Szamos, 1903. december (35. évfolyam, 97-104. szám)
1903-12-06 / 98. szám
nem érthető utasításokat az egyeztetési kísérletekre hivatott iparhatóság részére. A bérfizetés módjaira, a munkás szerződésekre és az akkord munkára nézve külön külön paragrafusokra van szükség, továbbá arra, hogy munkásoknak a munkaadókkal való pörösködése dolgában a lehető legrövidebb idő alatt Ítélhessen a bíróság, mert a szegény ember nem várhat sokáig a pénzére Aztán itt van a munkásvédelem. Ahány bíróság és ahány törvényes forum van Ma- gyarországo ’, mindegyik kénye kedve szerint különbözőképen fogja fel a munkaközben baleset által sújtott munkás ügyét. S mig az egyik bíróság igazat ad az igaz tálán követeléseket támasztó munkásnak, addig a másik a munkaadóval nyereti meg a port akkor, mikor az igazság a munkás részén van. S igy történik azután, hogy ilyen ügyekben az alsóbb és felsőbb bíróságok egymással homlokegyenest ellenkező Ítéleteket hoznak. A kötelező munkás-baleset biztosítást is követeljük akár az ipartörvény keretében, akár azon kívül. E humánus reform, mely a külföld államaiban meg van honosítva, nagy hivatást fog teljesíteni. Ugyancsak kívánjuk a díjtalan állami munkaközvetítést is. A budapesti ingyenes munkaközvetítő elég szépen prosperál s ez biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a vi déki központokban is be fognak válni az ingyenes állami munkaközvetítők. Erdösi Dezső. Szerdán, deczember 2-án, az operette-sze- mélyzet mutatkozott be telt ház előtt. „A drótos tótu czimü operetteben, amelynek szövegét Leon Viktor irta, zenéjét pedig Lehár Ferencz szerzetté a müélvezőknek és nem tnüélvezők- nek egyaránt való gyönyörűségére. Forditotta illetőleg átültette a darabot Rutkai György és Mérei Adolf. Levágni ezt az operettet nem akarjuk; hiszen vannak rosszabb operettek is. (Sajuos.) Viszont nem emeljük a jelesebb és sikerültebb operettek sorába; ám a zenéje oly’ szép, hogy szeretnők, ha a szöveg egyenlő értékű volna vele. Enn it mondunk általánosságban. Mert hiszen tulajdonképen nem is gyakorolhatunk érdemleges bírálatot Leon Viktor szövegírói tehetsége fölött, mivel a darab eredetiben, mint olvassuk, Tirolban játszik, mig Rutkai és Mérei Magyarországba helyezik át a szintért s tiroliak helyett tótok szerepelnek benne De az átültetett alakra nézve nem sok jót mondhatunk. Nem alterál minket az, hogy pl. Budapesten ennyiszer meg annyiszor adták; ez inkább a fővárosi színházi élet filozófiájához illetve politikájához tartozik. Hiába, nem elég mindig csak jól komponálni s nem megfelelő jót is komponálni; bár a legkönnyedebb drámai faj az operette, annak is megvannak a maga irodalmi kellékei, amelyek elmaradás át vagy hiányosságát is, nem pótolja szükségszerűen a jó zene. Különben sok jóizü jelenet van a darabban, sok kedves énekszám. Ezeknek s főleg szép zenéjének fogja köszönni, hogyha még színen marad. Tábori Emil adta Pfefferkorn szerepét. Őt már ismerjük az ilyen zsánerű szerepekben, de nem azért dicsérjük meg ügyres alakításáért, hanem mert tényleg jól játszott. Komái Margit (a nagy Zzuzska) rokonszenves megjelenésű ügyes és sikkes mozgásuszinésznő, a hangja kellemes de kicsit gyönge; kiváltképen elegánsabb szerepekben jósolhatunk neki sikereket. Reviczki Rózsit a külső szépségei s könnyed játéka egyaránt, nemkülönben ügyes táncza Táborival a Cake walkéban juttatták ez este szép sikerhez. Garai Hus a 8 éves kis Zsuzskát játszotta; igen jól, kedves közvetlenséggel. Szerepköre sokoldalú, tehetsége i:áot figyelemmel leszünk. Szentes János erős temperamentumának nagy' tere volt a Günther szerepében. Toronyi Gyula (a felnőtt Jankó) szép, erős hanggal rendelkezik, amely azonban egy kicsit nélkülözi a tenor magasabb, üvegcsengésü szineit. Játszóké- pességéröl más alkalommal nyilatkozunk, sok jót remélve ez esti szerepléséből. Ferenczy József (Milos huszárkáplár) állandó szépségű és erejű baritonjával gyönyörködtetett. Az apróbb szerepekben jók voltak: Bsrczik Mariska, Nagy Sándor. A kar itt-ott megfeledkezett magáról. „A titoké Vígjáték 8 felvonásban ; irta Wolf Pierre, forditotta Fái J. Bála. Hát bizony az, hogy mi a mulattató ebben a darabban, — titok. „A titok“ e szerint nem hatott. Az a kevés közönség, amelyik ez este a színházba jött, a darabon ugyan nem mulatott. Hej, mennyi ásitás röppent el unalomból. Még az első felvonás csak hagyján, türtük a hosszú, üres kanapé-fecsegéseket, reménykedve, hogy a lomha expozíció majd meggondolja magát s felcsattan valami ügyes, érdekes fordulatban. Hiú remények. Csak üres, szellemtelen beszéd, vékony cselekvény'. Egy öreg házaspárnak ügyvéd fia igaz szerelmet foly’tat egy virágárus iánynyal, aminek gy'ümölcse egy kis fiúcska. Az öregek megtudva a 6 éves viszonyt, szigorúan ellenzik az egybekelését az ifjú szerelmeseknek, de a kis gyermek meglátása felolvasztja szivüket. De azért egyik sem mondja meg ezt a másiknak, sem azt, hogy' titokban gyakran meglátogatják a kis gyermeket s annak anyját is megszeretik. Végre is aztán a sablonos házibarát kifejti a dolgot s az ifjú pár törvényesen egy'másé lesz. Van még egy pár mellékalak is beillesztve a cselekvénybe, amely oly betegesen s kuszáltan folyik. Az az egykét poetikus jelenet, amely itt-ott található, ugyan nem olvasztotta fel a nézők közönyét. Talán a szereplők kedvetlenségén is mult a sikertelensége ennek a lassú vérű, álmos természetű darabnak. Az azonban bizonyos, hogy „A titkot“ Krémer tata elteheti titokban a jégre A szereplők közzül első sorban Széli Gizella (Marie) játéka iránt kell elismeréssel lennünk. Érzelmes, nem túlzó, finom játéka kellemesen hatott az unatkozó közönségre. Garai Ilus kedves kis bakfist mutatott be Genevieve szerepében. Szentesnek (Jouvenel) egy kicsit erős volt a temperamentuma; B. Polgár Fáni nagyon is jámbor Jouvenelnó volt, de jó felfogással játszottak mindketten Nagy Sándor könnyen és otthoniasan játszik. Szabó Mari (Langeacné) e szerepében teljesen jól alakított. A kis műkedvelőről, Hermann Miliczéről teszünk még említést, aki a 6 éves Róbertét játszotta, okosan, kedvesen. Pénteken, decz. 4 én este zónaelőadásban, félhelyárakkal „Katalin“ operette jött szinre, Márkus Aranka primadonna első felléptével a czimszerepben. Az előadást telt ház nézte végigMárkus Aranka ritka szép hangjával viA rabszolga. Hermann Ezsaiás a hires tudós, egyike volt azoknak, akiknek a neve sohasem muiha- tik el nyomtalanul s nem törölődhetik ki a történelembői. Minden egyes munkája fejezet volt az emberi haladás és művelődés történelmében. Áldásos munkásságáért azok közzé sorozták, a kiket — mint a nemzet halhatatlan nagyjait — közszeretet, bámulás, szinte imádat vett körül. Természetes dolog, hogy lépéseit, életének minden mozzanatát közfigyelem kisérte s általános volt a sajnálkozás, mikor a hires tudósról kiderült, hogy a legbojdogtalanabb családi életet kell végig élnie. Évtizedekkél öregeb volt ez az asszony, aki pokollá tette Ezsaiás ur életét. Boldog volt Hermann olyankor, ha valami ürügy alatt meg tudott szökni a családi tűzhely mellől s vagy egy kedélyes kis korcsmában, vagy a klubban tarokkozva, barátai közt tölthette el az időt, mindaddig mig a cseléd órahosszanti keresés után rátalálva tudtára adta, hogy a nagysága sürgősen haza hivatja. Vérig trdta ez az asszony Hermannt bosszantani. Elég volt egy-egy nem tetsző szó s már készen volt a családi perpatvar egyik legszebb példánya. A jó öreg tudós pedig tűrte mindezt anélkül, hogy valaha zokszóra nyílt volna ajaka. Tudta, hogy úgyis hiába minden panasz, minden ellenkezés. A csendes türelem s a megszokás által keletkezett békés nyugodtság használhatott neki csupán. Ez a megadás annyira ment már a legutóbbi időben, hogy Herman állandóan ott hordta a kabátja zsebében a felesége kedvencz parfümjét, nehogy észrevegye rajta a füst szagot, papucsot húzott fel a szobába lépés előtt., nehogy bepiszkolja a szőnyeget, maga szaladt az orvosért, ha önagysága ájuldozva, halálos fájdalmakhoz illő hangon jelentette ki, hogy migrénje van. Egyszóval elkövetett mindent, a mit a legrémesebb papucs uralom alatt álló embernek a békesség kedvéért el kell követnie. Egy szép napon azután bevonták fekete posztóval a nagy ház kapuját. A „sárkány“ mint ahogyan a mi tudósunk szólitá az ő ied- ves életpárját, elszállt magasabb és jobb tájékra. Hermann fekete ruhát öltött fel és egész nap mást nem csinált, mint vagy megilletödve állt a koporsó előtt, vagy fogadta a részvét- nyilatkozók nagy tömegét Mikor ezrek gyászoló részvéte mellett elindult megboldogult az utolsó útra, Hermann bizonyos eltompultsággal nézte az egész gyászpompát. Csak amikor lehullottak az utolsó göröngyök, akkor kezdett gondolkozni, mi is lesz ezután. Alig tudta elképzelni, hogy is fog lefolyni az ö életének hátralevő része. 0, aki eddig fogoly volt, most szabad lett a sző legteljesebb értelmében. Nem kell ezután orvosért szaladgálnig, o‘t töltf el az idejét, a hol akarja, azt tesz, a mit akar. Másnap már hajnaltájban került haza, a sáros utczáról piszkos czipőkkel. Az első pillanatkan meg akarta tenni a szokásos óvintézkedéseket, a másikban már azonban eszébe jutott, hogy most már minden szaöad .... Kimondhatatlan lelki gyönyörűséggel ment azután be a szobába szivarral a szájában, kéjjel törölte bele a lábait a drága szmyrna szőnyegbe s reá verte a szivarja hamuját éppen a szalon asztalára. Néhány hétig beállott az öreg a legvihar- edzettebb lémpok közzé. Nap nap után a tájnál vetette haza. Szinte tobzódott a szabadságban. Később azután vége lett mindennek. Megunta mtndezt. Úgy' járt, mint a fiatal gyerek, a ki egyszerre beleszabadni a szabad Harácsek-féle kitűnő gyógyhatású IS ITH 1 ’s®sborszesz rendkivül sikerrel használtatik : bélfelfuvódás és azzal járó csikarások és görcsök megszüntesére, az étvágy fokozására, mindennemű rheumatikus bajok: csuz, köszvény, fog- és fejfájás ellen. A fogakat megóvja az odvasodástól, az izmokat rendkivül erösiti s a szemekre is erösitőleg hat, a rossz száj-izt, bűzös lehelletet, a fejkorpát, hajhullást, bőrviszketegséget, kellemetlen láb és egyéb izzadást, kipállást, pattanást és böratkákat (Mitessereket) pár napi használat után teljesen megszünteti. A HARACSEK-fóle MENTHOL-sósborszesz ára használati utasítással: nagy Üveg 2 korona, kis üveg 1 korona. Kapható a készítőknél: Harácsek Vilmos utódainál, Nagybányán, továbbá Bartók László ur drogueriájában Szatmáron, valamint az ország minden gyógyszertárában és nagyobb kereskedésében
