Gyulai Pál rendezte sajtó alá. Végre: 5. Tompa Mihály munkái. II ik (a gyűjtemény 38.) kötete rekeszti be a „Remekírók“ ezen negyedik se- riesét, a melyben Lévay József a költőnek dalait, ódáit, románczait és balladáit adja gondos szövegben. Ugyanő rendezte tudvalevőleg sajtó alá Tompa munkáinak első kötetét is. A nagy munka most megjelent köteteinek külső kiállítása mindenben megegyez az eddig kiadott többi kö­tetekével, a mely annak idején a kö­zönség körében olyan osztatlan tet­széssel találkozott. Annak magaszta- lását tehát ehelyütt mellőzhetni véljük. Az egész gyűjtemény, tudvale­vőleg, 55 kötetből fog állani és an­nak bolti ára 220 korona lesz, a mely azonban csekély 3 koronás havi részletekben is törleszthető. Megren­delhető a Franklin-Társulamál Buda pesten, de kapható minden hazai könyvkereskedésben is. szolgál ezen uj hitelszervezet, kü­lönösen mint részvényeseknek. A mit a törvény a megren- delósgyüjtés eltiltásával használni vélt, az áruforgalomban rontott. Ezt is reparálja alaposan az Juj hitelszervezet. A kamatnélküli köl­csön tehát megvalósítható. Általa nyer a fogyasztók és vevők mil­liónyi rétege, nyer a hazai gyá­ros, iparos és kereskedő és nyer a részvényes pénzes ember, mert ma az elérhető 6 százalékos ka­matot sem állam, sem b.mk sem papir nem nyújtja. Egyszerre fel­szabadulhat ama lekötött 1000 millió hazai tőke nagy része, mely ha az iparpártolás részére fordít­hat i), vele ilyen módon a legíoko- zottak hiteligények is kielégíthetők Ezen az utón lehet boldog és független a magyar! Ezen tőkegyűjtés legyen alapja az önálló magyar nemzeti bank­nak. Színház. Egy zseniálisan megirt, de er­kölcstelen tárgyú franczia darab, „A csodagyermek,“ amely a múlt szomba­ton telt ház előtt került színre, egy kis port vert föl színházi életünkben. Telt ház. Úgy tetszik tehát, mintha a közönség nagyrósze egy bizonyos zenótlen operettének nézte volna ezt a bohózatot. íme, egy érdekes tünet. Nem a darab faja határoz, hanem a minősége. Ki haragszik azért általá­ban az operettekre jobban, mint más- faju darabokra, ha miudenik nemben vannak selejtesek? És ha igy van, ki óhajtja a műsornak olyanforma egyszerű megváltoztatását, hogy ne- csak az operettek domináljanak, ha­nem másféle darabok is osztassanak be, ha az a beosztás csak számok­ként kezelné a müveket s nem belső 'érték szerint? — Egy pont érintve múltkor felvetett kérdésünkből. Az a bohózat, „A csodagyermek“ tulságosanfrivol. Hála Istennek, sok­kal hátrább van közönségünk a 3ze- cze8sziós erkölcs terén, — hogysem megemészteni tudná e nagyon leple­zetlen darabot. S ha van is egy ki­csiny rósz a közönségnél, amelyet hát erkölcsi fogalmaiban meg nem rendit inkább fölvilágosit, mégis a nagy többség öntudatlan átadja magát annak a vakmerő érzékiség­nek, amely kitör a nyugodt ember vérkeringéséből ilyen dolgok láttára s amely, miután a testét ösztönző vérkeringés hullámaival hömpölyög, termékeny sejtjeivel árasztja el az egész emberi lényt. Ha naivok­nak nem akarunk is látszani, mégis meg kell ennyit mondanunk. Ami az előadást illeti, arról jól kell nyilatkoznunk. Teljes készültség jellemezte ez estét. Széli Gizella úgy látszik változtatott eddigi modoros játékán, mert ez esti szereplését könnyedség, otthonosság jellemezte. Szentes nehéz szerepében dicsérete­sen állotta meg helyét. Papir és Tá­bori igen jól alakítottak. Pápai, Nagy S., Lányi, Reviczki jók voltak. Vasárnap délután gyermekelö- adás volt: sNéma és majma.“ Este az Arauyvirág került színre negyed­szer szép közönség előtt. Az előadás itt ott nélkülözte az összhangzatot, a rendezésnek gördülékenyebbnek kell lenni. „Bob hcrczeg.“ Hétfőn este újra színpadra került, félhelyárakkal telt ház előtt. Az előadás általában véve gyönge volt. A múlt pénteki jobban sikerült ennél. Olyan nehe­zen mentek a jelenések, mintha tel­jességgel fejetlenül állna a kuliszszák birodalma. A figyelmetlen rende­zés csak annyira terjedt ki valamire valóan, hogy a gárda vitéz csapatát egy, — mondd, ird, harsonák kisiretó- ben hirdesd téreken és halmokon : egy zord hőssel megnövelte. Kedden egy régi, már lezóná- zott darabot rántottak elő, Schönt- han Pál és Perencz rendkívül szel­lemes darabját „A Sabinnők elrab­lását.“ Azért használjuk e kifejezést: rántották elő, mert tényleg úgy volt, hogy miután a „ Csodagyerek“ volt ez estére kitűzve s ezt a szinügyi bizottság kérésére az igazgató le­vette a műsorról, gyorsan kellett pó­tolni. Ezért úgy mérlegeltük az elő­adást is. Színészeink igyekeztek ; Pa­pir, Tábori Nagy Sándor, Széli jók voltak. Mégis az egyes színek be­osztása nem volt egészen megfelelő s bizonyos technikai zökkenések tet­ték figyelmessé az embert a rende­zés hibáira. HÍRROVAT. A szalmán ev. ref. egyliázta­n ács f. hó 10-én tartott ülésében el- re ndeite, hogy az egyházi törvény 21—26-ik §§-ai értelmében a három évi cziklus lejártával 190?. decz. 31ikén megüresedett egyházi fő- é» algondnoki, továbbá hót presbyteri, ti­zenhét egyházközségi képviselő tiszt­ségek folyó hó 24-én, vasárnap d. e. 9 órától d. u. 3 óráig az egyházta­nács termében, az e czélra kikül­dött bizottság előtt beadandó titkos szavazatok által, a törvény értelmé­ben betöltessenek. Fölhivatnak azért egyházunk szavazati joggal biró tag­jai, hogy a fent kitett időben és he­lyen szavazati jogukat gyakorolni szíveskedjenek. Szavazati joggal bír­nak mindazon egyháztagok, kik egy­házi adójukat a választás napjáig befizetik. Szavazatszedő küldöttség tagjai: elnökök Dr. Fekete Soma és Vaday Károly, tagok: Czégónyi Sá­muel, Mikó László, Reviczky Kál­mán, Virág András. Jegyző ; Lovass Aladár. A kilépett tisztviselők — akik ismét megválaszthatok — a következők: Uray Géza egyh. fő- gondnok. Fehér József egyh. aigond- nok. Presbyterek: Halmi János, id. Hérmáu István, Kozma Zsigmond, Lévay József, Kerekes Dániel, Ve- réczy Antal, dr. Jóger Kálmán Egy­házi képviselők: Lenkei Ferencz, Bakó Lajos, Koós Károly, Domokos Lajos, id. Gillyén József, Tóth Elek hivatalnok, dr. Harcsár Géza, Bakos Ferencz, Horváth István, Erdélyi Ist­ván mérnök, dr. Nagy Barna, Bak- csy Domokos, Sárkány Dániel, Szűcs Lajos, legifj. Hérmáu István, Unger Uliman Sándor, ifi, Gülvén József. Szatmár, 1904. január 12. Az egy­háztanács. * A Kölcsey-kör matinéja A Kölcsey-kör vasárnap délelőtti ma­tinéja, amelyet a városháza dísztér-, mében tartott, oly nagy közönséget vonzott, hog}r alig volt elég hely a megjelenőknek. A programm els# száma Simon Aurél misztótfalusi gyógyszerész ur szavalata volt, Pe­tőfi „Salgó“ ez. gyönjmrü költemé­nyét szavalta el erős orgánummal és páthoszszal, a szavalást zajos taps követte. Majd Kornai Margit k. a. színtársulatunk kedves primadonnája énekelte el dr. Tanódy Endre ur pre- cziz zongora-kisórete mellett Mulder nehéz „Staccato“ polkáját. Iskolázott hangja ennél a finom polkánál szé­pen bontakozott ki s játszi Könnjm- seggel repült a gyors polkaiitemekea. Látható élénk tetszés kísérte éne­két, amelynek végeztével őszinte lel­kesedéssel tapsolt a közönség. Az impozáns tetszés nyilvánítás elöl ter­mészetesen nem térhetett ki a kis­asszony s szép magyar népdallal vi­szonozta a közönség rokouszenv ét, amelyet meg is kellett ujráznia. Ez­után Majos Károly anyakönyvi fel­ügyelő ur lépett a felolvasó asztal­hoz s „Mese a bőrtáskáról“ czimme[

Next

/
Oldalképek
Tartalom